A modern politikai életben a pártok arculata és jelképei folyamatosan megújulnak. Ennek példájaként az MSZP-nek új pártlogója van, a piros szín és a szegfű marad, de Mesterházy Attila szerint a modern dizájn illik az európai szociáldemokrata pártok imázsához. Megújult az MSZP arculata. A szocialista párt logója is megváltozott, jelképe azonban továbbra is a szegfű marad. Az új pártlogót és tipográfiát a szocialisták szombati választmányi ülésén mutatták be. Mesterházy Attila azt mondta: az MSZP új arculata épít a hagyományokra - nem változik a párt elnevezése, a megjelenésében meghatározó piros szín és jelképe, a szegfű sem -, azonban az eddiginél modernebb, illeszkedik az európai szociáldemokrata pártok imázsához. A pártelnök hangsúlyozta, hogy az MSZP megújulása két évvel ezelőtt kezdődött, először új alapszabályt fogadtak el, megváltoztatták a pártszervezet felépítését, új vezetőséget választottak, majd megújították programjukat, e folyamat vége az arculatváltás. Szerinte mindez azt bizonyítja, hogy a szocialista párt képes változni, tanulni a hibáiból, és egy választási vereség után talpra állni. Kevesen hittek ebben, de mára nem kérdés, hogy az MSZP nélkül nincs kormányváltás.
A Szociáldemokrata Gondolat Középpontjában: A Dolgozók
A szociáldemokrata gondolkodás alapja a dolgozók és a munkásosztály helyzetének javítása. Miért éppen a dolgozók? Miért a munkásosztály? A demokratikus szocialista gondolkodás középpontjában a dolgozók, a munkásosztály áll. A szociáldemokrata gondolkodás szerint ennek nem pusztán erkölcsi, hanem mélyebb gazdasági és politikai okai vannak.
A Magyarországi Szociáldemokrata Párt Története (MSZDP)
A Magyarországi Szociáldemokrata Párt (röviden: MSZDP) 1890. december 7-én alakult magyar szociáldemokrata párt. A párt 1890. december 7-én Engelmann Pál Gábor (1854-1916) vezetésével, a II. Internacionálé útmutatásai alapján jött létre, alaptagságát a széteső Magyarországi Általános Munkáspárt tagjai biztosították.
Kezdeti Célkitűzések és Belső Feszültségek
A párt legfontosabb célkitűzései között a tőkés társadalmi berendezkedés felszámolását, a termelőeszközök köztulajdonba vételét, az általános választójog megteremtését, munkásvédő törvények elfogadását fogalmazta meg. Engelmann 1892-ig állt a párt élén, ezután a párt vezetésében nézeteltérések jelentkeztek, radikális és mérsékelt szárnyakra bomlott, miközben az MSZDP egyre inkább egy reformista szemlélet hatása alá került. A párt útkeresésére jellemző, hogy míg az első világháború kitörése előtt pacifista, háborúellenes politikát folytatott, annak befejezése után azonban már saját érdekeiben álló társadalompolitikai érvekkel igazolta annak jogosságát.
A Tanácsköztársaság Időszaka és Újjászerveződés
Az őszirózsás forradalmat követően ellenzéki koalícióra lépett a forradalomban részt vevő pártokkal, majd, így sem tudván úrrá lenni a kialakult politikai válságon, a gyűjtőfogházban lévő kommunista vezetők segítségét kérték. A két párt, vezetőik döntése nyomán, 1919. március 21-én egyesült, és kikiáltották a Tanácsköztársaságot. A Tanácsköztársaság bukása után a Magyarországi Szociáldemokrata Párt Peyer Károly és Peidl vezetésével reformista alapokon szerveződött újjá, a II. Internacionálé tagpártja lett. 1921-ben a párt megkötötte a Bethlen-Peyer-paktumot, aminek eredményeként a pártot nem tiltották be, működését szigorú korlátok között bár, de engedélyezték.
Parlamenti Évek és Kiemelkedő Személyiségek
Miután az 1920-as választást bojkottálta, az MSZDP 1922-ben indult először a parlamenti választásokon, ahol 17%-kal a második legerősebb párt lett, a Nemzetgyűlésben 25 mandátumot szerzett. Az emigrációból 1924-ben hazatért Weltner Jakab, 1929-ben pedig Garami Ernő és Buchinger Manó. A harmincas években tűnt fel kiváló parlamenti szónokként a legendás Kéthly Anna, akiről az a mondás járta, hogy „egy férfi van a magyar parlamentben, az is nő”. Magyarországi Szociáldemokrata mozgalom kiemelkedő személyisége Kéthly Anna volt. Ő rá emlékezünk.
