Gépjármű átírási határidők, folyamatok és a késedelem következményei

Az autónk megvásárlását követően, ahhoz hogy valóban ténylegesen is a birtokunkba kerüljön az új autónk, egy sor kötelezettségünk van még. A gépjármű átírás fontos adminisztratív kötelessége mindenkinek, aki gépjármű tulajdonossá válik, azaz, akinek gépjármű kerül a birtokába valamilyen módon, legyen az akár adás-vétel, ajándékozás, vagy örökség. Ez a tájékoztató az általános - talán mondhatjuk, hogy leggyakoribb - esetre vonatkozik, amikor magánszemély idegentől vásárol már forgalomban lévő gépjárművet.

A gépjármű átírás menete néhány egyszerű lépésből áll, melyekre odafigyelve különösebb bonyodalom nélkül a nevünkre kerülhet az adott gépjármű. Pontos adminisztrációra és elég sok pénzre van szükség ahhoz, hogy a megvásárolt autó a saját nevünkre kerüljön. A nem megfelelő ügyintézés akár azzal is járhat, hogy a járművet a hatóság kivonatja a forgalomból, ezért nagyon fontos ügyelni az apró részletekre és határidőkre is.

Az átírás előzetes lépései

Még mielőtt neki látunk az átírás folyamatának, három kihagyhatatlan lépést kell megtennünk. Ezek a gépjármű adásvételi szerződés kitöltése, a kötelező gépjármű-felelősségbiztosítás megkötése, és az eredetiségvizsgálat elvégzése.

1. Az adásvételi szerződés elkészítése

Ha az árról már megalkudtunk az eladóval, akkor a pénz átadásával egy időben ki kell tölteni az adásvételi szerződést. Ez egy olyan okirat, amely igazolja a gépjármű tulajdonosváltását. Gépjármű átírása esetén az egyik legfontosabb lépés az adásvételi szerződés elkészítése, melyet négy példányban - kettő az eladóé, kettő a vevőé - kell kitölteni és aláírni, méghozzá a lehető legpontosabban, többször is leellenőrizve a megadott adatokat. Ha nem akarunk felesleges köröket futni, akkor négy példányban készítsük el a gépjárműátírásról szóló szerződést, és ne feledkezzünk meg arról sem, hogy mind a négy példányon az eredeti aláírások szerepelnek. A boltban kapható adásvételi szerződés aláírás része nem indigós, tehát mind a 4 példányt külön alá kell írni.

Fontos, mindezt teljes bizonyító erejű magánokiratba kell foglalni, azaz az adásvételi szerződést legalább két tanúval is alá kell íratni, feltüntetve a tanúk nevét és lakcímét is. Aláírások nélkül a szerződés nem érvényes! A szerződés aláírása előtt minden szükséges adat hitelességéről alaposan győződjünk meg. Ha valami adatot elírunk, máshova írunk az adásvételi szerződésen és nincs tartalék belőle, akkor sincs katasztrófa. A szerződésben kötelező feltüntetni az adásvétel pontos dátumát és időpontját, valamint a jármű aktuális kilométeróra-állását. Maga a szerződés kitöltése jellemzően 15-20 percet vesz igénybe.

A szerződésen fel kell tüntetni, hogy a „jogügylet” ingyenes, vagy visszterhes - azaz kap-e pénzt az eladó. Fel kell tüntetni az autó valamennyi fontos azonosítóját (gyártmányt pontosan megnevezve, rendszámot, alvázszámot). Fel kell jegyezni az eladó és a vevő adatait is: családi és utónevüket, születési helyet és időt, anyjuk születési nevét, személyi igazolványok számát, lakcímet. Ha az eladó, vagy a vevő jogi személy, akkor ennek megfelelően kellenek az adatok, beleértve a cégjegyzék-számot, meg a képviselő személyes adatait. Kötelező feltüntetni az adás-vételi szerződésen a forgalmi engedély és a törzskönyv sorszámát is. Ezek átvételéről a szerződésben nyilatkozni is kell. A szerződésen még egy dátumnak szerepelnie kell, ez pedig a szerződés hatályba lépésének napja.

2. Kötelező gépjármű-felelősségbiztosítás (KGFB)

A következő lépés a kötelező gépjármű-felelősségbiztosítás megkötése, amelyet a vevőnek az adásvétel napjára visszamenőleges kezdettel kell elindítania. A kötelező biztosítást az új tulajdonosnak az adásvétel napján kell megkötnie, ellenkező esetben fedezetlenségi díjra számíthat. Ez egy bizonyos összegű napidíj, melyet a MABISZ-nak kell megfizetnünk a kötelező biztosítás hiányában. Biztosítás nélkül közlekedni nemcsak szabálytalan, de különösen rizikós is, hiszen ha a jármű új tulajdonosa balesetet okoz, az okozott kárt neki kell megtérítenie. A biztosító ezen felül minden biztosítás nélkül eltelt nap után fedezetlenségi díjat számol fel, amely alaposan feltornázhatja a költségeket. Emiatt célszerű felkészülten érkezni a vásárlás helyszínére, és az átvételt követően azonnal megkötni a biztosítást.

