Az Opel Astra G a mai napig tucatjával jön szembe az utakon egy pár kilométeres út során, annyira elterjedt népautó lett. Közvetve, vagy közvetlenül, de valószínűleg minden családnak volt már köze ilyen autóhoz. Bár régen volt a második generációs Astra 1998-as debütálása, de már megjelenésekor sikerre volt ítélve, mert gazdag volt a motorválaszték, a karosszériát épp csak pickup kivitelben nem gyártották, mindezt elérhető áron.
Az Opel Astra G vonzereje és jellemzői
Az Opel Astra G számos pozitív tulajdonsággal rendelkezik: megbízható, gazdaságos és könnyen fenntartható autó. Sokféle karosszériával, és széles motorválasztékkal volt kapható. A csomagtér tágas, és az apró dolgoknak is jut hely bőven, ami különösen a kombi változatok esetében előnyös. A családos emberek legérzékenyebb pontját, a biztonságot is kiszolgálta a négycsillagos töréstesztjével.
Ugyanakkor sok jó tulajdonsága ellenére elég szürke, unalmas összképet fest. Kényelmes, ergonomikus, de nagyon unalmas és szürke. A feltűnés leghidegebb szikrája is annyira elkerüli, hogy a parkolókban a tulajdonosok néha egymás autójába akarnak beszállni, míg meg nem nézik a rendszámot. Kívül semmilyen, belül semmilyen, a vezetése közben elalszunk, mi ebben a jó? A válasz egyszerű: a hétköznapi elvárásoknak megfelelők számára, akiknek az autó csupán egy háztartási eszköz, mint például egy porszívó, az Opel Astra G az ideális választás. A szempontok klasszikusak: ne legyen drága, ne kerüljön sokba az üzemeltetése, ne fogyasszon sokat, és persze legyen megbízható.
Motorválaszték és az 1.7 Dízel
A G Astra gazdag motorkínálattal büszkélkedhetett. A motorkínálatról sokat elárul, hogy 1.2-estől a 2.2-esig benzinesig minden szerepelt a palettán, sőt, a kétliterest turbóval is meg lehetett rendelni.
Dízelekből sem volt hiány, háromféle űrtartalomból lehetett válogatni (1.7, 2.0, 2.2). A legkisebb, az 1.7-es dízel készült nyolc és tizenhat szelepes változatban is, ami a 2001-es modellév esetében is elérhető volt. Ez a sokoldalúság tette lehetővé, hogy az Opel a G Astrával sok ember igényét ki tudta elégíteni.
Engine - Car recycler parts Opel Astra G 2000 1.7 TD 50kW Diesel Mechanical Hatchback
Az alábbi táblázatban összefoglaltuk az Opel Astra G dízelmotor-választékát:
| Típus | Hengerűrtartalom | Szelepek száma (az 1.7-esnél) |
|---|---|---|
| Dízel | 1.7 liter | nyolc vagy tizenhat |
| Dízel | 2.0 liter | |
| Dízel | 2.2 liter |
Karbantartás és alkatrészellátás
Az Opel Astra G megbízható, de azért vannak kisebb hibái. Várhatóan csak „kötelező” szervizre kell vinni, esetleg elektromos javításra. Az egyik legnagyobb előnye, hogy minden bokor alján találhatunk hozzá fillerékért alkatrészt. A kasztnit is nyugodtan szabad hajlítgatni, mert a bontókban talán még színazonos elemeket is találunk olcsón. Lakatost csak azok a példányok láttak, amiket rommá törtek, mert fél tőle a rozsda, különösen a 2001-től már teljesen galvanizált kasznik esetében, melyekre az Opel 12 év átrozsdásodási garanciát kínált. Ennek eredményeként ma bárhol eldobunk egy félig teli olajoskannát, azt fél perc múlva felkapja egy tulajdonos.
Pénzzel a zsebben nem nehéz jó állapotú példányt találni, a mai napig rengeteg ebből a típusból a bácsiautó.
Gyakori hibák és karbantartási tippek
Bár az Astra G alapvetően megbízható, néhány tipikus probléma előfordulhat, melyekre érdemes odafigyelni.
Olajszivárgások
Egy gyakori probléma a váltóolaj szivárgása a féltengelynél, valamint a motorolaj megjelenése az olajgombánál. Utóbbi tipikus hiba, melynek cseréje egyszerű, az alkatrész is olcsó. Egy gyári féltengelyszimmering ezerötszáz forintért beszerezhető, szemben a márkaszerviz 300 000 forintos ajánlatával a váltóolaj szivárgásának megszüntetésére.
Váltóolaj csere
Opel váltóolajból csak a gyárit javasolják a szakik. Érdekes körülmény, hogy az Opel annyira komolyan gondolta, hogy a váltóban sosem kell olajat cserélni, hogy nincsen sem leeresztőcsavar, sem betöltőcsavar. A tapasztalatok szerint azonban inkább megéri cserélni időnként a kenőanyagot. Bár mivel előírás nincs rá, vallás alakult köré, mindenki más futásteljesítmény utáni cserében hisz, de ha maximum százezrenként cseréljük, nem tévedhetünk nagyot.
A váltási érzet annyi szót érdemel ebben az autóban, mint maga a vezetési élmény. Álló helyzetből százig például több, mint tizenkét másodperc áll rendelkezésünkre ahhoz, hogy megállapítsuk, a kilencven ló ebben az autóban inkább galoppozni szeret, semmint vágtázni. Semmi különös, pont amire ebben ülve vágyunk. Fontos megjegyezni, hogy a váltószoknya a keveset futott autókban is viseltes lehet, mert a hátramenetet gyűrűfelhúzós módszerrel kell kapcsolni, és ilyenkor óhatatlanul is hozzáérhetünk a szoknyához.
Delphi klíma belső keringetés hibája
Ez a probléma a Delphi klímával szerelt típusok szériahibája. Ha megnyomjuk a belső keringetés gombját, egy villanymotor lép működésbe, ami egy csappantyút mozgat. Azonban az állítómotor úgy működik, hogy akkor áll le, ha a csappantyú eléri bármelyik végállását, tehát a motor minden kapcsolás alkalmával másodperceken át túl akarja csukni a csappantyút. Ez az erőlködés kikoptatja és eltöri a csappantyú műanyag tengelyét, és onnantól kezdve a villanymotor folyamatosan pörögni fog, hisz nincs, ami megállítsa. Ha tehát halk zümmögést hallunk a műszerfal alól, biztosak lehetünk benne, hogy a tengelynek annyi. Amennyiben a belső keringetésre kapcsolt állapotban tört el a tengely, akkor ráadásul párásodni fog a beltér. A beltérben több hibát nem találunk, a helykínálat teljesen jó, hátul is kényelmesen utazgattam benne, alkalmanként több száz kilométeren át.
Egyéb belső téri sajátosságok
Az ülések elég kemény tömésűek, amiket sokan hátrányként élnek meg. Az elöl is kurblis ablakokat dolgoznánk fel nehezen, főleg azért, mert szokatlanul sokat kell tekerni, az ember kintornásnak érzi magát minden le és felhúzás alkalmával.
Egyedül az indexkar tervezőjét kárhoztatnánk örök irányjelzésre egy G Astrában. Kellemetlen hozzáérni a karhoz, és minden alkalommal azt érezzük, hogy ez a kapcsolás lesz a végső, pedig az idő azt bizonyította, hogy egy strapabíró alkatrész.