A hengerfej körüli olajnyomok és túlzott olajfogyasztás: Okok, jelek és javítás

A hengerfej az egyik legfontosabb alkatrésze a belső égésű motoroknak, ezért meghibásodása súlyos következményekkel járhat az autó teljesítményére, fogyasztására és hosszú távú működésére. A hengerfej felelős a hengertér lezárásáért, a szelepek működéséért, valamint a hűtőfolyadék és az olaj megfelelő áramlásáért. Ha ez a komplex szerkezet meghibásodik, az nemcsak komoly javítási költségekkel járhat, hanem akár a teljes motor károsodását is okozhatja. A probléma korai felismerése kulcsfontosságú lehet a drága szervizelés elkerülésében.

Minden autótulajdonos számára fontos, hogy tisztában legyen ezekkel a jelekkel, mivel egy figyelmen kívül hagyott meghibásodás akár az út szélén történő váratlan leálláshoz is vezethet. Az olajszivárgások és a túlzott olajfogyasztás gyakran együtt jelentkeznek más problémákkal.

Miért kritikus a hengerfej a motor működésében?

A hengerfejtömítés feladata, hogy elválassza az égésteret, az olajjáratokat és a hűtőfolyadék-csatornákat egymástól. Az olaj és a hűtőfolyadék nem érintkezhetnek. Normális körülmények között ez kizárt dolog, hiszen az olajjáratok és a hűtővíz-csatornák között vastag tömítések, a hengerfej-tömítés és az olajhűtő tömítései választják el egymástól a két közeget.

Az olajszivárgás és túlzott olajfogyasztás jelei

Szokatlan füst a kipufogóból

Az egyik legárulkodóbb jele a hengerfej meghibásodásának a kipufogóból távozó, szokatlanul sűrű és fehéres színű füst. Normál esetben a kipufogóból csak kis mennyiségű, átlátszó gőz távozik, főként hideg időben. Ha azonban ez a jelenség meleg motorral is fennáll, sőt fokozódik, akkor nagy eséllyel hűtőfolyadék ég el az égéstérben. Ez rendszerint akkor történik, amikor a hengerfejtömítés átégett vagy a hengerfej maga repedt meg, így a hűtőrendszer és az égéstér között szivárgás alakul ki. A vízgőz formájában kiáramló füst nemcsak a motor állapotára utal, hanem annak közvetlen károsodását is jelzi. Fontos megfigyelni a füst színét és szagát is: a hűtőfolyadék édeskés illatú, és a kipufogó végén enyhén nedves, fehér lerakódást hagyhat.

A kék füst nem más, mint az égéstérbe jutott motorolaj elégésének a mellékterméke, pontosan az a jelenség, amitől minden szerelőnek borsódzik a háta. Ez nem csak esztétikai vagy környezetvédelmi probléma, hanem egyértelmű jelzi, hogy valahol nagy mennyiségű olaj kerül oda, ahová nem kellene: az égéstérbe. Komolyabb problémára utal, ha az autó kékes füstöt ereget.

A motor kipufogójából távozó fehér és kék füst okai

Olaj a hűtőfolyadékban / Habzó olaj

A hengerfej hibájának másik gyakori jele, ha a hűtőfolyadék rendszerében olajat találunk. Ennek egyik legkönnyebben észrevehető formája, ha a hűtőfolyadék tágulási tartályának belső falán vagy a sapka alatt barnás, iszapos, majonézszerű lerakódás figyelhető meg. Az a barnás, majonézszerű trutymó, amit a tartályban lát, egyszerűen képtelen elvezetni a hőt úgy, mint a tiszta fagyálló - ennek köszönhető, hogy a motor szinte azonnal felmelegszik, főleg városban vagy terhelés alatt. Ráadásul az olaj kémiailag is rombol: a gumicsövek és a tömítések pár hét alatt felpuhulnak, megduzzadnak tőle, aztán elkezdnek szivárogni vagy egyenesen szétrepedni.

