Az Euro 3 besorolású benzinüzemű autók behozatala külföldről: Szabályok és tudnivalók

Magyarországon évek óta népszerű az autók külföldről történő behozatala, elsősorban a nem túl régi gyártású használt autók és a ritkább modellek esetében. Azonban az Európai Unióba történő belépésünk után nagyon leegyszerűsödött a használt gépjárművek behozatala az országba.

Már az autókeresés kezdetén is érdemes tudni, hogyan működik a környezetvédelmi besorolás. Az Európai Unióban, így Magyarországon is, minden autót besorolnak a motor károsanyag-kibocsátása alapján egy környezetvédelmi kategóriába.

Fontos jogszabályi változás:

Különösen fontos megjegyezni, hogy 2021 szeptembere óta már csak Euro 6-os emissziós értékeket produkáló autókat szabad behozni; ez alól a főszabály alól csak a muzeális járművek lehetnek kivételek. A forgalomba helyezéshez fontos jogszabályi feltétel, hogy az egyedileg behozott jármű - a jelenlegi szabályozás szerint - legalább EURO 6 környezetvédelmi besorolású legyen. Ez a feltétel a kb. 2014. 1. 1.

Környezetvédelmi besorolás és az Euro 3

Az akkori D4-es norma a későbbi EU szabályozás után a mai Euro3-nak felel meg. Ez az a pont, ahol a Nemzeti Közlekedési Hatóság (NKH) az alvázszám alapján próbálja beazonosítani a gépjármű gyártási évét. Azért „próbálja”, mert nem mindig ugyanarra az eredményre jutnak, mint ami az autó külföldi dokumentumaiban szerepel. Ráadásul az sem könnyíti a dolgot, hogy sok hirdetésben rosszul adják meg az autók környezetvédelmi kategóriáját.

Például praxisunkban előfordult, hogy egy 2 éves Mitsubishi Pajero Németországban Euro VI besorolást kapott. Az ellenőrzés során kiderült, hogy az autót Dubajban helyezték először forgalomba, ahol környezetvédelmi szabályozás sajnos nincsen, így a valós besorolása Euro I volt, és a regisztrációs adó 3,2 millió forint lett volna.

Fontos tudni, hogy Németországban sok autóban utólagos DPF-et (dízel részecskeszűrőt) szereltek be, hogy például Euro3 helyett Euro4-es kategóriába kerüljön, és behajthasson a belvárosba.

Gépjármű behozatal az Európai Unióból

Az Európai Unió tagállamainak piacközösségében a használt autók importja adózási, vámolási és üzembe helyezési szempontból gyors, egyszerű és viszonylag olcsó folyamat. Jó hír, hogy nem kell vámot fizetni, az egységes belső piacnak köszönhetően. Jellemzően az ÁFA a gépjármű megvásárlásánál felszámításra került, az adott ország szabályai szerint, ezért itthon már nem kell ÁFA-t fizetni. A határon tehát egyszerűen átengedik a külföldi rendszámmal rendelkező gépkocsit.

Szükséges dokumentumok és első lépések EU-s behozatal esetén:

• Kétnyelvű adás-vételi szerződés: Külföldi autóvásárlásnál mindenképpen a Kétnyelvű adás-vételi szerződést kell használni, mert a magyarországon történő honosításhoz annak pontos és teljes kitöltése elengedhetetlen a sikeres ügyintézéshez.
• Számla: Amennyiben nem magánszemélytől, hanem cégtől (a kereskedő is cég) vásárolsz autót, úgy feltétlen kérj számlát, mivel azt csatolni kell az itthoni ügyintézéshez (a számla hiánya esetén nem lehet a regisztrációs adó ügyintézését lefolytatni).
• Az autó okmányai és érvényes műszaki bizonylat: Németországban: TÜV, Ausztriában PICKERL, Hollandiában: APK.
• Magánszemély esetén: Érvényes személyi okmányokra.

Itthon az első lépés, hogy el kell menni a Nemzeti Közlekedési Hatósághoz, ahol kiállításra kerül a műszaki adatlap, amely maximum 6 hónapig, illetve a forgalomba helyezési engedély kiadásáig érvényes. Ezután kiállítanak nekünk egy úgynevezett „Jármű Műszaki Adatlapot”, és ezen az adatlap V.9-es rubrikájában található a környezetvédelmi osztály. A műszaki adatlap feltétlenül szükséges a regisztrációs adó összegének megállapításához, ugyanis ahhoz szükség van a gépjármű műszaki adataira.

