A ŠKODA gyártási története és evolúciója: a kerékpároktól az elektromos jövőig

A ŠKODA, a világ harmadik legrégebbi autógyártójának története rendkívül változatos. Az Osztrák-Magyar Monarchia Jungbunzlau városában kezdődött 1895-ben, amikor Václav Klement könyvügynöknek elromlott a szép új német gyártmányú biciklije. Václav Laurin lakatos, a Cseh Bicikli Klub tagja és Václav Klement könyvkereskedő 1895-ben alapították a Laurin & Klement nevű céget a csehországi Mladá Boleslavban. Kezdetben kerékpárokat gyártottak, eleinte Slavia márkanév alatt. Az első két évben még 5 kerékpártípust készítettek és értékesítettek. 1898-ban biciklire segédmotort, a rákövetkező évben már rendes motorkerékpárt is gyártott a cég. Az első motorkerékpár-típus 1899-ben jelent meg. Megbízhatóságának köszönhetően a századfordulóra már Angliába is exportáltak belőlük. Ennek megfelelően a siker nem maradt el, és 1901-ben megszületett első nemzetközi kiállításon szerzett díjazásuk.

Laurin & Klement alapítói kerékpárokkal

A két tulajdonos szerint a versenysportban való részvétel segítheti a fejlesztéseket és sikeres szereplés esetén jó hírnevet hozhat cégüknek. Ezért 1901-ben benevezték gyár egyik dolgozóját, Narcis Podsedníčeket a Párizs-Berlin versenyre, ahol defekt nélkül teljesítette a távot. A következő évben a gyár megnyerte első versenyét, Csehországban.

Az autógyártás kezdetei: Laurin & Klement

1905-től gépkocsigyártásba kezdtek. Első modelljük, a Voiturette A hatalmas sikerének köszönhetően kivívta a cseh autóipar elismerését. Ezzel a sikerrel a Laurin&Klement gyár nemzetközi piaci pozíciója megszilárdult. Az egy literes, kéthengeres V elrendezésű motorral az L&K VOITURETTE A teljesítménye 7 lóerő volt, amely kiemelkedő kezelési és vezetési tulajdonságokkal, valamint kiváló ár-érték aránnyal párosult. A 40 km/h végsebességre képes VOITURETTE A-t a következő években újabb betűkkel jelölt modellek követték.

Laurin & Klement Voiturette A

A Laurin&Klement 1907-ben részvénytársasággá alakult. A nemzetközi piaci részvétel megkövetelte a bővülést és vele együtt a fejlesztéseket is. 1911-ben jelent meg az S modell. A típus sikerei miatt Oroszországba és Japánba is tekintélyes mennyiséget exportáltak belőle. Gyártását csak 1925-ben állították le. Az I. világháborúig 600 db S modell gurult ki az üzemből. Az S modellnek 4 hengeres, 2,4 literes, 54 lóerős motorja volt. Sajátossága, hogy ez a típus volt a világ első folyadékhűtéses autója. A figyelemre méltó S sorozat gyártása 14 évig tartott, így a gyár bestsellere lett akkoriban. Több, mint 2000-et gyártottak különböző változataiból. Részben az S sorozatnak köszönhetően a LAURIN & KLEMENT hamarosan az Osztrák-Magyar monarchia legnagyobb autógyártójává vált. 1913-ra az L&K Sg verzió tíz kivitelben került forgalomba, ilyen volt a Doctor vagy a Lady kupé, illetve a Progress kisteherautó verzió.

A ŠKODA Művekhez való csatlakozás és a háború előtti fejlődés

Az első világháborúban fellendülő hadiipar a L&K számára is jelentős gyarapodást hozott. A háború végeztével a Monarchia széthullása és Csehszlovákia megalakulása teljesen megváltoztatta az addigi viszonyokat. Ausztria és Oroszország, amelyek korábban a L&K termelésének több mint felét igényelték, piacvesztést okoztak. A piacvesztés súlyos volt Magyar- és Olaszországban, valamint Japánban is. Ezt tetézte még az a stratégiai hiba, hogy a L&K a hazai konkurens Tatránál és Pragánál jóval drágább autókat kínált. A gyárat tulajdonképpen egy másik termék, az Excelsior motoros eke tartotta életben.

