Használt autó vásárlás visszamondása: jogok és tudnivalók

Meglehetősen kellemetlen, amikor a gondosan kiválasztott és megvásárolt használtautó az adásvételt követően meghibásodik. Új gépjárművek esetén egyértelmű, hogy a járműre garancia vonatkozik - Magyarországon azonban továbbra is a használt járművek piaca a hangsúlyosabb, ezért fontos kérdés, hogy milyen jogok illetik meg a vevőt használt autó vásárlása esetén.

Milyen esetekben és meddig köteles visszavenni az autót az eladó? Mi a teendő, ha a másik oldalról találkozol a problémával, tehát eladtad az autót, és vissza akarják hozni? Vevőként rendkívül bosszantó, ha az autóvásárlást követő időszakban előjön egy olyan hiba, amelynek költséges a javítása - szinte mintha Murphy intézte volna így. Ilyenkor sokan rögtön arra gondolnak, hogy visszaadják az autót, ez azonban ennél bonyolultabb.

A fogyasztók körében népszerűek a használt autók, tekintve, hogy vételáruk az új modelleknél sokkal kedvezőbb. Azt már sokan tudják, hogy ilyenkor érdemes körültekintően eljárni és szakemberrel is átnézetni az autót, ha azelőtt azt már használták. Sajnos sokan nem ismerik az ide vágó jogi lehetőségeket, esetleg ismerni vélik, de tévhitekben élnek. Pedig bizonyos keretek között a jog hatékony segítség lehet!

Garancia, jótállás, szavatosság: tiszta fogalmak

A szavatosság és a garancia a köznyelvben sokszor szinonimaként használt szavak. Pedig a joggyakorlatban ezek eltérő jelentéssel bíró fogalmak. Fontos kiemelni, hogy a szavatosság és a garancia nem azonos tartalommal bíró fogalmak.

Kezdeném rögtön az elsővel: a hazai jogrendszerben olyan fogalom, hogy garancia, nincsen. Ettől függetlenül - bár jogilag helytelenül - sok kereskedő és gyártó alkalmazza a kifejezést. Helyette viszont van jótállás, és van szavatosság, ebből rögtön többféle is. A garancia kifejezés már csak azért sem szerencsés, mert nem feltétlen mondhatjuk a jótállás, vagy a szavatosság rokonértelmű szavának. Ugyanis a jótállás és a szavatosság eltérő dolgok…

A jótállás az a jogi fogalom, amit itt és most nem fogunk részletezni. Ennek az az egyszerű oka van, hogy használt autókra nem vonatkozik. Ami viszont igen, az a szavatosság. Ebből - nyilván a konkrét jogesetnek megfelelően - három is szóba jöhet: kellékszavatosság, termékszavatosság, valamint a jogszavatosság. Ebből a leggyakoribb eset a kellékszavatosság, de ha fellépsz az eladóval szemben, elég csak egyszerűen szavatosságra hivatkoznod.

Szavatosság körében az eladó köteles a hibát saját költségén kijavítani vagy a terméket kicserélni. Garancia tartós fogyasztási cikkek (ide tartoznak a személygépjárművek is) körében kötelező, amennyiben a tartós fogyasztási cikket vállalkozás értékesítette a vásárlónak. Új autó vásárlása esetén az eladó köteles garanciát vállalni a jogszabályban meghatározott minimum 3 évre. Ezalatt a gyártó vagy az eladó köteles helytállni a meghibásodásokért, és bizonyítani, ha a hiba a vásárlás után keletkezett. Új autó vásárlásakor is megilleti a vevőt a szavatosság. Ez azt jelenti, hogy ha a jármű hibásnak bizonyul, a vevő elsősorban kérheti a kijavítást vagy a kicserélést. Végső esetben - ha a javítás vagy csere nem megoldható, vagy a vevőnek már nem áll érdekében - a vásárló elállhat a szerződéstől, és így visszakaphatja a vételárat.

Kereskedőtől vagy magánszemélytől? Nem mindegy!

