A Robogó Kipufogó Rendszerek Világa: Típusok és Választási Szempontok

A jármű kipufogórendszere az egyik legfontosabb elem a motor működésében és a környezetvédelemben. Feladata, hogy a motor égésterében keletkező gázokat hatékonyan elvezesse, hűtse, zajmentesítse, és minimalizálja a károsanyag-kibocsátást. A kipufogórendszer nemcsak a motor teljesítményére van hatással, hanem a jármű zajszintjére és környezetvédelmi megfelelőségére is. A gyártók folyamatosan fejlesztik a szükséges műszaki paramétereket, hogy megfeleljenek a szigorúbb kibocsátási előírásoknak és csökkentsék a járművek ökológiai lábnyomát.

A kipufogót alapvetően a gáz elvezetéséért alkalmazzák, illetve a motor zajcsökkentése érdekében. Robogóknál azonban nagy szerepet játszik a motor teljesítményében és a maximális végsebesség optimalizálásában is.

A robogó kipufogórendszer fő funkciói

A Robogó Kipufogó Rendszer Főbb Alkatrészei

A robogók kipufogórendszere számos komponensből áll, amelyek mind hozzájárulnak a motor hatékony működéséhez és a károsanyag-kibocsátás szabályozásához:

  • Leömlőcsonk: a motor hengereiből kiáramló kipufogógázt szűkítve vezeti a kipufogócsőbe.
  • Flexibilis csőtag: Rugalmasan áthidalja a motor és a hátsó kipufogórendszer közti mozgást, rezgést. Funkció: A flexibilis csőtag rugalmas kapcsolatot biztosít a motor és a hátsó kipufogórendszer között, hogy elnyelje a motor mozgását és rezgését.
  • Lambda szonda (vagy oxigénszenzor): A szenzor külsőleg a gyújtógyertyára emlékeztet, és a kipufogócsonkba építve, a katalizátor előtt helyezkedik el. Funkció: A lambda szonda méri a kipufogógáz oxigéntartalmát, és adatokat küld az autó motorvezérlő egységének (ECU). A kipufogógáz oxigéntartalmának folyamatos mérésével elektromos jelet szolgáltat egyrészt az üzemanyag/levegő mennyiségi arányának szabályozásához, másrészt a katalizátor hatékony működéséhez szükséges oxigénszint beállításához.
  • Katalizátor: szerepe a motor által kibocsátott gázok (kipufogógázok) károsanyag-tartalmának csökkentése. A működés során kialakuló magas hőmérsékletnek köszönhetően a katalizátorban található nemesfémek a káros anyagok (szénhidrogén és szén-monoxid) egy részét oxidálják, vagy ártalmatlan anyagokká alakítják (vízgőzzé és szén-dioxiddá). Funkció: A katalizátor az egyik legfontosabb elem a károsanyag-kibocsátás csökkentésében.
  • Részecskeszűrő (DPF): Szerepe a dízelüzemű motorok esetében a gázolaj égése közben keletkező nagyon finom szemcséjű korom összegyűjtése. Ez a korom eltömítheti a szűrőt, amely a motor teljesítményének romlásához vezet. Ilyenkor speciális tisztításra, vagy a részecskeszűrő - általában igen költséges - cseréjére van szükség. A felgyülemlett kormot az úgynevezett regeneráló rendszer a kipufogógáz extra magas hőmérsékletét felhasználva időnként elégeti, tehát elvégzi a DPF öntisztítását. (Megjegyzés: a részecskeszűrő elsősorban dízelmotorokhoz kapcsolódik, robogók esetében ritka.)
  • Középső kipufogó dob: A kipufogórendszer első dobja, amely a benne lévő terelő lemezek segítségével lassítja a kipufogó gáz sebességét, ezáltal csökkentve a hanghatásokat.
  • Hővédő lemezek: a kipufogó alkatrészek körül elhelyezkedő egyéb alkatrészeket védik a túlzott hőhatásoktól.
  • Hátsó kipufogó dob („fojtó dob”): Feladata a további, hangszigetelő anyagokkal elért hangtompítás, valamint akadályozza a kipufogógáz gyors, könnyed kiáramlását, ezzel szabályozza a motor által létrehozott hajtóerő hatásmegoszlását is.
  • Kipufogó vég: Feladata a további hangtompítás, és a kipufogógázt kivezeti a szabadba.
A kipufogórendszer részei és funkciói

