Kettős tömegű lendkerék: Működés, hibák és karbantartás

Ez a kifejezés mára olyan baljós, rettegett mumussá vált a használtautó-vásárlók között, mint Voldemort neve Harry Potter varázslóvilágában. De mi is voltaképpen a kettős tömegű vagy kéttömegű lendkerék? A modern autók egyik legfontosabb, de egyben legrettegettebb alkatrészéről van szó, amely a motor és a váltó közötti kapcsolatot biztosítja, miközben jelentősen hozzájárul a vezetési komfort és a motor élettartamának növeléséhez. A kettős tömegű lendkerék, angolul Dual Mass Flywheel (DMF), németül Zweimassen-Schwungrad (ZMS), a nevéből is adódóan valójában két darab lendítőkerék összeszerelve. Ez a fejlettebb változat a hagyományos lendkerékhez képest, amelyet a motorból származó rezgések csökkentésére és a vezetési élmény javítására fejlesztettek ki.

A motor működésének elengedhetetlen alkatrésze.

Miért van szükség lendkerékre és miért lett "kettős tömegű"?

Kezdjük ott, hogy eleve mi az a lendkerék és miért van rá szükség. A belsőégésű motorokban a hengerekben nem egyenletesen keletkezik az energia, amit aztán forgó mozgássá alakítva a kerekek irányába szeretnénk eljuttatni. A lökésszerűen érkező energia-impulzusok egyenetlenségét ”simítja ki” az eredetileg egy tömbből álló lendkerék, amely egy nagy tömegű forgó tárgyként a főtengely végén tompítja az erőváltozások hatásait. Nevében a „lend” gyök is az eltárolt lendületre utal.

A lendkerék a motor főtengelyére van rögzítve, csavarozva, és a váltó harangban helyezkedik el. A lendkerékre van rögzítve a kuplung tárcsa és a kuplung szerkezet, melyet a kinyomócsapágy működtet. Tehát a motor és a váltó között foglal helyet. Egyszerűen fogalmazva, egy energiatároló, amely segíti a motor főtengelyének mozgását, egy bizonyos fordulaton kiadja a magában tárolt feszültséget és ezzel segíti a motor működését.

Kétféle lendkereket különböztetünk meg: az egytömegűt és a kéttömegűt. Az egytömegű lendkerék mondhatni egyszerű, mint a fa ék, egy teljesen kicentrírozott futású nagyméretű, súlyos vasdarab, melyre felszerelik a kuplungot, valamint az indításhoz szükséges fogas koszorút.

A kettős tömegű lendkerék fejlesztésének okai

És hogy miért kellett ezt kettészedni? Ennek két oka is van. Az egyik a kényelem. A motor, különösen a keményebben járó dízelmotor rezgéseit tompítja, ha nem egy merev tömböt, hanem egy kettéosztott és rugókkal összekapcsolt tömeget teszünk a motor és a hajtás közé. Kettős tömegű lendkerékkel kevesebb a rezgés, a vibráció, ennek következtében alacsonyabb a zajszint is az utastérben.

A másik tényező pedig az emissziócsökkentés. A mai modern turbós motorok működésük jellemzően alacsonyabb fordulatszámon üzemelnek és nagyobb belső energia-csúcsokat kell, hogy elviseljenek, mint a régi szívómotorok. Tehát a motor (különösen egy háromhengeres motor) járási egyenetlenségeit már nem csak a kényelem, de az erőátviteli egységek kímélése érdekében is hasznos jobban kiegyenlíteni. A fejlesztők fő irányelve a modern autógyártás során a minél kisebb motorokból a lehető legtöbb teljesítmény kinyerése. Ennek a teljesítmény növekedésnek az eredménye, hogy a motorok működésénél (befecskendezés, erőátvitel) a nagyobb teljesítmény miatt rezonancia jelentkezik.

Itt már nem csak a dízel autókat lehet említeni, hanem már egy-egy benzines motornál is megjelenik ez a típusú lendkerék. A modern motoroknál a rezonancia egy nagyon rossz mellékhatás lett, állandóan jelen van, de a legnagyobb gondot indításkor és szélsőséges fordulatszámokon okozza. A hagyományos, egytömegű lendkerék által keletkező rezonanciát, az új fejlesztésű kettős tömegű lendkerékkel gyakorlatilag a nullára lehet csökkenteni. A négyhengeres négyütemű motor esetében 1/2 fordulatonként van 1 munkaütem, ami nyomatékpulzálást hoz létre a főtengelyen és ezt kell az erőátviteli rendszernek feldolgoznia. Tehát egy szükséges alkatrész lett a kettős tömegű lendkerék.