Amennyiben olyan járművet veszünk, melynek le van járva a műszakija, akkor is szükséges a saját nevére egy új kötelezőt kötni, mert az ügyintézéskor kelleni fog, sőt a műszaki vizsgára sem lehet elvinni, amíg nincs érvényes biztosítás. Ha valaki csúsztatja a befizetés határidejét, igencsak jó eséllyel fog ráfizetni a pótdíjakkal, késedelmi kamatokkal együtt, még abban az esetben is, ha „csak” a műszaki vizsgára indult el az autóval. Biztosítás nélkül az átírási ügyintézés nem végezhető el.

3. Eredetiségvizsgálat

Végül, de nem utolsósorban hátra van még az eredetiségvizsgálat. Az eredetiségvizsgálat egy kötelező eljárás Magyarországon, amikor használt autót vásárolsz, és azt a nevedre szeretnéd íratni. Ez az erre a célra kijelölt műszaki vizsgaállomásokon történik, érdemes a lakóhelyünkhöz közeli helyszínt választani. A vizsgálatot csak erre jogosult szervizek végezhetik, és az eredménye szükséges az adásvételi szerződés alapján történő tulajdonosváltás ügyintézéséhez az okmányirodában.

Adásvétel esetén az első lépés mindig az eredetiségvizsgálat, mely során ellenőrzik, hogy a gépjárművet, vagy a hozzá tartozó papírokat nem manipulálták-e. Bizonyos esetekben eredetiségvizsgálatra is szükség van, amely során ellenőrzik a jármű alvázszámát, motorszámát és az okmányok hitelességét. Maga a vizsgálat körülbelül 10-15 percet vesz igénybe, de időpontfoglalással és szervezéssel együtt 1-2 napot is igénybe vehet, a költségét pedig a helyszínen kell rendezni - ezt az eladó és a vevő is megteheti.

Fontos tudni, hogy az eredetvizsga nem minden tulajdonosváltásnál kötelező. A legtöbb tulajdonjogszerzés valóban úgy néz ki, hogy egy magánszemély egy idegentől vásárol egy már forgalomban lévő gépjárművet, ebben az esetben természetesen szükség van eredetvizsgára. Gyártótól származó járműkísérő lappal nem rendelkező új gépjármű esetén is kell. Azonban például közeli hozzátartozók közötti adásvételnél vagy egyes céges átszervezéseknél elmaradhat.

A gépjármű átírás folyamata a Kormányablakban

Az eredetvizsga befejeztével kapunk egy igazolást, amit a többi okmánnyal együtt el kell vinni a Kormányablakba. Az átírást a Kormányablakban el is végzik, illetve ott kell befizetni az átírási költség további tételeit. A gépjármű átírás folyamatát bármelyik Kormányablakban el lehet intézni. Lényeg, hogy a fenti dokumentumok és fizetnivalók időben rendelkezésre álljanak. Miután a kormányablakban el lett intézve a dolog, a gépjármű átíratása be is fejeződött.

Az átírás hivatalos intézése a Kormányablakban történik, ahol érdemes előre időpontot foglalni. Az ügyintézéshez be kell mutatni az adásvételi szerződést, a kötelező biztosítás igazolását, az eredetvizsga dokumentumát (ha szükséges volt), valamint a személyes okmányokat. Itt kerül sor az átíráshoz kapcsolódó költségek befizetésére is, ideértve az illetéket, a forgalmi engedély és a törzskönyv díját. Ezt megtehetjük postai csekkel, amit ott a helyszínen adnak, vagy lehetőség van fizetni bankkártyával is.

Sikeres ügyintézés után az új forgalmi engedélyt jellemzően már aznap kézhez kapja a vevő. A törzskönyvet nem helyben adják át, azt postai úton küldik ki az új tulajdonos részére, ami általában 2 hetet vesz igénybe. Ha az okmányirodában kifizetted, amit ki kell, ott helyben rögtön kinyomtatják és odaadják a nevedre szóló forgalmi engedélyt, a törzskönyvet pedig a bejelentett lakcímedre postázzák majd. Ezzel a tulajdonosváltozás bejelentése és a gépjármű-átírás megtörtént, az adásvételi folyamat pedig valóban lezárult.