Az olajbetöltő nyílás sapkáján vagy a nívópálcán jelentkező habos, tejszerű anyag a víz és az olaj keveredésére utal, ami szintén a hengerfej hibájára vezethető vissza. Ez az emulzió akkor alakul ki, ha a hengerfej vagy a tömítés nem zár megfelelően, és a hűtőfolyadék beszivárog az olajjáratokba. Ilyen esetekben a kenés hatékonysága drámaian csökken, és a motor egyes alkatrészei extrém módon kopnak. A habzó olaj nem tudja biztosítani a megfelelő kenést, így a motor élettartama rövidül, és zajosabb működést is eredményezhet. Ugyancsak figyelmeztető jel, ha az olajszint rendszeresen a minimum alá esik, a nívópálca fekete, sűrű, és már rég túlléptük az ajánlott csereperiódust.

Hűtőfolyadék veszteség és túlmelegedés

A hengerfej hiba egyik legáltalánosabb és legveszélyesebb jele a motor túlmelegedése. Ez különösen gyakori akkor, ha a hengerfejtömítés megsérül, és a hűtőfolyadék szivárog vagy gőzként távozik az égéstérbe. Az ilyen jellegű szivárgás csökkenti a hűtőrendszer nyomását és hatékonyságát, így a motor nem tudja leadni a keletkező hőt. A műszerfalon a hőmérséklet-jelző ilyenkor gyorsan a vörös zónába ér, sőt egyes modern autók figyelmeztető jelzést is adnak. Ha ilyet tapasztalunk, a járművet azonnal meg kell állítani, és hagyni lehűlni, mielőtt megkíséreljük újraindítani. A rendszeres túlhevülés a hengerfej elvetemedéséhez vezethet, ami tovább súlyosbítja a problémát, sőt, teljes motorfelújítást is szükségessé tehet. A túlmelegedés miatt deformálódott hengerfej gyakran csak speciális síkolással javítható, vagy cserére szorul.

A tágulási tartályban megfigyelhető állandó vagy intenzív buborékképződés gyakori velejárója a hengerfej hibájának. Ha az égéstérből a hengerfejtömítés hibája miatt égéstermékek - főként szén-dioxid - jutnak be a hűtőrendszerbe, akkor a hűtőfolyadék nem tudja megfelelően ellátni a feladatát. Ilyenkor a hőmérséklet-ingadozás is gyakoribb, és a motor hajlamos a túlmelegedésre. A buborékok nemcsak látványosak, de hangosak is lehetnek, és a hűtőventilátor működését is megzavarhatják. Az ilyen gázosodás a nyomásfokozódás miatt a hűtőrendszer más elemeit - például a radiátorcsöveket vagy a termosztátot - is károsíthatja.

Ha azt tapasztaljuk, hogy a hűtőfolyadék rendszeresen csökken, de nem látunk külső szivárgás nyomát, akkor nagy eséllyel belső problémával állunk szemben. A hengerfej vagy a tömítés hibája miatt a folyadék bejuthat az égéstérbe, ahol elég, vagy az olajba keveredhet, ami szintén csökkenti a rendszer hatékonyságát. Ilyen esetekben a motor gyakran egyenetlenül jár, a kipufogógáz szokatlanul fehér, vagy az olaj habos.

Túlzott olajfogyasztás

Bár az olajfogyasztás enyhe növekedése természetes lehet egy idősebb autónál, hirtelen és szokatlanul nagy mennyiségű olajfogyasztás már figyelmeztető jel. Ha a hengerfej tömítése megsérül, az olaj az égéstérbe is bejuthat, ahol elégve jelentős veszteséget okoz. A fokozott olajfogyasztás nemcsak költséges, hanem a motor súlyos belső károsodását is eredményezheti, ha nincs elegendő kenőanyag a mozgó alkatrészek között. Ilyenkor gyakori az úgynevezett "olajfilm-összeomlás", amikor a kenőanyag nem tudja betölteni szerepét, és a fém-fém érintkezés gyors kopást eredményez.

