A svédnek kicsit belga, Volvónak meg eléggé Ford - így jellemezhető a második generációs Volvo V50, amely egy jól összerakott autó, még ha vannak is bizonyos típushibái. Az évtizedek és a fejlesztésekkel kapcsolatos üzleti érdekek olyan összefonódásokat hoztak az autóiparban, amelyek a V50 esetében a Forddal való együttműködésben csúcsosodtak ki. A modell a P1x padlólemezre épült, amelyen a Focus II, valamint a Mazda 3 és a Mazda 5 is osztozik. Ennek köszönhetően a Volvo V50 és a Focus kombi sziluettje elég komoly egyezést mutat, de a dizájn teljesen különböző: a Volvo formatervezői akkor is jól érezték a letisztult, elegáns stílust.
Motorválaszték és jellemzők
A V50-es motorpalettája a Ford-korszakként ismert időszakot tükrözi, ahol a közös fejlesztések és a költséghatékonyság játszották a főszerepet.
Dízelmotorok
- 1,6-os dízel (PSA-származék): A francia kocsikban HDI, a Fordoknál TDCI, a Volvóban pedig simán csak D (vagy D2) jelöléssel találjuk. A 109 lóerő a mindennapokra elég, de álló helyzetből kicsit nehézkesen mozdítja meg az 1,4 tonna körüli testet.
- 2,0-s dízel (PSA-származék): A 136 lovas kétliteres egység már sokkal inkább kompromisszummentes, kifejezetten jól megy és erősnek érződik.
- 2,4-es D5: A dízelpaletta csúcsa, bár a hazai használtpiacon nagyon ritkának számít.
Benzinmotorok
- 1,6-os (Ford Sigma): A belépőszint, amely használható, de kissé halvány egy ilyen tömegű karosszériához.
- 1,8-as (Mazda L-sorozat): Vitamindúsabb, 125 lóerős teljesítményt nyújt, de számolni kell a megemelkedett olajfogyasztással.
- 2,0-s (Mazda L-sorozat): 145 lóerős, megbízható erőforrás, de ennél is előfordulhat olajfogyasztás.
Sose lesz jobb kétmillióért a Fordból lett Volvónál? - ÉRTÉKBECSLŐ: VOLVO V50 2.0D 2010
Váltótípusok: A Powershift technológia
A Volvo a V50-hez kínált egy duplakuplungos automata váltót is, a Powershiftet, amelyet a Getrag-termékekből fejlesztettek ki a Borg Warnerrel közösen. A 450 Nm nyomatékhatárig használható szerkezet elsőként csak a 136 lovas kétliteres dízelmotorhoz társítható. A váltó felépítése szerint az 1., 3., 5., illetve 2., 4., 6. fokozatok külön tengelyen vannak, amikhez egy-egy kuplung tartozik. Ennek köszönhetően a vonóerő átadása nem szakad meg váltáskor, így az autó nem bólint, a gyorsulás pedig állandó. Városban, a nagy fék-gáz kombinációt a váltó kevésbé kedveli, autópályán viszont kiválóan teszi a dolgát.
| Paraméter | Adat |
|---|---|
| Motor | 2,0D |
| Hengerűrtartalom | 1997 cm3 |
| Max. teljesítmény | 136 lóerő 4000-es fordulaton |
| Váltó | Powershift (Duplakuplungos) |
Gyakori típushibák
Az 1,6-os dízelmotor különösen érzékeny a karbantartásra és a vallásos fegyelemmel betartott olajcsere-periódusra. Jellemző lehet a porlasztócsúcsok kifújása, ami kezeletlenül turbóhalálhoz is vezethet. Előfordulhat gond a főtengelyjeladóval, a nyomásmérő szenzorral, és eltömődhet a részecskeszűrő. A 2,0-s dízelnél a turbó geometriaszögállás-érzékelő potmétere mondhatja be az unalmast, és érzékeny a vákuumrendszer is. Az 1,8-as és a 2 literes benzinmotor esetében az olajfogyasztást a dugattyúgyűrűk leragadása okozhatja. Karosszéria szintjén a bal első sárvédő korróziója fordulhat elő, amit a dobbetét mögé bejutó szennyeződés okoz.
A beltér is volvósan egyszerű, olyan újszerű részletekkel, mint a lebegő középkonzol. Ugyanakkor az ajtóbehúzók fém borítása, valamint a középkonzol fémes elemei viszonylag érzékenyek, puha anyagúak. Gyakori hiba a gyújtáskapcsoló és az elektronikus kormányzár meghibásodása, olykor rakoncátlankodik a csomagtartó zárja, a CD-s rádió pedig nem mindig adja ki a lemezt.