Amikor az autónk esetében valami szokatlant tapasztalunk, akkor jellemzően végigpörgetjük a fejünkben azokat az alkatrészeket, melyeket ismerünk, hogy ezek közül mi okozhatja a gondot. A műszerfalon felvillanó hibajel lámpa már adhat némi támpontot. Ám hogyan is ismernénk fel egy hibát, ha még az adott alkatrészt sem ismerjük, ami épp meghibásodott? Az itt bemutatott információk általánosan érvényesek a legtöbb járműre, így segítséget nyújtanak például egy Opel Zafira B tulajdonosának is.
Az üzemanyag szivattyú relé hiba jelei például sosem teljesen egyértelműek, így pedig nem is gondolunk rá, hogy ez lehet a baj, sőt, a legtöbben azt sem tudják, hogy ez az alkatrész a kocsijukban van. Pedig rendkívül fontos szerepe van ennek az alkatrésznek, ugyanis az üzemanyag szivattyú relé kapcsolja be az üzemanyag-szivattyú áramát, amikor arra van szükség, hogy az üzemanyag nyomás megemelkedjen a nyomócsőben. Amikor bekapcsoljuk a gyújtást, működésbe lép az üzemanyag szivattyú relé is. Amikor az autó folyamatosan leáll, esetleg be sem indul, annak többféle oka is lehet, de akár az üzemanyag szivattyú relé hibájából is adódhatnak gondok. Lássuk, mit is érdemes tudni erről az alkatrészről, melyek a leggyakoribb üzemanyag szivattyú relé hibajelek, és mit tehetünk, ha ezeket tapasztaljuk?
Az Üzemanyag Szivattyú Relé Elhelyezkedése
Mielőtt rátérnénk a hibajelekre, nem árt, ha tudjuk, hogy az üzemanyag szivattyú relé hol is található az autónkban. Jellemzően a műszerfal alatti vagy a motortérben lévő biztosítékdobozban találjuk. A biztosítékdobozban több biztosíték és relé is található, többek között az üzemanyag szivattyú relé is itt található.
Persze a relé működtetése nem mindig ennyire egyszerű: van, ahol kombinált relékkel dolgoznak, van, hogy a központi karosszériamodul végzi a relé vezérlését. Korábban előfordult (pl. K, KE Jetronicnál), hogy egy kis elektronikát helyeztek a relé belsejébe, ezért értékelte ki a beérkező fordulatjelet, és vezérelte a behúzótekercset.
Az Üzemanyag Szivattyú Relé Meghibásodásának Jelei
Az üzemanyag szivattyú relé meghibásodására utaló jelek sokfélék lehetnek, és fontos a korai felismerésük a súlyosabb problémák elkerülése érdekében.
Motorleállás
Az egyik tipikus jele annak, hogy az üzemanyag szivattyú relé meghibásodott az, ha leáll a motor. Amikor csatlakozási hiba lép fel, akkor a relé meglehetősen hirtelen szakítja meg a kapcsolatot, ez pedig leállítja az üzemanyag szivattyút. Ha leáll a szivattyú, akkor az égéstérben lévő nyomás nem lesz megfelelő, ettől pedig a motor leállhat.
Felvillan a Motorellenőrzés Lámpa
Ha kigyullad a motorellenőrzés lámpa, és aztán úgy is marad, az sosem jelent jót. Természetesen ez a jelzés többféle motorhibára is utalhat, de többek között az üzemanyag szivattyú relé meghibásodását is jelentheti. A motorvezérlő modul (ECU) folyamatosan vizsgálja a motor összes érzékelőjét, így az üzemanyagnyomást is, az üzemanyag-érzékelőn keresztül. Mivel az üzemanyag szivattyú relé meghibásodásakor az üzemanyagnyomás nem lesz megfelelő, így a CHECK ENGINE lámpa ki fog gyulladni.
Nehézkes Gyorsítás
Üzemanyag szivattyú relé meghibásodásakor az üzemanyag szivattyú teljesítménye nem éri el az átlagos teljesítményt, jelentős csökkenés mutatkozhat, ez pedig azt jelenti, hogy a motorba nem jut elegendő üzemanyag. A relé meghibásodása komoly kihatással van az áramlásra, nehézségek léphetnek fel, ez pedig ahhoz vezethet, hogy az autó nehezen indul el, illetve a gyorsulásnál is jelentkezhetnek problémák.
