A fosszilis energiaforrások továbbra is a világ energiafelhasználásának döntő részét adják, és az elmúlt évszázadok infrastruktúrája ezekre a tüzelőanyagokra épült. Az egyik ilyen alternatív üzemanyagforrás, amely jelentős megtakarításokat és környezetbarátabb működést kínál, az autógáz, vagy más néven LPG (Liquified Petroleum Gas). Ebben a cikkben részletesen áttekintjük az autógáz legfontosabb tudnivalóit, előnyeit és hátrányait, valamint a használtautó-piaci lehetőségeket.

Mi is az LPG?

Az LPG több folyékony halmazállapotú szénhidrogén gáz gyúlékony elegye. Gyakorlatilag ugyanaz, ami a háztartási PB-palackban is található, azonban mivel az LPG-t főleg a járművek üzemanyagaként használják, sokkal szigorúbb eljáráson és ellenőrzési folyamaton megy keresztül. Az autógázt a bányászott szénhidrogénekből nyerik ki a finomítási eljárás során, így azok melléktermékének tekinthető.

A cseppfolyósított olajipari gáz döntő többségében (>95%) propánból és butánból áll. A maradék 5 százalékot a butilén, izobutilén, izobután és propilén elegye teszi ki. Fontos különbség a háztartásokban felhasznált PB-gázhoz képest, hogy jóval kevesebb szennyeződést tartalmaz, hiszen minden felesleges szennyeződés erőteljesen károsítaná az autók működését.

Bár alapvetően könnyű és nehezebb szénhidrogéneket is tartalmaz, ezek nem mérgezők az ember számára. Az LPG a levegőnél jóval sűrűbb gázelegyről van szó, szivárgás esetén a padlót teljesen belepi, ezáltal teljesen kiszorítja a levegőt. Amikor az LPG a szabad levegővel érintkezik, nagyon gyorsan lehűti a környezetét, vagy akár meg is fagyhat, hiszen hőt és oxigént von el.

Az autógáz használatának előnyei és hátrányai

Gazdaságosság és fogyasztás

Az LPG-s autózás legkézzelfoghatóbb előnye az olcsóbb üzem. Az autógáz manapság nagyjából feleannyiba kerül, mint a benzin, és a jövedéki adó emelése sem fogja érinteni jelenlegi állás szerint. Mialatt a benzin és a gázolaj ára durván 40 forinttal emelkedhet 2024-től, addig jelen állás szerint a közúti járművek üzemanyagaként felhasznált LPG adótartalma változatlan marad.

Érdemes azonban megjegyezni, hogy az LPG-ből körülbelül 10-20%-kal többet fogyaszt az autó. Ennek az az oka, hogy az LPG sűrűsége kisebb, mint a benziné. Míg egy átlagos, 120 lóerős benzines középkategóriás autó kb. 7-8, egy dízel kb. 6-7 litert eszik száz kilométeren, egy LPG-s kocsival 8-10 literes fogyasztással számolhatunk. Jól beállított gázbefecskendezéssel azonban a fogyasztástöbblet nem éri el a még tolerálható 15 százalékot a benzinüzemhez képest.

Egy LPG-s autó benzinnel is használható. A kettős üzem előnye, hogy amíg nincs gázkút és üres a tartály, elmennek benzinnel. A számítógépes vezérlés magától átáll a másik üzemmódra, ha elfogyna valamelyik üzemanyag. Bár a motorok hidegen is beindíthatóak lennének gázzal, de a hidegindítás kedvezőbb benzinnel, így az LPG-s autók hidegen benzinnel indulnak be, majd hamar, 35-40 fokos hűtőfolyadék-hőmérsékletnél átváltanak benzin helyett autógáz befecskendezésére. Fontos azonban megemlíteni, hogy teljesen azonos tartályméret mellett az LPG-vel működő autó közel háromszor akkora távot képes megtenni, mint a földgázzal működő társai.

Üzemanyagköltség összehasonlítás (Toyota Auris példáján)

A Toyota Auris első generációját példaként véve az alábbiak szerint alakulnak a reális átlagfogyasztási értékek. A számokból látszik, hogy kisebb energiatartalma miatt LPG-ből valamivel magasabb a fogyasztás 100 km-en, mint benzinnel használva ugyanazt az autót. A többlet autótípustól függ, jellemzően 10-20 százalék közötti.

*Toyota Auris 1,6 és illetve Auris 2,0 D-4D esetén, liter/100 km-ben. Forrás: Spritmonitor.de

**Üzemanyagár: benzin és gázolaj 480 Ft/liter, LPG (autógáz) 360 Ft/liter

Mivel a literenként 345-390 Ft között tankolható LPG még a hatósági áron számolt 95-ösnél és a gázolajnál is jóval olcsóbb, 100 000 kilométeres használatra vetítve jelentős megtakarítást hoz benzin helyett autógázzal járni.