Nem mindegy, kitől vásároltuk az autót. A törvény használtautó-vásárlásnál két esetet különböztet meg, így nem mindegy, hogy cégtől vagy magánszemélytől vásároljuk az autót.

Ha kereskedőtől vásároltál

Vevőként mondhatni egyszerűbb dolgunk van, ha az autónkat egy kereskedésből vásároltuk, ebben az esetben ugyanis fogyasztói szerződés jön létre, amelyre vonatkoznak a fogyasztóvédelmi szabályok. A törvényi szabályzás alapján ebben az esetben az eladót két év kellékszavatossági kötelezettség terheli a rejtett hibákra vonatkozóan, azonban a felek ennél rövidebb szavatossági időben is megállapodhatnak, ami egy évnél semmiképpen sem lehet kevesebb.

Ha a vevő a hibát az adásvételt követő hat hónapon belül ismeri fel, az eladónak kell bizonyítania, hogy a hiba az átadáskor még nem állt fenn, ezt követően ugyanez a vevő feladata. Szintén lényeges eltérés, hogy míg magánszemélyek esetén mindig a vevőnek kell bizonyítani a hiba eredetét, kereskedésből vásárolt jármű esetén az első 6 hónapban az eladót terheli annak a bizonyítása, hogy a meghibásodás az adásvételt követően jelentkezett.

A törvény szerint - az uniós szabályozásnak is megfelelően - a szavatosság 2 év elteltével évül el. Ha a vevő kereskedőtől vásárol autót, a szavatosság 2 évig illeti meg. Fontos, hogy bár a Polgári törvénykönyv vonatkozó rendelkezései minden kereskedőre vonatkoznak, egyes szolgáltatók megpróbálhatnak kibújni ez alól, és egyedi szabályokat érvényesíteni.

Ha magánszemélytől vásároltál

Ha az autót magánszemélytől vásároljuk, viszonylag egyszerű a szabályzás: az eladót egy év kellékszavatossági kötelezettség terheli. Magánszemélyek nem kötelezhetők garancia vállalására, felmerül azonban egy másik fogalom, a kellékszavatosság: Magyarországon az eladóknak új termék esetén 2 év, használt termék esetén 1 év kellékszavatosságot kell vállalniuk - tehát ugyanúgy felelősséggel tartozol egy eladott kávéfőzőért, mint egy autóért.

Magánszemély eladó esetén a vevőt szavatosság illeti meg, mégpedig a vásárlástól számított 1 évig. Fontos részlet, hogy mivel ebben az esetben nem jön létre fogyasztói szerződés, a felek ettől eltérhetnek, tehát az eladó akár teljes mértékben kizárhatja a kellékszavatossági kötelezettséget. A hibás teljesítést magánszemélyek jogügyleténél mindig a vevőnek kell bizonyítani, és bizonyos esetekben a magánszemély eladó is mentesül a felelősség alól.

Egységes a bírói gyakorlat abban, hogy amennyiben a gépkocsi életkora, futásteljesítménye, általános állapota alapján következtetni lehet bizonyos hibákra, az ezzel járó kockázat a vevőt terheli és az eladó mentesül a szavatossági felelősség alól.

A 6 hónapos szabály és a bizonyítási teher

A szavatosság használt autókkal kapcsolatos időtartamánál az egy évet két félévre bontottam. Tettem ezt azért, mert a szavatosság egyik érdekes kitétele, hogy ha a hiba a vásárlást követő 6 hónapon belül derül ki, akkor a vélelmezni kell, hogy a hiba már a vásárláskor fennállt. Ha ez a vélelem nem dől meg, a kötelezett köteles a szavatosságban helytállni.

