Az Egyesült Államokban 1986 óta minden egyes évben a gigantikus F-sorozatú pickupok a legnagyobb darabszámban értékesített új személyautók. Az amerikai autógyártók világszinten is elismertek a strapabíró SUV-k és pickupok tervezésében. Ezeket a járműveket nemcsak városi használatra, hanem kemény igénybevételre, vontatásra és hosszú távú megbízhatóságra fejlesztették. Az Egyesült Államok évi 15-16 milliós újautó-piacának 20 százalékát fedi le a pickup-kategória.
Ez nem meglepő, az Egyesült Államokban évtizedek óta nagyon népszerűek a platós kisteherautók. Amerikában rég nemcsak az vásárol pickupot, aki gazdálkodik, szállít, vagy több tonnás utánfutót vontat, hanem az is, akinek egy szabadidő-autó túl szokványos, nem elég strapabíró, esetleg nem tükrözi kellőképpen az amerikai életérzést. Ezen járművek jó ideje nagytestűek és duplakabinosak, vagyis tágas utasterük van, ezért személyautó helyett is beválnak. Sokan a vállalkozásuk nevére veszik a kényelmes utastérrel felszerelt kvázi haszonjárműveket, ez jelentős adózási előnyökkel jár.
A domináns amerikai pickup márkák
A kínálat bőséges. A RAM pickupok - különösen a RAM 1500 - a kategória etalonjai. Erős motorok, kiváló vontatási képesség, kényelmes futómű és prémium belső tér jellemzi őket. A Chevrolet széles kínálatot nyújt SUV és pickup fronton is. A GMC a Chevrolet technikai alapjaira épít, de jellemzően magasabb felszereltséggel és robusztusabb megjelenéssel. A Cadillac SUV-k - például az Escalade - a luxus és a megbízhatóság találkozását képviselik.
Totalcar TV: Nagy pick up teszt - 10. évad 6. rész
Extrém teljesítmény: A Hennessey Venom 775
A közelmúltban volt szerencsénk alaposan letesztelni egy 450 lóerős, illetve 690 Nm-es 3,5 literes biturbó V6-os motorral szerelt Ford F-150-et, azonban bőven akadnak olyanok, akik elégedetlenek ezzel a teljesítménnyel. Számukra készült a Hennessey-féle vadonatúj tuningváltozat. A keresztségben Hennessey Venom 775 nevet kapott újdonság igen beszédes elnevezésű, ugyanis a 2,9 literes kompresszorral felvértezett 5 literes V8-as benzinmotorja nem kevesebb, mint 775 lóerőt szabadít rá a négy kerékre.
A hatalmas teljesítmény elegendő ahhoz, hogy a hatalmas kerekeken gördülő, emelt karosszériás és könnyűnek éppen nem mondható pickup alig 4 másodperc alatt gyorsuljon fel állóhelyzetből 100-as tempóra. És, hogy a negyedmérföldes gyorsulást 12,1 másodperc alatt le lehessen tudni vele. A nagyteljesítményű Brembo fékekkel szerelt Hennessey Venom 775-ből a tervek szerint 100 példány fog készülni. A fullextrás tuning ára 69 600 dollár (20,8 millió forint), amihez persze hozzájön még a kiindulási alapot adó Ford F-150.
Az elektromos jövő: A Slate pickup
Az Egyesült Államok elektromos járműpiacán új kihívó jelent meg: a Slate, amely mögött olyan nevek állnak, mint Jeff Bezos és más korábbi Amazon-vezetők. A vállalat célja, hogy egy megfizethető, egyszerű és valóban tömegek számára elérhető elektromos pickupot kínáljon. A Slate pickup kizárólag szürke színben lesz elérhető, minimalista kialakítással, amely a költséghatékonyságot szolgálja.
Az autó kétféle akkumulátoropciót kínál: egy kisebb, 52,7 kWh-s csomaggal, amely 241 kilométer hatótávot biztosít, és egy nagyobb, 84,3 kWh-s verzióval, amely akár 386 kilométer megtételére is képes egyetlen töltéssel. A Slate pickup méreteit tekintve kifejezetten városi és hétköznapi használatra készült: 2,76 méteres tengelytávval és 4,4 méteres teljes hosszúsággal rendelkezik. Az orrában található 200 literes zárható csomagtartó praktikus tárolóhelyet kínál, míg a hátsó plató 1 köbméteres rakteret, 635 kilogrammos teherbírást és 453 kilogramm vontatási képességet biztosít.