Környezetvédelem

Az LPG-s autózás másik előnye a tisztább üzem. Az LPG-nek nem csak ára, hanem károsanyag kibocsátása is kedvező, mert a benzinhez képest körülbelül 10-15 százalékkal kevesebb CO2-t bocsát ki. Nitrogén-oxidokból nagyságrendileg ötödannyit bocsát ki, mint egy dízel és fele-harmadannyit, mint egy benzines, de szilárdszemcse-és CH-szennyezése is alacsonyabb a klasszikus üzemanyagokénál. A tisztább égéstől a motorolaj is lassabban veszít kenőképességéből, ami meghosszabbíthatja a motor élettartamát.

LPG a nemzetközi piacon

Amíg él a hatósági ár, itthon csak részben érvényesül az autógáz költségelőnye, külföldön viszont most is erősen kidomborodik. 2022 nyarán németországi autópályás kutakon a 2,2 euró körüli 95-össel szemben 1,1 euróért lehetett gázt tankolni. Franciaországban 80-90 eurócentes literenkénti gázárral 1,95 eurós benzinár állt szemben. Olaszországban és a hazánkkal határos országok zömében hasonlóak az arányok és adott a töltőinfrastruktúra. Ez nem vonatkozik a nagyon kevés autópályás töltőponttal rendelkező Ausztriára. A környező országokban, így Szlovákiában is a benzinár felére tehető az LPG ára.

LPG átalakítás: Meglévő autó vagy gyári modell?

Kétféleképp lehet autógázzal autózni: vagy LPG-benzin kettős üzemre már átalakított használt autót vásárolunk, vagy meglévő benzines autónkat alakíttatjuk át. Gyárilag is rengeteg gázüzemű autó közül lehet választani, de az autógáz utólagos beszerelése is elterjedt megoldás.

A használt kocsiknál az átalakítás vagy felkészítés kezdeti felára rendszerint eltűnik; az LPG-s autó nem drágább, sőt: a gyanakvó piac miatt gyakran paradox módon olcsóbban is kínálják, mint a benzines alternatívát. A hazai kínálat azonban nagyon szűk, viszont a német, és főleg az olasz piacon nagyon sok ígéretes gázüzemű autót találni.

Ha valaki új LPG-s autó után nézelődik, akkor elég korlátozottak a lehetőségei, jelenleg Magyarországon ugyanis csak a Dacia forgalmaz gyárilag ilyen üzemanyagrendszerrel felszerelt autókat. A Sandero esetében a legkisebb, 5 349 000 forintos listaárhoz képest az autógázos verzióért legkevesebb 6 109 000 forintot kell fizetni, azaz 760 ezer forint a különbözet. Gyors kalkulációval kiderül, hogy ha valaki nagyjából 80 ezer kilométert tesz meg az autóval (a mai árak mellett), akkor hozná be a gázüzemű Dacia felárát.

Autó átalakítása LPG-re

Az autógáz-beszerelés utólag is megtörténhet, emiatt pedig rengeteg cég élt ezzel a lehetőséggel, és szereltette be a céges flottába az LPG-vel működő gázkészüléket. Szinte minden benzines autót át lehet építeni LPG-re, és profi háttéripar épült ki erre a munkára. Autógázszett beépítésével szívó benzines, illetve turbós és kompresszoros (mechanikus feltöltős) benzinmotorú autók üzemanyagköltsége is visszafogható.

Nem is a feltöltés a kérdés az átalakíthatóságban, hanem a befecskendezés módja. A szívócső-befecskendezéses autók simán átépíthetők autógázra. A közvetlen befecskendezős, FSI, SCi, IDE, GDI, CGI stb. benzinesek utólagos átalakítása viszont felejtős, mert benzinbefecskendezés híján nincs mivel hűteni az égéstér felett lévő injektorokat.

Magyarországi szakműhelyek többnyire olasz és lengyel gázszetteket szerelnek be. A legtöbb hétköznapi autó átalakítása sorozatengedéllyel megoldható. Az egyedi engedélyezést is elvégzik a gázműhelyek szakemberei, de ez némi többletköltséget jelent ritka autótípusoknál.

Az átalakítás költségei és megtérülése

4 hengeres, benzinmotoros autók esetén - ezek a legelterjedtebbek itthon - az átalakítás 250 ezer és 350 ezer forint közötti összegbe kerül, attól függően, hogy milyen rendszert választunk, illetve hengeres, vagy a pótkerék helyére betehető gáztartályt akarunk. A gázszett beszerelése négyhengeres motorú, sorozatengedélyes típusra 250-300 ezer Ft körüli költség anyaggal, munkadíjjal, engedélyeztetéssel együtt. Az egyedileg engedélyeztetett LPG-s rendszereket hatósági vizsgára is kell vinni, ez 38 ezer forintba kerül pluszban, valamint a tervezés is néhány tízezer forintot dobhat a költségeken.