Ez azt jelenti, hogy a kereskedőn van a bizonyítási teher, neki kell hitelt érdemlően bizonyítani, hogy az autó értékesítésekor a hiba nem állt fenn, ha mentesülni szeretne a helytállási kötelezettsége alól. Igen ám, de van egy csavar a történetben. Az előzőek ugyanis csak akkor igazak, ha kereskedésben vásároltad az autót. Amennyiben a hiba a vásárlást követő hat hónapon belül jött elő, akkor a kereskedő a fentiek teljesítése alól csak akkor mentesülhet, ha bizonyítja, hogy a hiba oka csak később, így a megvétel után keletkezett.

Használt termékek, így a használtautó esetében is ez lecsökkenthető 1 évnél nem rövidebb időre. A gyakorlatban tehát 1 évről beszélünk. A törvény kimondja azt is, hogy nem számít bele az elévülési időbe a kijavítási időnek az a része, amely alatt a jogosult a dolgot rendeltetésszerűen nem tudja használni. Magyarán, amíg az autód a szervizben szenved, a szavatosság nem ketyeg. Jó hír az is, hogy a kicserélt vagy megjavított rész tekintetében a szavatosság újra kezdődik.

Milyen esetekben nem érvényesíthető a kellékszavatosság?

Bizonyos esetekben hiába történik meghibásodás, nem támaszkodhatunk a szavatossági szabályokra. Ha az autó átvételekor tisztában voltunk a jármű hibáival, és ez szerepel is az adásvételi szerződésben, a mi felelősségünk a hiba helyreállítása.

Ugyancsak nem vonatkozik kellékszavatosság jelentéktelen hibákra, és azokra az esetekre, amikor a meghibásodás a mi mulasztásunk miatt következett be. Használtautók esetén az autó korából és használtságából fakadó arányos hibákra nem érvényesíthető kellékszavatossági igény, tehát minél régebbi autót vásárolunk, annál kisebb az esélyünk arra, hogy segítséget kapunk.

A törvény kommentárja szerint nem beszélhetünk hibás teljesítésről például használt gépjárművek vételénél azon fogyatékosságok tekintetében, amelyek a jármű életkorának és a használtságnak a következményei, mivel azokra a vevőnek számítania kellett, éppen emiatt alacsonyabb rendszerint a használt dolgok vételára is. Főszabály, hogy az olyan hibákkal kapcsolatosan, amelyről az eladó tájékoztatott, nem tartozik helytállni. A törvény úgy fogalmaz, hogy azok a hibák, amelyeket ismertél, vagy amelyeket ismerned kellett.

A vevő jogai hibás teljesítés esetén

Ha az eladó a kijavítást nem vállalja, a kijavítással indokolatlanul késlekedik, a vevő áttérhet a következő szavatossági jogok valamelyikére: igényelheti a vételár leszállítását, az autót kijavíttathatja az eladó költségére vagy a szerződéstől elállhat és a vételárat visszakövetelheti - utóbbira azonban már meglehetősen alapos indok kell.

Az eladónak tehát elsősorban át kell vállalnia a szervizelés költségét, vagy az arra irányuló megállapodás esetén a meghibásodás mértékével arányosan vissza kell fizetnie a vételár egy részét. Ha a használt autó hibája miatt a fogyasztó kérheti a kereskedőtől elsősorban az ingyenes javítást vagy cserét.

A fenti jogoknak sorrendi kötelme van. Ez annyit jelent, hogy az árleszállítás, illetve az elállás akkor él, mint lehetőség, ha az előző kettő jogban kötelezett méltányolható okból nem teljesített. Az elállás végső soron lehetséges, a szavatossági jog érvényessége mellett akár érdekmúlásra hivatkozással is (amikor a kijavításhoz, vagy a kicseréléshez fűződő érdeked megszűnt). Azonban a Ptk. tartalmazza azt is, hogy jelentéktelen hiba miatt nincs helye elállásnak.

Ritkán, de előfordul, hogy a kereskedő nem kezd el kekeckedni, hanem azonnal helytáll a szavatosság kérdésében. Abban az esetben, ha ez mégsem így történne, és persze bizonyíthatóan nem volt veled korrekt az eladó/kereskedő, pláne, ha ezzel kimutathatóan összefüggő egyéb károd is keletkezett (például az autó munkaeszköz is egyben), lehetőséged van kártérítést valamint a költségeid megtérítését is kérned.

