Egy káreset szinte minden autóvezető rémálma: senki sem szeretné átélni a balesettel járó stresszhelyzetet, a kárbejelentést, a kárrendezés folyamatát és az ezekkel járó adminisztrációt. Minél nagyobb balesetről van szó, annál bonyolultabbá válik a kárrendezési folyamat, ezért fontos, hogy időben felkészüljön egy esetleges káreseményre, és akkor is ismerje a vonatkozó teendőket, ha még soha nem okozott kárt.
A gépjárműkárok bejelentése és rendezése - Általános tudnivalók
A kárbejelentés folyamata és határideje
Egy káreset bekövetkeztekor számos teendőnk van: miután elhárítottuk a közvetlen veszélyt, és kizártuk a személyi sérülést, az első és legfontosabb lépés a kárbejelentés. A gépjármű kárrendezés menete tehát mindig a kárbejelentéssel kezdődik. Ezt hagyományosan a kék-sárga bejelentő lapon tehetjük meg, amelyből mindig érdemes magunknál tartani néhány példányt. A baleseti bejelentő nyomtatvány (kék-sárga) digitális megfelelője az E-kárbejelentő applikáció is, amely használható a MABISZ E-Kárbejelentő applikációjaként.
Az alkalmazás segítségével is rögzítheted a baleset körülményeit. Segítségével azonnal elküldésre kerül a kitöltött digitális Baleseti bejelentő a káresemény részeseinek és az érintett biztosítóknak. Természetesen nem szükséges a digitális verziót használni, a papíralapú Baleseti bejelentő kitöltése továbbra is választható. Abban az esetben, ha a károkozónak nincs felelősségbiztosítása vagy a baleset valamelyik résztvevőjének külföldi rendszámú gépkocsija van, csak a papír alapú Baleseti bejelentő tölthető ki.
A kárrendezési folyamat első és egyik legfontosabb lépése maga a kárbejelentés, amit mind a károsultnak, mind a károkozónak meg kell tennie. A károsultnak 30 nap áll rendelkezésére. A károkozó(biztosított) köteles a káreseményt - a kárrendezéshez szükséges adatok megadásával és a lényeges körülmények leírásával, valamint a káreseménnyel kapcsolatos hatósági eljárást lefolytató szerv megjelölésével - 5 munkanapon belül a biztosítójánál írásban bejelenteni. Az érvényes biztosítási szerződéssel nem rendelkező üzemben tartó a káreseményt 5 munkanapon belül köteles a Kártalanítási Számla kezelőjének (a MABISZ-nak) bejelenteni. A bejelentés elmulasztása a biztosító (illetve a MABISZ) mentesülését eredményezi, ha a késedelem miatt lényeges körülmények kideríthetetlenné válnak.
Kárszemle és kárfelvétel
Miután megtörtént a kárbejelentés, sor kerül a szemlére, amely során egy kárszakértő megtekinti a járművek sérüléseit, és jegyzőkönyvet készít ezekről. A szemle időpontjának egyeztetése céljából kárszakértőnk fel fogja venni veled a kapcsolatot a kárbejelentésedben megadott telefonszámon. Szemlére mindig munkanapon, napközben kerül sor. Kárbejelentéskor meg kell adni azt a helyet, ahol a kiérkező kárszakértő megtekintheti (megszemlézheti) a károsodott járművet.
Ha a jármű mozgásképes és azt naponta használják, akkor praktikus olyan helyszín választása, ahol napközben (munkaidőben) a gépjármű kárfelmérése megtörténhet. Mozgásképtelen jármű esetében azt a helyszínt kell megadni, ahol a jármű található. A szakértő elvégzi a sérült gépjármű azonosítását a forgalmi engedély alapján. Ezt követően rögzítésre kerülnek a gépjárművön található sérülések. A szemle során a kárszakértő kitölti a kárfelvételi jegyzőkönyvet, amely tartalmazza a gépjármű adatait, felszereltségét, futásteljesítményét és a gépjárművön található sérüléseket. A kárszakértő azt is felméri, hogy a jármű sérülései közül melyek azok, amelyek nem a káreseménnyel kapcsolatban keletkeztek, a kártérítés ugyanis nem vonatkozik a korábban szerzett sérülésekre.