A Párt Túlélése a II. Világháború és a Kommunista Hatalomátvétel idején
1944-ben az SZDP illegalitásba kényszerült, vezetőit a Gestapo letartóztatta, sokakat közülük koncentrációs táborba hurcoltak (például Peyer-t, Buchinger-t), többen a nyilas terror áldozatául estek (mint Mónus Illés). 1945 után a demokratikus átalakulás kérdései a párton belül ismét kiélezték a jobboldal, centrum és baloldal közötti ellentéteket, ezek az ellenségeskedések végül pártszakadáshoz vezettek. A párt jobbszárnyát 1948-ban kizárták, a maradék pedig Szakasits Árpád vezetésével 1948-ban egyesült a Magyar Kommunista Párttal. A párt 1948-ban egyesült a Magyar Kommunista Párttal, majd 1989. január 9-i újjáalakulásáig csak az 1956-os forradalom idején működött átmenetileg önállóan.
Újjáalakulás a Rendszerváltás Korában és Küzdelmek
1989-ben, a rendszerváltás során a történelmi párt újraalakult Magyarországon. A novemberi kongresszuson három irányzat jött létre. A „Magyarországi Szociáldemokrata Párt” néven működő párt elnökévé Petrasovits Annát választották. Az MSZDP tagja volt az Ellenzéki Kerekasztalnak; többek közt az SZDSZ, a Fidesz és az FKgP mellett a négyigenes népszavazás egyik kezdeményezője. Az ún. „balszárny” egy része, Révész András hívei három évig különváltak (Független Szociáldemokrata Párt).
Az MSZDP az 1990-es magyarországi országgyűlési választáson 3,55%-ot ért el, így nem jutott a Parlamentbe. Ezután 1992-ben zavaros platformharcokban az elnöknőt leváltották, Borbély Endre és Király Zoltán egy-egy évi elnöksége után másfél évtizedig Kapolyi László lett a párt vezetője. A Kapolyi-vezetéssel elégedetlen szociáldemokraták kiléptek és megalapították az úgynevezett „Történelmi” Szociáldemokrata Pártot. Kapolyi a Kádár-rendszerben ipari miniszter volt, a rendszerváltás után egy energia-nagyvállalat tulajdonosa lett. Elnöksége alatt pártja a Magyar Szocialista Párttal lépett szövetségre, annak politikáját támogatta. A párt az MSZP „zsebpártja” lett, tagjai MSZP listán, az MSZP színeiben jutottak be a parlamentbe és ott sem alkotnak külön frakciót. A 2007-es, 2008-as évek belső feszültségei folytán folyamatosan ülnek át egykori MSZP-sek az MSZDP soraiba, és alakítják meg saját frakciójukat az egyes önkormányzatokban. A 2010-es országgyűlési választáson viszont önállóan indultak.
Újabb Átalakulások és Jogi Kihívások
2013. május 26-án a párt kongresszusa a több mint 120 éves szervezet jogutód nélküli megszüntetése és egy új szervezet megalapítása mellett döntött, majd Schiller Lászlót elnöki hatáskörbe emelte, aki ezután bejelentette az akkor 123 éves párt megszűnését. Mindezt azonban később a Fővárosi Törvényszék - első fokon - érvénytelennek nyilvánította. Az új szervezet neve Magyar Szociáldemokraták Pártja (SZOCDEMEK) lett. A törvénytelen kongresszuson a küldöttek az új szervezet elnökévé választották Schmuck Andort, ügyvezető elnökké Árok Kornélt, főtitkárrá Suha Györgyöt.
Az MSZDP a 2014. évi országgyűlési választásokon önállóan indult. A párt 14 egyéni jelöltet indított, és ezek mindössze 937 szavazatot szereztek, amely a leadott szavazatok 0,02%-a. Kapolyi László pártelnök halála (2014. november 28.) után a párt jelentős újjászervezésbe kezdett. A 2015. márciusi tisztújító kongresszuson pártelnökké választották Andráska Lászlót (korábbi budapesti elnököt), alelnökké Szőcs Sándort, főtitkárrá pedig Csiszár Zsoltot. Mindemellett megválasztásra került egy kilencfős elnökség és egy szintén kilencfős Országos Ellenőrző Bizottság, melynek élére Batuczky Mártát nevezte ki a kongresszus.