Gépjármű behozatal EU-n kívüli országokból

EU-n kívülről vásárolva kocsit sokkal több adminisztráció és befizetendő közteher vár a vevőre és korlátozott a behozható járművek köre is! A „harmadik országból” (pl. USA-ból) Magyarországra behozott járművek honosítási folyamata eltér az EU-s autóbehozatal szabályaitól.

Ismételten kiemeljük: A forgalomba helyezéshez fontos jogszabályi feltétel, hogy az egyedileg behozott jármű - a jelenlegi szabályozás szerint - legalább EURO 6 környezetvédelmi besorolású legyen. Ez a feltétel a kb. 2014. 1. 1. Ezért egy Euro 3-as benzinüzemű autó behozatala EU-n kívüli országból, muzeális jármű státusz nélkül, gyakorlatilag lehetetlen.

Speciális eljárások EU-n kívüli autók esetén:

A nem európai piacokra készült személygépkocsik magyarországi forgalomba helyezéséhez szükséges tanúsítását TÜV Rheinland-KTI Kft. végzi. A TÜV Rheinland-KTI Kft. tanúsító eljárása egy németországi TÜV által kezelt adatbázishoz való hozzáférésre alapul.

1. A fenti adatokat a TÜV Rheinland-KTI Kft. továbbítja Németországba, az adatbázist kezelő TÜV-höz.
2. Ha a válasz pozitív, a járművet előzetes időpont egyeztetést követően be kell vinni a TÜV Rheinland-KTI Kft.-hez (Budapest, XI., Thán Károly u. 3-5.). Ez alkalommal tájékoztatják az ügyfelet az esetleges átalakítások szükségességéről a forgalomba helyezéshez. Amerikai autóknál leggyakrabban az elöl-hátul sárga irányjelző, az elöl fehér helyzetjelző lámpa, valamint a hátsó helyzetjelző ködlámpa hiánya/nem megfelelősége szokott felmerülni.
3. A német TÜV-nél elkészítik az autóhoz az alvázszámra szóló, magyar-német kétnyelvű tanúsítványt és egy matrica formátumú adattáblát (egy „helyettesítő” típustáblát), amely az Európában előírtak szerint tartalmazza a jármű-adatokat.
4. A matrica és a tanúsítvány megérkezése után, újabb időpont egyeztetést követően ismét el kell vinni a járművet a TÜV Rheinland-KTI Kft.-hez. Ez alkalommal ellenőrzik, hogy az egyeztetett, szükséges átalakítások megfelelően megtörténtek-e, valamint felragasztják az új adattáblát az járműre. Ekkor összeállítják a vizsgálatról készült jegyzőkönyvet, amely a jármű a magyar 6/1990 KöHÉM rendeletnek való megfelelőségét igazolja és a tanúsítvánnyal egybefűzve a forgalomba helyezéshez szükséges dokumentumot jelenti.

A fenti eljárás fizetendő összköltsége 292 000 Ft + ÁFA. (bruttó 370 eFt.) Az eljárás átfutási ideje általában kb. Az eljárás azonos az Európa több országában (pl.: Németország, Olaszország, Spanyolország, Bulgária) szokásossal. A Közlekedési Hatóság a TÜV Rheinland-KTI Kft.

Nem EU-s belpiacra gyártott járművek esetében a többszázezer forintos műszaki bevizsgálás is előírás. Az egész procedúra során szükség van a megfelelő dokumentumok beszerzésére és hitelesítésére, a vámkezelési és adózási kötelezettségek teljesítésére, a műszaki vizsgák és környezetvédelmi normák betartására, valamint a biztosítási és regisztrációs eljárások lebonyolítására.

Vám- és adózási tudnivalók EU-n kívülről

• Vámeljárás: Azoknál az autóknál, amelyeket nem EU-s tagországból vásároltak, kötelező importvám eljárást kell lefolytatni. Így pl. az Egyesült Királyságból érkező gépjárműveknél 2021-től vámkezelést szükséges végeztetni, vagyis megfizetni a vámot és az ÁFA-t is. Egy jó tanács: a vámoltatást lehetőleg ne Magyarországon bonyolítsuk le, mivel hazánkban a legmagasabb az ÁFA. Bármelyik más tagállammal jobban járunk ezügyben. A magyar vámhatóságnak kötelezően el kell fogadnia bármelyik EU-s ország importvám eljárását, valamint engedélyeznie kell az autó magyar honosítását és forgalomba helyezését.
• Származásellenőrzés: Amennyiben EU-n kívül érkezik az autó, kötelező a vámkezelésen túl elvégezni egy származásellenőrzési eljárást is. Így kiderül, hogy külföldön a gépjárművet körözik-e, vagy kapcsolódik-e hozzá bűncselekmény. Bár a procedúra nem drága mulatság, viszont elég időigényes: hetekig, de akár hónapokig is eltarthat az eljárás.
• Vámmentesség: Svájcból vagy az Egyesült Királyságból hazatelepülni kívánók számára okod ad az örömre, hogy vámmentességet kapnak kinti autójuk behozatala esetén. Ehhez csupán annyit kell bizonyítani, hogy már legalább fél éve külhonban is a nevükön volt az autó, és hogy életvitelszerűen éltek az adott országban.