Továbbá a kettős tömegű lendkerék másik nagy feladata a rezgés és rezonancia csökkentése, átalakítása és a sima egyenletes motorjárás optimális szinten való tartása. A ZF-hez tartozó Sachs rendszeresen tart műszaki oktatást, hogy az általa gyártott kuplungokkal és kettős tömegű lendkerekekkel mind kevesebb probléma adódjon. A rendszer lényege egyébként, hogy a motor főtengelyére nem csak egy óriási vaskerék kerül, hanem egy összetett szerkezet, amely a mai elvárásoknak megfelelő rezgéscsillapítást ad. Korábban ugyanis azt a kuplung önmaga látta el 10-15 fokos elmozdulásra képes rugós rezgéscsillapításával, az viszont ma már nem elegendő. A kettős tömegű lendkerék nagyobb, középállásától 60-60 fokos, azaz összesen 120 fokos elfordulásra képes.

Szerkezeti felépítés és működés

A nevéből is adódóan ez két fő alkatrészből áll, két lendkerékből, melyek között több előfeszített rugó van. A lendkerék egyik fele a főtengelyre van csavarozva, amíg a másik lendkerékre szereljük fel a kuplung szerkezet és tárcsát. A lendkerék két fő része képes egymástól elfordulni mind horizontálisan, mind vertikálisan. Az elfordulás és billenés mértékét a gyártók határozzák meg! Ez az alkatrész két különálló tömegből áll, amelyeket rugók kötnek össze, és így képes elnyelni a motor által generált egyenetlen erőhatásokat. Az amúgy zseniális műszaki megoldás hátránya, hogy el tud romlani. Megbonthatatlan, összetett, rugókkal telített szerkezet a kettős tömegű lendkerék. Kézzel ellenőrizve ez persze nem tapasztalható, a Sachs egységei 1,5 foknyit rugóznak kézzel.

A kettős tömegű lendkerék élettartama és meghibásodásának jelei

A kettős tömegű lendkerék tervezett élettartama akár 2-300 ezer kilométer, vagy még több. A kettős tömegű lendítőkerék élettartama nagyban függ a vezetési stílustól, az autó igénybevételétől, valamint például a befecskendezés hibáitól, amik szintén kihatnak a lendkerék működésére. A lendkerék halála egyes autótípusoknál már 150-200.000 km-nél jelentkezhet, más autóknál kitolódhat akár 300-400.000 km-ig. A tapasztalatok alapján 150-300 ezer kilométer között van.

A lendkerék élettartamát befolyásoló tényezők:

• Rövidíti az élettartamot a városi használat, a gyakori indítózás, sok sebességváltás és a sok alapjáraton járatás.
• Az autópályán használt kocsik jóval tovább bírják, mint a városban gyötört autók.
• A túlzott, illetve nem tervezett rezonancia idő előtt tönkreteheti az alkatrészt.

A kettős tömegű lendkerék meghibásodásának jelei:

A hibás lendkeréknek vannak egyértelmű jelei, amelyeket érdemes komolyan venni, mert a probléma halogatása komolyabb károkat is okozhat a hajtásláncban.

• Zajok: Legelőször is elkezd hangosodni a motor körül valami zaj, fémes fizikai hangot kell keresni, főleg leállításkor, indításkor és alapjáraton. Ha már menet közben is jelen van a zaj, akkor már azonnal csere érett az alkatrész. A lendkerék, ha hibásan működik, főleg indításkor vagy leállításkor zörgő, csilingelő, vagy csattanó hanggal jelzi, eljött a csere ideje. Az egyik leggyakoribb tünet a furcsa zajok megjelenése, például kattogás vagy fémes csörgés, amikor az autó üresjáratban van vagy terhelés alatt működik.
• Vibráció: Az autó remegése is intő jel lehet. További intő jel lehet a fokozott vibráció, amely az utastérben is érezhető, különösen alacsony fordulatszámon.
• Kuplung problémák: Ezen kívül előfordulhat, hogy a kuplung nehezebben működik, rángat a váltás során, vagy a pedál működése szokatlanná válik.

Ilyenkor a két egymáshoz rögzített lendkerék nagy elfordulási szöge miatt van a zaj, és ez később még a motor működésére is kihathat. Ha pedig elromlik, „beáll” az alkatrész, gyorsan ki kell cserélni, mert a motort, a kuplungot és a váltót is terheli, és hamar nagy károkat tud okozni, ha elmarad a javítás. Ha a lendkerék hibásan működik, az nemcsak a vezetési élményt rontja, hanem komoly károkat is okozhat a hajtásláncban.