Az eladó kötelezettségei és a szerződés fontossága

Nagyon fontos, hogy a jármű eladásakor részletesen tájékoztasd a vevőt a jármű ismert hibáiról, és ezek kerüljenek is be az adásvételi szerződés „megjegyzések” rovatába. Eladóként így nem érdemes trükközni: az autó bármilyen ismert hibáját jelezzük a vevőnek és rögzítsük is azt a szerződésben. Ezt figyelembe véve a hibák, sérülések tekintetében az eladónak kiemelten fontos a rejtett hibák ismertetése, feltéve, ha nem akar a későbbiekben egy szavatossági igényt (annak bármely kimenetelével) a nyakába, és persze, ha jogszerű akar lenni.

A már korábban említett tehermentességről is nyilatkoznia kell. Sőt, igazából az eladónak minden olyan körülményről tájékoztatnia kell, amely a vételi szándékodat befolyásolhatja. Persze fontos, hogy mi magunk is jogszerűen, a lehetőségeinket kihasználva vegyünk részt a teljes folyamatban. Ahhoz, hogy megtartsd a későbbi jogi lehetőségeid, érdemes odafigyelni az adásvételi szövegére is. Magánszemély esetében mindenképp.

A jog ugyanis lehetőséget ad magánszemély felek között a szabályozástól eltérő megállapodást is megkötni, amennyiben a felek ebben egyetértenek. Fifikás magánszemély eladó aztán ezen felbuzdulva esetleg beleírja a szerződésbe, hogy lemondasz az esetleges későbbi szavatossági igényedről ő pedig egyúttal ki is zár mindenféle helytállást. Gyakran trükköznek a többoldalas adásvételivel. Megmutatja gyorsan, kézből, és az asztalra eléd már úgy teszi le az eladó, hogy lapozott egyet az aláírásokhoz, előzékenyen, mintegy elősegítve a szerződés érvényesítését. Időnként felbukkan olyan sztori is, hogy kereskedő ad olyan adásvételit, amelyben az autó korára, állapotára hivatkozva zárja ki a felelősségét.

Rengeteg olyan eset létezik, amikor valaki megvásárol egy használt autót, aminek a hibái persze mindig a birtokba kerülést követően bújnak elő. És hát persze az sem ritka, hogy épp az eladó segít ezeknek a hibáknak rejtőzködni, rejtve maradni. Több eddigi cikkünkben is hangsúlyoztuk, hogy nyilván nem minden eladó vagy kereskedő csibész, vannak rendkívül tisztességesek is. Viszont sajnos ma hazánkban a használtautó adásvételek körül ijesztően magas százalékban fordulnak elő csúsztatások, (óra-)tekerések, elhallgatások. Érthető, hogy miért csinálják: egy makulátlan(nak tűnő) autót többért lehet értékesíteni, mint ilyen-olyan hibás társait. Érthető, de el nem fogadható.

Mondok egy példát. Ne menj bele olyasmibe, hogy a vételár egyik része szerepel csak az adásvételin, egy más része pedig zsebbe megy.

A "3 napos visszavétel" tévhite

Erről rengetegen beszélnek, a vehemensebbek (hallottam ilyet is) úgy gondolják, hogy ez használtautóra is érvényes. Ez egy marha nagy tévhit. Használtautóra nem érvényes, de újra sem. Sőt, semmilyen terméket nem kötelező visszavenni - és ezt sem a hazai, sem az uniós jog nem írja elő. A dolog szépsége, hogy ez egy elég erős vásárlói beidegződés, pedig az erről szóló hazai jogszabályi környezet már 1997-ben megszűnt… Ahol mégis visszaveszik a terméket 3 napon belül, ott vagy az eladó nem kellően tájékozott, vagy az illető kereskedő jófej.

Hogyan bizonyítsd a hibát?