A honosítás további lépései és költségei

Közlekedéshatósági vizsgálatok

Külföldről behozott autó csakis akkor kaphat magyar rendszámot, ha az NKH (Nemzeti Közlekedési Hivatal) vizsgabiztosai ellenőrizték a járművet. A külföldi autók és egyéb járművek magyarországi forgalomba helyezéséhez kötelező közlekedéshatósági vizsgálatnak több típusa létezik, ezekre összefoglaló néven évtizedek óta KPM vizsgaként szokás hivatkozni. Szoktak még NKH vizsgaként is hivatkozni a külföldi járművek hazai hatósági megvizsgálására, ez az elnevezés a Nemzeti Közlekedési Hatóság rövidítéséből (NKH) származik.

Amennyiben EU tagállamból származik, és rendelkezik műszakival és forgalmival, akkor honosítják a külföldi okmányokat. Más a helyzet azonban, ha az autónak nincs műszaki vizsgája és forgalmi engedélye, vagy az Európai Unión kívülről érkezik. Ilyenkor egyedi forgalomba helyezési eljáráson kell átesnie a gépjárműnek. Ez tulajdonképpen egy szigorított műszaki vizsga, amely során ellenőrzik a kocsi műszaki állapotát, illetve az EU-s normáknak való megfelelést, kiemelt figyelmet fordítva a környezetvédelmi határértékekre.

Az eredetiségvizsgálatnak a szabályainál nem történt változás, vagyis bármelyik erre feljogosított szervizben elvégeztethetjük a procedúrát. Az eredetiségvizsgálatot egyedül azok ússzák meg, akik diplomata státusszal rendelkeznek Magyarországon a Külügyminisztérium jegyzéke alapján, tehát úgynevezett CD rendszámra jogosultak.

A sikeres KPM vizsga és eredetiségvizsgálat után megnyílik az út a regisztrációs adó eljárás lefolytatásához.

Regisztrációs adó és egyéb illetékek

A regisztrációs adó a honosítás költségei közül az az egyik legjelentősebb elem, amely függ az autó típusától, életkorától és környezetvédelmi besorolásától (régebbi, dízeles meghajtású autó esetén ez több százezer forintos tételről beszélünk). Regisztrációs adó: Gépjármű gyártási éve, cm3, hajtóanyag, motortípus (Euro 2-3-4-5) függő, +1.100.- Ft Banki illetéket kell fizetni. Magyarországon viszont nem mindegy: EURO5-re alacsonyabb a regisztrációs adó, mint EURO4-re.

A regisztrációs adót a 2003. évi CX. törvény mellékletében található képlet alapján kell kiszámolni; ez az alábbi módon változik március 1-től. A regisztrációs adó elintézéséhez a koronavírus miatt mindenképp előzetesen időpontot kell egyeztetni a NAV (Nemzeti Adó- és Vámhivatal) honlapján, valószínűleg hetekre előre. Emellett az úgynevezett VPID számot is szükséges kiváltani az ügyintézés elején annak a nevére, aki forgalomba helyezi majd a gépjárművet. A regadó - különösen egy régebbi, nagyobb motorral rendelkező autó esetén - igen magas lehet, ezért előtte érdemes előzetesen kiszámolni egy internetes kalkulátor segítségével a várható összeget.

A forgalomba helyezési kérelem rögzítésével egyidőben az ügyintéző kiveti a vagyonszerzési illetéket (korábbi nevén: átírási illeték).

Kötelező felelősségbiztosítás

A magyar rendszám feltétele a hazai kötelező gépjármű felelősségbiztosítás (KGFB) és az ezzel járó biztosítási fedezet. Az okmányirodába való jelentkezés előtt feltétlenül kössük meg a kötelező felelősségbiztosítást, amely elengedhetetlen feltétele a gépjármű közúti forgalomba helyezésének. Normális esetben a gépjármű rendszámára kötjük a kötelezőt, viszont külföldről behozott autónak ebben a fázisban még nincs rendszáma. A biztosítónál a gépjármű alvázszámának megadásával is ki lehet kérni a kötelező felelősségbiztosítási ajánlatot. Arról feltétlenül győződjünk meg, hogy a biztosító automatikusan le fogja-e kérni a rendszámot, vagy azt majd az autó forgalomba helyezése után magunknak kell megtennünk.

