A dízelautók jövője Ausztriában és Európában: Korlátozások és kitiltások

Nagyot fordult a világ az elmúlt években. Nem is olyan régen még voltak olyan országok, ahol kifejezetten támogatták a dízelautók vásárlását, most meg egyre-másra hallunk a kitiltásukról. Vajon mennyire égető a probléma, kell-e szabadulni ezektől a kocsiktól?

Viszonylag friss adatok mutatják, hogy tavaly jelentősen visszaesett a dízelautók eladása az Európai Unióban az egy évvel korábbihoz képest, egészen pontosan 44 százalékról 35,9-re. A szemléletváltozásban nyilván jelentős szerepe volt a 2015-ben kipattant dízelbotránynak, és persze annak is, hogy egymás után jönnek a hírek, hogy éppen mely nagyvárosok tiltják ki a gázolajos járműveket.

Abba most ne menjünk bele, mekkora részét adják az autók és motorok a világ károsanyag-kibocsátásának, nézzük csak a gyakorlati oldalt: mennyire van bajban, aki dízellel jár?

Ausztria - Hol és hogyan érintenek a korlátozások?

Ausztriában Bécsben, illetve Alsó-Ausztria, Burgenland és Stájerország egyes, főleg keleti területei érintettek. Forgalomkorlátozás az N kategóriába tartozó teherautók számára, tiltás az Euro 0-2-es besorolású gépjárműveknek. Az Euro 3-asoknak plakett szükséges. A plakettet kizárólag Ausztriában, autószervizekben, vizsgaállomásokon és az autóklubnál lehet beszerezni.

További tilalmak érvényesek a 3,5 tonna, illetve 7,5 tonna össztömeg fölötti teherjárművekre Felső-Ausztriában, Stájerországban és Tirolban.

A jövőre nézve Bécsnek is vannak ambiciózus tervei. A klímavédelmi menetrend kapcsán Jürgen Czernohorszky klímavédelmi városi tanácsnok elmondta, hogy a gyakorlatban ez például azt jelenti, hogy 2040-re betiltanák az egyedi olaj- és gázkazánokat, amelyekből jelenleg több mint 400 ezer található még a bécsi háztartásokban. Helyette a klímabarát fűtési rendszereket támogatnák, illetve megkönnyítenék például a napelemes rendszerek telepítését. 2040-re várhatóan kitiltják Bécsből a benzin- és dízelüzemű járműveket. A cél, hogy Bécs is „15 perces város” legyen, vagyis gyalog, biciklivel vagy tömegközlekedéssel bárhova el lehessen érni 15 perc alatt, ami a mindennapi élethez szükséges, és saját autó nélkül is boldogulni lehessen. Az útmutató szerint a klímavédelmi intézkedéseknek szociálisan kiegyensúlyozottaknak kell lenniük, hogy minden társadalmi csoport élvezhesse az előnyüket. Ezenkívül Bécs több zöld munkahelyet hoz létre, hogy jó példával járjon elöl.

Ausztria az EU Bizottsága “Fit for 55” éghajlatvédelmi tervében is részt vesz, amelyben Ausztria, Belgium, Dánia, Görögország, Málta, Írország, Litvánia és Luxemburg is támogatta azt a javaslatot, hogy az EU Bizottsága nevezzen meg egy időpontot a benzin- és dízelüzemű autók értékesítésének fokozatos megszüntetésére.

Az európai trend: A dízelautók alkonya

Világszerte egyre több nemzet tervezi a belső égésű motorokkal szerelt járművek értékesítésének a megszüntetését. 2035. Ez a dátum nagyjából egyet jelent az általunk megszokott autók megszűnésével. Az EU Bizottsága “Fit for 55” elnevezésű éghajlatvédelmi tervében erre az évre tűzte ki célul, hogy az új járművek éves CO2-kibocsátását nullára kell csökkenteni. Döntött az Európai Bizottság: betiltanák a benzines és dízel autók értékesítését. Közzétette az Európai Bizottság az úgynevezett "Fit for 55" uniós klímacsomagot, amely a 2030-ra elérendő 55 százalékos kibocsátáscsökkentéssel kapcsolatos részletesebb szabályokat tartalmazza. Az EU ugyanis 2050-re szeretné elérni a klímasemlegességet, amihez szükséges a korábbi szintek...