Baleseti bejelentő kitöltése
A kártérítés típusai és lehetőségei
A legtöbb közlekedési baleseti kárt a károkozó fél kötelező gépjármű-felelősségbiztosítása fedezi. A kötelező biztosítás kártérítése alapvetően dologi és nem dologi károkra vonatkozhat. Dologi kárnak számít a gépjármű sérülése, de például az utasok vagy a vétlen sofőr használati tárgyainak sérülése és megsemmisülése is. Ha a balesetben ruha, cipő, szemüveg, táska, vagy bármilyen más tárgy sérült, fontos, hogy ezt az érintettek feltüntessék a kárbejelentő lapon, vagy hely hiányában egy mellékleten, és a tárgyak pótlásához kapcsolódó számlákat eltegyék. Szintén a dologi károk közé tartozik, ha a baleset során károsodott egy villanyoszlop, kerítés, vagy bármilyen más, közterületi elem - ezekért a károkozó ugyanúgy anyagi felelősséggel tartozik, amelyet a biztosító szintén átvállal.
A nem dologi károk alatt a személyi sérüléssel vagy halálesettel kapcsolatos károkat értjük, amely megnyilvánulhat egészségkárosodásban, átmeneti vagy végleges munkaképtelenségben, vagy a legrosszabb esetben a sérült halálában is. Amennyiben személyi sérülés történik, természetesen minden esetben értesítenünk kell a rendőrséget, és a kárbejelentő lapon is jeleznünk kell, hogy személyi sérülés történt. Ebben az esetben a rendőrségi eljárás során állapítják meg a károk mennyiségét és mértékét, így ekkor kerül sor az úgynevezett „nem dologi károk” megállapítására is - ilyenkor kerülhet elő például a személyi sérülés miatt felmerülő jövedelemkiesés, vagy akár az elszenvedett egészségromlás miatt követelt sérelemdíj kérdése is.
A biztosítókat szigorú határidők kötik mind a kárrendezés, mind a kártérítés kifizetése kapcsán: a kárrendezéshez szükséges dokumentumok beérkezésétől számított 15 napon belül, ezek hiányában legkésőbb a kárigény benyújtásától számított három hónapon belül kártérítési javaslatot kell tennie a biztosítónak, kétes esetekben ugyanezen határidőn belül reagálnia kell a kárigényben foglalt követelésekre.
A jármű sérülése esetén a károsult választhat az úgynevezett számlás vagy megállapodásos kárrendezés között: a javítási számla alapján történő kárrendezés során a biztosító az autószerelőtől kapott számla alapján állapítja meg a kártérítési összeget, amelyben figyelembe vesz minden, a kárrendezés és kárfelvétel során készült dokumentumot. Ebből az összegből a biztosító levonhatja az avulás mértékét, valamint a munkadíj-különbözetet, így elképzelhető, hogy nem kapod vissza a számla teljes összegét. Az egyezségi megállapodás szerint történő kártérítés lényege, hogy a biztosító saját számítása alapján határozza meg a nettó javítási költséget, amelyet kártérítésként felajánl.
El kell-e fogadnunk a biztosító által javasolt kártérítést? Természetesen előfordulhat, hogy valamilyen okból nem tartjuk megfelelőnek a biztosító által felajánlott kártérítési összeget. A tulajdonosok főleg magasabb károk esetén döntenek a javítási számla alapján történő kártérítés mellett, azonban számos esetben az egyezségi megállapodás is előnyös lehet: mielőtt döntenénk, kérjünk ajánlatot több szerviztől is, és ez alapján gondoljuk át, hogy melyik megoldással járunk jobban. Ha nem értesz egyet a kártérítés felajánlott összegével, érdemes több szerviztől is ajánlatot kérni, hogy kiszámold, jobban járhatsz-e a számlás kárrendezéssel.
Ha a jármű gazdaságosan nem javítható, akkor úgynevezett totálkár-rendezésre kerül sor. Magát a kártérítési összeget a biztosító csak nekünk, mint a gépjármű jogos tulajdonosának fizetheti ki, esetleg közvetlenül a javítást végző cégnek, személynek, illetve meghatalmazás birtokában bármely általunk megjelölt egyénnek.
A kárügyintézéshez szükséges dokumentumokat (pl. kárbejelentő, javítási számlák, árajánlatok, meghatalmazás) legegyszerűbben online is beküldheti. Arról, hogy a kárrendezéshez milyen további dokumentumok szükségesek, kárszakértőnk minden esetben tájékoztatást nyújt a kárfelvétel, szemle során.