Átlagosnak tekinthető használt autókkal nagyjából 40-50 ezer km megtételével térülhet meg a ráfordítás az alacsonyabb üzemanyag-költségen. Tehát nem évente kellene 40-50 ezer kilométert lefutni hozzá, hanem összesen ennyit. Van, akinek 4-5, másnak 1-2 év alatt amortizálódik a kezdeti beruházás. Egy példa alapján, 380 forintos benzinnel és 210 forintos LPG-vel számolva a gázüzem használata több mint 700 000 Ft üzemanyag-többletköltségtől kímélheti meg a családot 100 000 kilométeres futással.

Mire figyeljünk használt LPG-s autó vásárlásakor?

A használtpiacon rizikós, de hosszú távon anyagilag jó döntés lehet az LPG-s autó. Hozzáértés híján sokan kiabálnak kígyót-békát az LPG-s használt autókra vagy egyszerűen csak idegenkednek tőlük.

1. Gyári vagy utólagos átalakítás: Lehetőleg legyen gyári az LPG-üzem. A fiatal, még garanciás autók esetén az LPG-átalakítás jó eséllyel kizárja a gyári szavatosságot!
2. Dokumentáció: Ha utólagos az átalakítás, legyen meg a teljes dokumentáció, hogy a majdani műszaki vizsgán ne legyen probléma!
3. Műszaki vizsga: A vészesen közelgő műszaki vizsga idején árult vagy épp a friss vizsgás gázautó mindig gyanús: van rá esély, hogy az eladó nem meri már elvinni műszakizni a kocsit, vagy épp ellenkezőleg: még épp áttolták okosba’ egy baráti helyen a problémás gázrendszerű autót.
4. Próbaút: Gázautónál különösen fontos az alapos próba vásárlás előtt. A modern rendszerek automatikusan váltanak a hidegindítás benzinüzeméről gázra, ha felmelegszenek, ezt a folyamatot érdemes letesztelni. A műszaki probléma, a rángatás, gáz- és benzinüzem közti akadozó vagy lehetetlen átváltás megjósolhatatlan költségű javításokat vetít előre, ilyen kocsit legjobb nem megvenni.
5. Gáztartály érvényessége: A gáztartályokat a gyártásuk után 10 évvel nyomáspróbának kell alávetni, amelyhez viszont a tartály gyártójának nehezen beszerezhető hozzájárulása is szükséges. A gyakorlatban inkább a csere a jellemző: ha ez esedékes a közeljövőben, a tartályok pár tízezres csereköltségét használjuk fel az alkuban!
6. Szelephézag: A nem megfelelő szelephézag gázüzemben a magasabb égéstér-hőmérséklet miatt okozhat kopási gondokat: jobban kitágulnak a szelepek, könnyebben elfogy a szelephézag és ezeket az elhanyagolt autókat kell aztán 80-150 ezer gázos kilométer után motorfelújításra vinni.

Karbantartás és biztonság

Az autógáz használata biztonságos. Aki nap mint nap, kétségek nélkül be mer ülni egy benzinnel hajtott autóba, ne tartson az autógáztól sem! Egy LPG-s autó nem veszélyesebb egy benzinesnél, a modern gázautókkal már le szabad menni a mélygarázsokba is. Egyrészt a gáztartály acél alapanyaga kiugróan erős, jól tűri a súlyos baleseteket is. Ha pedig az autó kigyulladna, a tűztől növekvő nyomású gázt a tartály biztonsági szelepe kiengedi jóval azelőtt, hogy a nyomás kritikussá válhatna. A kontrollált lefáklyázás miatt a biztonsági LPG-tartályok nem hasonlíthatók össze a háztüzekben felrobbanó PB-gázpalackokkal. A biztonsági szelepes LPG-s autók nem rekeszthetők ki a mélygarázsokból sem, de ebben egyelőre vegyes a bevásárlóközpontok, irodaházak gyakorlata. Oldalról nyitott garázsba bátran beállhatunk a gázt is felhasználó autókkal.