Nem minden uniós ország támogatta, hogy a személyautókban kihaljon a belső égésű motor. Németország, és más, erős autólobbival rendelkező ipari országok sokáig haboztak. Lengyelország nemrég még azt is bejelentette, hogy pert indít a belső égésű motorok betiltása ellen. Akadnak azonban olyan országok is, amelyek üdvözölték az uniós terveket. Ilyen például a környezeti károkra különösen érzékeny Hollandia, amely már 2021 márciusában levélben kérte az EU Bizottságát, hogy nevezzen meg egy időpontot a benzin- és dízelüzemű autók értékesítésének fokozatos megszüntetésére. A Bizottság bemutatta a "Fit for 55" uniós klímacsomagot szerdán, amelyből az is kiderült, hogy a brüsszeli döntéshozók először jelentősen szigorítanák a járművek megengedett szén-dioxid-kibocsátását az előttünk álló évtizedben, majd be is tiltanák a benzines és dízel autók értékesítését 2035-től. Amennyiben a javaslatokat a tagállamok és az Európai Parlament is elfogadja, felgyorsulhat a tisztán elektromos autózásra történő átállás, amely jelentős kihívások elé állítja majd az iparág szereplőit.

Németország: A pionír a szabályozásban

Németországban sok évig hagyományosan magas volt a dízelautók aránya, nem véletlen, hogy a nagy gyártóik kínálatában is rengeteg ilyen motorral szerelt modellt találunk. A németek most a szabályozásban is élen járnak, számos nagyvárosban vagy már érvényben is van, vagy a közeljövőben lép életbe valamiféle tiltás. Most az ADAC nyomán tekintjük át, hol mire lehet számítani, illetve egyáltalán kire, mire vonatkoznak a korlátozások. A német szövetségi kormány 2018 októberében fogadott el egy intézkedéscsomagot, amelynek célja bizonyos szinten az érintett autók számának csökkentése. Éppen ezért szoftverfrissítésről, hardveres fejlesztésekről (utólagos tisztítóberendezések) és flottacseréről is szó volt.

Egy rendeletjavaslat értelmében mégsem vezetnék be a korábban ígért kék matricát: ezt csupán az Euro 6-os dízelek és az Euro 3-as, vagy annál jobb besorolású benzinesek kapták volna meg. Az újabb tervezet szerint nemcsak az Euro 6-os dízelek mentesülnének a tilalom alól, hanem minden olyan jármű, amelynek nitrogén-oxid-kibocsátása 270 mg/km alatti.

Németországban nem új keletű a környezetvédelmi zónák kialakítása. Ennek megfelelően 2007. január elsejétől vezették be a színes plaketteket, azaz a finompormatricákat. Piros, sárga és zöld színű is létezik, az adott jármű Euro-besorolása, évjárata, üzemanyagtípusa határozza meg, melyiket kaphatja.

A zöld plakett az alábbi járműveknek jár:

• LPG-s, CNG-s, elektromos és hibrid, bármely kategóriában
• Euro 1-6 közötti benzinesek 1993. 01. 01. utáni gyártással (személyautó, kisteher, teher, busz, lakóautó)
• Euro 4-6 közötti dízelek 2006. 01. 01. utáni gyártással (személyautó, 2,8 tonna alatti lakóautó)
• Euro 4-6 közötti dízelek 2006. 10. 01. utáni gyártással (kisteher, teher, busz, 2,8 tonna fölötti lakóautó)
• Euro 3-as, részecskeszűrős dízelek 2001. 01. 01. utáni gyártással (személyautó, 2,8 tonna alatti lakóautó)
• Euro 3-as, részecskeszűrős dízelek 2001. 10. 01.

Nem kapnak plakettet az Euro 0-s benzinesek és az Euro 0-1-es dízelek egyik kategóriában sem. Fontos, hogy a dízeltiltás alól a zöld plakett sem ad felmentést, amennyiben az adott autó nem felel meg a feltételeknek. Tehát egy zöld plakettes Euro 4-es például számos belvárosból kiszorulhat.