Fontos biztosítási fogalmak
Az alábbi táblázatban összefoglaltuk a kárrendezés során felmerülő legfontosabb biztosítási fogalmakat:
| Fogalom | Leírás |
|---|---|
| Káron szerzés tilalma | A biztosító nem fizeti ki a sérült alkatrész teljes újkori értékét, hogy elkerülje a károsult jogalap nélküli gazdagodását. |
| Díjkedvezmény (Bonus) | A biztosító az ügyfél tartós kármentességét honorálja. |
| Díj pótdíj (Malus) | A biztosító akkor alkalmazza, ha az ügyfél - a megfigyelési időszakon belül - igénybe veszi a biztosítási szolgáltatást, vagyis kárt okoz. |
| Érdekmúlás | A szerződés megszűnése, például gépjármű forgalomból történő kivonásával, üzemben tartó változásával, vagy ha az újbóli üzembe helyezés egy éven belül nem történik meg. |
| Kártalanítási Számla | A biztosító társaságok hozták létre a kötelező felelősségbiztosítással nem rendelkező, valamint az ismeretlen üzembentartó gépjárműve, vagy az ismeretlen gépjárművel okozott károk megtérítése céljából. Kezelője a MABISZ. |
| Információs Központ | Adatok közlésére és egyéb feladatok ellátására létrehozott szervezet a gépjármű üzemeltetése során harmadik személyeknek okozott károkból eredő kárigények érvényesítése érdekében. Köteles közölni a felelősségbiztosító nevét, címét, a kötvény számát és a kárrendezési megbízott adatait. |
| Ismeretlen gépjármű | Nem azonosítható, illetve utólag sem azonosítható, mivel elhagyta a baleset helyszínét, vagy azonosító adatokkal nem rendelkezik, illetve azokat meghamisították vagy nem felismerhetők. Károsult az igényét a Kártalanítási Számla kezelőjénél érvényesítheti (csak súlyos személyi sérülés vagy haláleset esetén dologi kárra). |
| Kárrendezési megbízott | Valamely magyar biztosító társaság vagy kárrendezési iroda látja el, ha a baleset a Zöldkártya Rendszer tagországában történt, és az EU-ban üzembe helyezett gépjármű okozta a kárt. Feladata a károsult igényének beterjesztése külföldi partneréhez és a partner jóváhagyásával az igény rendezése. |
| Kötelező felelősségbiztosítás (KGFB) | A biztosított által mások vagyonában, testi épségében okozott károkra nyújt fedezetet. |
| Casco biztosítás | Vagyonbiztosítás, amely a biztosított gépjárműben bekövetkezett különböző típusú károkra (pl.: lopás-, törés-, totálkár) nyújt fedezetet, jellemzően önrész kikötésével. |
| Egyezségi megállapodás | Számla nélküli kárszámítási és teljesítési eljárás, amikor a kárszemle során a kárszakértő megállapítja a javítás költségét és az egyéb károk becsült értékét, és azt a károsult - egyezséggel - követelése kielégítéseként elfogadja. |
| Avulás | A vagyontárgyban keletkezett károk helyreállítása, kijavítása után visszamaradt, esztétikai, használati vagy forgalmi értéket csökkentő tényező. |
| Fedezetlenségi díj | Kötelező gépjármű-felelősségbiztosítás esetén az üzemben tartónak a biztosítással nem fedezett napokra kell megfizetnie. |
| Zöldkártya | Nemzetközi gépjármű-biztosítási bizonylat, amely azt igazolja, hogy az üzemben tartó a hazájában megfelelő felelősségbiztosítással rendelkezik. Ma már a rendszámegyezmény váltotta fel, de külföldi út során célszerű magunkkal vinni. |
| Rendszámegyezmény | A Nemzeti Irodák között létrejött megállapodás, amely alapján az egyezményt aláíró országok hatóságai a zöldkártya helyett elfogadják a jármű magyar, uniós formátumú forgalmi rendszámát a biztosítás igazolásaként. |
Külföldi balesetek és a kárrendezés Németországban
Nem elég, hogy a külföldön történt baleset sokszor alig megoldható feladat elé állítja a bajba került családot. Jelentős nehézséget okoz az is, ha a kárrendezés angolul vagy más nyelven zajlik. Legtöbbször attól félünk, hogy az idegen nyelven történő kommunikáció miatt kerülünk hátrányba. Az első, és a károsult számára sokszor legnagyobbnak tűnő akadály a nyelvismeret hiánya.
Idegen országban érte baleset és a kárrendezés németül vagy angolul zajlik? Nem csak a nyelvi problémákkal, hanem az eltérő szokásokkal és jogi környezettel is számolnia kell. A nyelvi problémák akár tolmácsolással vagy - jó drágán - szakfordítással is megoldhatók. Nagyobb problémát okoz sok esetben az adott ország jogrendjének a nem ismerete. A kárrendezés németül vagy angol nyelvterületen nem csak azt jelenti, hogy ugyanazokat a lépéseket más nyelven kell megtenni. Egy kárigény benyújtása során komoly figyelmet kell fordítani az adott ország jogi és közlekedési szabályaira.