A gyári könyvek sokszor még 0,3-0,5 litert is megengednek 1000 kilométerenként, de a valóságban egy ép motorban ennél sokkal szerényebb: 10-15 ezer kilométerenként alig kell pár decit pótolni, ha egyáltalán. Egy ép, modern benzines motornál ezer kilométerenként 0,5-2 deci között bármi belefér, de egy jól karbantartott Astra G-nél, Corsánál, Vectránál vagy bármilyen hasonló korú Opelnél én inkább azt szoktam látni, hogy 10-15 ezer kilométerenként legfeljebb 2-3 decit kell pótolni, ha egyáltalán. Én azt mondom a tulajdonosoknak: ha 3000-4000 kilométerenként már fél literrel csökken a szint, az még „elbírható” kategória, de ha 1000-1500 kilométerenként egy liter körüli az eltűnés, az már egyértelműen jelzi, hogy valami nincs rendben, és nem szabad legyinteni rá. Ha mondjuk 3-4 dl-t kell utántölteni 1000 km-enként, akkor már érdemes odafigyelni, 8 dl felett pedig már egyértelműen túlzott a fogyasztás, és keresni kell az okot.

Az első, amit észrevesz: az autó lomhább lett. Második tünet a fogyasztás: hiába ugyanazt az utat teszi meg, a komputer hirtelen 1-2 literrel többet mutat 100 kilométerenként. Harmadik, amit sokan csak később vesznek észre: a gyújtógyertyák elkezdik összeszedni a kormot az égett olajtól.

Olajfogyasztás (1000 km-enként) Értékelés
0.5 - 2 dl Normális (modern benzines)
2 - 3 dl (10-15 ezer km-enként) Normális (jól karbantartott idősebb Opel)
kb. 1.25 dl (5000 km-enként 1 liter) Még belefér
kb. 1.6 dl (3000-4000 km-enként fél liter) Elbírható kategória
3 - 4 dl Érdemes odafigyelni
8 dl felett Túlzott fogyasztás, okot kell keresni
1 liter (1000-1500 km-enként) Baj van, azonnali diagnosztika szükséges

Motorindítási nehézségek és teljesítménycsökkenés

A hengerfej hiba egyik kevésbé feltűnő, ám annál súlyosabb következménye lehet a motorindítás nehézsége. Ha a hengerfejtömítés már nem zár megfelelően, az égéstérben nem alakul ki a szükséges kompresszió, ami nélkülözhetetlen a motor beindításához. Ilyen esetben a motor hosszasan forgat, de nem indul, vagy ha mégis, akkor rángatva, egyenetlenül működik. A kompresszióvesztés mértékét speciális műszerrel lehet megállapítani, ezért ilyen gyanú esetén célszerű szakemberhez fordulni. A hidegindítások különösen érzékenyek erre a hibára, mert ilyenkor a tömítések jobban kitágulnak. A hosszú távon fennálló indítási nehézségek komolyabb károkat is okozhatnak, például az akkumulátor túlterhelését vagy az önindító idő előtti elhasználódását.

Az első, amit észrevesz: az autó lomhább lett. Korábban felpattant 3-4 ezerig, most már erőlködik, a gyorsulás olyan, mintha egy-két másodperccel lassabb, főleg 3. vagy 4. fokozatban. Ennek egyszerű az oka: a kompresszió egy része lejut a karterbe a rossz tömítés miatt, tehát a robbanás ereje nem a dugattyút löki lefelé, hanem „elfúj” mellette.

Mi az hogy hengerfejes??? Hengerfej gondok a gyakorlatban...

Egyéb látható szivárgások

A motor tele van gumiból, szilikonból vagy parafából készült tömítésekkel: szelepfedél-tömítés, olajteknő-tömítés, főtengely-szimeringek, vezérműtengely-szimeringek, olajhűtő-tömítés… Mindegyik ugyanazt a sorsot járja: a hő, az olaj savasodása, az ózon és az UV szép lassan kiszárítja, megkeményíti, berepeszti őket. Előbb csak egy vékony olajcsík jelenik meg a blokk oldalán, aztán reggelre már tenyérnyi folt a garázsban.