1924-ben a Mladá Boleslav-i gyárban tűz ütött ki, amelyben számos épület és 300 gép semmisült meg, s ez gyakorlatilag csődbe juttatta a vállalatot. Ekkor döntött úgy a két tulajdonos, hogy cégüket eladják a legjelentősebb cseh ipari konszernnek, a Škodának. Emil Škoda 1869-ben alapított cége mozdonyokat, gőzbuszokat, elektrotechnikai eszközöket és fegyvereket gyártott, valamint hidakat és egyéb acélszerkezeteket épített. Sikerének köszönhetően gyorsan gyarapodott és 1911-től tehergépjárműveket is elkezdett gyártani. Škoda megszerezte a Hispano Suiza nevű luxusmodell licencét, ezt 1926-ban kezdték gyártani. A Škoda gépkocsik következő típusai a négyhengeres 4R és a hathengeres 6R voltak 1928-ban, majd a következő évben a 860-as.

1925-ben a LAURIN & KLEMENT egyesítette erőit Közép-Európa egyik legnagyobb gép-, és fegyvergyártó vállalatával, a pilseni székhellyel rendelkező Škodával. Az egyesülés idején született L&K / ŠKODA 110 igazi kaméleon modell volt, és több változatban készült: többek között soft-top és hard-top változatokban is. Ez a modell igazi átváltozó művész volt: a moduláris kialakítás és az eltávolítható hátsó rész miatt tulajdonképpen két autó volt egyben.

A még mindig csak döcögve működő személyautó-gyártást újjászervezték és a gazdasági világválság kellős közepén is sikerre vitték: 1930-ban önálló részlegként létrehozták az ASAP, Autóipari Részvénytársaságot, amely 100%-ban a Škoda konszern tulajdona volt. A gazdasági racionalizáláson kívül az igazi feladat egy új, tömegméretekben gyártható és eladható autó kifejlesztése volt. 1933-ban jelent meg a 420-as típusú négyhengeres, 995 cm³-es, 20 LE-s Standard. A konstrukció újdonsága az addigi létraszerkezetű alváz helyett alkalmazott központi alváz volt, amely jelentős súly- és árcsökkenést hozott.

A világgazdasági válság után a Popular modell hatalmas elismerést és üzleti sikert hozott. Ára hihetetlenül alacsony volt. A modell sikeresen szerepelt az 1936-os Monte Carlo Ralin. Ján Břetislav Procházka 98 nap alatt megkerülte Škodájával a Földet, Škulina házaspár Afrika északi csücskéből a délibe autózott, vagy amikor František Elstner száz nap alatt átszelte az Egyesült Államokat és Mexikót.

Amikor a ŠKODA 1934-ben nevet keresett új zászlóshajójának, a ma is ismerősen csengő SUPERB nevet választották. A hathengeres ŠKODA 640 SUPERB gyártása 1935-ben kezdődött. Exkluzív tulajdonságai között szerepelt egy beépített rádiókészülék és egy rózsafából készült válaszfal, amely elválasztotta a sofőrt az utasok számára kialakított fényűző utastértől. 1936 januárjában a ŠKODA POPULAR második lett az 1500 cm3 alatti kategóriában, a legendásan technikát próbáló Monte Carlo versenyen. A gyár úgy döntött, hogy addig kell ütni a vasat amíg az meleg: a győzelem után rövid idővel a versenykivitel mellett az utcai modell is elkészült kupé és roadster változatban, a Popular nevet pedig a versenyre utalva kiegészítették a Monte Carlo elnevezéssel. A modellpaletta zászlóshajója, a ŠKODA SUPERB 1934-ben jelent meg és a Monte Carlo Ralin a kezdetektől fogva aratott sikerei 1936-ban a ŠKODA POPULAR MONTE CARLO1 különleges modelljének megalkotására inspirálta az autógyártót. Az akár 110 kilométer/óra végsebességre is képes, kétajtós modell 1938-ig készült Mladá Boleslavban.