Nagyon sok a kérdés még Németországban is. Egységes szabályozásra nem számíthatunk, az egyes tartományokban eltérő mértékű lehet a korlátozás. Több nagyvárosnál már kész tervek, illetve időpontok is vannak. Berlinben a német fővárosban legkésőbb idén júniusban vezetnék be azt a szabályozást, amellyel az Euro 1-5 közötti dízelüzemű autókat zárnák ki nyolc belvárosi utca tizenegy szakaszáról. Érintett lesz többek közt a Leipziger Strasse és a Friedrichstrasse. Külön elbírálás alá esnek majd az ott lakók, valamint a veteránversenyek. Berlin, mint tartomány esetében a közeljövőben 120 útszakaszra terjeszthetik ki a korlátozást. Bonnban a két legzsúfoltabb útról zárják majd ki az Euro 1-4 közötti dízeleket és az Euro 1-2-es benzineseket. Darmstadtban 2019 közepétől lehet számítani az Euro 1-5-ös dízelek és Euro 1-2-es benzinesek kitiltására két forgalmas szakaszról, a Hügelstrasséról és a Heinrichstrasséról. Essenben Euro 1-4-es dízelekkel és Euro 1-2-es benzinesekkel kezdenek majd, és szeptemberben már az Euro 5-ös dízelekre is kiterjesztenék. Frankfurtban szintén az Euro 1-4-es dízelekre és az Euro 1-2-es benzinesekre vonatkozik majd a korlátozás, méghozzá a jelenlegi környezetvédelmi zónában, vagyis a várost körülölelő autópályák gyűrűjén belül. Hamburgban július 1-jétől érvényes az aktuális szabályozás. Az Euro 1-5-ös dízelek tiltásáról van szó. Érintett terület a Max-Brauer-Allee, amelyről a személy- és teherautókat zárják ki, míg a Stresemannstrasséról a 3,5 tonna össztömeget meghaladó járműveket (kivételt képeznek a buszok). Kölnben 2019. április elsejétől tervezik egy zónaalapú rendszer bevezetését a jelenlegi zöld zóna alapjain. Kezdetben az Euro 1-4-es dízelek és Euro 1-2-es benzinesek esnek áldozatul, szeptembertől az Euro 5-ös dízelek is. Stuttgartban idén január elsejétől már érvényes a szabályozás, de az ott lakókra csak áprilistól terjesztik ki. Euro 1-4-ig minden dízelre vonatkozik, a város teljes területén, a jelenlegi környezetvédelmi zónában. Ebből is látszik, hogy Németország-szerte nagy különbségek vannak a szabályozásban. Érdekes ugyanakkor azon is elgondolkodni, hogy egyes területeken az áruszállítás, a kereskedelmi célú forgalom mentesül, holott egy nagyobb szerelvény még akkor is többet szennyez egy átlagos személyautónál, ha jobb az Euro-besorolása.

Ma megszületett a végső döntés, amit sok autógyár és dízelautó-tulajdonos vart lélegzetvisszafojtva. 2019 szeptemberétől egyelőre két német nagyvárosból kitilthatják a régebbi dízel autókat, ha másképp nem biztosítható a levegő tisztasága.

Részletes áttekintés más európai országokról

Beülnél az autóba, hogy bejárd Európát? Jobb, ha vigyázol, ma már ez sem annyira egyszerű. Szinte minden ország másképp áll a korlátozáshoz. Van, ahol már eddig is volt valamiféle tiltás, míg máshol 2019-ben vezetnek be újakat. A legjobban akkor járunk, ha indulás előtt tájékozódunk, mi a helyzet a célterületen. Mi most egy rövid áttekintést adunk az ADAC nyomán.