Még a magas nyelvismerettel rendelkező szakfordító és magyar ügyvéd sem biztos, hogy mélységében ismeri a német közlekedési előírásokat, mellette a német rendőrség szokásait: bírságolási gyakorlatát, a jegyzőkönyvezés módját, a jegyzőkönyvhöz való hozzáférés lehetőségeit, hogy csak néhány példát említsünk. A biztosítási ügyek szabályai szerint a külföldön történt közlekedési balesetből eredő kárigény bármely érintett - károkozó vagy károsult - országában benyújtható.
Ez azt jelenti, hogy ha az autónkat összetöri egy német autós Berlinben, akkor fordulhatok közvetlenül a károkozó német biztosítójához, vagy annak a magyar kárrendezési megbízottjához is. Ha a Németországban elszenvedett káromat magyar közvetítő útján akarom rendeztetni, akkor a német károkozó biztosítójának a magyarországi kárrendezési megbízottjához kell fordulnom. A kárrendezésben ez a magyar biztosító vagy kárrendezési megbízott a károkozó biztosítójának megbízásából vesz részt a kárrendezésben.
Fontos tudni, hogy ilyen esetben a magyar kárrendezési megbízott (sajnos) nem egy segítő társ, aki mellém áll a bajban és segít kiharcolni az igazamat, nem az én érdekeimet képviseli, hanem a megbízást adó német társaságét. Ezt mutatják a kialkudott kártérítési összegek is. Ilyen kárrendezési eljárásokban a károsult nem a németországi szokások szerinti kártérítési összeghez jut hozzá, hanem annál sokkal alacsonyabb magyar szokás szerint kifizetést fogja megkapni. Ha Önt külföldön történt közlekedési balesetben gépjárműkár érte, vagy bármilyen személyi sérüléssel járó balesetet szenvedett, a kárrendezés első lépéseként mindenképpen vegye fel a kapcsolatot kárrendezési irodánkkal. Kárrendezési irodánknak éppen ez az egyik fő feladata.
Zöldkártya és Rendszámegyezmény
A Zöldkártya egy nemzetközi gépjármű-biztosítási bizonylat, amely azt igazolja, hogy az üzemben tartó a hazájában megfelelő felelősségbiztosítással rendelkezik. A zöldkártya rendszernek 47 ország a részese, de tagjai folyamatosan változnak. Ma már nincs szükség fizikailag a zöldkártya bemutatására a határon, jogilag nem kötelező, mivel a zöldkártya rendszert leváltotta a rendszámegyezmény, mely alapján önmagában a rendszám igazolja a biztosítás meglétét. Ugyanakkor nem minden zöldkártya rendszerhez csatlakozott ország tagja a rendszámegyezménynek, ezért az igazoló dokumentumot célszerű magunkkal vinni egy külföldi út során.
Amennyiben a baleset a Zöldkártya Rendszer valamely tagországa területén következett be, és a kárt az Európai Unió valamely más tagállamában üzembe helyezett gépjármű okozta, a károsult igényével közvetlenül fordulhat a károkozó külföldi felelősségbiztosítójához vagy annak magyarországi ún. kárrendezési megbízottjához. A magyarországi kárrendezési megbízott feladatát valamely magyar biztosító társaság vagy kárrendezési iroda látja el, így a kár érvényesítése során nem merülhetnek fel nyelvi problémák. Amennyiben a balesetet nem az Európai Unió valamely tagországa területén üzembe helyezett gépjármű okozta, a károsult nem tudja igénybe venni kárrendezési megbízott segítségét. Ilyen esetben a károsult igényét közvetlenül a külföldi felelősségbiztosítóval szemben érvényesítheti.
Német járműdokumentumok: A Zulassungsbescheinigung Teil II (Autó törzskönyv)
A német törzskönyv jelentősége és tartalma
A német törzskönyv a járművek egyik legfontosabb része. 2005. október 1. óta a „Zulassungsbescheinigung Teil II” (forgalmi engedély II. rész) új elnevezést viseli. Köznyelvben gyakran találkozhatunk a „Brief” kifejezéssel is, melynek jelentése „Levél”. Miért olyan fontos, mit tartalmaz, és mit kell tennie, ha elveszíti? 2005-ben az Európai Unióban a jármű forgalmi engedélyét és az autó törzskönyvét „Zulassungsbescheinigung” (forgalmi engedély) néven egyesítették. Németországban ez a forgalmi engedély I. részét (Fahrzeugschein) és a forgalmi engedély II. részét (Fahrzeugbrief) foglalja magában. Az autó forgalmi engedély II. részének bevezetésével a német autó törzskönyvet egy DIN A4 formátumú dokumentum váltotta fel.
