A Mercedes-Benz Manufacturing Hungary Korlátolt Felelősségű Társaság, rövidített nevén Mercedes-Benz Manufacturing Hungary Kft. egy jelentős autógyár Kecskeméten. A gyárat ünnepélyesen, Orbán Viktor miniszterelnök és Frank Klein, a kecskeméti gyár igazgatója jelenlétében 2012. március 29-én avatták fel. A Daimler AG egy rastattihoz hasonló, kompakt autók előállítására alkalmas gyáregység megépítéséről döntött, és több lehetséges kelet-európai helyszín közül választották ki Kecskemétet. A gyár Kecskemét és Városföld között épült 441 hektáros volt mezőgazdasági területen. Az építkezés 2009-ben kezdődött meg a várostól délre, az M5-ös autópálya és az 5-ös út közti területen. A gyár alapkövét 2009 októberében, a kezdeti földmunkák után helyezték el. A létesítmény jelmondata: "A legjobbat vagy semmit!".
A Gyár Bővítése és Stratégiai Jelentősége
2016. július 29-én bejelentették, hogy 1 milliárd euró, azaz nagyjából 310 milliárd forint értékben a cégcsoport új gyárat épít a jelenlegi területen. A gyár létesítését az indokolta, hogy a cég a kompakt autó modelljeinek a számát kettőről ötre növeli. A Kecskeméten létesített új gyár fogja a Mercedes B és CLA osztályú kompakt autóit gyártani, kapacitása meghaladja az évi 100 ezer autót. A présüzem, karosszériagyártó-csarnok, lakkozó és összeszerelő üzem összterülete nagyságrendileg a 300 ezer négyzetméter. A 2020-ban bejelentett beruházás az eredeti terveknek megfelelően, két év leforgása alatt valósult meg, melynek során egy mintegy 23 ezer négyzetméteres új présüzem is átadásra került.
A vállalat folyamatosan fejleszti magyarországi gyárát. A most átadott új présüzem nemcsak ennek a bizonyítéka, hanem a kecskeméti csapat nagyszerű teljesítményét is igazolja, amellyel ez a közösség kiérdemelte a vállalat bizalmát. Ugyanakkor a gyár stabil és rendkívül vonzó munkáltatói szerepe is tovább erősödik a beruházással. A gyárban készülő kompakt gépjárművek a jövőben még a jelenleginél is nagyobb arányban állnak majd olyan alkatrészekből, amelyek kizárólag helyben készülnek. A présüzem ugyanakkor világszerte is növeli a „Made in Kecskemét” alkatrészek számát, hiszen a legkülönbözőbb préselt acél- és alumínium alkatrészekkel fogja ellátni a Mercedes-Benz globális termelési hálózatát is. A működés során a vállalat nagy jelentőséget tulajdonít a fenntarthatóságnak: a gyártási folyamatok során keletkező alumíniumhulladékot csaknem 100%-ban újrahasznosítják. Mindemellett a Mercedes-Benz jelenlegi beruházási terve részeként egy több mint 1 milliárd euró értékű befektetéssel készíti fel gyárát a jövőbeli feladatokra, és ennek során épít a teljes mértékben megújuló energiaforrásokra.
A Festőüzem: Mérnöki Kihívások és Innovatív Megoldások
Mára már hagyománnyá váltak az autóipari beruházások Magyarországon. A sort az Opel kezdte, folytatta a Suzuki és az Audi, majd a BMW-gyár bejelentéséig a Mercedes zárta a sort. Ez utóbbi már a második teljes gyártósor építését kezdte meg, melynek legnagyobb mérnöki és gyártói kihívásait a festőüzem kivitelezése jelenti. Az első ütemben megvalósult festőüzemhez képest nem változtak a megrendelői igények, a feladatok megoldása itt is a tervezőasztalon kezdődött.
Alapvető elvárás volt, hogy a födémek átlagostól nagyobb terhelése miatti alakváltozás a lehető legkisebb legyen, mivel a technológia festőrobotjai minimális eltérést tudnak korrigálni. Ezen precíziós követelmények teljesítésére jelentettek megoldást az alkalmazott sarokmerev kapcsolatok, melyek kimondva lényegesen egyszerűnek hatnak, ám megvalósításuk annál nagyobb feladat volt.
A Szerkezet Optimalizálása
Ezen gondolatok mentén alakult ki - a 2010-ben kivitelezett épület méreteivel szemben - egy jelentősen takarékosabb szerkezet. Az optimalizáció magában foglalta a pillérek és a főtartók méreteinek csökkentését:
- A pillérek 120/120-as keresztmetszetet meghaladó méretei 80/80-ra csökkentek.
- A 160 cm széles főtartók pedig 80 cm-re redukálódtak.
A főtartók magassági méreteit - a költséghatékonyságot figyelembe véve - úgy állapíttották meg, hogy még könnyen szállíthatók legyenek, továbbá ne igényeljenek építés közbeni alátámasztást - szintén ellentétben az előző ütemnél alkalmazottnál -, ahol ezeket építési állapotban alá kellett támasztani.
| Szerkezeti elem | Előző ütem (kb. 2010) | Új lakkozó csarnok (2. ütem) |
|---|---|---|
| Pillér keresztmetszet | >120/120 cm | 80/80 cm |
| Főtartó szélesség | 160 cm | 80 cm |
| Építés közbeni alátámasztás | Szükséges | Nem szükséges |
Sarokmerev Kapcsolatok és a "Fecskefarok" Megoldás
A sarokmerev kapcsolatok kulcsa a monolit pillérek és előregyártott főtartók kapcsolata. A főtartó végén egy vízszintes villát kellett kialakítani, amely egyszerre szolgálta a kapcsolat elrejtését, illetve kialakította azt a felületet, amely a felfekvést biztosította a pillér tetején az építés idejére. A gyártás alatt fecskefaroknak elnevezett főtartó villásvég-kialakítása segítette a sarokmerev kapcsolat létrejöttét.
A főtartó kiálló fővasai és a monolitikus pillérek fővasai ezen csomópontban fésűszerűen csatlakoztak egymásba. A monolit beton és az előregyártott tartóvég kapcsolatát a fecskefarok belső oldalán lévő érdesített felület tette együttdolgozóvá. A főtartóvég gyártás közben történő kialakítása is különös gondolkodásmódot igényelt. Így sikerült a nyomatékbíró sarokmerev kapcsolatokkal a kívánt alakváltozási követelményeket, illetve a költségigényeket a meghatározott kereteken belül tartani.
Újraindult a Mercedes-gyár
A kecskeméti gyárban alkalmazott mérnöki megoldások, különösen a lakkozó csarnok szerkezetének optimalizálása, hozzájárulnak a termelés hatékonyságához és a gyár fenntartható működéséhez a globális Mercedes-Benz hálózatban.