Karbantartási tudnivalók

• Szelephézag: LPG-üzemben a gáz magasabb égési hőmérséklete miatt valamivel nagyobb a motor hőterhelése, mint benzinnel járva. A szelephézagot 30 000 kilométerenként érdemes ellenőriztetni, és ha kevés, állítani rajta. Ez a hidrotőkés motoroknál nehezebb és drágább, a japán autókban jellemző csavaros szelepállítással könnyebb és olcsóbb feladat.
• Rendszeres szerviz: A gázrendszer szervizelése szerény tétel, nagyrészt a folyadéknemű és a légnemű gázszűrők éves cseréjét takarja, ami akár otthon is megoldható a pár ezer forintos szűrőkkel, de szervizben sem kerül sokba.
• Gáztartály: A gáztartály 10 évig használható, utána legtöbbször cseréje következik körülbelül 80-90 ezer forintos összköltséggel.
• Gázinjektorok: A gázinjektorok élettartama jóval 150 000 km feletti lehet, de a befecskendezők darabonként cserélhető, nem drága alkatrészek (kb. 65 000 forint a négy injektor cseréje).
• Reduktor: A tartályban nagy nyomáson, folyadékként tárolt autógáz nyomáscsökkentését végző, a cseppfolyós üzemanyagot gázzá alakító reduktor is egyszerű, tartós alkatrész, amely tömítések cseréjével felújítható, ha szükséges.

Vizsgáztatás

Az LPG-átalakítás vizsgaköteles, tehát a gázkészlet beépítését követően az autót le kell vizsgáztatni. Emiatt érdemes a munkát a műszaki vizsga lejárata elé időzíteni. Az első műszaki hatósági vizsga a helyi közlekedés-felügyeletnél történik, 20 690 forintos költséggel. A vizsgabiztosok ekkor az átalakított alkatrészeket is szemlézik. A műszaki vizsgára gázbiztonsági tanúsítvánnyal együtt kell vinni az autót, amit gázautós műhelyek állítanak ki, 8-10 ezer Ft körüli áron.

Pótkerék dilemma

A csomagteret elfoglaló hengeres gáztankokat leváltották a pótkerékvályúba vagy az autó aljára szerelhető, úszógumira hasonlító gáztartályok. Ezek nem csökkentik ugyan a csomagtartó méretét, de elfoglalják a pótkerék helyét. A defektek kezelésére érdemes valamilyen megoldást találni. Ez lehet defektjavító szett, vagy inkább teljes értékű ötödik kerék, esetleg szükségpótkerék a csomagtartóban. Az is járható út, ha a napi rövid távokon nincs velünk pótkerék, de hosszabb utazásokra visszatesszük a pótkereket a csomagtartóba. A felni közepébe rámolva mérsékelhető a térveszteség, és használhatunk laposan tárolandó, kompresszorral felfújható pótkereket is, ami kevesebb helyet foglal. A pótkereket vagy rögzíteni kell, vagy betolni a háttámlához, hogy ne gyorsulhasson fel ütközéskor!

Autógáz töltőállomás hálózat

Korábban, amikor a gázüzemű autók még kevésbé voltak elterjedtek, kevés LPG-kút létezett. Ez azonban mára jelentősen megváltozott, hiszen a gázüzemű autók népszerűsége jelentősen megugrott az utóbbi években. Ma már nem kell keresgélni a gázkutat sem, szinte minden nagyobb benzinkúton „csapolnak” LPG-t is. Magyarország legtöbb területét lefedik az autógázkutak, az ellátottság kevés kivétellel országszerte megoldott. A tartályautókból az autótöltő állomásokra szállítják, majd az ott található tartályba öntik - itt tárolják a felhasználásig.

A félreesőbb helyen lévő LPG-kutakon olcsóbb, a nagy üzemanyagmultik hálózatában drágább, autópályák mentén akár 420 Ft is lehet literje.

LPG és CNG összehasonlítása

Kétféle gázüzemű autó szaladgál ma az utakon. Az egyik az LPG-vel működik. A másik "gázos üzemanyag" a CNG, azaz a sűrített földgáz. Ez viszont mára még drágább is lett, mint a hagyományos üzemanyagok, hiszen az orosz-ukrán háború miatt egekbe szöktek a gázárak is. A holtankoljak szerint manapság átlagosan 781,3 forintért lehet egy kiló CNG-t tankolni az autónkba, 100 kilométeren egy átlagos CNG-s autó pedig 5-6 kilogramm körül fogyaszt, azaz kb. 4600 forintba kerülne 100 kilométer megtétele, ha 6 kilóval számolunk.

Emellett a töltőállomás-infrastruktúra sem olyan fejlett hazánkban, mint az LPG, vagy a benzinkutak esetében. A személyautókban nem, de a városokban nagy haszna van a technológiának, ugyanis előnye a tiszta, szén-dioxidot leszámítva gyakorlatilag károsanyag-kibocsátás-mentes üzemeltetés.