A Kipufogó Rendszer Működése és a Motor Teljesítménye

A tökéletes kipufogórendszer biztosítja, hogy a levegő-üzemanyag arány mindig helyes legyen, és a motor minimális üzemanyag-fogyasztás mellett maximális teljesítményt fejtsen ki. A teljesítmény a motorok esetében az adott időegység alatt kifejtett munkamennyiségét jelenti. Emellett a motor teljesítményét az alapján is meghatározhatjuk, hogy mennyi üzemanyagot alakít át kinetikus (mozgási) energiává egységnyi idő alatt. A kipufogó-rendszerek kialakításakor az egyik legfontosabb tényező a kipufogógáz kiáramlási energiája, amellyel elhagyja a kipufogó-rendszert, és kijut a levegőbe.

Kipufogórendszerek - Magyarázat

A Négyütemű Motor és a Szelepösszenyitás

Korunkban az utakon látható legtöbb (dízel- vagy benzinüzemű) személy és tehergépjármű négyütemű motorral rendelkezik. A négyütemű ciklus alapvető lépései a következők:

  1. 1. ütem - szívás: A szívószelep nyit, a dugattyú lefelé halad, és beengedi a levegő-üzemanyag keveréket a hengerbe.
  2. 2. ütem - sűrítés: Amikor a dugattyú eléri az ütem legalsó pontját, zár a szívószelep, a dugattyú elindul felfelé, és összesűríti a levegő-üzemanyag keveréket.
  3. 3. ütem - terjeszkedés: Amikor a dugattyú eléri a legfelső pontot, a levegő-üzemanyag keverék teljesen összesűrűsödik, és bekövetkezik az égés. Ebben az ütemben jön létre a teljesítmény.
  4. 4. Kipufogás és Szelep-összenyitás: A levegő-üzemanyag keverék elégetésére szolgáló kamra különleges alakja miatt a mérnökök rájöttek, hogy ahhoz, hogy az égésteret a kipufogási ütemben teljesen megtisztítsák az elégett üzemanyagtól, egy kicsivel a kipufogószelep zárása előtt ki kell nyitniuk a szívószelepet, azaz egy bizonyos (milliszekundumban mérhető) időre mindkét szelepnek egyszerre kell nyitva lennie. Így a tiszta üzemanyag ki tudja lökni az elégett üzemanyagot a kamrából, és a négyütemű ciklus tökéletesen tiszta levegő-üzemanyag keverékkel kezdődhet újra, ezáltal maximális motorteljesítmény érhető el a ciklus során. A kipufogó- és szívószelepek mozgását a vezérműtengely szabályozza. Ez az alkatrész öntöttvasból készül, és nem lehet kézzel állítani.

Az Ellennyomás Szerepe

A kipufogó-rendszerben alkalmazott ellennyomás a szelep összenyitási időtől függ, amely előre be van állítva, és a vezérlőtengely bütykeinek formája határozza meg.

Túl magas ellennyomás következményei:

Ha a kipufogó-rendszerben a gyár által előírtnál nagyobb ellennyomás (azaz tovább tart, amíg az elégett üzemanyag kijut a kipufogó-rendszerből), akkor egy bizonyos mennyiségű elégett gáz benn marad az égéstérben a szelepösszenyitási idő után is, és a szívóütem során összekeveredik a beáramló friss levegő-üzemanyag keverékkel. Az így létrejövő friss és égett üzemanyagból álló elegy lassabb égést eredményez a munkaütem során, ezért az ütem végén a keverék egy része még mindig ég (kevesebb üzemanyag ég el egységnyi idő alatt). Ezáltal csökken a motor teljesítménye, a kipufogócső pedig karakteres vörös színt kap, amelyet a kipufogási ütem alatt a hengerből a kipufogóba jutó, még mindig égő üzemanyag okoz.