Škoda Popular Monte Carlo

A II. világháború és az államosítás időszaka

A német megszállás alatt a vállalat egyesült a német Hermann-Göring cégcsoporttal és fegyverkomponensek előállításával, majd páncélkocsik és vontató járművek gyártásával foglalkozott. Bár a háború utolsó napján, 1945. május 9-én kilenc felségjelzés nélküli repülőgép porig bombázta Mladá Boleslavot és az üzemet, másfél hónappal később már elhagyhatta a gyárat az első háború utáni személyautó. 1946-ban mutatták be az 1101-et. Két ajtós, négy ajtós és furgon változat jelent meg belőle, melyek mentőautóként üzemeltek. A ŠKODA gyárat 1946-ban államosították és működését, így a személygépkocsik gyártását is az akkori nemzetgazdasági és politikai szemlélet által diktált munkamegosztás keretein belül határozták meg.

Az 1948-as államosításkor a gyárat teljesen leválasztották a Škoda konszernről és AZNP Mladá Boleslav (Automobilové závody, národní podnik Mladá Boleslav, vagyis Mladá Boleslav-i Népi Tulajdonú Autógyár) néven üzemelt tovább, a Škoda márkanevet természetesen megtartva. A terv- és hiánygazdaság korlátozásai csak az új Škoda 1101-est és kisszámú Aero Minort engedélyeztek gyártásra. Csehország ipara hagyományosan a világ legfejlettebbjei között volt, és a Škoda mérnökei még mindig birtokában voltak annak a tudásnak és technológiának, amely révén a cseh autókra Nyugaton és az egész világon továbbra is számottevő kereslet mutatkozott. Ez a kommunista hatalomnak is nélkülözhetetlen volt, hiszen az elsősorban exportra termelő gyárak biztosították az országnak a kellő mennyiségű "kemény" valutát.

A szocialista korszak ikonikus modelljei (1948-1989)

Az államosítás ellenére is sikerült a TUDOR (ezek képezték az 50-es években a Fővárosi Autótaxi flottájának a nagy részét), 440 SPARTAK, az OCTAVIA és a FELICIA modellek révén a gyár hírnevét és viszonylag jó minőségbeli színvonalat fenntartani. A TUDOR neve állítólag az angol „two door” (kétajtós) kifejezésből származik, de ezekből készült négyajtós is, pl. az említett taxik. A FELÍCIA volt ebben az időben a „keleti blokk” egyetlen Cabriolet modellje, ami a maga idejében hatalmas sikert aratott.

1952-ben megjelent a Škoda 1200-as típus. Teherszállításra és betegszállításra használták. A Škoda 440-es modell, a Spartak 1955-ben mutatkozott be. Továbbfejlesztett változata egy sportos roadster, a 2+2 üléses Škoda 450 volt. A nyersanyaghiány miatt 1959-ben a Škoda személygépkocsik "megújultak". Új lengéscsillapítókat és felfüggesztést kaptak. Megjelent a 440-es nyolcadik változata, amely éppen ezért az Octavia nevet kapta.