A költséghatékonyság jegyében a Slate alapmodellje kézi tekerős ablakokkal és digitális kijelző nélküli belső térrel érkezik. Ennek ellenére a vásárlók külön díj ellenében választhatnak színes fóliát (500 dollárért), könnyűfém felnit vagy akár tetőszerkezetet is, amellyel a pickup SUV-vá alakítható. Bár a Slate belső tere puritán, a biztonság elsődleges szempont maradt. A Slate pickup gyártása 2026 végén indul meg, és az első modellek az év utolsó negyedévében érkeznek meg a vásárlókhoz.
Az amerikai pickupok és az európai piac
Miközben Európában a pickupok piaci aránya mindössze egy-másfél százalék. Az uniós piacon tavaly összesen 10,6 millió járműt értékesítettek, de itt teljesen más, racionálisabb típusokat keresnek a vevők, és kínálat is egészen eltérő. 2024-ben a három legnépszerűbb új autó, a Dacia Sandero, a Renault Clio, illetve a Volkswagen Golf volt, ezeken kívül is többféle kis- és kompakt kategóriás autóból adtak el a legtöbbet. Európa kedvenceit, a Golf kivételével odaát nem is ismerik, ahogy a 3-6 ezer köbcentis motorok közegében elég furcsán is mutatnának az Európában elterjedt háromhengeres, ezer-ezerkétszáz köbcentis motorok. Ez utóbbiak kifejlesztését az itteni környezetvédelmi normák változása kényszerítette ki.
A Car and Driver szerint az Egyesült Államokban egyetlen kisautó sincs a huszonöt legkeresettebb között, az amerikai gyártók nem is nagyon kínálnak ilyeneket. Fontos különbség az is, hogy az európai gyártók olyan moduláris platformokra építik autóikat, amelyekkel sokféle kisebb-nagyobb típus megvalósítható az egyes piacok eltérő igényei szerint. Ennek a rugalmasságnak és sokszínűségnek viszont az a következménye, hogy évente, átlagosan 4-4,5-szer annyi európai eredetű autót regisztrálnak az Egyesült Államokban, mint fordítva.
Az autóimport mérlege az EU és az USA között
Az Autógyártók Európai Szövetsége, az ACEA március elején kiadott összesítése szerint tavaly több mint 749 ezer Európai Unióban gyártott személyautó kapott amerikai rendszámot. Főleg a Volkswagen-csoport termékei, illetve Mercedesek és BMW-k fogytak, összesen 38,5 milliárd euró értékben. Amerikai gyártmányból 165 ezernél is kevesebb került az unióba, 7,7 milliárd euró összértékben.
| Irány | Darabszám | Érték (milliárd euró) |
|---|---|---|
| EU-ból USA-ba | >749 ezer | 38,5 |
| USA-ból EU-ba | <165 ezer | 7,7 |
Kereskedelmi háborúk és vámok
Az USA-ból behozott autókat eddig 10 százalék vám terhelte, az európai modellek után 2,5 százalékot kellett fizetni az Egyesült Államokban. Donald Trump az autóipart sújtó vámháborúja mégis tévesen leegyszerűsítő. Az európai autókra és alkatrészekre kivetett 25 százalékos vám ellen maguk az amerikai gyártók is lobbiznak Trumpnál. Ráadásul még Amerika kedvence, a Ford F-sorozat sem teljesen amerikai termék, pedig a típuscsalád több mint negyven éve áll az eladási lista élén. A jelenleg kapható tizennegyedik generációs modell gumiabroncsai Dél-Koreából, a felnik Mexikóból, más alkatrészek pedig Kanadából, vagy éppen Romániából származnak és az autó összesen 24 különböző ország beszállítóinak együttműködésével áll össze.
A vámháború ugyan komoly csapás az európai, ezen belül a magyar járműgyártásnak is, az amerikai export kiesése tovább fokozná a válságot. De bajba kerülnének az amerikai gyártók is, mert aktívan építenek az országon kívüli beszállítókra. Így nemcsak 100 milliárd dolláros költségnövekedést jelenthet az iparágnak a vámháború, de átlagosan 2-4 ezer dollárral meg is emelheti az új autók árát az amerikai piacon. Ez pedig a Goldman and Sachs, illetve a Boston Consulting Group szakértői szerint magával húzza a használt autók árát is.