• Belgium: Antwerpenben és Brüsszelben is környezetvédelmi zóna alapján működik a tiltás. Előbbi városban az Euro 0-2-es dízelek és 0-s benzinesek, utóbbiban ezeken felül az Euro 1-es benzinesek is a szabályozás hatálya alá esnek. Brüsszel egyébként éppen idén szigorított a rendelkezésen.
• Csehország: Prága belvárosába nem hajthatnak be a 3,5 tonna feletti teherautók. A lakóautókat nem tiltja ki a szabályozás.
• Dánia: Koppenhága (beleértve Frederiksberget), Aalborg, Aarhus és Odense városokban környezetvédelmi zónák vannak, amelyekbe nem hajthatnak be a dízelüzemű buszok és 3,5 tonna feletti teherautók. A 3,5 tonna feletti lakóautók (maximum kilencszemélyesig) kivételt képeznek. Dánia példája korábban megmutatta, hogy milyen nehéz egy uniós országnak saját kezdeményezésre érvényre juttatni a belső égésű motorok tilalmát. A koppenhágai kormány még 2018-ban jelentette be, hogy 2030-tól kívánja betiltani a dízel- és benzinüzemű autókat. Terveit azonban vissza kellett vonnia, mivel azok ellentétesek voltak az uniós joggal. Azóta a skandinávok több új kísérletet is tettek a szabályok életbe léptetésére. Szerintük az EU-nak meg kellene változtatnia a szabályait, és lehetővé kellene tennie a tagállamok számára, hogy saját hatáskörben is korlátozhassák a belső égésű motorral szerelt autók használatát.
• Franciaország: Számos városban és megyében vannak különféle rendelkezések, zónás rendszerben, változó mértékű korlátozásokkal. Hosszabb távra és átmeneti időszakokra is lehet úgynevezett CritAir plakettet váltani. Párizs környezetvédelmi zónájába például hétfőtől péntekig, reggel nyolctól este nyolcig nem hajthatnak be Euro 0-2-es dízelek és Euro 0-1-es benzinesek. Júliustól nagyobb területre terjesztik ki a zónát, a belvárosból pedig az Euro 3-asokat is kizárják. Franciaország a korábbi tervek szerint 2040-ig akart időt hagyni magának. Például Párizsban 2024-től a dízelüzemű járművek használatának teljes tilalma lesz érvényben, majd 2030-tól a benzinüzemű járművekre is kiterjed a korlátozás.
• Görögország: Athén környezetvédelmi zónáiba csak görög rendszámmal lehet behajtani. A bérautók a használat első negyven napjában kivételnek számítanak. A város központjába, vagyis a Daktylios-gyűrűn belülre az év nagy részében páros napokon a páros rendszámú, páratlan napokon a páratlan rendszámú autók mehetnek be. A nyári hónapokra ez nem vonatkozik. Görögország 2030-tól akarja betiltani a belső égésű motorral felszerelt új autók értékesítését. Ez egy új környezetvédelmi törvény része, amely kibocsátási határértékeket és konkrét szén-dioxid-mentesítési kötelezettségeket határoz meg különböző ágazatokra, például az épületekre, a közlekedésre és az energiatermelésre vonatkozóan.
• Hollandia: Városonként különböző a szabályozás. Rotterdam és Utrecht dízelből az Euro 0-2-eseket tiltja, Rotterdamba az Euro 0-s benzinesek sem hajthatnak be. Arnhemet a 2005 előtti dízeleknek kell elkerülni. Amszterdam az N1-es kategóriába tartozó, 2000 előtt gyártott lakóautókat zárja ki, valamint a 2011 előtti robogókat. Teherautókat kiutasító környezetvédelmi zónákkal találkozhatunk Bredában, Delftben, Den Haagban, Eindhovenben, Leidenben, Maastrichtban, Rijswijkben, 's-Hertogenbosch-ban és Tilburgban. Amszterdam “Tiszta levegőt cselekvési terv”-e szerint a holland főváros 2030-tól lehetőség szerint minden benzin- és dízelüzemű járművet be akar tiltani. Ez a motorkerékpárokra és robogókra is vonatkozik. A tervezet természetesen nemcsak a helyieket, hanem a turistákat is érinti.
• Málta: Valletta városában dugódíjat kell fizetni hétfőtől péntekig, reggel nyolctól este hatig. A hétvégék és ünnepnapok szabadok ebből a szempontból. Csak a hazai autókra vonatkozik a díj, a külföldiek mentesülnek. A máltai rendszámos bérautók után is csengetni kell.