Ilyen extrém körülmények között a kipufogószelepek ill. a szelepkészülékek hamar megrongálódnak (megolvadnak), elvesztik tömítőképességüket, emiatt a keverék egy része a tömítetlen szelepen keresztül a sűrítési ütem során kijut az égéstérből a kipufogó-rendszerbe, és ezáltal még nagyobb teljesítménycsökkenést okoz. Másrészt amikor az égő üzemanyag eléri a katalizátort, a katalizátor magja olvadni kezd. Az olvadási folyamat sebessége attól függ, hogy mekkora az ellennyomást érintő probléma, néhány perctől néhány hónapig terjedhet.

A túl magas ellennyomást több tényező is okozhatja:

  1. Ha nem kifejezetten az adott motorhoz tervezett kipufogó-rendszert, vagy katalizátort (más típushoz készült berendezést) szerelünk be.
  2. Ha nem homologizált terméket (univerzális kipufogódobot vagy katalizátort) építünk be a rendszerbe.
  3. Ha hegesztéssel illesztjük be a csöveket, a kipufogót, vagy katalizátort a kipufogó-rendszerbe, s így a csövek belső átmérője csökken a hegesztés során.
  4. Amikor a kipufogó-rendszer belső csövei berozsdásodnak.

Túl alacsony ellennyomás következményei:

Ha a kipufogó-rendszer ellennyomása az előírtnál kisebb, mint a gyártó által tervezett, akkor a gázok a kipufogási ütem során gyorsabban jutnak ki az égéstérből. A szelepösszenyitási idő alatt az elégett gázok könnyebben és gyorsabban áramlanak át a kipufogó-rendszeren, emiatt a szívószelepen át beáramló friss levegő-üzemanyag keverék egy része ki tud jutni a kipufogószelepen keresztül, miután kinyomta az égett üzemanyagot az égéstérből.

Könnyen látható, hogy a gyenge ellennyomás miatt a levegő-üzemanyag keverék egy része elvész az égéstérből, akkor csökken a motor teljesítménye, hiszen egységnyi idő alatt kevesebb üzemanyagot égetünk el, mint amikor megfelelő az ellennyomás mértéke. Emellett, ha a gázok gyorsabban áramlanak át a kipufogó-rendszeren a külvilág felé, akkor a zajszint is magasabb lesz a normál helyzethez képest (amikor a kipufogó-rendszer ellennyomása megfelelő).

Ez a hiba más problémát is okoz: a katalizátor magja olvadni kezd, mert az el nem égett levegő-üzemanyag keverék - amely a szelepösszenyitási idő alatt kiszökik az égéstérből - eléri az 500 C és 900 C fok között működő mag felszínét, automatikusan elkezd égni (1800 C fokon), ezáltal a felszínen mikroméretű olvadt területek keletkeznek. Ha a probléma továbbra is fennáll, akkor a katalizátor egy bizonyos idő alatt teljesen tönkremegy.

Az alacsony ellennyomás okai lehetnek:

  1. Ha nem homologizált kipufogódobot (főleg sportos kipufogót, amelyik zajosabb, mint az eredeti alkatrész), katalizátort, vagy csövet szerelünk a járművünkbe.
  2. Ha a kipufogó-rendszerből a rozsdásodás vagy az erős rezgés miatt szökik a levegő.
  3. Ha valaki átlyuggatja a kipufogóburkolatot, vagy az oldalsó borítást, hogy "kiengedje a vizet". Nem szabad elfelejtenünk, hogy a kipufogódobok és a csövek alumíniumozott acélból készülnek, és ha egyszer átlyukasztják, akkor tönkremegy az alumínium védőréteg, a kipufogódob belsejében keletkező savak közvetlen kapcsolatba kerülnek a rétegelt acéllal, így felgyorsul a rozsdásodás, rövid idő alatt egyre nagyobb lesz a lyuk, amely tovább növeli az ellennyomás problémáit.
A kipufogógáz áramlása és az ellennyomás hatása

Kétütemű és Négyütemű Kipufogók Különbségei

Megkülönböztetünk 2 és 4 ütemű motorhoz való kipufogót is, és nem mindegy, melyiket rakod fel motorodra. A robogó kipufogó kiválasztásánál például egy kétütemű motorhoz nem ajánlott négyütemű kipufogót használni, és ez fordítva is igaz.