Szükséges dokumentumok az átíráshoz

Számos dokumentumra szükségünk lesz az autó átírása során. Ezek fő célja, hogy az előzetes teendők elvégzését igazolják. Személygépkocsi átírásához feltétlenül vinni kell a megkötött adás-vételi szerződést és az előzetesen beszerzett dokumentumokat: a biztosítás megkötését igazoló iratot és az elvégzett eredetiségvizsgálat megtörténtét igazoló határozatot. Az okmányirodába vigyük magunkkal a törzskönyvet és a forgalmi engedélyt is, melyek együtt 12.000 Ft-ot tesznek ki. Ezeken kívül a tulajdonszerzést igazoló okmányt, törzskönyvet, a régi forgalmi engedélyt, cégek esetén a személyi okmányokat, adószámot, személyi számot, cégkivonatot, és aláírási címpéldányt. Szükséges még a vagyonszerzési illeték befizetését igazoló dokumentum, vagy a mentességet igazoló okirat.

Az okmányiroda a tulajdonváltozást bejegyzi, de forgalmi engedélyt az új névre nem állít ki, ha a vevő nem tudja igazolni, hogy az autóra kötött felelősségbiztosítást és van a járműnek érvényes műszaki vizsgája. A jármű elidegenítése esetén a törzskönyvet, forgalmi engedélyt, a már korábban felhasznált járműkísérő lapot, a jármű jogszerű megszerzőjének át kell adni.

Az átírás költségei

Használt autó vagy motorkerékpár vásárlása esetén számos papírmunka és teendő hárul a vevőre, amelyek természetesen különböző költségekkel is járnak. Az autó átírás során a legnagyobb tételt általában a vagyonszerzési illeték jelenti, amelynek mértéke elsősorban a jármű teljesítményétől (kW) és életkorától függ: minél magasabb teljesítményű a jármű, annál magasabb az illeték, ugyanakkor az idősebb járműveknél kedvezőbb szorzókat alkalmaznak. Belsőégésű motorral működő gépjárművek esetén a vagyonátruházási illeték díja a gépjármű kora és teljesítménye alapján kerül kiszámításra.

Emellett több további költségtétellel is számolni kell: az eredetiségvizsgálat díjával, a törzskönyv és a forgalmi engedély illetékével, valamint a kötelező gépjármű-felelősségbiztosítás díjával. Az eredetiségvizsgálat díja a motor lökettérfogat nagyságától függ, vagyis ezek a költségek gépjárművenként változnak. Az átírás költségeihez kell sorolnunk az elvégzendő eredetiségvizsgálat díját is, hiszen a tulajdonosváltás nélkül erre nem lenne szükség.

Ha a motor teljesítménye nem kW-ban, hanem lóerőben van csak megadva, akkor a lóerőben adott értéket 1,36-tal kell elosztani, vagy a LE/kW átváltás kalkulátorral egyszerűen ki is számolhatja. A KGFB díj és az eredetiségvizsgálat költségét leszámítva ezeket az okmányirodában kell befizetnünk.

Költségek összefoglalása

Határidők és a késedelmes átírás következményei

Ahhoz, hogy az ügyintézés a későbbiekben ne okozzon problémát, a legfontosabb a 15 napos gépjármű átírási határidő betartása. Az átírást a vásárlástól számított 15 napon belül el szükséges intézni. Az adásvételi szerződés keltétől számítva 15 naptári nap alatt kell az átírásnak megtörténnie. A törvény rendelkezése szerint maximum 15 naptári napon meg kell történnie az átírásnak.

Ha a vevő kicsúszik a 15 napos határidőből és később jelentkezik, az okmányiroda akkor is elvégzi számára a gépjármű átírást, de számíthat egy szabálysértési eljárásra is a késedelem miatt. A 15 napon túli késedelmes intézésekor csak abban az esetben tekintenek el a büntetéstől, ha a tulajdonos teljes mértékben igazolni tudja, hogy önhibáján kívül került ebbe a helyzetbe. Az autó átírását végző hatóságnak ilyenkor értesítenie kell a szabálysértési hatóságot, az pedig a NAV-nak is elküldi az információt. A jármű tulajdonjogának átírása hiányában az új járműokmányok nem kerülnek kiállításra valamint, a Kormányablak az új tulajdonos bejelentésének elmulasztása esetén intézkedik a jármű forgalomból történő kivonásáról.

Gyakran előfordul, hogy valaki különböző okok miatt nem íratja át a frissen vásárolt autót. Egy internetes jogi fórumot olvasva úgy tűnik, szinte mindennaposak az ilyen problémák. Vesz valaki egy autót, majd talál egy jobb ajánlatot, s úgy gondolja, az előzőt inkább gyorsan eladja, nem költ az átírásra. Egy másik hozzászóló egy ismerősétől vette az autót, még papírt se írtak róla, úgy használta éveken át. A törvény szankcionálja, ha az eladó, vagy a vevő nem tesz eleget a bejelentési kötelezettségének.