• Nagy-Britannia: London belvárosában egyfajta dugódíj van, ami valamennyi gépjárműre vonatkozik, leszámítva a motorkerékpárokat (oldalkocsival is) és a robogókat. Euro 0-3 között úgynevezett T-Charge pótdíjat szabnak ki. Április nyolcadikától viszont változás lesz: Ultra Low Emission Zone (ULEZ) elnevezésű zónákat vezetnek be. Ez az Euro 0-5-ös dízeleket és a 0-3-as benzineseket, valamint az Euro 0-2-es motorkerékpárokat köti napidíj megfizetéséhez. Az Egyesült Királyság szintén komoly célokat tűzött ki maga elé a Johnson-kormány idején. A britek közvetlenül a Brexit után, 2020 február elején jelentették be, hogy az új autókban a belső égésű erőforrások tiltását 2040-ről 2035-re hozzák előre. A tilalom a benzines, a dízel és a benzinmotorral szerelt hibrid modellekre is vonatkozik majd. A jelenlegi miniszterelnök, Rishi Sunak azonban most újabb irányváltást jelentett be. A belső égésű motorral felszerelt haszongépjárműveket és személygépkocsikat több lépcsőben - de 2035-ig - kivezetik. Rishi Sunak brit miniszterelnök, akinek kormányzó konzervatív pártja jelenleg népszerűtlenebb, mint az ellenzéki Munkáspárt, nemrég bejelentette, hogy a zöld átmenet programját lazítják, és csak 2035-re tervezik a dízel- és benzines autók kitiltását. Ez ötéves csúszást jelez a korábbi ambiciózus tervhez képest. Sunak várhatóan a következő napokban egy sor politikai enyhítést jelent be az üvegházhatású gázok kibocsátásával kapcsolatban. Az Egyesült Királyságnak a 2019-ben kitűzött nettó nulla kibocsátási cél 2050-ig történő eléréséhez vezető útja azonban valószínűleg érintetlen marad. Skóciában a tisztán belső égésű motorok 2032-től történő betiltása már most biztosra vehető. A skótok 2019 márciusában még részletesebben is pontosították terveiket. Az értékesítési tilalom kiterjedne a külső töltőcsatlakozás nélküli, sima hibrid járművekre is, amelyek jelenleg különösen az ázsiai gyártók kínálatában találhatók meg.
• Norvégia: Dugódíjat vetnek ki Bærum, Bergen, Bodø, Førde, Grenland, Harstad, Haugesund, Kristiansand, Namsos, Nord-Jæren, Oslo és Trondheim városokban. A díj mértéke napszakfüggő. Bergenben és Oslóban környezetvédelmi zónákat jelöltek ki, aminek szmogriadó esetén reggel hattól este tízig van tiltó hatálya. Bergenben ilyenkor a páros és páratlan rendszámok rendszere, valamint dugódíjemelés lép érvénybe, Oslóban ekkor semmilyen dízellel nem szabad közlekedni. Az EU-n kívüli Norvégia még szigorúbb. Már 2025-től tilalmat tervez a belső égésű motoros új autók árusítására. Norvégia az, amelyik továbbra is tartja magát a céljaihoz. Igaz, ez a skandináv állam az egyetlen, amelyik profitál az energiaválságból Európában, és emiatt nem is küzd olyan gazdasági problémákkal, mint az európai államok többsége. A norvég állam minden eszközzel támogatja az áttérést az elektromos autózásra. Oslóban a főváros környezetvédelmi ügynöksége kitiltja a dízel-és benzines teherautókat a belvárosból 2025-re, és 2027-től már ilyen személyautók sem hajthatnak be a belvárosba.
• Olaszország: Észak-Olaszország négy régiójából kitiltják az Euro dízel 5 üzemű autókat. A legszennyezőbb autók korlátozásának célja a levegő minőségének javítása a Pó folyó-medencei régiókban. Az őszre tervezett lépés pedig nem is példa nélküli Olaszországban: 2018. október 1-jétől az Euro 3 dízel, 202-től pedig az Euro 4-es autókat korlátozták. Számos nagyváros belvárosa érintett, ezekben korlátozott forgalmú zónákat alakítottak ki, és vannak téli tilalmak is. Minden jármű érintett, kivéve az ott lakókét. A szállodák ideiglenes behajtási engedélyt állíthatnak ki a vendégek számára. Lombardia több területén egész éves korlátozások vannak, amelyek az autópályákra nem vonatkoznak. Ezek az Euro 0-2-es dízelekre és Euro 0-s benzinesekre vonatkoznak, a téli időszakban (október 1-től március 31-ig) az Euro 3-as dízeleket is érinti a szabályozás. Milánóban a város területének 72%-át érintő Area B zónában idén február 25-től lépett érvénybe új rendelkezés. A