A jól hangzó Octavia név pont 60 évvel ezelőtt kezdte gazdagítani a Skoda modell kínálatát. Az Octavia első kétajtós modellje 1959 januárjában hagyta el a Mlada Boleslav-i gyárat. Motorháztetője alatt egy robusztus, négyhengeres, 1,1 literes, 29,4 kW (40 LE) teljesítményű motor volt, az autó hátsókerék-meghajtással és négy fokozatú sebességváltóval működött. Az olyan műszaki újítások, mint elöl a csavarrugók torziós keresztrudas stabilizátorral, nagyfokú utazási kényelmet és könnyű vezethetőséget adtak az Octaviának. 1959-ben a Skoda az Octavia Superrel bemutatott egy jóval erősebb változatot is, amiben 1.2 literes motor volt, 33 kW-os (45 LE) csúcsteljesítménnyel. 1960. március 10-én a Genfi Autószalonon mutatkozott be a sportos Octavia Touring Sport (TS), ami 37 kW-os (50 LE) teljesítményű motorral büszkélkedhetett. 1960. szeptember 11-én Brnoban mutatták be először az Octavia Combit a vízszintesen két részben nyitható hátsó ajtóval. A kompakt külső méretei ellenére a gépkocsiban kényelmesen elfért öt személy.

Škoda Octavia (1959) és Combi változat

Kevesen tudják, de a tavaly 60. születésnapját ünneplő ŠKODA OCTAVIA dallamos neve több jelentést hordoz. Hiszen az OCTAVIA egy latin női név, amely az jelenti „nyolcadik”. De nem véletlenül esett erre a névre a gyáriak választása. Ugyanis a remek hangzása mellett ez volt a nyolcadik modell a ŠKODA által fejlesztett modern, alvázas konstrukciók között, de az autógyár második világháború utáni nyolcadik modellje is egyben. Azonban nemcsak a neve miatt lett hamar bestseller a modell. Technikai fejlettségét jól mutatják az autóversenyeken elért sikerei, ideértve a Monte Carlo rally-t is. A lépcsős hátú alapváltozathoz hamarosan a még praktikusabb COMBI csatlakozott, amely gyártása egészen 1971-ig folytatódott.

Az OCTAVIA testvérmodellje, a sokkal attraktívabb külsejű, farokszárnyas FELICIA. A modellhez felárért elérhető volt egy keménytető is, amely alkalmassá tette akár téli használatra is a modellt. Az 1950-es és 60-as évek fordulójának ezen ikonjaiból összesen 14 863 készült. Az 1960-as évek Feliciája a mai napig a legnépszerűbb ŠKODA modell a veteránosok körében.

ÍGY KÉSZÜL: A ŠKODA OCTAVIA NEGYEDIK GENERÁCIÓJA

A kétajtós szedánt 1964-ig gyártották, az utolsó példány, egy szürke Octavia Super április 11-én gördült le a Mlada Boleslav-i üzem gyártósoráról. Utódaként ezt követően jelent meg a teljesen új, önhordó karosszériával rendelkező farmotoros Skoda 1000/1100MB. Az utolsó Octavia Combi 1971. december 21-én hagyta el a Kvasiny üzem gyártósorát. A robusztus és megbízható autó jelentette a műszaki alapot az első Új-Zélandban gyártott gépkocsi számára is 1966-ban: a Trekkat a cseh autógyárral szoros együttműködésben fejlesztették ki és az Octavia Super rövidített alaplemezére építették.

A farmotoros korszak: 1000 MB és utódai

1964-ben köszöntött be a „farmotoros” korszak az 1000 MB-vel, melyet követett az S100, S105, S120, S120R. Az újszerű műszaki megoldások, mint az önhordó karosszéria, a farmotor vagy a présöntött alumínium motorblokk igen hasonlatossá tették a Renault Dauphine-hez és a VW Bogárhoz. Motorja 988 cm³-es, 42 lóerős volt; nevében az 1000 a hengerűrtartalomra, MB pedig a gyártás helyére, Mladá Boleslavra utal. Később, három év múlva 1107 cm³-es motort is kapott, 1100 MB néven. Farmotoros és hatsókerék-meghajtású konstrukciójának előnye volt, hogy mintegy 10 %-kal olcsóbban lehetett előállítani, mint az Octaviát, viszont ugyanez a konstrukció kizárta bármilyen ötajtós vagy kombi változat elkészítését is.