Végleges forgalomba helyezés

Utolsó lépésként nem maradt más dolgunk, mint egy kormányablakban vagy okmányirodában benyújtani az eddig beszerzett dokumentumokat és személyes okmányainkat. Ezután befizetjük a szükséges illetékeket, és már ki is adják nekünk a magyar rendszámot, valamint a forgalmi engedélyt. A gépjármű törzskönyvet pár héttel később fog megérkezni postán.

Ilyenkor is előzetesen időpontot kell foglalni a pandémia miatt, amely általában 2-3 hét múlva lesz esedékes. A másik fontos dolog, hogy minden dokumentumból az eredetit kell majd benyújtani, nem magyar nyelvű okmányok esetén pedig hiteles fordítás is szükséges lesz. Amennyiben már külföldön is a nevünkön volt az autó, ellenőrizzük le, hogy a járművet kivonták-e a forgalomból. Ugyanis amint megkaptuk a magyar rendszámot, már nem lesz semmilyen dokumentum a kezünkben, amellyel ezt intézhetnénk.

Gyakori buktatók és tippek

Próbáltuk összegyűjteni azokat a sorozatos buktatókat, amikbe sajnos mások már belefutottak.

• Gépjármű előéletének ellenőrzése: Az Európai Unióban az összes tagországban előírásként szerepel, hogy a kiválasztott külföldi autónak kötelező lekérdezni az előéletét. Hazánkban ennek a megfelelője az eredetvizsgálat, míg külföldön az eladás előtt kötelezően át kell esnie az autónak egy műszaki vizsgán, ahol megvizsgálják a jármű előéletét.
• TÜV vizsga a vásárlás előtt: Nagy kockázatot vállalnak akik érvényes műszaki vizsga nélkül hoznak be autót saját használatra. Egyrészt kétséges, hogy hazaérnek-e az autóval, másrészt itthon szembesülnek a várható javítási és alkatrészek költségekkel. Ezért azt javasoljuk, hogy kint, még a megvétel előtt az első TÜV vizsgaállomásra vidd be az autót (nézesd át, utána dönts a vételről, mérlegelj), így nem érnek idehaza senkit sem meglepetések.
• Okmányok hiánya: Amennyiben valóban nem rendelkezik a gépjármű semmilyen okmányokkal nem érdemes vele foglalkozni. Lehet venni forgalomból ideiglenesen kivont járművet, amihez viszont szükség lesz az összes okmányra a későbbi forgalomba helyezéshez.
• Hazajuttatás: Az autó behozatal külföldről saját lábon, vagy tréleren juttathatjuk el Magyarországra. Előbbi opciónál bizonyosodjunk meg arról, hogy a gépjárművön van-e rendszám és kötelező biztosítás. Egyes országokban ugyanis (pl. Németország, Belgium, Svájc) rendszám nélkül adják át az autót, mivel az nem a kocsihoz, hanem a tulajdonoshoz tartozik. Ez azt jelenti, hogy ideiglenes rendszámot kell a szóban forgó országban - jellemzően ügynökségeken keresztül - kérni, amelyhez már a kötelező biztosítás is hozzátartozik.
• NAV tartozás: Amennyiben 10.000.- Ft-ot meghaladó adótartozásod van, a hivatal visszatartja a hátralék rendezéséig a gépjármű okmányait. Ez cég és magányszemély esetén is érvényes.
• Tévhitek: A számos tévhit közül, amelyek körüllengik a külföldi autók magyarországi honosítását, talán a legelterjedtebb az, hogy érvényes külföldi műszaki vizsgával egy jármű „automatikusan” honosítható.

A honosítás költségei

Nézzük, milyen költségekkel jár a külföldről behozott használt jármű forgalomba helyezése 2016/2017 során?

Az autó honosítás ára rendkívül változó: egy átlagos, EU-ból származó autó esetében a teljes folyamat 200-300 ezer forintba kerülhet, de ez az összeg akár meg is duplázódhat, ha vámot és ÁFÁ-t is kell fizetni. Amennyiben az összes járulékos költséget hozzászámítjuk a vételárhoz, akkor már el kell azon gondolkodni, hogy megéri-e külföldre menni autót vásárolni. Természetesen, azért nem ilyen szép a kép, ugyanis a regisztrációs adó, és egyéb költségek miatt hamar elolvad az, az árelőny, amely a vásárlásnál még megvolt.

A védekezés érthető az állam részéről, hiszen különben a magyar használtautó piac összeomlana, illetve az sem mellékes, hogy az államnak komoly bevétele származik a behozott autók után.

tags: #euro #3 #benzin #behozatala