Az autógáz (LPG) fogyasztás és a megtakarítási lehetőségek

A fosszilis energiaforrások továbbra is a világ energiafelhasználásának döntő részét adták az elmúlt évszázadokban, és az infrastruktúra is ezekre a tüzelőanyagokra épült. Az egyik alternatív üzemanyagforrás, amely jelentős megtakarításokat és környezetbarátabb működést kínál, az autógáz, vagy más néven LPG (Liquified Petroleum Gas). Ebben a cikkben részletesen áttekintjük az autógáz legfontosabb tudnivalóit, előnyeit és hátrányait, a fogyasztási szokásokat, valamint a vásárlási és használati szempontokat.

Mi is az LPG?

Az LPG több folyékony halmazállapotú szénhidrogén gáz gyúlékony elegye. Gyakorlatilag ugyanaz, ami a háztartási PB-palackban is található, azonban mivel az LPG-t főleg a járművek üzemanyagaként használják, sokkal szigorúbb eljáráson és ellenőrzési folyamaton megy keresztül. Az autógázt a bányászott szénhidrogénekből nyerik ki a finomítási eljárás során, így azok melléktermékének tekinthető.

A cseppfolyósított olajipari gáz döntő többségében (>95%) propánból és butánból áll. A maradék 5 százalékot a butilén, izobutilén, izobután és propilén elegye teszi ki. Fontos különbség a háztartásokban felhasznált PB-gázhoz képest, hogy jóval kevesebb szennyeződést tartalmaz, hiszen minden felesleges szennyeződés erőteljesen károsítaná az autók működését.

Bár alapvetően könnyű és nehezebb szénhidrogéneket is tartalmaz, ezek nem mérgezők az ember számára. Az LPG a levegőnél jóval sűrűbb gázelegy, ezért szivárgás esetén a padlót teljesen belepi, ezáltal teljesen kiszorítja a levegőt. Amikor az LPG a szabad levegővel érintkezik, nagyon gyorsan lehűti a környezetét, vagy akár meg is fagyhat, hiszen hőt és oxigént von el.

Az autógáz használatának előnyei és hátrányai

Gazdaságosság és fogyasztás

Az LPG-s autózás legkézzelfoghatóbb előnye az olcsóbb üzem. Az autógáz manapság nagyjából feleannyiba kerül, mint a benzin, és a jövedéki adó emelése sem fogja érinteni jelenlegi állás szerint. Mialatt a benzin és a gázolaj ára durván 40 forinttal emelkedhet 2024-től, addig jelen állás szerint a közúti járművek üzemanyagaként felhasznált LPG adótartalma változatlan marad.

Tudni kell viszont, hogy fajlagosan az LPG-s autó többet fogyaszt. Érdemes azonban megjegyezni, hogy az LPG-ből körülbelül 10-20%-kal többet fogyaszt az autó. Ennek az az oka, hogy az LPG sűrűsége kisebb, mint a benziné. Míg egy átlagos, 120 lóerős benzines középkategóriás autó kb. 7-8, egy dízel kb. 6-7 litert eszik száz kilométeren, egy LPG-s kocsival 8-10 literes fogyasztással számolhatunk. Jól beállított gázbefecskendezéssel azonban a fogyasztástöbblet nem éri el a még tolerálható 15 százalékot a benzinüzemhez képest. Példaként, egy autó gyakorlatilag benzinből átlagosan 9, gázból 10 litert fogyaszt 100 kilométeren vegyes forgalomban.

Egy LPG-s autó benzinnel is használható. A kettős üzem előnye, hogy amíg nincs gázkút és üres a tartály, elmennek benzinnel. A számítógépes vezérlés magától átáll a másik üzemmódra, ha elfogyna valamelyik üzemanyag. Bár a motorok hidegen is beindíthatóak lennének gázzal, de a hidegindítás kedvezőbb benzinnel, így az LPG-s autók hidegen benzinnel indulnak be, majd hamar, 35-40 fokos hűtőfolyadék-hőmérsékletnél átváltanak benzin helyett autógáz befecskendezésére. Fontos azonban megemlíteni, hogy teljesen azonos tartályméret mellett az LPG-vel működő autó közel háromszor akkora távot képes megtenni, mint a földgázzal működő társai.

Üzemanyagköltség összehasonlítás (Toyota Auris példáján)

A Toyota Auris első generációját példaként véve az alábbiak szerint alakulnak a reális átlagfogyasztási értékek. A számokból látszik, hogy kisebb energiatartalma miatt LPG-ből valamivel magasabb a fogyasztás 100 km-en, mint benzinnel használva ugyanazt az autót. A többlet autótípustól függ, jellemzően 10-20 százalék közötti.