  • Szelepfedél-tömítés: Ez a legtipikus „motor tetején csillog az olaj” eset. Ha reggelente olajcsíkot lát a szelepfedél alatt vagy az oldalsó blokkon, 90%, hogy ez a gumi- vagy szilikontömítés megkeményedett, berepedt.
  • Olajteknő-tömítés: Klasszikus garázsfolt-képző. Ha az autó alatt pontosan középen, egyenes vonalban jelenik meg a tócsa, akkor az olajteknő tömítése adta fel.
  • Főtengely-szimeringek (első és hátsó): Ezek már komolyabbak. Az első (szíjtárcsa-oldali) szivárgásnál olaj fröccsen a motorházra, a szíjakra, és hamar tönkreteszi a vezérműszíjat vagy a segédhajtást.
  • Vezérműtengely-szimering: Általában a vezérműszíj mögött van, ezért csak szíjcsere vagy nagyobb javítás közben szokás cserélni.
  • Olajszűrő-tömítés: Ez a leggyakoribb „friss olajcsere utáni szivárgás”.

Az olajnyomok és olajfogyasztás gyakori okai

Sérült hengerfejtömítés

A sérült hengerfejtömítés a leggyakoribb ok. A hengerfejtömítés feladata, hogy elválassza az égésteret, az olajjáratokat és a hűtőfolyadék-csatornákat egymástól. Sajnos nemcsak a tömítés, hanem a henger vagy hengerfej repedése is okozhat ilyen tünetet. Ez rendszerint akkor történik, amikor a hengerfejtömítés átégett vagy a hengerfej maga repedt meg, így a hűtőrendszer és az égéstér között szivárgás alakul ki. Ilyen hiba észlelésekor nem elég csak leengedni és „friss hűtőfolyadékot tölteni a rendszerbe”, mert az okot nem szünteti meg.

Dugattyúgyűrűk és hengerfal kopása

Sérült vagy beragadt dugattyúgyűrűk: Ez a „sláger”. 200-250 ezer kilométer felett a gyűrűk elkopnak, berepednek, vagy a koromtól és lakktól teljesen beragadnak a hornyukba. A dugattyúgyűrűk, melyek az égésteret tömítik és lehúzzák az olajat a hengerfalról, az idő múlásával veszítenek rugalmasságukból, kopnak, és szénlerakódások miatt beragadhatnak a hornyaikba.

A legfelső (első és második) gyűrű a kompressziós gyűrű: ezek tartják bent azt a 30-50 bar nyomást (dízelben akár 150-200 bar!), ami a robbanáskor keletkezik, hogy az erő a dugattyút tolja lefelé, ne pedig „lefütyüljön” a karterbe. A legalsó gyűrű az olajlehúzó: ennek a feladata, hogy a hengerfalra kent olajfilmből éppen csak egy vékony réteget hagyjon fent a kenéshez, a többit pedig szépen visszalökje a karterbe. Beragadás: A motorolaj égéséből származó szénlerakódások felhalmozódhatnak a dugattyúgyűrűk hornyaiban. Az olaj szép lassan feljut az égéstérbe, ahol persze nem tud tökéletesen elégni, mint a benzin.

Kopott, karcos hengerfalak: Ha a gyűrűk már nem simák, vagy korábban kevés olajjal járt a motor, a hengerfalak is megsérülnek: mély barázdák, karcok keletkeznek. Ezen a „reszelőn” az olaj egyszerűen felcsúszik, bármilyen gyűrű is van fent. Hengerfal kopása: A dugattyúk és gyűrűk folyamatos súrlódása miatt a hengerfalak is kopnak, elveszítve simaságukat és a hónolási mintázatot.

Dugattyúgyűrűk és hengerfal kopása

Elöregedett szeleptömítések (szelepszár-szimeringek)

Szeleptömítés probléma: A szeleptömítések felelősek a hengerfej és a dugattyú közötti tömítésért. Ha ezek a tömítések elhasználódnak vagy megsérülnek, az olaj bejuthat a hengerbe, és a motor elégeti azt, ami túlzott olajfogyasztáshoz vezethet. Elöregedett szelepszár-szimeringek: Klasszikus hidegindítási kék füst. Ezek a kis gumik a szelepek szárán ülnek, és ha megkeményednek, kiszáradnak, már nem tömítenek. Szelepszár-szimeringek öregedése: Ezek a gumitömítések idővel megkeményednek és elveszítik a tömítőképességüket. Ennek következtében az olaj lecsoroghat a szelepeken az égéstérbe.