A meghibásodás okai és megelőzése

A kettős tömegű lendkerék hiba több különböző okra vezethető vissza, amelyek közül a legfontosabb a kopás és az elhasználódás. Mivel ez egy rezgéscsillapító alkatrész, logikusan a túlzott, illetve nem tervezett rezonancia teszi (idő előtt) tönkre. Ha idő előtti hiba jelentkezik, akkor azt jellemzően három fajtára lehet bontani:

• Gyártási hibából eredő.
• Egyéb rendellenesen dolgozó alkatrészből eredőre.
• Vagy a vezetési stílusból eredőre.

Leggyakoribb halálokként az egyéb hibás alkatrészekből eredő rezgések említhetők. A legnagyobb terhelés egyébként nem menet közben, hanem indítózáskor éri, főként akkor, ha az önindító esetleg nem is a gyárilag előírt, a motor életre keltérésre képes fordulatszámon forgatja a főtengelyt és vele a lendkereket. Ilyenkor ugyanis kenés nélkül forognak annak fogaskerekei. Igen, akár egy rossz önindító is tönkre tudja tenni a drága kettős tömegű lendkereket, ha kitartóan indítózunk.

De akár egy olyan apró hiba, mint az elkoszolódott vagy elkopott porlasztócsúcs, illetve PD befecskendező-elem, ami miatt a motor - akár alig észrevehetően - egyenetlenül jár. A hibás használat nem csak közvetlenül, de közvetetten, egyéb alkatrész hibáján keresztül is ki tudja végezni a kettős tömegű lendkereket. Amivel közvetlenül az életére törhetünk, az például a berántás, vagy a tartósan alacsony, alapjárati fordulat közeli használat. A például a légkondicionálás érdekében tartósan alapjáraton ketyegtetett motorhoz csatolt kettős tömegű lendkerék is idő előtt fog meghibásodni. De igazán az alacsony fordulaton terheléssel, pláne az ott indított padlógázas gyorsítással törhetünk az alkatrész életére.

A lendkerék élettartamának növelése:

Bár a lendkerék hiba nem mindig kerülhető el, bizonyos intézkedésekkel meghosszabbítható az alkatrész élettartama:

• Kerüljük el a szélsőséges fordulatszám tartományokat, tehát az alapjáratot és a maximális fordulat közeli állapotot!
• Ne váltsunk agresszíven és kerüljük az állandóan sportos vezetési stílust.
• Az agresszív vezetési stílus, például a hirtelen gyorsítások és erős fékezések jelentősen csökkenthetik az alkatrész élettartamát.
• A gyakori kuplunghasználat, különösen városi forgalomban, szintén növelheti a kopás mértékét.
• Fontos tudni, hogy sem a kettős tömegű lendkeréknek, sem a befecskendező-rendszernek nem jó a kifejezetten magas fordulati használat sem.
• Ideálisnak a dízelmotornál 2000-3000 1/perc közötti, tempóban pedig jellemzően a 120-130 km/órás tartomány tekinthető. Így nem csak azok küzdenek idő előtt vele, akik autójukat zömében városban használják, hanem azok is, akik autópályán az itthon szabályos 130 km/óra feletti tempóval mennek meglehetősen sokat.
• A kíméletes vezetési stílus, például a hirtelen gyorsítások és erős fékezések elkerülése, segíthet csökkenteni a kopást.
• Fontos a megfelelő kenőanyagok használata és a rendszeres karbantartás is, hogy az alkatrész hosszabb ideig megőrizze működőképességét.
• Ezen kívül, ha a motor vagy a váltó nincs megfelelően beállítva, az fokozott terhelést róhat a lendkerékre.

Ellenőrzés és diagnosztika

A kettős tömegű lendkerék állapotát többféleképpen is ellenőrizhetjük. Az első lépés a hallható és érezhető tünetek figyelemmel kísérése, például a szokatlan zajok és vibrációk észlelése. Ha hibásnak véljük a lendkereket, akkor mérni kell a két értékest és össze kell vetni a gyártó által megszabottal. Egyes autószervizek speciális diagnosztikai eszközökkel is meg tudják vizsgálni az alkatrészt, például rezgéselemzéssel vagy kuplungtesztekkel.

Beszerelés előtt a kuplungtárcsához hasonlóan precízen ellenőrzendő. Leejtés esetén könnyedén törhetnek benne a rugók, ami komoly bajt fog okozni már az első indításkor. Kuplungcserekor nem állapítható meg, hogy még mennyi ideig lesznek működőképesek.

