A szívósor fontos szerepet játszik a motor működésében, hiszen felelős a megfelelő mennyiségű és minőségű levegő bejuttatásáért. Az optimális levegő-üzemanyag keverék biztosítása érdekében kulcsfontosságú, hogy a szívósor megfelelően működjön. A szívósor a motor egyik alapvető eleme, amely a levegő beszívását irányítja a hengerekbe. A szívósor hibái számos tünetet okozhatnak, melyek sokszor könnyen összekeverhetőek más alkatrészek meghibásodásának jeleivel. A szívósor hiba jelei gyakran rejtettek, de ha időben felismerjük őket, sok kellemetlenségtől és komolyabb problémától kímélhetjük meg magunkat.
Általános tünetek és következmények
A szívósor hibája gyakran jár együtt a motor teljesítményének csökkenésével. Amikor a szívósorban elzáródások vagy szivárgások keletkeznek, a motor kevesebb levegőt kap, ezáltal csökken az égés hatékonysága. Ez befolyásolja az üzemanyag-fogyasztást. Mivel az égési folyamat nem lesz optimális, a rendszer több üzemanyagot használ fel ugyanazon teljesítmény eléréséhez. A szívósor hibái hozzájárulhatnak a károsanyag-kibocsátás növekedéséhez, mivel az égés nem lesz teljes. Ez rossz hatással van a környezetre és a jármű katalizátorára is, amely idővel károsodhat a nem megfelelő égési folyamat miatt.
A szívósor hibája nehezítheti az autó beindítását, különösen hideg motor esetén. Az indítási problémák azért jelentkeznek, mert a levegő és üzemanyag aránya nem megfelelő az égési folyamat kezdetén, ami időigényesebb beindulást eredményez. Egy másik jel lehet a motor túlmelegedése, amely a szívósor hűtési funkciójának hiányosságából eredhet. A szívósor megfelelő működése kulcsfontosságú a motor hőmérsékletének szabályozásában is. A szívósor hibája gyakran jár együtt hangosabb motorhanggal és fokozott rezgéssel. Ha a levegőáramlás nem szabályozott, a motor zajosabb lehet, és az autó rázkódása is érezhetően megnő. A szívósor szivárgása komoly problémákat okozhat, mivel a bejutó levegő nem megfelelő helyre kerül. A szivárgás gyakran észrevehető a motor hirtelen leállásában vagy alapjárati ingadozásban.
Specifikus alkatrészek és hibák
EGR szelep és a szívócső
Az EGR szelep egy kicsi alkatrész, amelyet arra fejlesztettek ki, hogy meghatározott mennyiségben lehetővé tegye a kipufogógázok beáramlását a szívócsonkba. Amint a motor eléri az üzemi hőmérsékletet és a fordulatszám megnő, a szelep, függetlenül attól, hogy vákuumos vagy elektronikus vezérlésű, fokozatosan kinyílik, lehetővé teszi a kipufogógázok beáramlását az égéstérbe, ahol ezek a levegő-üzemanyag-keverékkel vegyülnek. Ha kellőképpen csökkentjük a sebességet, vagy megállunk a járművel, a szelep fokozatosan bezárul, és elzárja a kipufufógázok áramlásának útját.
Az EGR szelep hibája gyakorlatilag kétféle lehet. Ha a szelep folyamatosan nyitva van, ez a tünet azzal jár, hogy a kipufogógázok folyamatosan ömlenek a szívócsonkba. Alacsony (az alapjáratnál nagyobb) fordulatszámon a motorból kopogó hang hallatszik. Hangos robbanások is előfordulhatnak. A jármű nem megy át az emissziós teszten. Ha a szelep folyamatosan elzárja a kipufogógáz visszaáramlását a szívócsonkba, akkor is a jármű nem megy át az emissziós teszten. A szénhidrogén-kibocsátás növekedését nem kizárólag a nyitva maradt EGR-szelep okozhatja.