Szelepfedél-tömítés: Ez a legtipikus „motor tetején csillog az olaj” eset. Ha reggelente olajcsíkot lát a szelepfedél alatt vagy az oldalsó blokkon, 90%, hogy ez a gumi- vagy szilikontömítés megkeményedett, berepedt.

Turbófeltöltő meghibásodása

Elhasznált turbófeltöltő: Turbós motoroknál a leggyakoribb „kékfüst-generátor”. A turbó tengelyének mindkét oldalán van szimering; ha elkopnak, az olaj a szívóoldalon az intercoolerba, a kipufogóoldalon egyenesen a katalizátorba ömlik. A másik klasszikus eset a turbós autóknál a turbina tengelytömítése. A turbó tengelye 100-200 ezer fordulat/perc körül forog, miközben az olaj keneti és hűti. Ha a szimeringek elkopnak - ami 150-200 ezer km körül teljesen normális -, az olaj szép lassan átpréselődik a szívóoldalon a kompresszorházba vagy a kipufogóoldalon a turbinaházba. Onnantól kezdve az égéstérbe kerül, elég, és kész is a kék füst, főleg terhelésen vagy alapjáratról gázadáskor.

Nem megfelelő olajminőség vagy viszkozitás

A motorolaj nem örökéletű. Működés magas hőfokon dolgozik, nagy nyomás alatt van, és szennyeződésnek. Az olajban az évek alatt felgyűlik minden: a korom a dízel részecskeszűrő regenerálásából vagy a gazdag keverékből, a fémreszelék a kopó alkatrészekből, az oxidációs lerakódás, ami gyakorlatilag lakkréteg, és az égéstermékek savas maradványai. Ha rossz viszkozitású (túl sűrű vagy túl híg), silány minőségű, vagy egyszerűen csak öt éve bent van, akkor a motor szó szerint éhezik. Túl alacsony viszkozitású olaj: Ez vékonyabb filmet képez a mozgó alkatrészek között, ami nem biztosít elegendő kenést.

Motorolaj és a szűrők minősége: Ha nem megfelelő vagyis nem az előírtakkal megegyező minőségű olajat használ, az is befolyásolhatja az olajfogyasztást. Az olaj rendszeres cseréje is fontos, mivel az elhasznált olaj veszít hatékonyságából, és nem tudja megfelelően ellátni a kenési feladatát.

Használati szokások

A használati szokások is erősen befolyásolják, mennyire „eszi” a benzines autó az olajat. Sok rövid, városi út, hideg motorral való járatás vagy hosszú alapjárat idő megnövelheti a fogyasztást, mert a motor nem melegszik át rendesen, az olaj hígul, és több jut fel az égéstérbe. Egy vadonatúj motornál teljesen normális, hogy az első 5-10 ezer kilométeren kicsit több olajat fogyaszt, amíg a gyűrűk, a szeleptömítések és a hengerfalak össze nem csiszolódnak, de utána ez lecsökken szinte nullára. Túl sok olaj a karterben: Ritkább, de előfordul: valaki „biztonság kedvéért” túltölti az olajat. A forgattyúházban megnő a nyomás, az olaj habzik, fröcsköl, és a kartergáz-elvezetőn keresztül vagy a gyűrűk mellett feljut az égéstérbe.

A túlzott olajfogyasztás következményei

Túlzott olajfogyasztást nem szabad figyelmen kívül hagyni, mivel hosszú távon súlyos motorhibákat és károkat okozhat. A hengerfej meghibásodása nem csupán egy alkatrész problémája, hanem az egész motor élettartamát veszélyezteti. Mert ami ma „csak” olajpótlás, abból fél év múlva könnyen motorfelújítás lesz.

Kormos lerakódások és eltömődések

A legrosszabb az egészben, hogy ez egy ördögi kör: minél több olaj ég el, annál több korom rakódik le a gyűrűkre és a szelepekre → még rosszabbul zárnak → még több olaj jut fel → még több korom… és így tovább. Gyújtógyertyák eltömődése: A gyertyákra lerakódott szén nehezíti a szikra kialakulását, ami egyenetlen alapjáratot, kis teljesítményt és megnövekedett fogyasztást okozhat. Ezek a szénlerakódások nem véletlenül alakulnak ki: amikor az olaj feljut az égéstérbe (legyen az a kopott dugattyúgyűrűk vagy az elöregedett szelepszár-szimeringek miatt), ott részben elég, részben viszont izzó hő hatására szénné, kormmá alakul. És itt jön a rossz hír: ezt a lerakódást már nem lehet „kimutatni” adalékkal vagy csodaszerekkel.