Ezzel az intézkedéssel az uniós tagállamok az új okmányokat egységesebbé és hamisíthatatlanabbá kívánták tenni. Bár a járműnyilvántartási okmányon található vízjel országonként eltérő, Európa-szerte vannak közös jellemzők is. Az átállást megelőző évekből származó régi forgalmi engedély továbbra is érvényes marad. Nem kötelező azt új német törzskönyvre (forgalmi engedély II. rész) cserélni, kivéve ha az okmány időközben elveszett vagy megrongálódott. Ebben az esetben a 2005. október 1-jei határnaptól kezdődően ki kell cserélni az új forgalmi engedély II. részére.
Mint az a képen is látszik, a német törzskönyv gyakorlatilag két részre tagolódik, egy felső és egy alsó részre. 2005 óta az új forgalmi engedély II. része csak a jármű legfontosabb műszaki adatait, valamint a forgalmi engedély adatait és a jármű tulajdonosára, illetve adott esetben előző tulajdonosára (tulajdonosaira) vonatkozó adatokat tartalmazza. A jármű törzskönyve hivatalos dokumentumként megmutatja, hogy ki a bejegyzett jármű tulajdonosa. A német autó törzskönyv felső részében csak a jármű két utolsó tulajdonosa szerepel név szerint. A jobb oldali oszlopban a jelenlegi, a bal oldali oszlopban az előző üzembentartó szerepel. Az új német törzskönyv része tartalmazza továbbá a korábbi üzemben tartók teljes számát. A nevük és címük azonban az adatvédelem érdekében nem szerepelnek.
A német autó törzskönyv alsó részében a jármű adatai találhatóak, viszont kevésbé részletesen, mint a jármű forgalmi engedélyében. Az alvázszám - más néven járműazonosító szám különösen fontos. Ez egy egyedi sorozatszám, amellyel minden jármű rendelkezik. Ez lehetővé teszi a jármű egyértelmű azonosítását, és az ellopott járműveket már nem lehet könnyen továbbértékesíteni. Fontos: A német autó törzskönyvében nem található motorszám sem motorkód. Nem fog arra vonatkozó adatot vagy információt találni, ha a járművet importálták Németországba például Hollandiából, Belgiumból vagy esetleg Európán kívüli országokból.
Tárolás és teendők elvesztés esetén
A német autó törzskönyvét soha nem szabad a gépkocsiban tartani. Ehelyett az okmányt biztonságos helyen (széf, értékmegőrző stb.) kell tárolni. Ha a törzskönyv elveszett vagy ellopták, azt be kell jelentenie az illetékes hatóságnál. A hivatal, az elvesztést vagy ellopást a flensburgi Szövetségi Közlekedési Hatóságnak (KBA) jelenti. A hatóság pedig 14 napig közzéteszi az esetet a Szövetségi Közlekedési Közlönyben. Az eredeti törzskönyvet a KBA ekkor érvénytelennek nyilvánítja vagy törli. A régi törzskönyv érvénytelen, amint az új okmányt kiállították. A régi törzskönyvvel nem szabad és nem is lehet járművet forgalomba helyezni vagy átíratni, mert már bejelentették a nyilvántartó hatóságnál és adott esetben a rendőrségnél, hogy az autó törzskönyve érvénytelen.
Tulajdonjog és üzemben tartói jog
Mint már említettük, a jármű használója nem mindig azonos a jármű tulajdonosával. Ez a helyzet például a jármű finanszírozása vagy lízingje esetén is. Ha egy gépkocsit finanszíroznak, a német autó törzskönyv (forgalmi engedély 2. része) általában a finanszírozást elősegítő hitelintézetnél marad. A bank csak akkor adja át a német autó törzskönyvet, amikor a finanszírozott jármű teljes költségét (vételár + kamat) kifizették. A hitelintézet marad a jármű tulajdonosa mindaddig, amíg az finanszírozott. Az üzembentartó szerepe ezzel szemben a gépkocsi tulajdonosáé. Hasonló a helyzet a lízing esetében is. A gépjármű tulajdonjoga a lízingbeadóé. A lízingbeadó a jármű tulajdonosa és megtartja a jármű tulajdonjogát.
Az autóvásárlás izgalmas időszak lehet az életünkben, különösen ha egy németországi autóvásárlásról van szó. Amennyiben Németországból kíván autót venni, szívesen segít Önnek a Németországi Autóvásárlás - Atrium Automobile, az Ön megbízható autókereskedő partnere Németországban!