téli időszakra vonatkozó tiltás van érvényben Emilia Romagna, Piemont és Veneto tartományokban. A 30 ezer főnél népesebb községek (comune) területére október 1-től március 31-ig nem hajthatnak be az Euro 0-3-as dízelek és Euro 0-s benzinesek. Az autópályák mentesülnek. Fizetős övezetek vannak többek közt Bolognában, Milánóban és Palermóban is. A felsorolt tartományokban október elsejétől van érvényben a dízelstop: a forgalomkorlátozás minden héten hétfőtől péntekig tart majd, és az Euro 3-as, vagy még annál is alacsonyabb besorolású dízelüzemű járművekre, illetve az Euro 0-s benzinüzeműekre vonatkozik. A napi időtartam tartományonként is városonként is eltérő, Milánóban például reggel fél kilenctől este fél hétig tart a korlátozás. Az intézkedés egyébként indokolt is, mert a Pó-alföld Európa egyik legszennyezettebb levegőjű térségének számít. A szennyező járművek a terület járműparkjának egynegyedét teszik csak ki, de a mérések szerint a levegő szennyezéséért 60 százalékban felelősek.
• Portugália: Lisszabonban környezetvédelmi zónákat határoztak meg. Az 1-es zónába csak 2000. január elseje után forgalomba helyezett (így minimum Euro 3-as) járművek hajthatnak be. A 2-es zóna esetében 1996. január elseje a határdátum, vagyis Euro 2 a minimum. A korlátozás munkanapokon reggel 7-től este 9-ig érvényes.
• Svédország: Környezetvédelmi zóna van Helsingborgban, Lundban, Malmőben, Mölndalban, Umeåban és Uppsalában. Érintettek a 3,5 tonna fölötti össztömegű buszok, teherautók. A 3,5 tonnát meghaladó lakóautók (legfeljebb kilencszemélyesek) kivételnek számítanak. Göteborgban és Stockholmban minden gépjárműre vonatkozóan dugódíjat kell fizetni. Csakis elektromos járművek és egyes hibrid teherautók hajthatnak be Stockholm központjába 2025 január elseje után, a további szigorításról 2025 első félévében dönthetnek majd. Ilyen szigorú döntést ilyen rövid határidővel még egyetlen európai főváros sem hozott - hangsúlyozza a Bloomberg. „Mi jobb élet- és munkakörülményeket akarunk teremteni azoknak, akik a belvárosban élnek“ - nyilatkozta Stockholm közlekedési tanácsosa a svéd közszolgálati televíziónak. Ismertette a Karolinska Intézet felmérését, amely szerint azoknak a gyerekeknek a tüdőkapacitása gyengébb, akik a svéd főváros forgalmas utcáin nőnek fel. Már hat hónapos korban érzékelhető a különbség a stockholmi gyerekek hátrányára. A zöldpárti politikus ezzel indokolta a tiltást, és azt is sietett hozzátenni: „megvan hozzá a politikai többség". Korábban Stockholm óvárosára is ki akarták terjeszteni a tilalmat, de a politikai viták miatt ezt elvetették. Stockholm városi tanácsában ugyanis sokan felvetették: vajon minden helyben lakó polgárnak lesz-e elég pénze arra, hogy lecserélje dízel vagy benzines autóját elektromosra? Átállnak-e ennek hatására az elektromos autózásra a svédek? - kérdi a Bloomberg. Ez nagy kérdés még ebben a gazdag országban is, ahol sokan megélhetési gondokkal küszködnek az infláció miatt.
• Spanyolország: Madrid belvárosa környezetvédelmi zónának számít. Spanyol plakettre van szükség, az Euro 0-2-es benzinesek és az Euro 0-3-as dízelek nem mehetnek be. Külföldi rendszámra nem állítanak ki plakettet. Szmogriadó esetén ideiglenes korlátozást vezetnek be az agglomerációra is. Barcelonában csak szmogriadó esetén működik környezetvédelmi zóna, de akkor oda is spanyol plakett kell. A spanyol parlament nemrég fogadta el az energiaátállásról szóló törvényt, amely szerint 2023-ig minden 50 000 lakosnál nagyobb spanyol városban olyan zónákat kell létrehozni, amelyekben korlátozzák a különösen klímakárosító járművek közlekedését. Még az oly kedvelt Mallorca nyaralószigeten is megálljt parancsolnak a belső égésű motorral hajtott autóknak. Ott 2025-től nem lehet majd új dízelautókat forgalomba helyezni, míg a benzineseket 2035-től tiltják be. Ez természetesen az autókölcsönzőkre is vonatkozik.