A szelepek „lefagyása”: A legnagyobb baj a kipufogószelepekkel van: a kormos, szénkemény lerakódás rárakódik a szeleptányér szélére és az ülékére. Előbb csak nem zár tökéletesen (kompresszióvesztés, gyengébb teljesítmény), később már nem is nyílik ki teljesen, vagy ami még rosszabb, a szelepszár „beragad” a vezetőben.

Olajjáratok és szűrő eltömődése: Az égett olajból származó korom nem csak fent marad: egy része visszakerül a karterbe a kartergáz-elvezetőn keresztül, és ott összekeveredik a friss olajjal. Ez a fekete, sűrű massza eltömíti az olajszivattyú szívókosarát, a szűk olajjáratokat, a hidrotőkék lyukait.

A motor belső alkatrészeinek károsodása

Dugattyú és égéstér „beégése”: A dugattyú teteje és a hengerfej égéstere szép lassan vastag, fekete szénpáncélt kap. A mérnökök évekig tesztelik, hogy az adott blokkban, az adott dugattyúkkal, turbóval, változó szelepvezérléssel, direkt befecskendezéssel vagy közös nyomócsöves rendszerrel pontosan milyen viszkozitás, milyen adalékcsomag és milyen hőstabilitás képesség kell ahhoz, hogy a kenőréteg minden körülmény között megmaradjon. Ha a kenőanyag nem megfelelő, az hosszú távon súlyos motorkárosodást okozhat.

Diagnosztika és javítási lépések

Ha az olajfogyás együtt jár teljesítménycsökkenéssel, ha az autó kékes füstöt ereget, vagy ha az olajfogyasztás hirtelen nő meg, akkor azonnali szakemberi vizsgálatra van szükség.

Kompressziómérés

Ez az első és leggyorsabb. Minden hengernél megmérjük a kompresszióendnyomást (hideg és meleg motornál is). Ha egy vagy több henger 20-30%-kal kisebb értéket mutat, vagy nagy a szórás, akkor 95%-ban a dugattyúgyűrűk vagy a szelepek a ludasok. A teszt lényege, hogy minden hengerben megmérjük a kompressziós végnyomást, vagyis azt a nyomást, amit a dugattyú a sűrítési ütem végén létrehoz. Egy ép Astra G 1.6 16V-nél például 12-14 bar körüli érték a normális, egy Z16XE-nél 13-15 bar, egy 1.7 dízelnél 24-28 bar is lehet. A szórás ne legyen nagyobb 8-10%-nál. Ha egy henger 2-3 barral kevesebbet mutat, akkor ott szinte biztosan gyűrű- vagy szelepprobléma van. Ha mindegyik henger alacsony, akkor általában a gyűrűk kopása az ok.

Szivárgási teszt

Ez már pontosabb: sűrített levegőt nyomunk a hengerbe TDC-ben, és hallgatjuk/mérjük, hol szökik ki a levegő. Speciális tesztekkel, például CO2 detektáló folyadékkal lehet igazolni az égéstérből érkező gázok jelenlétét a hűtőrendszerben. Egy egyszerű nyomásteszt is kimutathatja a rendszer zártságának hiányát, ami alapján a hiba pontosan lokalizálható.

Olajfogyasztás pontos mérése

Tiszta olajjal feltöltjük a maximumig, lejegyzünk pontosan 1000-2000 kilométert (autópályán, városban vegyesen), majd újra mérünk. Szóval érdemes pontosan mérni, jegyezni az utántöltéseket, és ha átlépi azt a bizonyos 3-4 decis határt ezer kilométerenként, akkor már ne halogassa a diagnosztikát.