Csere és javítás

Az amúgy zseniális műszaki megoldás hátránya, hogy el tud romlani. Precíz, javíthatatlan egységről van szó, amit ugyan fel is lehet újíttatni, de ez elég bizonytalan további élettartamot jelent. Az igazán megbízható megoldás a csere, és célszerű egyidejűleg a kuplungszerkezetet is kicserélni.

Ha egy kettős tömegű lendkerék rossz és cserélni kell, akkor a hozzá tartozó kuplung tárcsát és szerkezetet, kinyomócsapágyat, vagyis a kuplung szettet is cserélni kell! Ez nagyon fontos, több okból is! Először is ezek az alkatrészek együtt kopnak, mert együtt dolgoznak, így ugyanannyi mértékű igénybevételnek vannak kitéve és ugyanannyi kilométert, munkaórát dolgoznak le. Továbbá a kettős tömegű lendkerékkel szerelt autókban a kuplung tárcsák már szinte 99%-ban fixek és nem tartalmaznak rugót (mert az a lendkerékben van), tehát a rossz, hibás lendkerék nagy billenési szöge deformálhatja a kuplungtárcsánkat is. Kuplung tárcsákat meg ugye megint csak szettben cserélünk, tehát az egészet egyben kell cserélni, és akkor biztos, hogy nem lesz gond. Szerelési anyagként még általában a főtengelyszimering cseréjét szoktuk javasolni, mert ha lent van a lendkerék, akkor csak egy mozdulat a pár ezer forintos szimmering cseréje.

A gyártók is ennek megfelelően kínálnak komplett kuplung és kettős tömegű lendkerék szetteket, melyek egy csomagoláson belül tartalmaznak minden egyes alkatrészt, még a csavarokat is! Fontos megemlíteni még, hogy egy gyártó termékét használjuk, tehát nem vegyítsünk és házasítsunk más-más gyártók termékeit! Fontos, hogy csere esetén a motorhoz tartozó összes rendszer, kiemelten az önindító és a befecskendezés ellenőrizendő, nehogy idő előtt ismételten szükség legyen a mai (már nem csak dízel, hanem egyre több esetben benzines) autók egyik legdrágább alkatrészének cseréjére. Ajánlott továbbá vele a teljes kuplungszettet (szerkezetet, tárcsát, kinyomócsapágyat) is cserélni, még akkor is, ha a teljes szervizelés az autó értékének jelentős hányadát teszi ki. És természetesen az is mérhetetlenül fontos, hogy az alkatrészeket az előírásoknak megfelelően, a szükséges szerszámokkal szereljék fel. Természetesen azok sem olcsók, adott esetben drágábbak, mint maguk a beépítendő elemek. Ha tehát eljön a kettős tömegű lendkerék cseréje, spórolni rajta sem szabad. A felújíthatatlan alkatrészt megfelelő szakértelemmel rendelkező szerelő, megfelelő módon kell, hogy kicserélje. Ha a kettős tömegű lendkerék meghibásodik, több megoldás is szóba jöhet. Az egyik lehetőség az alkatrész teljes cseréje, amely általában a legbiztonságosabb, de egyben a legköltségesebb megoldás is. Egyes esetekben a lendkerék felújítható, ha a meghibásodás nem túl súlyos.

Költségek és alkatrészválasztás

Így a javítás teljes költsége egy átlagos kompakt vagy középkategóriás kocsinál is minimum 2-300 ezer forint - de simán lehet ennek a duplája is, főleg, ha márkaszervizben és gyári alkatrésszel oldanánk meg a javítást. A kettős tömegű lendkerék javításának vagy cseréjének költsége jelentős lehet, és az autó típusától függően eltérő árakat tapasztalhatunk. Egy új lendkerék ára általában több százezer forintba is kerülhet, a munkadíjjal együtt pedig a teljes javítás akár félmillió forintot is elérhet. Kevés olyan értékes alkatrész van egy autóban, mint a kettős tömegű lendítőkerék, ami egy 15-20 éves autónál akár a szerelési díjjal a gépjármű értékének a felét is kitehetik.

Ez az alkatrész az, aminek a cseréjét és vásárlását mindenki el akarja kerülni. Okkal! Ez egy drága alkatrész, melynek cseréje is költséges munkadíjat számol fel! A kettős tömegű lendkerék nem fix áras termék! Rengeteg változat létezik, melyet alvázszám alapján gyári programból tudunk kikeresni. Rengeteg átfedés és váltás létezik, melyeket alvázszám és motorszám alapján keresünk ki. Így a félreértések és a pontos beazonosítás érdekében ajánlott ügyfélszolgálatunkat felkeresni!