*Toyota Auris 1,6 és illetve Auris 2,0 D-4D esetén, liter/100 km-ben. Forrás: Spritmonitor.de

**Üzemanyagár: benzin és gázolaj 480 Ft/liter, LPG (autógáz) 360 Ft/liter

Mivel a literenként 345-390 Ft között tankolható LPG még a hatósági áron számolt 95-ösnél és a gázolajnál is jóval olcsóbb, 100 000 kilométeres használatra vetítve jelentős megtakarítást hoz benzin helyett autógázzal járni.

Környezetvédelem

Az LPG-s autózás másik előnye a tisztább üzem. Az LPG-nek nem csak ára, hanem károsanyag kibocsátása is kedvező, mert a benzinhez képest körülbelül 10-15 százalékkal kevesebb CO2-t bocsát ki. Nitrogén-oxidokból nagyságrendileg ötödannyit bocsát ki, mint egy dízel és fele-harmadannyit, mint egy benzines, de szilárdszemcse-és CH-szennyezése is alacsonyabb a klasszikus üzemanyagokénál. A tisztább égéstől a motorolaj is lassabban veszít kenőképességéből, ami meghosszabbíthatja a motor élettartamát.

LPG a nemzetközi piacon

Amíg él a hatósági ár, itthon csak részben érvényesül az autógáz költségelőnye, külföldön viszont most is erősen kidomborodik. 2022 nyarán németországi autópályás kutakon a 2,2 euró körüli 95-össel szemben 1,1 euróért lehetett gázt tankolni. Franciaországban 80-90 eurócentes literenkénti gázárral 1,95 eurós benzinár állt szemben. Olaszországban és a hazánkkal határos országok zömében hasonlóak az arányok és adott a töltőinfrastruktúra. Ez nem vonatkozik a nagyon kevés autópályás töltőponttal rendelkező Ausztriára. A környező országokban, így Szlovákiában is a benzinár felére tehető az LPG ára.

LPG átalakítás: Meglévő autó vagy gyári modell?

Kétféleképp lehet autógázzal autózni: vagy LPG-benzin kettős üzemre már átalakított használt autót vásárolunk, vagy meglévő benzines autónkat alakíttatjuk át. Gyárilag is rengeteg gázüzemű autó közül lehet választani, de az autógáz utólagos beszerelése is elterjedt megoldás.

A használt kocsiknál az átalakítás vagy felkészítés kezdeti felára rendszerint eltűnik; az LPG-s autó nem drágább, sőt: a gyanakvó piac miatt gyakran paradox módon olcsóbban is kínálják, mint a benzines alternatívát. A hazai kínálat azonban nagyon szűk, viszont a német, és főleg az olasz piacon nagyon sok ígéretes gázüzemű autót találni.

Ha valaki új LPG-s autó után nézelődik, akkor elég korlátozottak a lehetőségei, jelenleg Magyarországon ugyanis csak a Dacia forgalmaz gyárilag ilyen üzemanyagrendszerrel felszerelt autókat. A Sandero esetében a legkisebb, 5 349 000 forintos listaárhoz képest az autógázos verzióért legkevesebb 6 109 000 forintot kell fizetni, azaz 760 ezer forint a különbözet. Gyors kalkulációval kiderül, hogy ha valaki nagyjából 80 ezer kilométert tesz meg az autóval (a mai árak mellett), akkor hozná be a gázüzemű Dacia felárát.

Autó átalakítása LPG-re

Az autógáz-beszerelés utólag is megtörténhet, emiatt pedig rengeteg cég élt ezzel a lehetőséggel, és szereltette be a céges flottába az LPG-vel működő gázkészüléket. Szinte minden benzines autót át lehet építeni LPG-re, és profi háttéripar épült ki erre a munkára. Autógázszett beépítésével szívó benzines, illetve turbós és kompresszoros (mechanikus feltöltős) benzinmotorú autók üzemanyagköltsége is visszafogható.

Nem is a feltöltés a kérdés az átalakíthatóságban, hanem a befecskendezés módja. A szívócső-befecskendezéses autók simán átépíthetők autógázra. A közvetlen befecskendezős, FSI, SCi, IDE, GDI, CGI stb. benzinesek utólagos átalakítása viszont felejtős, mert benzinbefecskendezés híján nincs mivel hűteni az égéstér felett lévő injektorokat.

Magyarországi szakműhelyek többnyire olasz és lengyel gázszetteket szerelnek be. A legtöbb hétköznapi autó átalakítása sorozatengedéllyel megoldható. Az egyedi engedélyezést is elvégzik a gázműhelyek szakemberei, de ez némi többletköltséget jelent ritka autótípusoknál.