Egy 2 ütemű kipufogó tehát nyomáskülönbség és rezonanciafüggő (ezért is nevezik rezonátoros kipufogónak). Ezek a nyomáslengések (rezonanciák), amelyek a friss keverék visszaáramlásának a fordulatszám tartományát határozzák meg (a kipufogó hol hatásos), mind a kipufogó formája határozza meg.

Durván összefoglalva, rövid rezonátor hossz (a kipufogókönyök elejétől a konfuzor végéig) a magasabb fordulattartományban támogatja a henger feltöltését (ez érthető, mivel az ellenhullám a konfuzorból hamarabb éri el a hengert), hosszabb rezonátor hossz az alacsonyabb fordulattartományban támogatja a henger feltöltését (ezért nem is pörögnek vakcsővel ellátott kipufogók olyan magasra, mivel a vakcső által megnövekszik jócskán a rezonátor hossza).

Sport- és Tuning Kipufogók: Cél és Előnyök

Valószínűleg már minden sofőr találkozott azzal az érzéssel, amikor egy piros lámpánál ha zöldet kap, akkor szeretne egy nagyot gyorsulni, kilőni a “start mezőből” úgy, hogy természetesen minden szabályt betart. A tuning szerelmeseinek és azoknak, akik számára fontos a teljesítmény, egyértelmű választás a sportkipufogó.

Mi a célja az egész tuningolásnak? Természetesen az, hogy a teljesítmény érezhetően megnövekedjen. Erőteljesebb, hangosabb lesz, ami az egész élményhez hozzájárul. A kilométereket is magabiztosabban fogjuk szelni, mivel a kívánt sebességet hamarabb fogjuk elérni. A tuningolás után minden egyes piros lámpa egy új rajt lehetőséget nyújt majd, izgatottan várhatjuk, hogy egy újabb gázfröccsöt adjunk a robogónak.

Egy ilyen rendszerrel elérhetjük, hogy a motor jobban lélegezzen, mivel a folytások a kipufogó csonkokból eltávolításra kerülnek. Ezáltal javul a motor hatékonysága, ami növeli a végsebességet és az erőt. A sportkipufogó rendszerek a jármű teljesítményének, megjelenésének és vezetési élményének fokozására lettek tervezve.

A Sportkipufogók Főbb Előnyei:

  • 1. A motor teljesítményének javítása: Optimalizált gázáramlás: A sportkipufogók kialakítása lehetővé teszi a kipufogógázok gyorsabb és egyenletesebb áramlását, csökkentve a motorra visszaható nyomást (back pressure). A gyárinál nyitottabb dobbal a motor hatékonyabban öblít, a kiáramló gázok előtt kevesebb az akadály, és emiatt nagyobb svunggal áramlik be a friss levegő. Ezzel a kettővel akár 10% teljesítménynövekedést is hozhatunk.
  • 2. Súlycsökkentés: A sportkipufogó rendszerek gyártásához használt anyagok - például titán, rozsdamentes acél vagy szénszál - jelentősen csökkentik a rendszer tömegét.
  • 3. Egyedi kialakítás: A sportkipufogók megjelenése jelentősen eltér a gyári kipufogórendszerekétől.
  • 4. Egyedi akusztika: A prémium rendszerek különleges rezonátorokat és hangtompítókat használnak, amelyek a motor karakterisztikájához hangolják a kipufogó hangját. Erőteljesebb, hangosabb lesz, ami az egész élményhez hozzájárul.

Fontos azonban megjegyezni, hogy a legtöbb esetben a végdobtól nem szabad csodát várni, még az igazán drágáktól és minőségiektől sem. Ennek oka, hogy a motor rengeteg paramétere közül csak egyet módosítunk vele, mégpedig a hengerben keletkező égéstermék távozási sebességét. Alaphelyzetben egy minőségi - értsd: márkás - dobtól pár százaléknyi növekedést várhatunk, éppen annyit, amennyi a fékpadok mérési hibája.

A nagy gyártók tuningdobjait nem csak szemre alakítják ki, hanem nagyon sokat számolnak és modelleznek előtte, illetve valós körülmények között tesztelik - az áramlási viszonyokat a rengeteg változó miatt nagyon nehéz pontosan modellezni.