Gyári vagy utángyártott kettős tömegű lendkerék?

Ha LUK, Sachs, Valeo, Aisin, Exedy nevet, márkát látunk, akkor biztos nem csalódhatunk! A felsorolt gyártók mind gyári alkatrészek, tehát az autógyártók nem gyártanak lendkereket, kuplungot, hanem a fenti márkák szállítanak be nekik is. Elfordulhat viszont olyan, hogy mondjuk a VW-nek a gyári beszállítója a LUK, de Ön valamiért Sachs szettet vásárol, és a Sachs szettben viszont mégis LUK termékek lesznek. Az utángyártott alkatrészek olcsóbb alternatívát kínálhatnak, de ezek minősége változó lehet.

Alternatívák és mire figyeljünk használt autó vásárláskor?

Mire ügyeljünk használtautó-vásárláskor? Aki nem szeretne még csak gondolni se erre a gonosz alkatrészre, vegyen olyan kocsit, amelyben nincs ilyen. Több mint ötvenéves találmányról van szó, de csak 2002-től terjedt el igazán, és még ma sem teljesen általános a használata. Sőt: hagyományos automata váltós kocsikban eleve nincs ilyen, ott a hidrodinamikus nyomatékváltó kezeli le a motor rezgéseit-erőcsúcsait. A duplakuplungos robotváltóknál, mint a VW-csoport DSG-i, viszont jó eséllyel van kéttömegű lendkerék!

A benzinmotoroknál még ma is kevésbé elterjedt ez a technika, de azért ezeknél is érdemes utánanézni az interneten vagy utánakérdezni egy márkaszerviznél. A mai új autóknál is 2019-ben még léteznek egytömegű lendkerékkel szerelt autók, de ezt a legolcsóbb gyártók benzines kínálatából kell keresni, ahol nincs turbó, és a maximális teljesítmény nem haladja meg a max 60 lóerőt! Tehát az olcsó kategóriás autóknál gond nélkül működik is. De egy turbóval felszerelt dízel vagy benzines, nagyobb nyomatékú és teljesítményű autónál már muszáj a kettős tömegű lendkereket használni.

És van egy-két olyan kivétel is, ami felveti a kérdést: ha nekik sikerült kihagyni ezt a drágán javítható és erősen véges élettartamú alkatrészt, másnak miért nem? Ilyen a Kia és a Hyundai 1,6 literes dízelmotorja, vagy a PSA-csoport számos autóba beszerelt 1.6 HDI-jének néhány változata, vagy a Renault-féle 1.5 dCi korábbi kisebb teljesítményű példányai.

A kettős tömegű lendkerék állapotának felmérése vásárláskor csak arra szorítkozhat, hogy motorleállításkor odafigyelünk, hallható-e csattanás a kuplung felől, illetve hogy alapjáraton remeg-zörög-e a lábunk alatt a kuplung. Viszont van egy rossz hírünk: lehet, hogy azért nincs se zörgés, se csattanás, mert korábban a tulaj a tönkrement és drága alkatrészt egy fix lendkerékre cserélte. Bizony, ilyen megoldás is létezik, sokkal olcsóbban, mint amennyibe a rendes csere kerül, de tudni kell, hogy ha kivesszük a rendszerből a kettős tömegű lendkerék csillapító hatását, gyorsan tönkremegy a kuplung, sőt: a váltó és a motortartó bakok elhasználódása is hamar bekövetkezik, de a motor is károsodhat. Aki pedig a kettős tömegűt hagyományos lendkerékre váltaná, annak csak annyit mondunk, hogy az egy rezgéscsillapító egység, a váltót hivatott megóvni a motor rezgéseitől. Hosszú távon nem biztos, hogy megéri eltérni a gyárinak megfelelő alkatrésztől.

A hazai használtpiac legnépszerűbb modelljei közül kiemelkedően kényesek a PD-TDI motoros Volkswagen-csoportos kocsik, ezeknél a kemény járású motor a tapasztalatok szerint sokkal hamarabb megöli a kettős tömegű lendkereket, mint a későbbi közös nyomócsöves TDI-k. Autóválasztás előtti tanácsként pedig e cikkből is kiolvasható: modern dízelt leginkább annak érdemes választania, aki sokszor és sokat megy hosszú távon, úgy kilométerben kitolhatja a drága javításokat, s addig azok árát talán kitermelheti a szerényebb fogyasztással megspórolt üzemanyaggal. Persze ez lutri, ellenben mindenkinek sok szerencsét kívánunk hozzá!

tags: #x20d1 #motor #kettos #tomegu #lendkerek