Szabadegyháza közlekedési infrastruktúrája jelentős fejlesztéseken esett át az elmúlt években, különösen a 62-es számú főút elkerülő szakaszának megépítésével és a vasúti átjárókhoz kapcsolódó szabályozásokkal. Ezen fejlesztések és a velük járó kihívások kiemelt figyelmet igényelnek a helyi lakosok és az átutazók részéről egyaránt.
A szabadegyházai elkerülő út és annak hatásai
Átadták a forgalomnak a 62-es számú főút Szabadegyháza-ipartelepet elkerülő 2,9 kilométer hosszú szakaszát 2018 augusztusában. A fejlesztés európai uniós és költségvetési forrás felhasználásával a NIF Nemzeti Infrastruktúra Fejlesztő Zrt. beruházásában valósult meg.
Az elkerülő út építése már 2017 júliusában, az ünnepélyes alapkő-letételnél is témát szolgáltatott, és nem állt meg a fejlesztés Szabadegyházán 2017 márciusában sem. A 62-es főúton a Székesfehérvár és Dunaújváros között közlekedők már hónapok óta reménykedve várták, hogy Szabadegyháza határában megszűnjön a jelzőlámpás irányítás.
A Szabadegyháza-Ipartelepet elkerülő út műszaki átadása lezajlott, és néhány héten belül a forgalomba helyezés is megtörtént. Egriné Ambrus Andrea, Szabadegyháza polgármestere már a 2017 januári munkaterület-átadáson és 2017 júliusában is számos aggályt fogalmazott meg az elkerülő úttal kapcsolatban.
Szabadegyháza község földrajzi sajátossága, hogy a község központi részétől távolabb, a 62-es út melletti ipartelepen él a lakosság kb. 20%-a, így az új nyomvonal nem elkerüli a települést, hanem kettévágja, hiszen az ipartelep és a község között húzódik az. Kétségtelen, hogy a korábbi, közel tíz évvel ezelőtti tervekhez képest több ponton sikerült eredményt elérni.
Ezek közül a legfontosabb változás, hogy az eredeti elképzeléseket módosította a NIF Zrt., és a 62-es főút és a Budapest-Pécs vasútvonal kereszteződésében nem szűnik meg a szintbeli vasúti átjáró. Korábban a vasútfejlesztési elképzelések miatt került be ez a tervekbe. A vasúti átjáró megmarad, ezáltal a két településrész közötti forgalom jórészt nem az elkerülő úton, hanem a jelenlegi 62-es úton bonyolódik majd.
Emellett a buszközlekedés is csak így biztosítható, például a Székesfehérvár-Dunaújváros között közlekedő helyközi járatok nem tudtak volna megállni Szabadegyházán, a jelenlegi vasútállomás-bejárónál, csak a lakótelepen. Ez pedig még inkább megnehezítette volna a szabadegyházai lakosok Dunaújvárosba eljutását, ami most is csak úgy lehetséges, ha a községből kisétálnak a több kilométerre lévő "trafóházhoz".
Csomópontok és forgalmi rend az elkerülő úton
Szabadegyháza közigazgatási területén három helyen lehet letérni az új 62-es nyomvonalról:
- Dunaújváros felől nézve az 1. csomópontnál (szárítói csomópont) csak jobbra lehet kanyarodni (célforgalom a helyi lakosok és a buszközlekedés számára). A balra kanyarodás - a szárító felé - itt tilos! (Betakarítási időszakban a szárítónál megjelenő többlet-kamionforgalom még inkább veszélyezteti a biztonságos közlekedést.)
- A második csomópont az ipartelepi csomópont, itt térhetnek le azok, akik a gyárhoz, illetve az ipartelepre szeretnének eljutni.
- A harmadik csomópont a vasútállomás felé (az adonyi elágazáshoz közel eső) pedig csak jobbra kanyarodást engedélyez, ha valaki a vasútállomás felől szeretne bejutni a településre.
Ha Székesfehérvár felől nézzük, az első leágazásnál, az adonyi lehajtó után csak balra lehet kanyarodni, a második csomópontnál lehet az ipartelepet megközelíteni, ugyancsak balra kanyarodva, valamint a harmadik csomópont (a szárítói, vastaghalompusztai) csak jobbra kanyarodást enged, a balra kanyarodás itt is tiltott. A szárítói csomópontnál tehát a keresztirányú forgalom, valamint a jobbra kis ívben kanyarodás engedélyezett, csak a balra nagy ívben kanyarodás tiltott.
A munkaterület-átadásnál és az elmúlt években több alkalommal is jeleztük ezt a problémát az illetékesek felé. Számtalan levelezés, telefonos és személyes egyeztetés után jutottunk el odáig, hogy megmarad a vasúti átjáró, és a legveszélyesebbnek ítélt vastaghalompusztai (szárítói) csomópontban 60 km/h-s sebességkorlátozást írnak elő, a 62-es főúton általános 90 km/h-s sebesség helyett.