Az eladó bejelentési kötelezettsége

Ugyanakkor nem szabad elfelejteni, hogy az eladónak is bejelentési kötelessége van, ami az ő esetében 8 napot ír elő a törvény. Az autó eladását a régi tulajdonosnak is be kell jelentenie az okmányirodában, méghozzá a szerződés keltétől számított 8 naptári napon belül. Ez a kötelezettség őt is védi: ha a vevő nem intézné el időben az átírást, az eladó így akkor is igazolni tudja, hogy az autó már nincs a birtokában. A gépjármű eladás bejelentése a gépjármű átírásnál egyszerűbb folyamat és szerencsére pénzbe sem kerül.

Gépjármű tulajdonjogában bekövetkezett változást a jármű korábbi tulajdonosának és az új tulajdonosnak is be kell jelentenie az okmányirodában. Az okmányiroda a teljes bizonyító erejű magánokirat alapján az eladás bejelentésének tényét és időpontját a nyilvántartásban rögzíti. A gépjármű tulajdonjogában bekövetkezett változás bejelentését a korábbi tulajdonos a Webes ügysegéd alkalmazáson keresztül teheti meg elektronikusan. A tulajdonosváltás bejelentése ingyenes, a kitöltés után a kérelem benyújtható. A bejelentő űrlap kitöltése során a rendszer automatikusan ellenőrzi a bejelentés jogosultságát, az elektronikus ügyindítás feltételeinek meglétét. A kitöltést követően az ügyfél benyújthatja a kérelmét.

Az eladó feladata az is, hogy felmondja az autóra kötött kötelező felelősségbiztosítását. Ezt más körülmények között csak évente egy alkalommal, az évfordulón tehetné meg. A közlekedési hatóság az eladó bejelentése alapján is indíthat eljárást, ha az új tulajdonos határidőre nem íratta át az autót. Ekkor felszólítják a kötelessége teljesítésére, és erre 5 napos határidőt kap.

Különleges esetek az átírás során

Környezetkímélő gépkocsik

Mentes a visszterhes vagyonátruházási illeték alól a gépjárműadóról szóló törvény szerinti környezetkímélő gépkocsi tulajdonjogának, valamint ilyen gépjárműre vonatkozó vagyoni értékű jognak a megszerzése. Ebbe a kategóriába tartozó járműveket vásárlók mentesülnek a vagyonátruházási illeték alól.

Tehergépjárművek átírása

Tehergépjárművek átírása annyiban különbözik a személygépkocsik átírásától, hogy a 3,5 tonna össztömeg feletti teherautó, autóbusz, nyergesvontató, pótkocsi átírásakor nem kell illetéket fizetni, ha a vevő gazdálkodó szervezet. Ezzel elsősorban a fuvarozással, szállítással foglalkozó vállalkozások számára igyekezett kedvezni a kormány. Teherautók és autóbuszok átírása viszont továbbra sem teljesen ingyenes, hiszen számolni kell az eredetiségvizsgálat díjával és az okmányok kiállításának költségével. Az eredetiségvizsgálat díja autóbuszra 20 főig 21.000, 20 fő felett 22.000 forint. Teherautóra 7,5 tonnáig 21, fölötte 22 ezer forint.

Külföldről behozott autók

Amennyiben az autó külföldről érkezik, az átírás folyamata további lépésekkel egészül ki. Ilyenkor szükség lehet a külföldi okmányok hiteles fordítására, honosítási műszaki vizsgára, valamint a regisztrációs adó megfizetésére. Emellett gondoskodni kell az ideiglenes rendszámról vagy a jármű szállításáról is. Fontos, hogy ezek elvégzése előtt a kötelező biztosítás még nem köthető meg, és az átírás sem intézhető. Külföldről behozott autó esetén a folyamat egy plusz lépéssel bővül, mivel ilyenkor regisztrációs adót is kell fizetni. Ennek mértéke nem egységes összeg, hanem több tényezőtől függ, de használt személyautóknál jellemzően nagyjából 50 000 és 300 000 Ft közötti összeggel érdemes számolni.

Digitális ügyintézés

Újdonság, hogy a folyamat ma már a Digitális Állampolgár mobilalkalmazáson (DÁP) keresztül is elvégezhető, amely végigvezeti az eladót és a vevőt az adásvétel teljes menetén. Az alkalmazás nemcsak a szerződés előkészítésében és aláírásában segít, hanem a tulajdonosváltás bejelentését is automatikusan elvégzi az eladói oldalon, sőt támogatja az illetékfizetést és az új okmányok igénylését is.

tags: #gepjarmu #atiras #kesedelmes #nyomtatvany