A panaszosok vásárlók gyakran nincsenek tisztában azzal, hogy nem elég az autó hibájára hivatkozni, hanem a hiba fennállását bizonyítani kell. Érdemes írásban a hiba és a konkrét igény megjelölésével bejelenteni a szavatossági igényt. Ha postai úton juttatod el, azt minden esetben tértivevényesen tedd.

Szintén lényeges, hogy a fogyasztónak kell bizonyítania a hiba fennálltát, adott esetben dokumentumokkal, bizonyítékokkal is. Mint a fenti esetben is kiderült, egy szakszerviz jegyzőkönyve, a javítás árát jelző számla és a fényképek erre megfelelőek lehetnek. Az Ítélőtábla egyúttal azt is kimondta, hogy a fogyasztó a békéltető testületi eljárásban megfelelően bizonyította az autó hibáját a fényképfelvételekkel, a szakszerviz feljegyzésével, és a javításról szóló számlával. A használtautó-kereskedőnek pedig ezzel szemben be kellett volna bizonyítania, hogy a hat hónapon belül előjött hiba csak a gépkocsi megvásárlása után keletkezett. Erre azonban nem került sor, ezért viselnie kellett ennek a következményeit.

Példa a kereskedői felelősségre

Így járt az a fogyasztó is, aki ötmillió forintért vett meg egy márkás autót használtan, azonban az már egy hónapon belül használhatatlanná vált és többször lefulladt. Elvitte ezért egy szakszervizhez, ahol megállapították, hogy teljes motorvezérlő csere szükséges, mivel a vezérlő sérült. Feltehetően ugyanis tűz volt korábban a motortérben és a hiba szakszerűtlenül került elhárításra, mivel a motorvezérlő szabad szemmel nem látható alsó oldala szét volt égve és kormozódva, korábban azt szétvágták és szilikonnal kenték le.

Amikor a fogyasztó a megállapított hibát jelezte a használtautó-kereskedőnél, az elutasította a kijavítást, ezért a fogyasztó kénytelen volt maga állni ennek az árát, ami 339.697 forint volt. Ezt szerette volna kifizettetni a kereskedővel. Ezért a Budapesti Békéltető Testülethez fordult, amely megállapította, hogy a fogyasztó igénye jogos, hiszen a hiba a vásárláskor nem volt még a számára ismert, azonban annak fennállását megfelelően bizonyította. A kereskedő pedig nem mentette ki magát a használtan eladott dolgok, így a gépjármű esetében is érvényes vélelem alól, amely szerint a hat hónapon belül előjött hibánál úgy kell tekinteni, hogy az már a vásárláskor eleve fennállt. Mivel ennek ellenkezőjét nem bizonyították be, ezért ajánlás született a kifizetett javítás árának megtérítésére.

Azonban a Fővárosi Ítélőtábla immár másodfokon és jogerősen azt állapította meg, helyes volt a Testületnek az a döntése, hogy a javítás költségét a kereskedő állja. A fogyasztó által benyújtott számla, a szakszerviz feljegyzése, valamint a motorvezérlő meghibásodását jól ábrázoló fényképek ugyanis nem csak a javítás költségének és a munka elvégzésének bizonyítására voltak alkalmasak, hanem arra is, hogy a fogyasztó megfelelően igazolja az autó hibás voltát. Egyúttal arra is rámutatott az Ítélőtábla, hogy olyan hibáról volt szó, amelyet a fogyasztó a szerződéskötéskor még nem ismert, és ismerni sem kellett, erre adat sem merült fel.

Még az átlagosan körültekintő fogyasztótól sem várható el használtautó-vásárlásnál, hogy kiszűrje a motorvezérlő olyan hibáját, ami csak kiszerelés után látható. Épp ezért helyesen döntött a Budapesti Békéltető Testület amellett, hogy a kereskedőnek ki kell fizetni a több mint háromszázezer forintos javítási költséget - állapította meg a Fővárosi Ítélőtábla abban a bírósági ügyben, amelyet még korábban a használtautó-kereskedő indított a Testület ellen.