Az egész elkerülő szakaszon (az 1. és 3. csomópontok között) hármas tiltó tábla van: lassú járművek, lovaskocsik és kerékpárosok részére. Eredetileg az elkerülő szakaszon kívül is kihelyezték a tiltó táblát, azonban kifogásoltuk, hogy az érintettek nem tudnak eljutni például Szabadegyházáról Perkátára. A forgalomba helyezéshez is azzal a feltétellel járultunk hozzá, hogy ezeket a tiltó táblákat leveszik, mivel nincs alternatív útvonal, ahol ezek közlekedhetnének.
A másik kitétel az volt, hogy a sebességkorlátozás mellett fizikai, illetve pszichés tényezők is segítsék a biztonságos közlekedést (különösen a szárítói csomópontnál közlekedők biztonsága érdekében), ezért megkeresték a Nemzeti Útdíjszolgáltatót és a Rendőrséget, hogy VÉDA-kapuval segítsük elő a szabályok betartását. A Rendőrség válasza a mai napon érkezett meg, mely szerint a Rendőrség 2018-19-ben nem tud forrást biztosítani új VÉDA-kapu létesítésére. Amennyiben az önkormányzat biztosítja a forrást (közel 64 millió Ft), a Rendőrség lefolytatja az eljárást és a kivitelezést.
A közvilágítás kiépítése is felmerült az ún. vízműúton a csomópontig, hiszen Vastaghalompusztától ki van építve a közvilágítás, viszont a csomópont mindkét irányába a közvilágítás már egyértelműen jelezné a 62-es főúton közlekedőknek, hogy lakott területre érnek és csökkentsék a sebességet, fokozottan figyeljenek a keresztező forgalomra. Ezt a felvetést elutasították, mondván nem a projekt része, erre nincs keret, a terveket már nem lehet átdolgozni. Ettől függetlenül nem mondtak le a tervről, a közvilágítás-fejlesztési elképzeléseik közé beépítik a csomópont megvilágítását.
Korábbi felvetéseikre szinte kivétel nélkül azt a választ kapták, hogy észrevételeiket a korai üzemeltetési szakaszban elvégzendő közlekedésbiztonsági audit során vizsgálják felül.
A régi 62-es út sorsa és az önkormányzati tulajdon
Hogy mi lesz a jelenlegi 62-es sorsa? Egy tíz évvel ezelőtti megállapodás értelmében a jelenlegi 62-es főút egy az egyben átkerült volna az önkormányzat tulajdonába és üzemeltetésébe, mondván minden olyan út, ami nem a 62-es főút része, helyi közútnak számít. Az akkori, ma már elfogadhatatlan megállapodás értelmében a jelenlegi nyomvonal felújítás nélkül, az akkor megtekintett állapotban szállt volna át a helyi önkormányzatra. Ezt a megállapodást - ugyancsak több fordulós egyeztetés után - sikerült módosítani, és itt köszönetet mondanak a Magyar Közút vezetésének a pozitív, kompromisszumkész hozzáállásáért.
Az elfogadott megállapodás értelmében a 62-es út nyomvonala mellett a vasúti átjáró előtti-utáni szakasz a körforgalomig és a körforgalomtól az új 62-esig (2. csomópont) terjedő 125 méteres szakasz továbbra is a Magyar Közút tulajdonában és kezelésében marad. A 2008-as megállapodás értelmében ez is az önkormányzat feladata lett volna. De így a téli hóeltakarítási-síkosságmentesítési munkák is könnyebben megoldhatók.
Szabadegyháza Község Önkormányzata - a korábbi megállapodástól eltérően - átveszi a vasútállomástól a jelenlegi 62-esig, a "trafóházig" terjedő szakaszt, miután később az út-, járdaépítési és közvilágítási korszerűsítési feladatok is egyszerűbben kivitelezhetők. A körforgalomtól a lakótelep végéig terjedő szakasz átkerül az önkormányzat tulajdonába és kezelésébe, a lakótelep végétől a szárítói csomópontig, az ún. "vízműtelepi" út pedig jelenleg is a fenntartásukban van. Ezt az utat 6 méteresre kiszélesítették, felújították, így ezzel az úttal egy ideig remélhetőleg nem lesz jelentős probléma.
Azon az útszakaszon, ami az önkormányzat tulajdonába és kezelésébe megy át, az önkormányzat saját maga határozhatja meg - bizonyos keretek között - a forgalmi rendet, így akár a súlykorlátozást, a sebességkorlátozást is. A lakótelepről nem lehet kitiltani a buszközlekedést, hiszen ezzel elzárnák a lakótelepi lakosokat a tömegközlekedéstől.