Vizuális és endoszkópos ellenőrzés

Levesszük a szelepfedél, megnézzük a vezérműtengelyt, a szelephimbákat, a hidrotőkék állapotát. A vizuális és endoszkópos ellenőrzés a szivárgás pontos helyének meghatározásához kulcsfontosságú. A Harley-Davidson gyári szervizkönyve szerint az olajszivárgás pontos helyének meghatározása minden javítás legfontosabb része. A gyári hibakeresési folyamat első lépése minden esetben a motor alapos külső tisztítása. A gyári javítási eljárás szerint a szivárgás helyének azonosítása előtt nem javasolt alkatrészek vagy tömítések cseréje.

Motor endoszkópos vizsgálata a hengerfej és szelepek állapotának felmérésére

Javítási javaslatok

Ha csak a tömítés sérült vagy égett át, azt gyorsan orvosolhatod egy jó minőségű tömítéskészlet beszerzésével. Sajnos nemcsak a tömítés, hanem a henger vagy hengerfej repedése is okozhat ilyen tünetet. Szerencsére ma már ezek cseréje is megfizethető összegbe kerül. Fontos, hogy összerakás után alaposan mosd át a hűtőrendszert, hogy semmilyen szennyeződés ne maradjon benne. A rendszer alapos tisztítása és a hengerfej javítása ilyen esetben elengedhetetlen.

A szervizelés során gyakran szükség lehet a teljes hűtőrendszer átmosására, valamint a hengerfej síkolására vagy cseréjére. Egy időben elvégzett hengerfejtömítés csere vagy a hengerfej síkolása jóval olcsóbb és gyorsabb megoldás, mint egy komplett motorcsere. Míg a probléma meg nem oldódik, a súlyos motorkárosodás elkerülése érdekében gyakrabban kell utántölteni a motorolajat a megfelelő szintre.

Megelőzés és karbantartás

Az olajszint rendszeres ellenőrzése kulcsfontosságú, és ha ismétlődő, szokatlan csökkenést tapasztalunk, mindenképp forduljunk szerelőhöz. Első és legfontosabb: minden hónapban nézzen rá a nívópálcára, vagy legalább minden hosszabb út előtt. Én azt szoktam mondani, hogy 5 perc ráfordítás havonta több százezer forintot spórolhat meg később. Rendszeres ellenőrzés: Figyelje az olajszintet.

Második: ne spóroljon az olaj minőségén. Egy 15-20 éves motornál is óriási különbség van egy „noname” és egy gyári specifikációjú olaj között. A kifejezetten magas futásteljesítményre való (high-mileage) olajok - például 5W-30 vagy 5W-40 Longlife, de high-mileage változatban - extra tömítés-lágyító és tisztító adalékokat tartalmaznak, amik tényleg segítenek a szeleptömítéseknek és a gyűrűknek még egy kicsit tovább bírni. A rendszeresen karbantartott Evolution motorok hosszú távon is megbízhatóan és olajszivárgás nélkül üzemeltethetők.

Harmadik: ha mégis többet eszik, mint amit a gyári könyv megenged, ne legyintsen. Hozza be hozzánk vagy egy megbízható szerelőhöz - egy kompressziós méréssel, szivárgásvizsgálattal és endoszkópos kamerával 20-30 perc alatt meg tudjuk mondani, hogy „csak” szeleptömítés vagy szimering szivárog, vagy már a gyűrűk kopása a ludas. Én mindig azt mondom az ügyfeleknek: egy öreg motor fogyaszt egy kicsit olajat - ez természetes. De ha már az sem mindegy, mennyit. Ha időben észreveszi és lép, akkor egy szelepfedél-tömítés cserével vagy egy jó olajjal még évekig boldog lehet az autóval.

A műhelyben ilyenkor mindig azt mondjuk: ne várja meg, míg kék füstöt fúj a kipufogó, vagy kopogva jár a motor, mert akkor már jóval drágább mulatság lesz a javítás. Szóval a lényeg: figyeljen, használjon jó olajat, és ha többet eszik a kelleténél, ne várja meg, míg kék füstben úszik az utca. Egy kis odafigyeléssel még nagyon sok örömet szerezhet az öreg vas.

tags: #olajnyomok #hengerfej #korul