A dízelkorlátozások kivételei és ellenőrzése

Egészen biztos, hogy a tiltás alól mindenhol lesznek kivételek. Van, ahol már konkrétumokról is beszélhetünk, ahogyan a fenti listából is kiderül. Másutt viszont még bizonytalan a helyzet. A korlátozott zónában élők mindenképpen számíthatnak könnyítésre, legalább türelmi idő formájában. Ezen kívül a súlyos fogyatékossággal élők, valamint a kereskedők is kaphatnak kedvezményt. Annak formáját általános rendelkezésbe foglalják, esetleg kiegészítő jelzést is kapnak az érintettek.

Hogyan ellenőriznek? Hamburgban szúrópróbaszerűen ellenőrzik az autók papírjait, főként rendőrségi igazoltatások alkalmával. Hasonlóra lehet számítani a többi tartományban is. Rendszeresen felmerül az úgynevezett kék plakett bevezetése is, amelyet a tisztának minősített járművek kapnának. Ezt elsősorban a környezetvédők és egyes képviselők szeretnék elérni, de a bevezetés a szövetségi kormányon múlik. Márpedig Andreas Scheuer közlekedési miniszter nem rajong az ötletért.

Globális kitekintés: A belső égésű motorok fokozatos kivezetése világszerte

De természetesen nem Észak-Amerika és Európa az egyetlen kontinens, ahol a kibocsátás nullázására irányuló törekvések vannak.