Összegezve: a 62-es út elkerülő szakasza nemzetgazdasági szempontból örvendetes, hiszen a település belterületi szakaszát elkerüli a nagyobb teherforgalom, a két nagyváros - Székesfehérvár és Dunaújváros - között időben is lerövidül a távolság, amely a közlekedőknek mindenképpen kedvező. Szabadegyháza Község Önkormányzatának azonban a településen élők érdekeit, biztonságát is figyelembe kell vennie, így például azt, hogy az eddig biztonságosan járható "vízműtelepi, szárítói út" az egyik legveszélyesebb kereszteződéssé válik, főleg ha a lakótelep felől érkezők nehezen látják a Perkáta felől érkezőket, a nagyobb útív miatt - nem beszélve arról, ha valamelyik évben kukoricát vagy magasabbra növő kultúrnövényt vetnek a táblába.
Érveléseink ugyanúgy védik azt a néhány száz embert, akik rendszeresen, naponta többször közlekednek ebben a kereszteződésben (pl. munkába, boltba, orvosi rendelőbe mennek), és nem feltétlenül fognak több kilométert kerülni, főleg ha még így három vasúti átjárón is keresztül kell menniük. Gyerekekről, idősekről is szó van, akik gyakran megszokásból közlekednek. Természetesen intenzív, alapos tájékoztató kampánnyal őket is rá kell vezetni a körültekintő közlekedésre, de tudjuk, hogy sajnos még biztonságosabb, jobban megtervezett útszakaszokon is történhetnek balesetek. A sebességkorlátozó tábla csak akkor ér valamit, ha azt be is tartják, és egy gyalogos, kerékpáros, netán mozgássérült kocsival közlekedőknek idő kell, hogy átérjenek a túloldalra, még akkor is, ha jól belátható egy útszakasz...
Az önkormányzat a forgalomba helyezéshez bizonyos feltételekkel hozzájárul, ám a jövőben fokozottan és folyamatosan figyelemmel kíséri a helyi lakosok közlekedésbiztonságát. Tény, hogy több kérdésben sikerült változtatni az illetékesek hozzáállásán, ám még így is számos aggály van, amit főleg a forgalomba helyezés után fog saját bőrén érezni minden közlekedő lakos és mindenki, aki a községen átutazik. Reményünket fejezzük ki, hogy a közlekedésbiztonsággal kapcsolatos kételyeik alaptalannak bizonyulnak! Balesetmentes közlekedést kívánunk mindenkinek!
Vasúti átjárók lezárásai és karbantartása Szabadegyházán
Vágányszabályozási munkák miatt a szabadegyházai dűlőutak melletti vasúti átjárókat ideiglenesen lezárják. A Pusztaszabolcs-Rétszilas közötti vasútvonalon nagygépes vágányszabályozási munkák miatt 2017. augusztus 28., 21.00 óra és augusztus 29., 6.30 óra közötti időszakban hozzávetőlegesen 60 perc időtartamra a vasúti közlekedés teljes kizárása mellett egyes közúti-vasúti átjárókat teljes szélességben lezártak. Az útlezárás alatt a megkülönböztetett jelzést használó járművek áthaladását ideiglenes átjáró burkolat behelyezésével biztosítják. A korlátozás előírások szerinti kitáblázásáról gondoskodnak.
Az érintett közúti-vasúti átjárók:
- Szabadegyháza állomás 571/572 szelvény (dűlőút)
- Szabadegyháza 578/579 szelvény (dűlőút)
Vasúti átjáró balesetek és közlekedésbiztonság
Újabb vonatbaleset történt Szabadegyházán 2018 júniusában. Személyvonattal ütközött egy gépkocsi vasárnap kora délután a Fejér megyei Szabadegyházán, a Széchenyi utcai vasúti átjáróban. A balesethez a dunaújvárosi hivatásos tűzoltókat és a pusztaszabolcsi katasztrófavédelmi őrs hivatásos tűzoltóit riasztották, akik a katasztrófavédelmi műveleti szolgálat irányítása mellett kezdték meg a műszaki mentési munkálatokat.
2025-ben június 15-ig bezárólag 26 úgynevezett idegenhibás közúti közlekedési baleset történt vasúti útátjáróban. A 26 balesetből 6 halálos kimenetelű volt, amelyekben 8 ember vesztette életét, ezen kívül 3 esemény végződött személyi sérüléssel, amikor 3 ember súlyos, 7 ember könnyű sérüléseket szenvedett. Mindegyik útátjárós baleset a KRESZ be nem tartása miatt következett be, minden esetben a gépkocsivezetők figyelmetlensége okozta a tragédiákat. A balesetek számának visszaszorítása mindannyiunk közös ügye, amelyhez a közlekedési morál javulása elengedhetetlen.