Az átalakítás költségei és megtérülése

4 hengeres, benzinmotoros autók esetén - ezek a legelterjedtebbek itthon - az átalakítás 250 ezer és 350 ezer forint közötti összegbe kerül, attól függően, hogy milyen rendszert választunk, illetve hengeres, vagy a pótkerék helyére betehető gáztartályt akarunk. A gázszett beszerelése négyhengeres motorú, sorozatengedélyes típusra 250-300 ezer Ft körüli költség anyaggal, munkadíjjal, engedélyeztetéssel együtt. Az egyedileg engedélyeztetett LPG-s rendszereket hatósági vizsgára is kell vinni, ez 38 ezer forintba kerül pluszban, valamint a tervezés is néhány tízezer forintot dobhat a költségeken.

Átlagosnak tekinthető használt autókkal nagyjából 40-50 ezer km megtételével térülhet meg a ráfordítás az alacsonyabb üzemanyag-költségen. Tehát nem évente kellene 40-50 ezer kilométert lefutni hozzá, hanem összesen ennyit. Van, akinek 4-5, másnak 1-2 év alatt amortizálódik a kezdeti beruházás. Egy példa alapján, 380 forintos benzinnel és 210 forintos LPG-vel számolva a gázüzem használata több mint 700 000 Ft üzemanyag-többletköltségtől kímélheti meg a családot 100 000 kilométeres futással.

Mire figyeljünk használt LPG-s autó vásárlásakor?

A használtpiacon rizikós, de hosszú távon anyagilag jó döntés lehet az LPG-s autó. Hozzáértés híján sokan kiabálnak kígyót-békát az LPG-s használt autókra vagy egyszerűen csak idegenkednek tőlük.

1. Gyári vagy utólagos átalakítás: Lehetőleg legyen gyári az LPG-üzem. A fiatal, még garanciás autók esetén az LPG-átalakítás jó eséllyel kizárja a gyári szavatosságot!
2. Dokumentáció: Ha utólagos az átalakítás, legyen meg a teljes dokumentáció, hogy a majdani műszaki vizsgán ne legyen probléma!
3. Műszaki vizsga: A vészesen közelgő műszaki vizsga idején árult vagy épp a friss vizsgás gázautó mindig gyanús: van rá esély, hogy az eladó nem meri már elvinni műszakizni a kocsit, vagy épp ellenkezőleg: még épp áttolták okosba’ egy baráti helyen a problémás gázrendszerű autót.
4. Próbaút: Gázautónál különösen fontos az alapos próba vásárlás előtt. A modern rendszerek automatikusan váltanak a hidegindítás benzinüzeméről gázra, ha felmelegszenek, ezt a folyamatot érdemes letesztelni. A műszaki probléma, a rángatás, gáz- és benzinüzem közti akadozó vagy lehetetlen átváltás megjósolhatatlan költségű javításokat vetít előre, ilyen kocsit legjobb nem megvenni.
5. Gáztartály érvényessége: A gáztartályokat a gyártásuk után 10 évvel nyomáspróbának kell alávetni, amelyhez viszont a tartály gyártójának nehezen beszerezhető hozzájárulása is szükséges. A gyakorlatban inkább a csere a jellemző: ha ez esedékes a közeljövőben, a tartályok pár tízezres csereköltségét használjuk fel az alkuban!
6. Szelephézag: A nem megfelelő szelephézag gázüzemben a magasabb égéstér-hőmérséklet miatt okozhat kopási gondokat: jobban kitágulnak a szelepek, könnyebben elfogy a szelephézag és ezeket az elhanyagolt autókat kell aztán 80-150 ezer gázos kilométer után motorfelújításra vinni.

Karbantartás és biztonság

Az autógáz használata biztonságos. Aki nap mint nap, kétségek nélkül be mer ülni egy benzinnel hajtott autóba, ne tartson az autógáztól sem! Egy LPG-s autó nem veszélyesebb egy benzinesnél, a modern gázautókkal már le szabad menni a mélygarázsokba is. Egyrészt a gáztartály acél alapanyaga kiugróan erős, jól tűri a súlyos baleseteket is. Ha pedig az autó kigyulladna, a tűztől növekvő nyomású gázt a tartály biztonsági szelepe kiengedi jóval azelőtt, hogy a nyomás kritikussá válhatna. A kontrollált lefáklyázás miatt a biztonsági LPG-tartályok nem hasonlíthatók össze a háztüzekben felrobbanó PB-gázpalackokkal. A biztonsági szelepes LPG-s autók nem rekeszthetők ki a mélygarázsokból sem, de ebben egyelőre vegyes a bevásárlóközpontok, irodaházak gyakorlata. Oldalról nyitott garázsba bátran beállhatunk a gázt is felhasználó autókkal.