Teljes Motorleállás
A motorleállás már szerepelt a tünetek között, de az sem ritka, hogy a motor leáll, aztán már újra sem lehet indítani, így az autó teljesen használhatatlanná válik. Ilyen esetekben az történik, hogy a hibás relé miatt az üzemanyag szivattyú nem kap áramot, így nem tudja biztosítani azt az üzemanyag-nyomást, ami az autó elindulásához és üzemben tartásához szükséges.
Túl Csendes az Üzemanyag Szivattyú
Amikor ráadjuk a gyújtást, akkor ideális esetben zúgó hangot hallunk az üzemanyag szivattyúból. Amennyiben nem halljuk ezt a zúgó hangot, akkor az arra utal, hogy az üzemanyag szivattyú relé meghibásodhatott. Érdemes ilyenkor egy kicsit fülelni az üzemanyag tartály felől, hogy hallunk-e bármilyen morajlást.
Mit Tegyünk Meghibásodás Esetén?
Most, hogy tisztában vagyunk vele, hogy melyek a leggyakoribb hibajelek, érdemes arra is kitérni, hogy mit is tegyünk ilyenkor. Ha bármelyik hibajelet tapasztaljuk, úgy járunk a legjobban, ha azonnal felkeresünk egy szakszervizt, és kérünk egy alapos ellenőrzést és diagnosztikát. Bár az üzemanyag hiba relé jelei meglehetősen ijesztőek lehetnek, és akadályozzák a biztonságos közlekedést, mégis vannak, akik a motorellenőrzés lámpa felvillanását nem veszik elég komolyan. Még ha csak ez az egyetlen jele annak, hogy valami gond van, akkor is érdemes azonnal szakember segítségét kérni.
A meghibásodás megállapítása nem egyszerű, tehát laikusként nem fogjuk tudni csak úgy, ránézésre megmondani, hogy az üzemanyag szivattyú relé hibásodott meg, vagy más alkatrész. Pontos diagnosztikai tesztek segítségével lehet ezt kideríteni, ezt pedig otthoni körülmények között fogjuk tudni elvégezni. Amennyiben beigazolódik, hogy a fenti tüneteket az üzemanyag szivattyú relé meghibásodása okozza, akkor megnyugodhatunk, mert az üzemanyag szivattyú relé nem egy drága alkatrész, sőt, akár azt is mondhatnánk, hogy olcsó. A csere sem túl bonyolult művelet, bár érdemes szakemberrel elvégeztetni, és nem otthon nekiállni mindenféle tapasztalat és tudás nélkül.
Hogyan (ne) indítsuk el autónkat..
Az Üzemanyag Szivattyú Részletes Bemutatása
Az üzemanyag rendszer kétségkívül legjobban igénybevett, legsérülékenyebb, legtöbb problémát okozó eleme az üzemanyag szivattyú. Túlméretezett, jelentős tartalékkal bíró alkatrész, de élettartama véges, és a szennyeződésre érzékeny. Integrált része az előszűrő.
Az Üzemanyag Szivattyúk Elhelyezkedése és Típusai
Alapvetően kétféle megoldással találkozhatunk. Először a kocsiszekrény alatt, a benzintartályhoz közel elhelyezett, a benzinvezetékbe épített (in-line) szivattyúk terjedtek el. Később a szivattyúkat a benzintartályba szerelték be (in-tank). A gyakrabban előforduló gyakorlati megvalósításokra néhány példa:
Többféle szivattyútípust alkalmaznak az autógyártók. A legismertebbek:
- Fogaskerekes (külső-belső fogazású) szivattyú
- Görgőcellás szivattyú
- Turbinakerekes (peripheral) szivattyú
- Oldalcsatornás szivattyú
Ezek közül a mindennapokon a fogaskerekes szivattyúval találkozhatunk leggyakrabban. A fogaskerekes és görgőcellás szivattyúk a térfogat-kiszorítás elvén működnek, a turbinakerekes és az oldalcsatornás szivattyúk viszont áramlástechnikai elven. Képünk a turbinakerekes szivattyú felépítését mutatja.