Vasuti Atjarokat Bíztosíto Jelzoberendezesek 1979
Hegyi Zsolt, a MÁV vezérigazgatója kiemelte: „16 éve nem történt baleset a vasút hibájából vasúti útátjáróban, de a felelősség közös, így vasúttársaságként is mindent meg kell tenniük annak érdekében, hogy az átkelés biztonságos legyen. Felelősségünk közös és egy közlekedési baleset mindenkinek fáj. Minden vonat elején dolgozik kollégánk, mozdonyvezetők, akik adott esetben édesanyák vagy édesapák is lehetnek, őket is hazavárják. Mi azt szeretnénk, ha ilyen esetek nem fordulnának elő, ezért szeretnénk visszaszerezni a sorompó piros jelzésének a presztízsét, ezért is dolgozunk közösen a rendőrséggel.”
Óberling József rendőr ezredes, az Országos Rendőr-főkapitányság Rendészeti Főigazgatóság Közlekedésrendészeti Főosztály vezetője, rendőrségi főtanácsadó, az ORFK-OBB ügyvezető elnöke hozzátette: „Elvégeztünk egy országos felmérést, amely során áttekintettük a közlekedési balesetek szempontjából veszélyes, vasúti átjáróval érintett helyszíneket. A MÁV-csoporttal közösen kijelöltünk 50 olyan vasúti kereszteződést, ahol a beavatkozás és az ahhoz kapcsolódó fejlesztés indokolt. Elsődlegesen hat vasúti átjárót jelöltünk ki, ahol összesen tíz kamerát telepít a MÁV-csoport, amely a VÉDA Közúti Intelligens Kamerahálózat rendszerében lesz integrálva.”
A Szabadifürdő megállóhely melletti átjáró a nyári időszakban jelentős gépjármű- és gyalogosforgalmat bonyolít. A kamerák nemcsak a tilos jelzésen áthaladó járműveket rögzítik, hanem a gyorshajtást, valamint sorompórongálás esetén is bizonyító erejű felvételeket készítenek. Ez jelentősen megkönnyíti a szabálysértők azonosítását és a kártérítési eljárások gyorsítását.
Domina Barnabás, a MÁV Személyszállítási Zrt. mozdonyvezetőjének 22 éves szolgálata során 4 megrázó balesete volt, amelyek egész életére rányomták a bélyeget: „Fantasztikus hivatásom van, amit imádok, egyetlen árnyoldala van, mégpedig az emberi figyelmetlenségből bekövetkezett balesetek, illetve az öngyilkos gázolások. 2016-ban gázoltam utoljára, de évekig tartott, amíg ezt fel tudtam dolgozni. Ha valakit elüt a vonat az nem csak személyes, hanem egy családi tragédia is, amit évtizedekig hordoz a család.”
A vasúti átjárók jelzései és a KRESZ
Vélemény szerint összeférhetetlenségnek tekinthető, hogy a közúton közlekedőktől a MÁV Zrt. válasza szerint elvárt, hogy az említett vasúti átjárót - a közutat vasúti sínpárral nem keresztező helyszínen - a KRESZ szerinti vasúti átjáróként közelítse meg és haladjon át rajta (fokozott óvatosság, körültekintés, átlagsebesség, folyamatos áthaladás, forgalmi okból történő megállás tilalma, előzés szabályai stb.), miközben korlátozott látási viszonyok esetén a 83/2004. (VI. A tárgyi helyszínen vasúti sínpár nem keresztezi a közutat, ezért az átjáróhoz szükséges előjelző táblákat nem szükséges kihelyezni. A fényjelző készülék a korábbi vasúti vágány tulajdonosának a tulajdonát képezi, a kezelése és az üzemeltetése is a tulajdonos illetékessége.
Vélemény szerint előfordulhat, hogy az ilyen helyszínek miatt a közlekedők elvesztették a "tiszteletet" a vasúti átjárók felé, hiszen a komolytalan átjárók akár megszokottá is válhatnak. Azonban ha a közlekedőktől elvárt, hogy egy ilyen besorolású, sínnel nem rendelkező átjárót a KRESZ szerint vasúti átjáróként közelítsenek meg, akkor fordítottan is elvárható, hogy a megfelelő kitáblázás időben figyelmeztesse a közlekedőket a vasúti átjáróra.
A vasúti átjárók kitáblázásáról az alábbiakat olvashatjuk (83/2004. (VI. 5. 5.6. rendelet): Kötelező a jelzőtáblák megismétlése a vasúti átjárót jelző és előjelző táblák esetében a 9.9.3. és a 9.9.4. 9. 9.9. 9.9.2. pontok szerint. A vasúti átjáró előtt a megfelelő veszélyt jelző táblát el kell helyezni.
tags: #szabadegyhaza #vasuti #atjaro