Tuning kipufogó rendszerek összehasonlítása

Anyagok és Technológia a Sportkipufogóknál

A sportkipufogó rendszerek fejlesztése során a gyártók nagy hangsúlyt fektetnek a felhasznált anyagok minőségére és a gyártási folyamatok innovációjára.

Például a titán:

  • Magas hőállóság: A titán képes ellenállni extrém hőmérsékleteknek anélkül, hogy elveszítené szilárdságát vagy szerkezeti integritását.

A sportkipufogó rendszerek gyártásánál használt prémium anyagok és csúcstechnológiás gyártási eljárások garantálják, hogy ezek a rendszerek nemcsak kiemelkedő teljesítményt, hanem hosszú élettartamot és prémium megjelenést is biztosítsanak. Ismertebb márkák, mint a Yasuni, Pollini, LeoVince, Tecnigas tuning alkatrészeikkel és kipufogó rendszereikkel nem véletlenül tettek szert olyan hírnévre, amilyennel rendelkeznek. Verseny célra és utcai használatra is készítenek kipufogókat méghozzá igen szép és modern formákkal.

További Tuning Elemeik: Sportlégszűrő és Power Commander

Ha egy kis hangnál többre van szükségünk, érdemes egy sportlégszűrőt is beszerezni, amelynek nagyobb a légáteresztő képessége, mint a gyárinak. Ezek általában tisztíthatóak, tehát időnként - legkésőbb a kötelező szervizenként, de használattól függően akár annál sűrűbben - ki kell őket mosni légszűrőtisztítóval, majd erre a célra gyártott olajjal újrakenni. Ezzel a kettővel akár 10% teljesítménynövekedést is hozhatunk, de az igazán jó végeredményhez szükség van a befecskendezés átverésére is, ugyanis a motorvezérlés nem feltétlenül számít arra, hogy úgy áramlik a levegő, mint ezoterikus lakásban a csi. Ha nem írható a gyári program, a legegyszerűbb megoldás egy power commander beépítése.

Kipufogó Típusok és Választási Szempontok Robogókhoz

A robogó kipufogó kiválasztásánál a kinézet sem utolsó szempont, hiszen nem szeretnénk, ha a járművünkön indokolatlan és stílus idegen elemek lennének. Robogó kipufogó kiválasztásakor érdemes figyelembe venni a teljesítményt, a zajszintet, a kompatibilitást és az élettartamot.

Mielőtt kipufogót választanánk, érdemes átgondolni, hogy milyen célra és milyen környezetben használjuk a robogónkat. Ha főként városi közlekedésre, napi ingázásra használjuk, akkor érdemes egy halkabb, de teljesítményben megfelelő kipufogót választani. Ha pedig a teljesítmény növelése a cél, akkor egy sportkipufogó lehet a megfelelő választás. Egy minőségi és minden szempontból megfelelő kipufogó megtalálása nem mindig egyszerű feladat. A megfelelő kipufogó kiválasztásával jelentős mértékben növelhetjük a robogó élvezeti értékét és élettartamát.

Végdob Típusok: Slip-on és Bolt-on

Alapvetően két fajta végdob létezik, a slip-on és a bolt-on. Az előbbinél a dob és a könyökrendszer között van egy összekötő cső, míg a bolt-on dobok típustól függően három-négy csavarral csatlakoznak. Az angol "bolt" szó is csavart jelent - ilyenek voltak például a régebbi Hayabusákon és GSX-R-eken is.

Hangtompítás és dB-killer

A hangtompító feladata a kipufogási zaj csillapítása, amely a következő módokon lehetséges: rezonanciával, elnyeletéssel, vagy ellentétes fázisú hullámmal.

Az első megoldásnál a kipufogó dob belső tere eltérő méretű kamrákra van felosztva, amelyek csövekkel állnak egymással kapcsolatban. Az elnyeléses hangtompító konstrukciója a legegyszerűbb, ez mindössze két egymásba csúsztatott csőből áll. A belső cső fala perforált, míg a két cső közötti teret valamilyen nagy belső súrlódású anyag tölti ki.