Trump végül kilencven napra felfüggesztette a 25 százalékos vámot és helyette 10 százalékos vámot vezetett be, előbb azon országok esetében, amelyek nem vezettek be ellenvámot. Ezt követően az EU is felfüggesztette bejelentett ellenvámjai bevezetését. Ettől átmenetileg stabilizálódott az autógyártók részvényeinek árfolyama, de Trump fenyegetése mégsem múlt el nyomtalanul. A Volkswagen-csoport profitja az idei első negyedévben, az előzetes adatok szerint 40 százalékkal maradt el a tavalyi év azonos időszakától.
Amerikai pickupok importálása Európába és Magyarországra
Az amerikai márkák Magyarországon biztonságosan és kiszámítható módon az Amerikai Vasak kínálatán keresztül érhetők el. Jellemzően vadonatúj pickupok sorakoznak az Amerikai Vasak telepén. A kínálat bőséges, és bár nehezen, illetve drágán, de egyelőre át lehet küzdeni ezeket az autókat az európai bürokrácián. Gábor telefonja félóránként csörög, vagy érkezik valaki az autókereskedésbe, hogy megnézze a kínálatot és kikérdezze őt az amerikai autók vásárlásának menetéről. Az Amerikából behozott autókkal kapcsolatos teljes körű szolgáltatásunkat. Megvásárlása előtt a gépjármű származásának megállapítását. A teljes körű szolgáltatás magában foglalja az amerikai autók behozatalát, honosítását, valamit a regisztrációjukat.
Az amerikai autók a világító- és jelzőberendezéseit például át kell alakítani az itteni szabványnak megfelelően, hogy kiadják a rendszám kiváltásához szükséges engedélyt. Erre eleve inkább Németországban vagy Hollandiában van esély, ahonnan aztán tovább lehet hozni az amerikai autókat Magyarországra. Meg lehet próbálni közvetlenül Amerikából ottani autót hozni, de bejáratott kapcsolatrendszer nélkül kemény dzsungelharcra kell számítani. Vagyis nem a vámok, hanem az eltérő szabályozás nehezíti igazán az amerikai autók behozatalát Európába.
A potenciális vásárlók a használati értéket és a tartósságot keresik a kényelem mellett, illetve van pénzük kifizetni a szállítási díjból, vámból, valamint a forgalomba helyezés egyéb költségeiből adódó, akár 10 millió forint körüli többletet az eleve 30-40 millió forintos vételáron felül. Van még egy fontos szempont: sokan úgy látják, hogy a túlméretezett amerikai technika lényegesen tartósabb, mint az itteni előírások miatt túlbonyolított típusok. A kereskedés közönségének kilencven százaléka pickupot választ, a többiek valamilyen muscle cart.
Totalcar TV: Nagy pick up teszt - 10. évad 6. rész
Amikor nem gond a 13-15 literes átlagfogyasztás
Ilyen beugró ár mellett nem emészthetetlen, hogy az általában hat- vagy nyolchengeres benzinmotorral, az utóbbi időben pedig hibrid hajtással szerelt teherautók 10 liter körül fogyasztanak 100 kilométeren, a régebbi nagy benzinesek pedig akár 15 litert is. Amerikában az üzemanyagár nem elsődleges szempont, literre átszámolva 300 forintba kerül a benzin - egy gallon (3,78 liter) 1150 forintnyi dollárba kerül. Most nagyjából kétszeres, régebben még nagyobb volt az amerikai és az európai árak közti eltérés. Vagyis akinek ott valóban 15 liter/100 kilométer átlagfogyasztású nagy benzines autója van, az nagyjából annyit költ üzemanyagra, mint aki itt egy 7,5 liter/100 kilométer fogyasztású autóban ül. Kevés amerikai autóst érdekelt eddig, hogy hány száz gramm szén-dioxid kerül a légkörbe kilométerenként, amikor elrotyog a V8-as furgonnal elintézni a nagybevásárlást, a fogyasztás csak a hetvenes évek végi nagy olajpánik idején volt igazán fontos szempont az amerikai vásárlóknak.
Méretbeli különbségek és biztonsági aggályok
Ezek a méretek és arányok sosem lesznek megfelelőek az európai úthálózatra, és az itteni pickupok is kivétel nélkül sokkal kisebbek. Nem mellékes az sem, hogy a nagyméretű platós kisteherautók, illetve SUV-k elterjedése drámaian rontott a gyalogosgázolási statisztikákon. A magas homlokfelületű és építésű autók okozta balesetek sokkal nagyobb kockázatot hordoznak, mint a hagyományos, esetleg ezen belül az európai előírásoknak megfelelő, fejlett gyalogosvédelmi megoldásokkal ellátott autók balesetei.