A szívószelep kokszolódása (TSI/TFSI motorok)
A 2. és 3. generációs benzines motorok (1.2 TSI, 1.4 TSI, 1.8 TFSI) szinte mindegyikét érinti a szívócsatorna és a szívószelepek kokszolódása. Közvetlen befecskendezés (TSI/TFSI) esetén a benzint nagy nyomással, közvetlenül az égéstérbe fecskendezik, teljesen kikerülve a szívószelepeket. A probléma forrása: A szelepek így csak tiszta levegővel, valamint a kartergáz-visszavezetésből (PCV) és az EGR-ből származó olajpárával és korommal találkoznak. Mivel az üzemanyag-adalékok soha nem érintik ezt a területet, hatástalanok. Az egyetlen valódi megoldás a fizikai tisztítás. Ehhez le kell szerelni a szívósort, és a lerakódást mechanikusan kell eltávolítani. Ennek legelterjedtebb és leghatékonyabb módja a dióhéjas tisztítás, ahol nagy nyomással dióhéj-őrleményt fújnak a szelepekre. A dióhéjas tisztítás ára motortípustól (mennyire bonyolult a szívósor leszerelése) függően jellemzően 100.000 és 160.000 Ft között mozog.
Dióhéjas szelephát- és szívósor tisztítás 2. rész - Hosszútávú tapasztalat
Légmennyiségmérő (MAF szenzor) hibái
Ilyen hibát okozhat még pl. a légmennyiségmérő. A lényege, hogy a beömlő levegő mennyiségét megmérje és az elektronika ennek megfelelően állítja elő a keveréket. Erre egy hideg motor sokkal érzékenyebb, mint egy meleg. Ha nem cseréled megfelelő időközökben a levegőszűrőt, vagy nem gyári minőségűt teszel bele, akkor az a fényes tükör bemattul és nem mér pontosan. Ekkor a számítógép nem tudja meghatározni pontosan a levegő-üzemanyag mennyiségét és nagyon nehezen fog beindulni a masina. (Levegőszűrőnél az 5 mikron alatti porszemek a legveszélyesebbek erre az eszközre. Az utánépítettek nem igazán szűrik az ez alatti átmérőjűeket.) Ha már nagy nehezen beindult, az alapjárat valóban úgy alakul, ahogy írtad. A levegőmérleget szerintem mindenképpen tisztítsátok meg! A szerelővel csináltasd meg, mert qrva drága.
Fojtószelep (pillangószelep) problémák
Nekem is van egy ugyanilyen octáviám / BCA kód, 55 Kw .1.4 16v 2002-es /és sajna hasonló problémákkal küzdök. Én egy 1998-as 1.6-os AEE-s motorkódú Skodával szenvedek. A probléma úgy kezdődött, hogy csak a gázpedál enyhe benyomásával indult az autó, az alapjárat kb. 550 és ha elengedtem a gázt az autó megállt. Ha már bemelegedett, lehetett vele autózni. A szervizben valamit ügyködtek a kollégák, most annyit változott a helyzet, az autó gázadás nélkül indul, az alapjárat 1200 és 2100 között ingadozik. Ámde ha lehúzzuk a fojtószelep csatlakozóját, a hiba ugyanaz, mint amivel kezdtem, és az autó 2500-as fordulaton rángat. Sem alatta, sem fölötte. Legvalószínűbbnek a zárt fojtószelep érzékelőjét (CTP switch) érzem, ellenőrizni kellene a kapcsoló működését (nulla gáz mellett a 3 és 7 pontok között rövidzár, egyébként szakadás), a csatlakozási pontok stabilitását, illetve a bekötő vezetékeket is meg lehet nézni. Ellenőriztem az általad javasolt hibalehetőségeket, a zárt fojtószelep érzékelő tökéletesen működik, a szöghelyzet jeladónál is jók az ellenállás értékek, annyi különbséggel hogy az 5,7 láb között zárt fojtószelepnél az érték csak 1300 körül van, nem éri el az 1500-1600-as tartományt, a csatlakozók jók, vezetékszakadás sincs, az autó továbbra sem jó. Van egy 1997-es Octaviám, pár napja cseréltek benne fojtószelepet, mert a fogaskereke elkopott és nagyon ingadozott az alapjárat. Ezt követően jöttek a gondok: eleinte csak hideg indításnál, de mostanra már édes mindegy, hogy mikor. A gond a következő: akár melyik fokozatba teszem, 1200-1400 rpm-nél azonnal visszafojtja a motort és nem reagál a gázra csak ha belekuplungolok. Menet közben gondol egyet és akár milyen fokozatban is vagyok benyomja a motorféket úgy, hogy majd lefejelem a kormányt (rángat kegyetlenül). Boschnál bemérték, de a hibakód semmi rendellenességet nem lát.