Škoda 1000 MB

Bemutatásakor a korabeli szaksajtó Európa egyik legjobb autójának tartotta az 1000 MB-t, amelyből közel 443 000 darabot gyártottak. Az alapváltozat a ŠKODA 1000 MB szedán volt 990 köbcentis motorral, de kapható volt egy 1100 köbcentis változat is, és bár kevés készült belőle, de létezett egy két ajtós MBX-nek nevezett kivitel is. Ez utóbbi ritkasága miatt a gyűjtők legféltettebb kincsei közé tartozik. A hátsókerékhajtás a farmotorral kombinálva az 1960-as évek első felében nagyon népszerű volt az európai autókban, és a ŠKODA egészen az 1990-es évek elejéig folytatta különböző formatervekben ennek a hajtási módnak a gyártását.

A hatvanas évek második felét valamelyes politikai enyhülés jellemezte. A Škoda új, orrmotoros konstrukció tervezésébe fogott 720-as belső kódjellel, erősebb motorokkal. A karosszéria tervezését a neves olasz szakemberre, Giorgetto Giugiaróra bízták, de a '68 után ismét keményebbé váló diktatúra befagyasztotta a projektet. Eközben erős modellfrissítésnek vetették alá az 1000 MB-t, amely 1969-től 100-as vagy 110-es néven futott. 1970-ben megjelentették a 110 R modellt, egy elegáns kupét.

Amikor a 720-as projektet végleg levették a napirendről, Csehszlovákia és az NDK közös fejlesztésű autó létrehozásáról határozott, amelyhez mindkét ország saját karosszériát adott volna. A csehek ekkor újabb formatervet készíttettek Giugiaróval, de végül a két bürokratikus rendszer nyolcévnyi kínlódása után ez a terv is a süllyesztőben végezte. Emellett Kvasinyban 1971-ben a farmotoros autó újabb alapos átdolgozásába kezdtek, aminek eredményeképpen 1976-ban megjelent a Škoda 105/120-as. Új karosszériát, korszerűbb korrózióvédelmet és kényelmesebb belső teret kapott. Nagy-Britanniában Škoda Estelle, Izlandon Škoda Amigo néven árulták. Az egy évvel később kigurult 130-as ugyanannak a motornak 1289 cm³-esre növelt változatával és ferde kitámasztókaros hátsó futóművel rendelkezett.

A Favorit és a rendszerváltás

Az 1980-as évek elején a Škodák végletes elavultsága már az export visszaesésével fenyegetett. Ez már a Párt Központi Bizottságának is feltűnt, ezért 1982 őszén kormányhatározat rendelte el, hogy az autógyár 1985 júniusáig fejlesszen ki teljesen új, versenyképes modellt olasz formatervvel, és gyártását kezdje is meg 1987-ben. Az új modell - a Favorit - formatervét Nucio Bertone irodája készítette, míg a műszaki tervezésbe partnerként bevonták a Volkswagent is, és a kiszabott határidőre el is készültek vele. Orrmotorjával, elsőkerék-meghajtásával és ötajtós karosszériájával átmenetet képez a "faros" korszak és napjaink Škodái között. A FAVORIT alapvető változást hozott: az első OCTAVIA utáni hosszú szünet véget ért, és újra előre került a teljes hajtáslánc. A kor elvárásának megfelelő orrmotor/elsőkerékhajtás nagyobb csomagtartót és jobban variálható utasteret is jelentett. A karosszéria vonzó formaterve az olaszországi Bertone stúdió munkája volt. A FAVORIT különböző változataiból az évek során több, mint egymillió darab készült.