A visszamondás gyakorlati lépései: illeték és biztosítás

Ha az ügy eljut addig a pontig, hogy tényleges elállás történik, fontos a tulajdonviszonyok rendezése, tehát a vevőnek fel kell mondania a kötelező biztosítását és be kell jelentenie a tulajdonosváltozást. Jó, ha tudod, hogy a jármű után kifizetett vagyonszerzési illetéket az elállást követően vissza lehet igényelni a NAV-tól, ezért erről az összegről nem kell lemondanod.

Mivel az eladó részéről ekkor nem történik vagyonszerzés, csupán egy korábbi szerződés válik semmissé, a visszakapott jármű után nem kell illetéket fizetnie, hiszen az adott vagyontárgy megszerzésekor azt már egyszer kifizette. A jármű visszavételét követően a vevőnek érdekmúlással fel kell mondania a megkötött biztosítási szerződéseket (pl. kötelező biztosítás, CASCO), a kifizetett biztosítási díj időarányos részét pedig vissza fogja utalni a biztosító.

Ha még nem fizetted ki az első díjrészletet, semmiképp se hagyd megszűnni a szerződésedet díjnemfizetéssel, ebben az esetben ugyanúgy jelezd a biztosítónak az érdekmúlást, mintha már lenne befizetett díjad! Az gépjárműátírás alkalmával a hivatal kiszámolja, hogy az új üzembentartó, illetve tulajdonos mekkora összegű illetéket kell fizessen. Ennek mértéke a gépjármű korától és teljesítményétől függő, de természetesen a számítás alapja egyforma.

Fontos még tudni, hogy 60 napig érvényes egy fel nem használt eredetiségvizsga és értelemszerűen minden tulajdonos váltáskor újat kell készíteni, még akkor is ha csak 2 hónapig volt az autó nálunk és természetesen tisztában vagyunk azzal is, hogy minden rendben van vele. Megemlíteném az adásvétel témakörében az üzembentartói problémát. Az üzembentartói jog nem feltétlenül változik a tulajdonjoggal, tehát az autó üzembentartója megmarad a tulajdonjog változás esetén is, hacsak nincs kifejezett lemondó, vagy visszavonó nyilatkozat. A nyilatkozatnak kifejezettnek kell lennie, az adásvételi szerződés nem elég.

Tanácsok a sikeres autóvásárláshoz és problémamegoldáshoz

Jól látszik tehát, hogy a használtautó-vásárlás során sem nélkülözhető a fogyasztói tudatosság, járjanak el körültekintően a fogyasztók! Mire kell figyelni a használtautó-vásárláskor és később, ha már előjött a rejtett hiba? Ha a fogyasztó használtan vesz autót, fontos arra ügyelnie, hogy később csak olyan hiba miatt reklamálhat a kereskedőnél, amelyet a szerződéskötéskor nem ismert, vagy nem is kellett volna ismernie még akkor sem, ha körültekintően jár el.

Épp ezért, túl azon, hogy szakembert visz magával a fogyasztó a vásárláshoz, aki átnézi az autót, nem érdemes megspórolni a szerződés és annak mellékletei végigolvasását sem. Használt autó vásárlásakor a vételáron felül a javítás, alkatrészcsere és karbantartás költségeivel is számolni kell. Ezzel pont kerül egy vélhetően hosszú ügy végére - bár a használtautó-vásárlás nem kockázatmentes, sokat tehetsz a sikeres adásvételért, ha élsz a rendszám lekérdezés, a szakértői átvizsgálás, és a pontosan megfogalmazott adásvételi szerződés által nyújtott lehetőségekkel.

Fogyasztóvédelmi probléma esetén pedig vegyék igénybe a fővárosi és a megyei kereskedelmi és iparkamarák mellett működő békéltető testületek eljárását a vita ingyenes és gyors rendezése érdekében!

tags: #auto #vasarlas #visszamondasa