A lakóházakban és ipari létesítményekben számos gép és berendezés működik villamos energiával. Ezek működését mi irányítjuk, ki- és bekapcsoljuk, szabályozzuk, amihez a belső villamos hálózat kiépítéséhez villamos szerelési anyagokat és eszközöket használunk. A villamos energia hatékony és biztonságos felhasználásához elengedhetetlen a vezérlés, amelynek többféle formája létezik.
Kézi és Automatikus Vezérlés
A vezérlés alapvetően két fő típusra osztható: kézi és önműködő (automatikus) vezérlésre. Az adott folyamat kézi szabályozásakor a folyamat jellemzőjét ugyancsak az operátor érzékeli és avatkozik be a folyamatba.
Önműködő (automatikus) a vezérlés, ha az indítójelet valamilyen kapcsoló elem (pl. kapcsoló óra) szolgáltatja. Az adott folyamat automatikus szabályozásakor a szabályozni kívánt jellemző értékét az érzékelő szerv érzékeli.
Automatikus az irányítás, amikor az irányításhoz sem emberi érzékelésre, illetve kiértékelésre, sem emberi beavatkozásra nincs szükség. A folyamatirányítási rendszer összetettsége alapján beszélhetünk egyedi gépek (műveletek), gépláncok (műveletláncok), géprendszerek, illetve a folyamatok komplex irányításáról. Az egyedi és a komplex irányítás is lehet kézi vagy önműködő, illetve vezérlés vagy szabályozás. A komplex irányítás széles körben elterjedt kézi irányítású változata a központi diszpécser-irányítás.

Kisfeszültségű Kapcsoló- és Vezérlőberendezések
A villamos vezérlési rendszerek megbízható és biztonságos működésének alapját nemzetközi szabványok és műszaki előírások képezik. Az alapszabvány pontos megnevezése a következő: MSZ EN 60439-1:2000 Kisfeszültségű kapcsoló- és vezérlőberendezések, 1. rész: Tipizált és részlegesen tipizált berendezések.
Ez a nemzetközi szabvány olyan kisfeszültségű kapcsoló- és vezérlőberendezésekre vonatkozik, amelyeknek névleges feszültsége az 1000 V váltakozó feszültséget legfeljebb 1000 Hz frekvencia mellett, vagy az 1500 V egyenfeszültséget nem haladja meg. A berendezések lehetnek burkolattal ellátottak, burkolat nélküliek, helyhez kötöttek vagy áthelyezhetők.