Karbantartási tudnivalók

• Szelephézag: LPG-üzemben a gáz magasabb égési hőmérséklete miatt valamivel nagyobb a motor hőterhelése, mint benzinnel járva. A szelephézagot 30 000 kilométerenként érdemes ellenőriztetni, és ha kevés, állítani rajta. Ez a hidrotőkés motoroknál nehezebb és drágább, a japán autókban jellemző csavaros szelepállítással könnyebb és olcsóbb feladat.
• Rendszeres szerviz: A gázrendszer szervizelése szerény tétel, nagyrészt a folyadéknemű és a légnemű gázszűrők éves cseréjét takarja, ami akár otthon is megoldható a pár ezer forintos szűrőkkel, de szervizben sem kerül sokba.
• Gáztartály: A gáztartály 10 évig használható, utána legtöbbször cseréje következik körülbelül 80-90 ezer forintos összköltséggel.
• Gázinjektorok: A gázinjektorok élettartama jóval 150 000 km feletti lehet, de a befecskendezők darabonként cserélhető, nem drága alkatrészek (kb. 65 000 forint a négy injektor cseréje).
• Reduktor: A tartályban nagy nyomáson, folyadékként tárolt autógáz nyomáscsökkentését végző, a cseppfolyós üzemanyagot gázzá alakító reduktor is egyszerű, tartós alkatrész, amely tömítések cseréjével felújítható, ha szükséges.

Vizsgáztatás

Az LPG-átalakítás vizsgaköteles, tehát a gázkészlet beépítését követően az autót le kell vizsgáztatni. Emiatt érdemes a munkát a műszaki vizsga lejárata elé időzíteni. Az első műszaki hatósági vizsga a helyi közlekedés-felügyeletnél történik, 20 690 forintos költséggel. A vizsgabiztosok ekkor az átalakított alkatrészeket is szemlézik. A műszaki vizsgára gázbiztonsági tanúsítvánnyal együtt kell vinni az autót, amit gázautós műhelyek állítanak ki, 8-10 ezer Ft körüli áron.

Pótkerék dilemma

A csomagteret elfoglaló hengeres gáztankokat leváltották a pótkerékvályúba vagy az autó aljára szerelhető, úszógumira hasonlító gáztartályok. Ezek nem csökkentik ugyan a csomagtartó méretét, de elfoglalják a pótkerék helyét. A defektek kezelésére érdemes valamilyen megoldást találni. Ez lehet defektjavító szett, vagy inkább teljes értékű ötödik kerék, esetleg szükségpótkerék a csomagtartóban. Az is járható út, ha a napi rövid távokon nincs velünk pótkerék, de hosszabb utazásokra visszatesszük a pótkereket a csomagtartóba. A felni közepébe rámolva mérsékelhető a térveszteség, és használhatunk laposan tárolandó, kompresszorral felfújható pótkereket is, ami kevesebb helyet foglal. A pótkereket vagy rögzíteni kell, vagy betolni a háttámlához, hogy ne gyorsulhasson fel ütközéskor!

Autógáz töltőállomás hálózat

Korábban, amikor a gázüzemű autók még kevésbé voltak elterjedtek, kevés LPG-kút létezett. Ez azonban mára jelentősen megváltozott, hiszen a gázüzemű autók népszerűsége jelentősen megugrott az utóbbi években. Ma már nem kell keresgélni a gázkutat sem, szinte minden nagyobb benzinkúton „csapolnak” LPG-t is. Magyarország legtöbb területét lefedik az autógázkutak, az ellátottság kevés kivétellel országszerte megoldott. A tartályautókból az autótöltő állomásokra szállítják, majd az ott található tartályba öntik - itt tárolják a felhasználásig.

A félreesőbb helyen lévő LPG-kutakon olcsóbb, a nagy üzemanyagmultik hálózatában drágább, autópályák mentén akár 420 Ft is lehet literje.

LPG és CNG összehasonlítása

Kétféle gázüzemű autó szaladgál ma az utakon. Az egyik az LPG-vel működik. A másik "gázos üzemanyag" a CNG, azaz a sűrített földgáz. Ez viszont mára még drágább is lett, mint a hagyományos üzemanyagok, hiszen az orosz-ukrán háború miatt egekbe szöktek a gázárak is. A holtankoljak szerint manapság átlagosan 781,3 forintért lehet egy kiló CNG-t tankolni az autónkba, 100 kilométeren egy átlagos CNG-s autó pedig 5-6 kilogramm körül fogyaszt, azaz kb. 4600 forintba kerülne 100 kilométer megtétele, ha 6 kilóval számolunk.

Emellett a töltőállomás-infrastruktúra sem olyan fejlett hazánkban, mint az LPG, vagy a benzinkutak esetében. A személyautókban nem, de a városokban nagy haszna van a technológiának, ugyanis előnye a tiszta, szén-dioxidot leszámítva gyakorlatilag károsanyag-kibocsátás-mentes üzemeltetés.

tags: #lpg #fogyasztas #kupon