| Típus | Elhelyezkedés | Jellemzők |
|---|---|---|
| A. Egyszivattyús rendszer (in-tank) | A tankban | Halk működés, ésszerű kialakítások esetén könnyebb szerelhetőség. Egyes típusoknál a szivattyú cseréhez az üzemanyag tartályt le kell szerelni. |
| B. Két szivattyú alkalmazása | Előszivattyú a tartályban, főszivattyú a kocsiszekrény alatt | Az előszivattyú szállítja a benzint a főszivattyúhoz. |
| C. Egyszivattyús (in-line) megoldás | A kocsiszekrény alatt, a benzinvezetékbe építve | A benzintartályhoz közel helyezkedik el. |
| D. Két szivattyú V-motoroknál | Külön szivattyú a két hengersorhoz | Egyes V elrendezésű motoroknál a két hengersort külön-külön szivattyú látja el üzemanyaggal. |
| E. Nyereg alakú tartálynál | Külön szivattyú a "tartalék" tartályból | Külön szivattyú szállítja a főszivattyúhoz a benzint a nyereg alakú üzemanyag tartályból. |
Az Üzemanyag Szivattyú Felépítése és Működése
A szivattyú külső burkolatát lebontva megfigyelhető az üzemanyagszivattyú három fő eleme: maga a szivattyú (piros keretben), az elektromotor (a jobb áttekinthetőség kedvéért az állórésze feljebb, külön) és a csatlakozó fedél. Meglepő, hogy maga a szivattyú arányaiban milyen kicsi. A fotón a Bosch egy korábbi üzemanyag tartályba szerelt szivattyúja látható, melynek a szállítási teljesítménye leromlott.
A képen jól megfigyelhető a szivattyúelem felépítése. A szivattyúházban álló tengely beépítése excentrikus. Az ezen körbeforduló kis fogaskerék fogszáma eggyel kisebb, mint a hozzá csatlakozó belső fogazású fogaskeréké. A villamos motor a külső fogazású, kis fogaskereket az öt hornyon keresztül egy műanyag körmöstárcsával hajtja meg. A kenést maga a benzin oldja meg, bár első hallásra ez szokatlannak tűnhet. A szivattyú a térfogatkiszorítás elvén működik.
A szivattyúelem "hátsó" falán megfigyelhető apró fémes lenyomatok a benzinnel felszívott szennyeződés árulkodó jelei. Az is nyomon követhető, hogy a fémes szennyeződés már apró, finom kis csatornát alakított ki, ami a szivattyú szállítási teljesítményét rontja. Az ide kerülő keményebb szennyeződés a koptató hatáson kívül fékezi is a fogaskerekek forgását, ez is csökkenti a szállított mennyiséget. Ilyenkor - ritkán ugyan - előfordul a műanyag körmöstárcsa fogaskerékhornyokba illeszkedő részeinek törése is.
Az apró fém elkenődéseket megfigyelve látható, hogy nagyobb részük vörös színű. Mondjuk vörösréz. De hogy kerülhet ide vörösréz? Van magyarázat: a kommutátor anyaga egyre kopik (fotó jobb oldala), apró vörösréz szemcsék válnak le róla. Ez bekerül a benzináramba, egy részük bejut a motor égésterébe. Egy részük viszont - ha nem egyvezetékes rendszerről van szó - a visszafolyó ágon a benzintankba jut, ahonnan újra a szivattyúba kerül. Egyvezetékes rendszernél a helyzet hasonló, ott a nyomásszabályzó után a fölös benzinmennyiség rövid úton visszakerül a tankba, apró vörösréz szemcséivel együtt.
A kommutátorra érdemes még pillantást vetni: régen volt új. A szivattyúhibák jelentős részét a motor kommutátorának "elfogyása" okozza, képünk egy durva kopást mutat. A leperemezett, "örökre vasalt" szivattyúk műhely körülmények között gyakorlatilag nem javíthatók. Ugyancsak fogaskerekes szivattyú a Pierburg egy korábbi, a VAG csoport számára készített egyik típusa. A szivattyúelemet pirossal jelöltük. A fogaskerekek oldallapjai itt egy vékony bronzból kialakított lemezzel találkoznak, ami kopásra méginkább hajlamos. A kopásnyomok a fotón is jól megfigyelhetők. A szivattyú minden más eleme megfelelő állapotú, de a jelzett - látszólag jelentéktelen - kopás miatt a szivattyú szállítási teljesítménye annyira leromlott, hogy a motor jelentősebb terhelésekor a tápnyomás lecsökkent.
Szelepek az Üzemanyag Szivattyúban
A szivattyúk általában két szelepet is tartalmaznak. A visszacsapó szelep feladata a benzin tankba történő visszaáramlásának meggátolása a motor leállítása után. Ez nemritkán meghibásodik, ilyenkor célszerű a szivattyúhoz közel egy különálló visszacsapó szelepet beépíteni. A másik szelep (túlnyomás szelep) akkor lép működésbe, ha az üzemanyag nyomása egy beállított értéket túllép (pl: üzemanyag vezeték dugulása, deformációja esetén). Ekkor a nyomótérből a benzin a tartályba folyik vissza. Kevés gondot okozó része a szivattyúnak, de ha ok nélkül elengedi a nyomást, akkor a komplett szivattyú cserélendő.