Škoda Favorit

A Volkswagen-korszak: újjászületés és globális terjeszkedés

Ekkor már közeledett a rendszerváltás, és az 1989-ben bekövetkezett politikai változásokat követően, az új gazdasági és piaci körülmények hatására a ŠKODA új, tőkeerős külföldi partner után kezdett kutatni. 1990 decemberében a cseh kormány a Volkswagen mellett voksolt és 1991 áprilisában az új, ŠKODA Automobilova A.S. mint csehszlovák-német vegyesvállalat megkezdte működését, mint a VW negyedik márkája. 1998-ban nevezték át Škoda Auto akciová společnosttá, és 2000-ben került a VW 100 %-os tulajdonába.

Első körben korszerűsítették a FAVORIT-ot, majd - talán a nosztalgia jegyében - egy ideig régi sikeres modell neveket elevenítettek fel. Az új FELÍCIA ezek közül csekély sikert aratott. 1991 év áprilisában ünnepelhette a gyár azt az eseményt, hogy immár az új partnerség - de még nem közös - égisze alatt az egymilliomodik ŠKODA is elkészült Mlada Boleslav-ban. Valódi Volkswagen-Škoda projektként 1994-ben megjelent az új Felicia, amelyet még a Favorit padlólemezére építettek, és kezdetben még a Škoda-motorokkal szereltek föl. 2000-ben leállt a Felicia gyártása.

1996 ismét történelmi év volt a márkánál. Ekkor mutatták be az első ŠKODA modellt, amelyet teljes egészében a Volkswagen konszern részeként fejlesztettek ki. Ez volt az első alsóközépkategóriájú autó a márka modern története során, és a legendás OCTAVIA név méltó tovább vivője. Az 1991-ben piacra dobott OCTAVIA frenetikus sikert aratott, ami a mai napig is tart. Jó műszaki színvonalával, megbízhatóságával, tágas belső terével és kényelmével rendkívül kedvelt lett. Folyamatos műszaki, kényelmi és esztétikai fejlesztésével világszerte az egyik legkedveltebb középkategóriás autó. Az első korszerű Octavia megjelenésével az Octavia név az egész márka szinonimájává vált. A széles hátsó ajtóval rendelkező Octavia szedán 1996. április 4-én debütált, és azonnal nemzetközi elismerésre tett szert magas színvonalú aktív és passzív biztonságával. Az Octavia Combit, ami még tágasabb volt, és különösen sikeres lett az európai piacokon, 1998 márciusában adták hozzá a kínálathoz. Az első összkerékhajtású változatot 1999-ben hozták ki. A sikert tovább fokozta az Octavia második nemzedéke, amelyet 2004 és 2013 között gyártottak: ebből a változatból 1.6 millió szedán és 900 000 kombi került piacra. Ma az Octavia harmadik nemzedéke alkotja a Skoda modell kínálatának gerincét. Ezt a változatot 2012 novembere óta gyártják, és 2017 februárjában teljes mértékben felfrissítették. Az Octavia már régóta nagy sikerrel fut számos piacon, amit látványosan mutat az a tény, hogy 1959 óta majdnem 6,5 millió Octaviát gyártottak. 2019 novemberében bemutatkozott a legújabb változat. Az új ŠKODA OCTAVIA a benzin-, dízel- vagy földgázüzemű változat mellett még plug-in hibridként is elérhető, ez utóbbi neve OCTAVIA iV.

Škoda Octavia (első modern generáció)

Új modellek és a SUV-offenzíva

1999-ben a Fabia lépett a nagyközönség elé. A ŠKODA új piacokat hódít és mércét állít a kisautók csoportjában. Ennek ékes bizonyítéka, hogy számos nívódíjjal illetik és megkapja a személyautók világának legtekintélyesebb kitüntetéseit is. Az “Év autója” lett számos európai országban és elnyerte a német Bild am Sonntag magazin által odaítélt “Arany Kormánykerék” díjat is. Egy évvel a FABIA első bemutatkozása után, a ŠKODA úgy gondolta, hogy itt az ideje, hogy a közkedvelt modell Combi változatát is bevezesse.