A szabvány szerint a kisfeszültségű kapcsoló- és vezérlőberendezés (berendezés) egy vagy több kisfeszültségű kapcsolókészülék kombinációja a hozzá tartozó vezérlő-, mérő-, jelző-, védő- és szabályozókészülékekkel stb.
Szerkezeti Elemek és Kialakítások
- A gyűjtősín (fő vagy elosztó) az olyan kis impedanciájú vezető, amelyhez több villamos áramkör különállóan csatlakoztatható.
- A funkcionális egység a berendezésnek minden olyan villamos és mechanikai alkatelemét magában foglaló része, amely ugyanannak a funkciónak a teljesítéséhez járul hozzá.
- A mező a berendezés olyan szerkezeti egysége, amely egymást követő két függőleges osztás közé esik.
- A rekesz az összekötéshez, vezérléshez vagy szellőzéshez szükséges nyílások kivételével burkolt (tokozott) mező vagy részmező. A rekeszfal a burkolatnak olyan része, amely ezt más rekeszektől elválasztja.
- A csatlakoztatott állapot (helyzet) a berendezésnek vagy egy részének (az eltávolítható vagy kihúzható részeknek is) olyan állapota, amelyben a vonatkozó főáramkör és a hozzá tartozó segédáramkörök üzemszerű funkciójukhoz csatlakoztatva vannak.
A berendezések külső kialakítás szerint lehetnek nyitottak, a mellső oldalon védettek, burkoltak vagy tokozottak, szekrényes (többszekrényes), pult alakú vagy dobozos (többdobozos) elrendezésűek.
Kisfeszültségű kapcsolóberendezések
A Berendezések Elektromos Jellemzői
- A berendezés egy áramkörének névleges áramát (In) a gyártó határozza meg, tekintetbe véve a berendezésen belüli villamos készülékek alkatelemeinek névleges adatait, azok elhelyezését és alkalmazását.
- A berendezés egy áramkörének független zárlati árama (Icp) az az áram, amely akkor folyna, ha az áramkörhöz vezető hálózati vezetékeket a berendezés hálózati csatlakozókapcsaihoz a lehető legközelebb, elhanyagolható impedanciájú vezetővel rövidre zárnánk.
- A berendezés egy áramkörének névleges szigetelési feszültsége (Ui) az a feszültségérték, amelyre a dielektromos próbafeszültségeket és a kúszóáramutakat vonatkoztatják.
- A berendezés egy áramkörének névleges lökőfeszültség-állósága (Uimp) annak az előírt alakú és polaritású lökőfeszültségnek a csúcsértéke, amelyet a berendezés áramköre hiba nélkül kiállni képes az előírt vizsgálati feltételek mellett, és amelyekre a légközértékeket vonatkoztatják.
- A berendezés egy áramkörének névleges rövid idejű határárama (Icw) a gyártó által arra az áramkörre megadott rövid idejű effektív áramérték, amelyet az áramkör megadott feltételek mellett károsodás nélkül vezetni képes.
- A berendezés egy áramkörének névleges feltételes zárlati árama (Icc) a gyártó által meghatározott független zárlati áram azon értéke, amelyet a gyártó által előírt zárlatvédelmi eszközzel védett áramkör megadott vizsgálati feltételek mellett az eszköz (készülék) működési idejéig megfelelően kiállni képes.
- Több áramkörrel rendelkező berendezésnek vagy a berendezés egy részének névleges egyidejűségi tényezője a benne lévő összes főáramkör bármely időben feltételezett áramai legnagyobb összegének és a berendezés vagy a berendezés kiválasztott része összes főáramköre névleges áramai összegének a hányadosa.
- A berendezés névleges frekvenciája az a frekvenciaérték, amely arra meghatározó, és amelyre a működési feltételek vonatkoznak.
Környezeti Feltételek és Mechanikai Követelmények
A vezérlőberendezések tervezésekor és telepítésekor kulcsfontosságú figyelembe venni a környezeti feltételeket és a mechanikai követelményeket, amelyek befolyásolják azok élettartamát és megbízhatóságát.
Környezeti Feltételek
- A berendezések belsőtéri elhelyezésének szokásos légköri feltételei: a környezeti levegő-hőmérséklet -5 °C és +40 °C között legyen, 24 órás időszak folyamán vett átlagértéke nem haladhatja meg a +35 °C-ot. A legnagyobb relatív légnedvességre vonatkozó előírás: +40 °C-nál 50%, +20 °C-nál 90%. Figyelemmel kell lenni a páralecsapódásokra is.
- A berendezések szabadtéri elhelyezésének szokásos légköri feltételei közül a környezeti levegő-hőmérséklet felső határa és átlagértéke megegyezik a belsőtéri berendezésekre előírtakkal. Az üzemelési hőmérséklettartomány alsó értéke mérsékelt klímaövezetben -25 °C, sarki klímaövezetben -50 °C. A relatív légnedvesség átmenetileg 100 % is lehet +25 °C legnagyobb hőmérséklet mellett.
- A környezeti feltételek szennyeződési fokozata olyan egyezményes szám (1-től 4-ig), amely a relatív légnedvességen kívül a levegőben lévő szilárd (pl. só, por) és gáznemű anyagoknak a villamos szilárdságot csökkentő hatását is figyelembe veszi.

Mechanikai Kialakítás és Védelem
- A berendezéseket csak olyan anyagokból szabad kialakítani, amelyek képesek ellenállni azoknak a mechanikai, villamos és termikus igénybevételeknek, valamint a légnedvesség hatásainak, amelyek a rendeltetésszerű használatban előfordulhatnak.
- Minden burkolat és rekeszfal - beleértve az ajtók zárszerkezeteit, a kihúzható részeket stb. - kielégítő mechanikai szilárdságú legyen, hogy ellenálljon azoknak az igénybevételeknek, amelyeknek azok a rendeltetésszerű használatban alá lehetnek vetve.
- A berendezés szigetelőanyagból készült részeinek különleges ellenállást kell biztosítaniuk a rendellenes melegedéssel és a tűzzel szemben.
- A külső réz- vagy alumínium-vezetők csatlakoztatására szolgáló csatlakozókapcsoknak biztosítaniuk kell a névleges áramnak megfelelő, szükséges érintkezőnyomást, és a készülékek, valamint az áramkör zárlati szilárdságát.
- A rendelkezésre álló vezetéktér tegye lehetővé a külső vezetők megfelelő csatlakoztatását és többerű kábelek esetén az erek kifejtését.
- A berendezésnek az aktív részek érintése elleni, a szilárd idegen testek és folyadékok behatolása elleni védettségi fokozatot az MSZ EN 60529 szabvány szerinti IP-jelöléssel kell megadni. A burkolt berendezés védettsége a mellső oldalon legalább IP 2X legyen.
- Az áramütés elleni védelem követelményei annak biztosítására szolgálnak, hogy a szükséges védőintézkedések megvalósuljanak, ha a berendezést a vonatkozó előírásoknak megfelelően létesítik.
- A zárlatvédelem és a zárlati szilárdság követelményeinek legáltalánosabb megfogalmazása: a berendezéseket úgy kell kialakítani, hogy képesek legyenek ellenállni a névleges értékekig terjedő zárlati áramokból eredő termikus és dinamikus igénybevételeknek. A védelem eszközeként például áramkorlátozó megszakítókat, biztosítókat vagy e kettő kombinációját kell alkalmazni.