Jelképek és Modern Célok
Az MSZDP 2015 decemberében tartotta meg ünnepi kongresszusát megalapításának 125. évfordulója alkalmából. A kongresszuson új alapszabályt fogadtak el és megerősítették elnöki tisztségében Andráska Lászlót. Alelnöki pozícióban maradt Szőcs Sándor, másik alelnökké Csiszár Zsolt korábbi főtitkárt választották. Újraválasztották az elnökség tagjait is. Ebben az időszakban az MSZDP sokat dolgozott azon, hogy ismét méltó helye legyen a nemzetközi szociáldemokrata mozgalomban. Az MSZDP a likvid demokrácia elvét támogatja, szorosan együttműködik az ezt képviselő Likvid Demokrácia mozgalommal. A Népszavával történt megállapodás keretében 2015-től minden MSZDP-tag és szimpatizáns 10%-os kedvezménnyel fizethet elő az egykori szociáldemokrata pártlapra.
2017. április 1-től Hasilló László lett a párt elnöke, aki egy 2021 szeptemberi interjúban kritizálta az ellenzéki pártokat, köztük az MSZP-t is, amiért azok szerinte látszatból tartanak szociáldemokrata elemeket a programjukban, miközben ők az igazi szocdem párt, ezen kívül nehezményezte, hogy a 2021-es ellenzéki előválasztáson nem engedték a párt jelöltjeit indulni, ettől függetlenül terveztek jelölteket állítani a 2022-es választásokra. Elmondta azt is, hogy anyagi okokból nem tagjai már a Szocialista Internacionálénak. A választáson nem sikerült elindulniuk, mert nem tudták teljesíteni annak feltételeit. Mivel a párt nem tudott indulni a 2018-as és a 2022-es parlamenti választásokon sem, a bíróság 2023 tavaszán egyesületté minősítette vissza, majd 2024. szeptember 6-án sikerült ismét párttá minősíttetni.
Pártpolitikai Akciók és Támogatások
Az MSZDP „Mezőhegyesi Konzultáció" néven aláírásgyűjtő akciót szervezett a mezőhegyesi ménesbirtok földjeinek egyben maradásáért. A petíció terjesztésébe civilek mellett az MSZP, az Együtt és a Jobbik helyi képviselői is csatlakoztak. Az összegyűlt aláírásokat Andráska László juttatta el Orbán Viktor miniszterelnöknek, neki írt levelében a földárverések azonnali leállítását kérte a helyiek megélhetése érdekében. Az MSZDP és annak Mezőgazdasági Munkacsoportja kiáltványt fogalmazott meg a helyieknek. A 2016. február 28-án tartott salgótarjáni időközi önkormányzati választásokon a helyi választási bizottság jelölőszervezetként az MSZDP-t is nyilvántartásba vette. Az akkor frissen (újjá)alakult helyi szervezet végül nem állított polgármesterjelöltet. A 2016. június 5-én tartandó dunaújvárosi időközi önkormányzati választásokon Orha Zoltán független képviselőjelöltet támogatta a párt, aki 19 szavazattal (1,56%) a 7. helyen végzett.
A Párt Szervezeti Felépítése és Működése
A pártvezetőség hetenként ülésezett. A pártválasztmány rendszerint negyedévenként tartotta üléseit. A Főváros környéki végrehajtó bizottság 1936-ban jött létre a főváros környéki választókerületből. A pártvezetés 1909-ben pártértekezletet tartott. A párttagok szervezeti életet a szakszervezetekben éltek.
Jogvédelmi és Szakmai Tevékenység
A jogvédő iroda célja a jogi tanácsadás nyújtása volt a párttagoknak és a hozzá forduló munkásoknak. A jogvédő iroda munkabérügyekkel is foglalkozott. Az 1906. június 3-5-i XIII. pártgyűlésen merült fel a nem magyar anyanyelvű munkások szervezésének szükségessége.
Választási Eredmények Áttekintése
Az MSZDP választási szereplése az évek során változó képet mutatott:
| Év | Választás Típusa | Szavazatok Aránya | Mandátumok Száma |
|---|---|---|---|
| 1922 | Országgyűlési | 17% | 25 |
| 1990 | Országgyűlési | 3,55% | 0 |
| 2014 | Országgyűlési | 0,02% | 0 |
A 2018-as és a 2022-es parlamenti választásokon a párt nem tudott elindulni.
tags: #szocialdemokrata #part #emblema