• Kanada: Kanada azt a célt tűzte ki maga elé, hogy 2035-re 100 százalékban zéró kibocsátású járműveket értékesítsenek az országban. Steven Guilbeault környezetvédelmi és éghajlat-változási miniszter jelentette be ezeket az úttörő intézkedéseket. Az elektromos autók megfizethetőbbé válnak, és egyre több töltőállomás létesül az országban. A zéró kibocsátású járművek piaci részesedése 2026-ra eléri a 20 százalékot, 2030-ra pedig ennek legalább a háromszorosát. A kormány szeretné biztosítani az elektromos autók hozzáférhetőségét és használhatóságát az egész országban. Azoknak az embereknek, akik át akarnak állni, lehetőséget kell adni erre megfelelő infrastruktúrával és ellátási láncokkal az elektromos autók számára, ami egyben új munkahelyeket fog biztosítani.
• Egyesült Államok: Az Egyesült Államokban nincs megállapodás szövetségi, azaz egységes kivonási forgatókönyvről. Amint azt környezetvédelmi és éghajlati kérdésekben már megszokhattuk, az új szabályozásban is Kalifornia jár az élen. A nyugati parti államban most döntöttek arról, hogy 2035-től betiltják a belsőégésű motoros járművek értékesítését. Ettől az időponttól kezdve az új autók már nem bocsáthatnak ki üvegházhatású gázokat, például szén-dioxidot. A terv köztes célokat is megfogalmaz. 2026-ra el kell érnie a 35 százalékot a helyben nulla károsanyag-kibocsátású új járművek arányának. Az illetékes kaliforniai szervezet által kiadott rendeletnek valószínűleg az egész ország számára jelzésértékű hatása lesz. Az állam az USA legnagyobb autópiaca, és általában más államok is szívesen követik a példáját. Kalifornia más tekintetben is komolyan veszi hagyományos úttörő szerepét, és a rendvédelmi járművek kivételével már most sem rendel hagyományos belső égésű motorral szerelt kormányzati járműveket. A nyugati parti állam metropoliszai ráadásul szigorú követelményeket támasztanak magukkal szemben. San Francisco 2040-re teljesen emissziómentes közlekedést akar elérni, 2030-tól pedig csak elektromos meghajtású járműveket lehet majd újonnan forgalomba helyezni. Az USA északnyugati részén található Washington állam kormánya a belső égésű motorok értékesítésének általános betiltásáról döntött 2030-ig - alig több mint hét év múlva ott már nem kerülhet forgalomba egyetlen új, belső égésű motorral felszerelt autó sem. Ezzel öt évvel megelőzte az állam a környezetpolitika terén haladónak számító Kaliforniát. New York állam, amely egyike annak a 14 körzetnek, amely már elvi döntést hozott a belső égésű motorok fokozatos kivonása mellett, saját terveit követi. Kathy Hochul kormányzó 2021 szeptemberében törvényt írt alá, amely előírja, hogy 2035-től csak nulla károsanyag-kibocsátású személygépkocsikat és könnyű pickupokat lehet ott értékesíteni. Albany önkormányzata a közepes és nehéz haszongépjárműveknek további tíz év türelmi időt biztosított. A New York-i környezetvédelmi hatóságnak azonban addig is ki kell dolgoznia egy stratégiát a haszongépjárművek kibocsátásának csökkentésére. A kaliforniai terv alapján az új szabályozás előírja majd, hogy “a 2025-ös modellévtől kezdve a New Yorkban új járműként értékesített teherautók egyre nagyobb hányadának zéró kibocsátásúnak kell lennie” - mondta Basil Seggos, New York környezetvédelmi biztosa.
• Afrika és Közel-Kelet: Afrikában azonban jelenleg csak Egyiptom szorgalmazza a belsőégésű motorok betiltását 2040-es határidővel. Izrael 2030-ra szeretne készen állni.
• Ázsia: Japán szintén ezt a évet tűzte ki célként. Az ázsiai szigetország 2050-re nullára akarja csökkenteni az üvegházhatású gázok kibocsátását, ebben fontos köztes lépés lesz a 20 évvel korábban bevezetett új belső égésű motorral szerelt járművek értékesítésének betiltása. Thaiföldön 2035-től nem kerülhetnek új, belső égésű motorral felszerelt autók a piacra. Az ország emellett az elektromos autók gyártásának délkelet-ázsiai központjává akar válni. Ennek elérése nem is lehetetlen. Az országban már most is adott egy jól működő ellátási láncokkal rendelkező autóipar, ami Délkelet-Ázsia legnagyobbjának számít, és mintegy tíz százalékkal járul hozzá Thaiföld gazdasági teljesítményéhez. A BMW, a Ford, a GM, a Honda, a Mazda, a Mercedes, a Mitsubishi, a Nissan, a Toyota és a Volvo csak néhány azon gyártók közül, amelyek üzemeket működtetnek Thaiföldön. Thaiföld emellett gyorsítja a belső égésű motorok kivonásának ütemét. 2030-ra az új autók 50 százalékának tisztán elektromos meghajtásúnak kell lennie - pár éve a cél még 30 százalék volt. Kína a közelmúltig csak Hainan tartományban döntött a belső égésű autók értékesítésének betiltásáról, de csak 2030-tól, holott 2017 óta állandóan napirenden van az egész országra vonatkozó tiltás. A központi kormány viszont csak most döntött. Meglepő módon a belső égésű új autók árusítását csak 2060-ban tiltják be. Szakértők szerint Kína az új ötéves tervvel átállítja gazdaságát, és továbbra is lehetőséget ad a belsőégésű motornak és a szintetikus üzemanyagoknak, valamint az üzemanyagcelláknak. “Az OEM gyártók számára az új időpont azt jelenti, hogy továbbra is több vasat kell a tűzben tartaniuk” - mondta Andreas Radics, a Berylls Strategy Advisors ügyvezető partnere. “Egyrészt meggyőző e-autó-kínálatra van szükségük, különösen a megavárosok számára.

Mit tegyen a dízelautó-tulajdonos?

Akinek elengedhetetlen az autóhasználat a korlátozással érintett területeken, érdemes körültekintően választani. Mivel dízelből a legtöbb helyen Euro 1-4 között érvényes a tiltás, de már az Euro 5-ösökre is kilátásba helyezték, leginkább a friss Euro 6d-TEMP normát teljesítő modellek jöhetnek szóba. Ha pedig a kiszemelt típus nem kapható Euro 6d-s dízellel, ajánlatos másféle motor után nézni.

Magyarországon egyelőre nem kell nagyon félni. A jogalkotó egyébként a járműpark átlagéletkorát is figyelembe veszi, így az Euro 5-ös dízelek akkor kerülhetnek sorra, amikor a korlátozások a forgalomban lévő járművek kevesebb mint 45 százalékára vonatkoznak - derül ki a Főpolgármesteri Hivatal 2017. novemberi közleményéből.

tags: #ausztriaban #kitiltjak #a #dizel #autokat