A sportkipufogók általában kivehető hangtompító furulyával készülnek, ezt hívja a köznyelv dB-killernek. Ez némi csavarozással eltávolítható, és sokkal hangosabb lesz tőle az amúgy is hangosabb végdob. Közúton ennek a helyén kell lennie, eltávolítás csak versenypályára - írják is a tájékoztató füzetek. Fontos tudni, hogy sok sportkipufogóhoz jár zajcsökkentő hangtompító, amellyel a sportos hang megmarad, azonban nem fülsüketítő, adott esetben zavaró.

Kapcsolható, Állítható Hangzású Kipufogórendszerek

Egyre több gyártó használ szelepet a hátsó kipufogódob csőszakaszainál. A szelepek zárt és nyitott állása teremti meg a hangzásban tapasztalható különbségeket. Nagyobb gázadásra a szelepek kinyílnak, ezzel felgyorsítva a gázáramlást, a gáz kipufogásának sebességét. Ilyenkor erősebb, öblösebb hangot hallhatunk. Kisebb gázállásnál a szelepek visszazárnak, elhalkítva ezzel a kipufogórendszer hangját. (Bár ez elsősorban autókra jellemző, a technológia elve elgondolkodtató lehet a robogó tuning területén is.)

Homologizáció és Jogi Előírások

A kipufogóhoz szükséges a gyári beütés (népies nevén: E-jel) és a gyári típusbizonyítvány, mely bizonyítja, hogy a felszerelésével a motor megfelel az előírásoknak. A kipufogó-rendszerek különböző alkatrészeinek (kipufogódobok és katalizátorok) homologizációja az eredeti alkatrészek és az utángyártott piacra készült alkatrészek harmonizációs folyamatát jelenti. Ez a folyamat mind a gépkocsihasználók, mind az autószerelők számára garantálja, hogy a beszerelt egység az ellennyomási tényezők és a zajszint szempontjából megfelel a gépjárműgyártó által készített eredeti alkatrésznek.

Fontos megjegyeznünk, hogy nem homologizált kipufogódobot és katalizátort tilos beszerelni, az ilyen tevékenység az Európai Unióban törvényellenes, éppúgy, mint a nem homologizált gumiabroncsok alkalmazása, és az egyrétegű üveg gépkocsiba történő beépítése. Az ilyen termék vásárlásakor különleges figyelemmel kell eljárnunk, és meg kell bizonyosodnunk róla, hogy a katalizátor valóban homologizált (figyelmesen olvassuk el a homologizációs kódokat, és kérjük a homologizációs dokumentumokat).

Általában az univerzális katalizátorok nemesfémtartalma jóval alacsonyabb (kb. ötödrésze a homologizált termékek nemesfémtartalmának), emiatt az ilyen termékeknek általában az ellennyomási szintje sem megfelelő, mert nem egy konkrét motortípushoz tervezték őket.

A katalizátor vagy a kipufogódob európai uniós homologizáltságáról úgy győződhetünk meg, hogy ellenőrizzük a termék burkolatának alsó részén található homologizációs kódot. A kódnak mindig az említett helyen kell lennie, mert az állami gépjármű műszaki vizsga során is ellenőrzik. Mindig meg kell bizonyosodnunk arról is, hogy a kipufogódob vagy katalizátor rendelkezik-e a megfelelő homologizációs tanúsítványokkal. Ezeket az iratokat mind a műszaki vizsgaközpont munkatársai, mind a gépkocsi használói bármikor kérhetik.

Ezeket a vizsgákat mindig az adott ország Ipari és Kereskedelmi Minisztériumának, ill. azok illetékes szervezeteinek tisztviselői végzik el. A vizsgák minden európai országban azonos szabvány szerint zajlanak, és a homologizációs kód és tanúsítvány megszerzéséhez minden vizsgát teljesíteni kell. Bár a homologizációs vizsgálatokat külső laboratóriumok végzik, mint például Németországban a TÜV vagy Spanyolországban az INTA, minden európai országban egyedül az Ipari és Kereskedelmi Minisztérium jogosult a homologizációs tanúsítvány kiadására.

A homologizációs iratok megtekintésekor mindig meg kell győződnünk arról, hogy helyes formátumban készültek-e (minden európai uniós országban szabványos formátum van meghatározva, és a szabvány az Európai előírásokban, valamint az ENSZ 103-as szabályzatában is szerepel), valamint rendelkezik-e az Ipari és Kereskedelmi Minisztérium illetékes tisztségviselőjének aláírásával és pecsétjével.