Hőmérséklet-érzékelők hibái
Előtte diagnosztizálták, a szoftver jelezte a vízhőmérséklet érzékelő hibáját is, de lévén, hogy eddig nem okozott galibát, ezzel a szerviz nem foglalkozott. Másnap nehezen, csak harmadszorra indult az autó, melegen már persze könnyen. A szervizben azt mondták, hogy lehet ez a vízhőmérséklet-mérő hibája, mert melegnek érzékeli a motort, ezért nem ad az elektronika hidegen dúsabb keveréket. Kicserélték a hőérzékelőt, másnap hidegen az autó ugyanolyan rosszul indult. Lehetséges, de szenzor csere óta nem produkál hőmérsékleti hibát. Az Octaviában van külön beszívott levegő és vízhőmérséklet szenzor. Ez utóbbit cserélték, ennek a hibája megszűnt. Ha a hőmérséklet jeladó a hibás, akkor erről a legkönnyebben úgy tudsz meggyőződni, hogy a kocsit rögtön üresbe teszed és nézed a motorfordulatszámot. Ha megemeli az elektronika 1250-re akkor ez okozza a galibát.
A hűtőfolyadék hőmérséklet-adó az 4 kivezetéses, feltételezés: az 1.-3. láb között a következő ellenállásértékek mérhetők:
| Hőmérséklet (C°) | Ellenállás (Ohm) |
|---|---|
| 0 | 5000-6500 |
| 20 | 2225-3000 |
| 40 | 1000-1500 |
| 60 | 550-700 |
| 80 | 275-375 |
Diagnosztika és javítás
Ha az autó elektronikus EGR szeleppel rendelkezik, a hibaelhárítás egyszerűbb lesz, mivel ebben az esetben a műszerfalon található egy motorhiba jelző (Check Engine) vagy MIL lámpa, ami lehetővé teszi, hogy kiderítsük, a motor melyik rendszerében jelentkező hiba miatt gyulladt ki a lámpa. Egy utángyártott szkenner segítségével leolvashatjuk a hibakódokat a számítógép memóriájából, amiből megtudhatjuk, melyik az a rendszer vagy alkatrész, amelyik a problémát okozza. Fontos, hogy az öndiagnosztika nem mindig jelez hibát, mert elektromosan rendben lévőnek találhatja az alkatrészt, viszont a diagnosztikai készülékkel a mért adatokat kellene megnézni, hogy az üzemállapotnak megfelelőek-e. Mindenképp érdemes ellenállásmérővel megmérni a kábelt, mérés közben pedig mozgatni. A szerelővel csináltasd meg, mert qrva drága.
Az 1.5V-os lambda szonda jel benzinben szegény keverékre utal. Bár ez utóbbit jelzi az elektronika, ha hibás. A lambda nem működik, amíg hideg a motor, annak kell 10 perc mire felfűt és figyelembe veszi a computer. Elnézést 1.5v = dús keverék, indulás után van-e valamilyen szag a kipufogóból?
A szívósor állapotát rendszeresen ellenőrizni kell, különösen akkor, ha a fenti jelek valamelyike jelentkezik. A megelőző karbantartás nemcsak pénzt takarít meg, de hosszú távon növeli a motor élettartamát is. A szívósor tisztítása sok esetben megoldhatja a kisebb problémákat, amelyek a szennyeződések és lerakódások miatt keletkeznek. Egy tisztítási folyamat során a lerakódásokat eltávolítják, ami helyreállítja a levegőáramlást és a motor teljesítményét. Ha a szívósor hibájára utaló jeleket tapasztalunk, érdemes azonnal szakszervizhez fordulni. A szakemberek diagnosztikai eszközökkel pontosan meg tudják határozni a hiba forrását és mértékét, így gyorsan és hatékonyan tudnak beavatkozni.
A szívósor hiba jelei rendkívül változatosak lehetnek, de az időben történő felismerés és javítás jelentősen csökkentheti a meghibásodásokból eredő költségeket és kellemetlenségeket.