Üzemanyag Rendszer Biztonsági Funkciók
Biztonsági okokból, ha - a gyújtás levétele nélkül - a motor megáll, az ECU megszünteti a szivattyú tápellátását (vékony kékkel jelzett kábel). Álló motornál, a gyújtáskulcs elfordítása után rövid időre (1-2 mp) az ECU általában működteti a szivattyút, de ha a motor nem indult be, megállítja azt.
Egy karambol estén előfordulhat, hogy valamelyik benzinvezeték megsérül, viszont a motor tovább jár, a kiömlő benzin jelentős veszélyforrás. Ennek az elhárítására szolgál az egyes típusokon megtalálható ún. crash-kapcsoló, más néven inercia-kapcsoló. A kocsiszekrényt ért meghatározott mértékű ütés esetén bontja a tápvezetéket, így leáll a szivattyú.
Diagnosztikai Módszerek és Teljesítményvizsgálat
A szivattyú szállítási teljesítményének vizsgálata a mindennapok leghasználhatóbb, ugyanakkor viszonylag egyszerű diagnosztikai módszere. A diagram egy tankba épített, új szivattyú mért percenkénti szállítását mutatja, a tápfeszültség függvényében. A beállított rendszernyomás: 3,0 bar. 12,5 Volt tápfeszültség esetén a szivattyú 1,3 liter/perc üzemanyagot szállít, ami többszöröse a motor átlagos üzemanyag fogyasztásának. A szivattyúkat a motor szélsőséges terhelése melletti pillanatnyi maximális fogyasztás figyelembevételével méretezik, nem csekély tartalék biztosításával. A szivattyú addig megfelelő, amíg a pillanatnyi fogyasztás maximuma el nem éri a szivattyú szállítási teljesítményét. Tapasztalatok szerint a motor teljesítményének akár 30%-kal történő emeléséig a gyári, eredetileg beépített, jó állapotú szivattyúk szélsőséges terhelésnél is kiszolgálják a motort. A szivattyúk azonban érzékenyek a tápfeszültség esésére, annak 2 Volttal történő csökkentése esetén a szállított mennyiség - esetünkben - leesik 0,73 liter/perc értékre. Az önindító működtetésekor hasonló, vagy alacsonyabb feszültséget mérhetünk a szivattyú két csatlakozója között, még ilyenkor is bőven elegendő a "pumpa" szállítási teljesítménye. Ez azonban idővel leromlik, bekövetkezhet az az állapot, amikor a motor erősen terhelt állapotában a tápnyomás összeomlik.
A leggyakrabban alkalmazott eljárás: alapjáraton működő motornál a tartályba visszafolyó benzin mennyiségének mérése. Két liter lökettérfogat környékén általános a 0,7 ... 0,8 liter / 30" elvárás. Ha csak minimális mértékben marad el a szivattyú szállítása a megkívánttól, ez általában nem okoz észlelhető hibajelenséget. Ha jelentősen alulmarad az elvárástól, ez torpanást, rángatást, teljesítményhiányt, végső esetben teljes működésképtelenséget eredményez.
Az elégtelen szállítás okai az alábbiak lehetnek, a teljesség igénye nélkül:
- Meghibásodott a szivattyú. (Gyakori a meghajtó motor hibája, ritkábban maga a szivattyúelem, még ritkábban ennek a hajtása, ennél is ritkábban a túlnyomás szelep elengedi a nyomást. A napi gyakorlatban kevés jelentősége van, hogy a szivattyú melyik eleme rossz, csak kompletten lehet cserélni, mivel a szivattyú szervízkörülmények között nem javítható.)
- Üzemanyag hozzáfolyás a szivattyúhoz gátolt (pl: előszűrő, nagyon szennyezett üzemanyag tartály).
- Üzemanyagszivattyú feszültség tápellátása megrogyik (test vagy +).
- Üzemanyag főszűrő részlegesen dugult.
- Üzemanyag szivattyút a konzollal összekötő rövid cső tömörzárási hiba, tankba épített szivattyúnál.
- Kocsiszekrény alatti előremenő cső sérült, deformált, elszennyeződött.