Homologizációs Tesztek:

  1. Zajszint mérés álló helyzetben: Az eredeti, gyári kipufogó-rendszerrel felszerelt gépkocsi sebességváltóját üresbe állítva, az ellenőr megméri a gyári kipufogó-rendszer zajszintjét, miközben a motort a műszaki leírásban meghatározott, maximális teljesítményhez szükséges fordulatszám 2/3 -áig gyorsítják fel. Ezután az eredeti kipufogót a homologizálni kívánt utángyártott kipufogóra cseréljük, és megismételjük a tesztet. A teszt csak akkor sikeres, ha az utángyártott termék zajszintje mindig alacsonyabb, mint az eredeti alkatrészé, és mindig 72 dB alatt marad.
  2. Zajszint mérés mozgó járműnél: Ez a teszt hasonlít az előzőhöz, de pályán hajtják végre, miközben a kocsi mozog. A zajszintet mikrofonokkal mérik. A vizsgálat elvégzéséhez a kocsinak második és harmadik sebességfokozatban kell haladnia, miközben a motort a műszaki leírásban meghatározott, maximális teljesítményhez szükséges fordulatszám 2/3-áig gyorsítjuk fel. Először a gyári kipufogó-rendszert teszteljük, majd a homologizálni kívánt elemét (kipufogódob vagy katalizátor) utángyártott alkatrészre cseréljük, és megismételjük az előző vizsgálatot. A teszt csak akkor sikeres, ha az utángyártott termék zajszintje mindig alacsonyabb, mint az eredeti alkatészé, és mindig 72 dB alatt marad.
  3. Ellennyomás teszt: Az első teszt során a motort egy bizonyos fordulatszámtartományban járatva megmérjük a teljes mértékben gyári, eredeti alkatrészekből álló rendszer egyes elemeinek ellennyomási értékét. Ezután a tesztelni kívánt alkatrészt kicseréljük, és megismételjük ugyanezt a vizsgálatot. A teszt csak akkor sikeres, ha a két vizsgálat közötti ellennyomás-különbség kevesebb, mint 25%, vagyis az utángyártott piac számára homologizálni kívánt termék ellennyomási értéke legfeljebb 25%-kal lehet nagyobb, mint az eredeti gyári alkatrészé. A kipufogógyártók számára ez a legnehezebb vizsga, hiszen ahhoz, hogy az előző két zajszinten átmenjenek, egy kicsivel nagyobb ellennyomásra van szükség, ugyanis így csökkenthető a kipufogó-rendszerből távozó gázok sebessége, és ezáltal redukálható a zajszint az eredeti alkatrészhez képest.
  4. Illeszkedési teszt: Ez a vizsgálat azt ellenőrzi, hogy a homologizálni kívánt termék szerelvényei ugyanolyanok-e, mint az eredeti alkatrészé, és hasonló-e a formája.
  5. Nemesfémtartalom vizsgálata: Ez a teszt csak a katalizátorok esetében végezzük el, és a vizsgálat alapján határozzuk meg, hogy a katalizátor magja mennyi nemesfémet (platinát, ródiumot, palládiumot) tartalmaz. Ez a vizsgálat garantálja a gépkocsihasználó számára, hogy a katalizátor nemesfémtartalma megfelel az Európai Környezetvédelmi Szabályzatban előírt mennyiségnek, s ezáltal képes a káros kipufogógázokat nem szennyező gázzá alakítani. A jármű használója számára is biztosítékot jelent, hogy a pénzéért azt kapja, ami jár neki, hiszen egyes nemesfémek nagyon sokba kerülnek. A vizsgálat során a katalizátor magját (amelyben a nemesfémek találhatók), savas oldatba helyezik, és a teszt elvégzéséhez szükséges ideig benne hagyják. A savas oldat hatására a nemesfémek kiválnak a magból, ezután a fémek súlyát külön-külön megmérik, és így határozzák meg a mag térfogatához viszonyított százalékarányukat.