Škoda Fabia (első generáció)

Nem sokkal az új OCTAVIA megjelenése után piacra került a SUPERB. Ezzel a felső középkategóriát célozták meg. A piaci sikerek láttán ez a modell is állandó fejlesztés alatt áll. Hatalmas méreteivel, kényelmével, eleganciájával, legkorszerűbb műszaki színvonalával, mára méltó versenytársa a felső prémium kategóriába tartozó autóknak is. A ŠKODA SUPERB, a márka zászlóhajója óriási népszerűségnek örvend 2015-ös bevezetése óta. Jelenleg a márkánál elsőként, a konnektoros hibrid változat is kapható belőle, amely a SUPERB iV nevet viseli.

Folytatódik a ŠKODA modelloffenzívája, melynek jegyében bemutatják a FABIA és az OCTAVIA közötti piaci rést betöltő RAPID SPACEBACK-et, majd kisvártatva a RAPID LIMOUSINE-t is. A kompakt ŠKODA SCALA, amely a gyártó első típusaként már a Volkswagen Csoport MQB A0 platformjára épül, 2019 óta készül a Mladá Boleslav-i szerelőszalagon. A 2010-es évek közepétől a továbbra is gyártásban tartott, de a kor legmagasabb műszaki színvonalára fejlesztett FABIA, OCTAVIA és SUPERB mellett, egyre-másra jelennek meg az új modellek, mint a CITIGO, YETI, SCALA, KAMIQ, KAROQ, KODIAQ.

2016-ban, 40 évvel azután, hogy az Új-Zélandon elkészült az OCTAVIA SUPER alapjaira épített terepjáró, a TREKKA, bemutatkozott a ŠKODA új SUV családjának első tagja a tágas KODIAQ, amelyet Alaszka hatalmas barna medvéje után neveztek el. Hatalmas csomagtere és tágas utastere bemutatkozásakor kategóriája legtágasabb SUV modelljévé tette. De versenytársai fölé emelte a legkorszerűbb fedélzeti elektronika is. A KODIAQ nem sokáig maradt a egyedül a kínálatban, hamarosan újabb kompakt SUV-k követték: a KAROQ és a KAMIQ.

Škoda Kodiaq

Elektromos mobilitás és a jövő

Az alakuló trendeknek, és a korszellemnek megfelelően a ŠKODA-nál is megkezdődött az elektromos autók gyártása. CITIGO E IV néven a kisautót jelenleg már csak tisztán elektromos változatban készítik. A többi modellnél nagyobb lesz a választék, hiszen elérhetők hybrid- és plug-in hybrid változatban is alap motorként egyaránt benzines és dízel változatban is.

Škoda Citigoᵉ iV

A ŠKODA VISION iV koncepció, egy négyajtós SUV kupé, amelyet a konszern moduláris elektromos platformjára (MEB) építettek, és egyből hangos sikert aratott. ŠKODA AUTO elérte a 100 000. tisztán elektromos Elroq legyártását. Az évfordulós modell az Elroq RS Mamba Green kivitelben mutatkozik be. Az Elroq az első sorozatgyártású modell, amely a márka Modern Solid formanyelvét képviseli; rugalmas gyártósoron készül, ugyanazon, ahol az Enyaq és az MQB-alapú Octavia is születik.

Škoda Vision iV koncepció

ŠKODA AUTO rendkívül különleges évfordulót ünnepel székhelyén: 1905 óta immár 15 millió autó gördült le a Mladá Boleslav-i szerelőszalagról. A jubileumi darab egy Arctic-ezüst metál ŠKODA ENYAQ iV volt. A vállalat egy már meglévő gyártósorát tervezte át, illetve alakította ki az MEB-alapú járműveknek megfelelően. Ez a sor a teljes Volkswagen Csoportban egyedüliként teszi lehetővé a Moduláris elektromos platform (MEB) és a Moduláris keresztirányú platform (MQB) műszaki alapjaira épülő modellek párhuzamos gyártását. Škoda új, tisztán elektromos, hétüléses zászlóshajója a Peaq nevet kapta, amely 2026 nyarán mutatkozik be a nagyközönség előtt.