Egy másik, szintén egyszerű módszer: az üzemanyag nyomásának a mérése kivezetett nyomásmérővel, menet közben. Terhelés alatt összeomló tápnyomás esetén még korántsem biztos, hogy a szivattyú cserére szorul, célszerű figyelembe venni a fenti felsorolást. Kínálkozik még módszer a beépített, működő szivattyún átfolyó áram mérésére. Hátránya: egy kitűnő állapotú szivattyú egy kissé dugult szűrővel hasonló áramfelvételű lehet, mint egy már gyengébb teljesítményű szivattyú tiszta szűrővel. Lehetséges még a "kommutátorzaj" mérése, bővebben erről az "Időszakos - sporadikus - hibák, oszcilloszkóp" fejezetben. A kommutátorzaj oszcilloszkópos vizsgálatának gyenge pontja az, hogy a hibátlan, mintaszerű oszcilloszkóp ábra mellett is bekövetkezhet, hogy a szivattyú egy csepp benzint sem szállít: a szivattyút a motorral összekötő tengely törése esetén.
A kiszerelt üzemanyag szivattyú szállítási teljesítmény vizsgálatának szakszerű módját mutatja a felvázolt ábra. A szeleppel (az ábrán kék színű) beállítjuk az előírt nyomást, és vizsgáljuk az időegység alatti üzemanyag szállítást. Soha ne zárjuk el teljesen a szelepet, mert a szivattyú túlnyomás szelepe ilyenkor kinyit, és előfordul, hogy nem zár többé tökéletesen. Szikraképződés lehet, tűzveszély!
Gyakori jelenség, hogy a szivattyút úgy "vizsgálják", hogy annak kivezetéseit egyszerűen az akkuhoz csatlakoztatják. Ezzel a - meglehetősen kókler - módszerrel csupán az derül ki, hogy maga a meghajtó motor körbeforog-e. Könnyen megeshet, hogy az ilyen módszerrel jónak minősített szivattyú alig valamit, vagy éppen semmi benzint sem szállít. Másrészt a "szárazon" működtetett szivattyú annak gyors tönkremeneteléhez vezet.
Üzemanyag Szivattyú Karbantartás és Élettartam
Alapszabály: soha ne várjunk a tankolással addig, amíg kiürül a tartály. Ha a szivattyú a tartály alján összegyűlt szennyeződést vagy levegőt szív, az a tönkremeneteléhez vezethet. Piros keretben a szűrő helye, ez pedig az eltömődött szűrő.
Itt is felhívjuk a figyelmet: az elégtelen üzemanyag nyomás / szállítás oka nem feltétlenül a szivattyúban keresendő, mint ahogy azt a cikk közepén részleteztük. A szivattyúk élettartama jelentős szórást mutat. Nem egy 220-240,000 kilométert már teljesített autóban még a gyárban beépített szivattyú dolgozik. Jó közelítéssel ez eddig 20-25,000 liter benzin szállítását jelenti, ami nem lebecsülendő. Hasonló futásteljesítmény mellett más autók esetleg már a harmadik szivattyút "fogyasztják".
A Szivattyú Cseréje és Szerelhetőségi Problémák
A szivattyú ki-beszerelése sok esetben időtrabló feladat. Gyakran találkozhatunk ésszerűtlen, átgondolatlan megoldásokkal. Gyakran bonyolult szerkezetű, hozzáférhetetlen műanyagházakba építik be a szivattyút. Nehezen magyarázható tervezési baki. Ha csak kicsit is nagyobb lenne a hátsó ülések alatti kivágás, a szivattyú könnyebben kiszerelhető lenne. Így viszont ehhez a tankot le kell szerelni, esetleg 50 liter benzint előtte ki kell szivattyúzni. Főleg korosabb autóknál a tank leszerelése sem mindig problémamentes: a korrózió megteszi a magáét. A szivattyú ki-beszerelése, és az ezzel kapcsolatos egyéb tevékenységek fokozott elővigyázatosságot igényelnek. A tűzoltókészülék készenlétbe helyezése ilyenkor mindenképpen ajánlott.
Különleges Üzemanyag Szivattyúk
Megjegyezzük, hogy az E85 üzemanyag használatára tervezett (FFV) üzemanyag szivattyúk jelentős eltérést mutatnak a bemutatott általánosan alkalmazott típusokhoz képest. Ez is egy üzemanyag szivattyú, de egy teljesen más rendszeré. A VW 1,4 FSI (közvetlen befecskendezéses) motorjának nagynyomású szivattyúja, bal oldalára szerelve a szabályzó szelep. Ez utóbbi nem a rendszer erőssége, és külön nem rendelhető.
tags: #opel #zafira #b #uzemanyagszivatyu #elhelyezese