Kipufogórendszerek - Magyarázat

A Kipufogó Anyagminősége és Élettartama

Az utóbbi időben az Európai Unióban minden kipufogódob és csőgyártó elsősorban alumíniumbevonatú acélt használ a termelési folyamat során. Mind az utángyártott piac számára előállított márkák, mind a kereskedelmi ellátásra termelő gyári, eredeti alkatrészgyártók alumíniumbevonatú acélt alkalmaznak ezekben az egységekben. Az alumíniumbevonatú acél két anyagból áll, rétegelt acélból és alumínium védőrétegből.

Ha az acélréteget csak az egyik oldalán fedjük be alumíniummal, akkor egyrétegű alumíniumbevonatú acélról beszélünk, ha viszont mindkét oldalán alumíniummal vonjuk be, kétrétegű alumíniumbevonatú acélról beszélünk. A korrózióállóság mértéke a rétegelt acélt védő alumíniumréteg vastagságától függ.

A vásárolt alumíniumbevonatú acél minőségét úgy állapíthatjuk meg, hogy megvizsgáljuk a gyártó által megadott számot, amely a rétegelt acél egy négyzetméterére eső alumínium védőréteg grammban meghatározott tömegét mutatja. Ezt a számot az "egyrétegű" vagy "kétrétegű" szó követi, amely azt jelzi, hogy az acél egyik vagy mindkét oldalát védi-e alumínium réteg. Tehát a "120gr/négyzetméter kétrétegű" jelzés azt jelenti, hogy az alumíniumozott acél mindkét oldalát 120 gramm alumínium borítja.

Az olcsóbb kipufogódobok gyártói általában, amellett, hogy nem követnek semmilyen homologizációs irányelvet, nagyon gyenge minőségű, azaz alacsony alumíniumtartalmú alumíniumbevonatú acélt használnak, bizonyos esetekben pedig lágyacélt alkalmaznak a kipufogódobok belső csöveiben. Emiatt a belső korrózió rövid időn belül jelentős hatást gyakorol a rendszer ellennyomására, ezen keresztül pedig a motor erejére és fogyasztására is.

Alumíniumbevonatú acél rétegek
Kipufogó anyagok minőségi összehasonlítása
Anyagtípus Alumíniumbevonat Korrózióállóság Jellemző felhasználás
Lágyacél Nincs Alacsony Olcsóbb kipufogódobok belső csövei
Egyrétegű alumíniumbevonatú acél Egy oldalon Közepes Utángyártott alkatrészek
Kétrétegű alumíniumbevonatú acél Mindkét oldalon (pl. 120gr/nm) Magas Eredeti alkatrészek, homologizált utángyártottak
Titán/Rozsdamentes acél/Szénszál Nincs, vagy egyedi Kiváló Sport- és tuning kipufogók

Telepítés és Szakértői Tanácsok

Fontos azonban azt is megemlíteni, hogy az egész folyamatba csak akkor érdemes belevágni, ha pontosan tudjuk, hogy mit is csinálunk. Ahhoz, hogy a felújítás sikeres legyen, először be kell szerezni a kívánt új kipufogót, valamint a hozzá szükséges tartozékokat.

Az egész művelet pár lépésben elvégezhető, de mindenképpen ajánlott útmutatót nézni hozzá, mivel az egyes modellek esetében eltérhet a csere folyamata. Először a régi kipufogót kell kiszerelni, ha pedig található a motoron, akkor a szekunder levegő helyét le kell dugózni. Ezután jöhet a felszerelés, amit stabilan, feszültségmentesen kell elvégezni. A tömítettséget is vizsgáljuk meg, hogy ne fújjon ki sehol a rendszer.

Természetesen ha nem vagyunk biztosak abban, hogy mit is kell csinálni, vagy először végezzük a kipufogó cseréjét, akkor mindenképpen keressünk fel egy szakembert, vagy bízzuk rá a teljes műveletet, vagy minimum kérjünk szakszerű tanácsot, hogy mégis hogyan kell elindulni.

Az alkatreszekrobogohoz.hu webáruház kipufogók és tartozékaik kínálatából mindent beszerezhetünk, amire a művelet elvégzéséhez szükségünk lehet.

Kipufogó szerelési útmutató

tags: #flott #robogo #kipufogo #ar