Villamos Biztonságtechnikai Alapfogalmak
- Aktív rész az üzemszerűen táplálására szolgáló vezető (vagy -rész), beleértve a nullavezetőt is, de a PEN-vezetőt nem.
- A védővezető (PE) a villamos áramütés elleni vezető, amely vagy a megérinthető vezetőrészekhez, vagy az idegen vezetőrészekhez, vagy a fő védőkapocshoz, vagy a földelőhöz, vagy az áramforrás földelt pontjához, vagy a mesterséges nullaponthoz van csatlakoztatva.
- A nullavezető (N) a rendszer nullapontjához csatlakoztatott vezető.
- A PEN-vezető a védővezető és a nullavezető funkcióját egyesítő, földelt vezető.
- Hibaáram szigetelési hibából vagy a szigetelés áthidalásából eredő áram. A földzárlati hibaáram a föld felé folyik.
- Közvetlen érintés elleni védelem az aktív részek személyek által történő veszélyes érintésének megakadályozása.
- A szigeteléskoordináció gyűjtőnévvel összefoglalt fogalomegyüttes (pl. légköz, kúszóáramút, túlfeszültségek, feszültségállóságok stb.), mely a villamos berendezések biztonságos működéséhez szükséges szigetelési jellemzőket határozza meg.
Az Automatizálás Eszköze: a PLC
A modern villamos vezérlés fejlődése szorosan összefügg az automatizálási technológiákkal, mint például a programozható logikai vezérlők (PLC-k). Az automatizálás, vagy más néven irányítástechnika területén a tervezés, kivitelezés, beüzemelés feladatai komplex mérnöki munkát igényelnek.
A PLC (Programmable Logic Controller) egy programozható vezérlő. Egy készülék mikroprocesszorral (esetleg mikrovezérlővel), ki- és bemenetekkel, valamint kommunikációs porttal rendelkezik. A PLC-ket elsősorban az iparban használják gépek, berendezések, gyártósorok vezérlésére. Digitális (két állapotú) és analóg ki- és bemenetei vannak, amelyek az iparban szabványos jelek fogadására és kiadására alkalmasak (gyakori digitális jelek: 24V DC, 24V AC, 120/230V AC; gyakori analóg jelek: 0-10V, 0-20mA, 4-20mA, 0-5V, hőelemek, ellenállás hőmérők).

PLC Bemenetek és Kimenetek
A PLC-k bemenetei és kimenetei kulcsfontosságúak a vezérlési folyamatokban:
- A digitális kimenetek közvetve vagy közvetlenül a berendezés beavatkozó szerveire kapcsolódnak, például mágnesszelepekre, villanymotorokra.
- A digitális bemenetek a berendezés részeinek állapotáról (végállás kapcsolók, pozíció érzékelők, fotocellák) vagy kezelőszervekről jövő jeleket fogadnak (kapcsolók, nyomógombok).
- Az analóg bemenetek mérőjeleket fogadnak (nyomás, áram, feszültség, hőmérséklet, áramlás, stb.).
PLC Bemenetek és Kimenetek Típusai
| Típus | Leírás | Példák (Bemenet) | Példák (Kimenet) |
|---|---|---|---|
| Digitális (Kétállapotú) | Jelek, melyek két állapotot (BE/KI, IGAZ/HAMIS) képviselnek | Végállás kapcsolók, pozíció érzékelők, fotocellák, nyomógombok | Mágnesszelepek, villanymotorok (indítás/leállítás), jelzőfények |
| Analóg | Jelek, melyek folytonos értékeket képviselnek egy tartományon belül | Nyomásérzékelők, hőmérséklet-érzékelők, áramlásmérők, feszültség/áram jelek (pl. 0-10V, 4-20mA) | Szelepállások szabályozása, motor fordulatszám szabályozása, fűtőteljesítmény beállítása |
A PLC legfontosabb tulajdonságai, hogy valamilyen magasabb szintű programozási nyelven programozható, gyakorlatilag minden vezérlésben és szabályozásban használt szabványos ipari jelhez közvetlenül illeszthető, vagy van már kész megoldás az illesztés fizikai megvalósítására.