Globális gyártás és logisztika

A gazdasági szükségszerűségeknek megfelelően a Volkswagen konszern tulajdonában lévő valamennyi autógyár - így a ŠKODA is - a közös fejlesztésű műszaki alapon folytatja a gyártást, de a továbbra is elsősorban Csehországban készülő modellek létrehozásában önállóan alakítják ki a folyamatosan korszerűsödő modellpalettát. A ŠKODA a világ egyik legrégebbi autógyártója, mely idén ünnepli 125 éves születésnapját. Ma a Volkswagen-tulajdonú cég központja a Prágától keletre eső Mlada Boleslav-ban van, és elmondható, hogy a vállalat az utóbbi húsz évben az autóipar forradalmasításának egyik úttörőjévé vált. Mladá Boleslav a ŠKODA otthona, és az is marad, ahogyan a ŠKODA is megmarad cseh márkának. Azonban szárnyas nyíllal az orrán már nem csak Csehországban vásárolhatunk autókat, hanem több kontinens több, mint 100 országában, és a márka dolgozóinak száma is meghaladja a 35 000 főt. Ennyi piacot már képtelenség Mladá Boleslavból kiszolgálni, így ŠKODA gyárat már nem csak Csehországban, de számos más országban is találhatunk. A ŠKODA jelenleg 8 modellt és annak különböző variánsait kínálja a vásárlóknak.

ŠKODA globális gyártóüzemeinek térképe

Termelési adatok és mérföldkövek (2025)

2025-ben világszerte összesen 1 065 000 Škoda jármű készült, ami 15%-os növekedést jelent az előző évhez képest. Emellett a gyártó több mint 329 000 akkumulátorrendszert állított elő Škoda elektromos és plug-in hibrid modelljeihez, valamint más Volkswagen Csoporthoz tartozó járművekhez, továbbá több mint 1 030 000 sebességváltót és több mint 500 000 motort gyártott. A cseh járműgyártó fő üzemében, Mladá Boleslavban 605 600 Škoda jármű gördült le a gyártósorról, ami 4,9%-os éves növekedésnek felel meg. A magas keresletnek és a rugalmas gyártási kapacitásoknak köszönhetően a Škoda tisztán elektromos kompakt SUV-ja, az Elroq a 2025 januárjában indult sorozatgyártás óta elérte a 112 500 legyártott darabot, míg a nagyobb méretű, szintén tisztán elektromos Enyaq mintegy 77 000 példányban készült el. Vietnámban a Thanh Cong Grouppal közösen új üzem nyílt, ahol a Slavia és a Kushaq modellek összeszerelése teljesen szétszerelt (CKD) készletekből történik, amelyeket Indiából szállítanak. Az indiai gyártás volumenét ugyanakkor jelentősen növelte a Kylaq SUV iránti élénk kereslet.

Kategória Termelt mennyiség (2025) Megjegyzés
Škoda járművek (világszerte) 1 065 000 15%-os növekedés az előző évhez képest
Akkumulátorrendszerek > 329 000 Škoda és VW Csoport járművekhez
Sebességváltók > 1 030 000 DQ 200 típusú sebességváltók
Motorok > 500 000
Škoda járművek (Mladá Boleslav) 605 600 4,9%-os éves növekedés
Elroq (tisztán elektromos) 112 500 Sorozatgyártás 2025 januárjától
Enyaq (tisztán elektromos) ~ 77 000
SEAT járművek (Kvasiny) 40 200
Škoda Superb (Pozsony) 69 500
Járművek (Vietnám) 2500 Slavia és Kushaq modellek összeszerelése

tags: #skoda #mit #gyartot #kezdetve