A fejlesztési tartalékhoz kapcsolódó adóalap-módosító tétel fontos tényező az adóalap csökkentésében. A fejlesztési tartalék címén érvényesíthető kedvezmény azt jelenti, hogy az adózó döntése szerint forrást különíthet el a későbbi, négy adóéven belül megvalósítani vélt beruházásához, az így képzett tartalék összegével a képzés adóévében csökkentheti adózás előtti eredményét.
A Tao. törvény 2003. 01. 01-től új szabályként vezette be a fejlesztési tartalékhoz kapcsolódó adóalap-módosító tételt, mely az óta fontos tényező az adóalap csökkentésében. A nyereségesen gazdálkodó társaságok a mérleg-fordulónappal képezhetik meg, oly módon, hogy a képzett fejlesztési tartalékot az eredménytartalék terhére lekötött tartalékba kell helyezni. A kedvezmény valójában halasztott adófizetési lehetőséget jelent, a kedvezmény következmények nélküli megtartása feltételhez kötött.
A fejlesztési tartalék képzésének feltételei
A társasági adó alapjának meghatározása során csökkenteni lehet az adózás előtti eredményt az adóévben a fentiek szerint képzett és az adóév utolsó napján is meglévő lekötött tartalék összegével, de legfeljebb az adózás előtti nyereség 50 százalékával és legfeljebb 500 millió Ft-tal. A beszámolóban kimutatott lekötött fejlesztési tartalék és az adóalap-korrekció összege azonban elválhat egymástól, ugyanis a Tao. tv. csak arról rendelkezik, hogy az adózási kedvezmény mekkora maximális összegig vehető igénybe.
Fontos feltétel tehát, hogy a megképezni kívánt összeget év végén, a mérleg elkészítésekor az eredménytartalékból át kell vezetni a lekötött tartalékok közé. A lekötött tartalékba áthelyezett eredménytartalék a Társaság számára nem vész el. Nem képezhető fejlesztési tartalék abban az évben, amelyben elhatároztuk, hogy következő évtől áttérünk az egyszerűsített vállalkozó adó hatálya alá.
Felhasználás beruházási célokra és lízing
Az adózó a fejlesztési tartalékot a lekötése adóévét követő négy adóévben megvalósított beruházás bekerülési értékének megfelelően oldhatja fel. A Tao. tv. 15. bekezdése felsorolja azokat a beruházásokat, amelyekre a fejlesztési tartalék nem használható fel; ezek között nem szerepelnek a lízingelt eszközök.
Beruházásnak minősül a tárgyi eszköz beszerzése, ez független attól, hogy pénzügyi lízing keretében, a lízingbe adó által beszerzett tárgyi eszközről van szó. A pénzügyi lízing jellemzője, hogy a lízingtárgy a lízingbevevő könyveiben kerül kimutatásra és amortizálásra, tehát egy pénzügyi lízing-finanszírozással beszerzett tárgyi eszköz is beruházásnak minősül.
| Tevékenység | Fejlesztési tartalék felhasználhatósága |
|---|---|
| Új tárgyi eszköz beszerzése | Igen |
| Használt eszköz vásárlása | Igen |
| Pénzügyi lízing | Igen |
| Apport | Nem |
| Felújítás | Nem |
A fejlesztési tartalék feloldása és szankciók
A fejlesztési tartalék feloldásakor figyelemmel kell lenni a Tao tv. rendelkezéseire. Az adózó a fejlesztési tartalékot a lekötése adóévét követő négy adóévben megvalósított beruházás bekerülési értékének megfelelően oldhatja fel, kivéve, ha a feloldott rész után a 19. §-ban előírt mértékkel az adót, valamint azzal összefüggésben a késedelmi pótlékot megállapítja, és azokat a feloldást követő 30 napon belül megfizeti.
Amennyiben a fejlesztési tartalék képzése adóévét érintő önellenőrzés során az adózás előtti eredmény nő, a fejlesztési tartalék címén igénybe vett kedvezmény maximális összege önellenőrzéssel csak akkor növelhető, ha az érintett üzleti év beszámolójában kimutatott fejlesztési tartalék összegét, illetve az 500 millió forintot az adóalapnál érvényesített összeg azzal együtt sem haladja meg. A feloldott fejlesztési tartalék összegét az adóalap-csökkentésként elszámolt értékcsökkenési leírásnak kell tekinteni.
tags: #fejlesztesi #tartalek #feloldasa #lizing