Az amerikai márkák európai próbálkozásai
Vajon miért nem népszerűbbek az amerikai autók Európában azon kívül, hogy a régi gyártók többsége nem is nagyon igyekszik kiszolgálni az itteni keresletet? A két piacon nemcsak a vásárlói igények és a szabályozói környezet tér el egymástól évtizedek óta, de a gyártók szintén kevés találkozási pontot tudtak kialakítani a különböző európai és amerikai konstrukciók közt. Miután a General Motors 2001-ben megvásárolta a koreai Daewoo Motort, egy ideig itt is az amerikai Chevrolet márkajelzéssel forgalmazta az egyébként ázsiai eredetű, de sokszor elavult technikára épített autóit, végül 2015-ben kivonult Európából. A General Motors pedig 2017-ben eladta addigi legfontosabb érdekeltségét, az Opelt és a Vauxhallt a PSA-konszernnek, amely később a Stellantishoz került.
A GM-hez tartozó Cadillac szintén többször megjelent az európai piacon, de a vevők nem fogadták kitörő lelkesedéssel. Bár nyomokban most is elérhető a márka Európában, autóiból jelenleg évi 300-400 példányt adnak el egy svájci képviseleten keresztül. Bár az ezredforduló után a Cadillac próbált az európai ízlésnek megfelelő modelleket készíteni, sem ezek beltere, sem a kissé bazári összkép nem talált jó fogadtatásra. Maga a márka sem ágyazódott be eléggé a köztudatba. Amikor 2005 és 2010 közt a BLS nevű európai szabású típust dobták piacra, arról mindenki tudhatta, hogy valójában egy álruhás Saab 9-3, ráadásul az autó ugyanúgy Trollhättanben készült, mint svéd rokonai. Hasonló hibákat követtek el a Dodge bevezetésekor is, és mindkét példára igaz, hogy nem jött jókor a 2008-2009-es gazdasági válság sem. Valamivel sikeresebb volt a Chrysler európai próbálkozása, hiszen egy ideig Ausztriában, a Magna Steyrnél is gyártották és több helyen forgalmazták a Voyagerként ismert egyterűt, de ez a történet is lezárult, ahogy a Jeep több modellje sem készül már az ottani üzemben.
Globális terjeszkedés és kihívások
Donald Trump legfrissebb bejelentése szerint Japán és az Egyesült Államok kiterjeszti kereskedelmi kapcsolatát, és a szigetország hamarosan importálja az amerikai Ford F-150 pickupokat. A háttérben átfogó-megállapodás húzódik: az USA 15%-os vámot vezet be a japán árukra, ami enyhébb a korábban kilátásba helyezett 25%-nál, míg Tokió cserébe évi 550 milliárd dollárt fektet be az amerikai gazdaságba, és megnyitja piacát az amerikai autók - különösen a nagyméretű pickupok - előtt.
A Ford F-150 és hasonló amerikai pickupok piaci bevezetése Japánban és Európában komoly logisztikai és fogyasztói kihívásokba ütközhet. Ezek a modellek jelentősen nagyobbak, mint a helyben szokásos városi autók, szélességük a 2,4 métert is meghaladja tükrökkel együtt; a helyi közlekedési környezet, szűk utcák és kis parkolóhelyek kevésbé kedveznek az ilyen járműveknek. Ráadásul a japán és európai fogyasztók döntően a kisebb és takarékosabb modelleket keresik, mint amilyeneket a Toyota, a Honda vagy a Volkswagen kínál. Az amerikai autókra kivetett összesített vám mostantól 15% lehet, ami jelentős csökkentést jelent a mostani, akár 27,5%-os terhekhez képest. Trump bejelentése nemcsak Japánt, hanem Európát is érinti: a kontinens is csökkenti a vámokat az amerikai autóimportok esetén, illetve lazítja az importjárművek biztonsági vizsgálatát. Ennek ellenére a helyi autós preferenciák változatlansága miatt a tömeges amerikai pickup-import továbbra is kétséges. Az amerikai pickupok expanziója Tokióban és Európában politikailag hangsúlyos lépés, de a gyakorlatban számos kihívással szembesül.
tags: #pickup #szemelyauto #usa