Bár a köznyelvben olykor "benzinallergiaként" is emlegetik a benzinre adott súlyos egészségügyi reakciókat, orvosi szempontból ezek jellemzően mérgezéses vagy kémiai irritációs folyamatok, nem pedig az immunrendszer specifikus allergiás válasza, mint például a pollen- vagy ételallergia esetében. Ez a cikk a benzin és más szénhidrogének által okozott tüneteket és kezelési módokat részletezi, a tágabb értelemben vett "orvosi benzinreakciókra" fókuszálva.
Mi a szénhidrogén-mérgezés, és hogyan kapcsolódik a benzinhez?
Az alapvázukat tekintve szénből és hidrogénből álló vegyületek, a szénhidrogének (CH) súlyos vagy kevésbé súlyos mérgezéseket okozhatnak, attól függően, hogy számtalan variációjuk közül melyik jut be az emberi szervezetbe. A szénhidrogének sokszor más elemeket is tartalmaznak. Ezek közül különleges élettani hatása van a halogénezett CH-knak. Az alifás (nem gyűrűs, láncszerű) CH-k közé tartozik a kőolaj és a benzin. Az aromás vegyületek közé a benzolgyűrűt tartalmazók (benzol, toluol, xilol), ezen kívül még az aliciklikus vegyületeket érdemes elkülöníteni.
A szénhidrogének csoportosítása és hatásai
Toxikológiai szempontból négy csoportra osztja a legtöbb szakértő a szénhidrogéneket. (Ez a kategorizálás önkényes, a szakkönyv egymástól eltérően osztályozza e vegyületeket.) Mérgezések szempontjából a CH-k nagyon fontos tulajdonsága a viszkozitás (folyékonyság), illékonyság, illetve a gyomorból való felszívódási készség - e három jellemző dönti el, hogy a vegyületek milyen hatást gyakorolnak az emberi szervezetre.
Az alábbi táblázat összefoglalja a szénhidrogének főbb csoportjait és jellemző hatásaikat:
| Csoport | Illékonyság | Viszkozitás (Sűrűség) | Felszívódás a gyomorból | Példák | Fő egészségügyi hatás |
|---|---|---|---|---|---|
| 1. | Nagyon illékony | Alacsony (folyékony) | Nem szívódik fel igazán | Propán-bután gáz, sebbenzin | Oxigénhiány, idegrendszeri tünetek (bódulat, eszméletvesztés, görcsök) |
| 2. | Nem illékony | Nagyon magas (sűrű) | Nem szívódik fel | Aszfalt, vazelin, kenőolaj, gépzsír | Zsíros tüdőgyulladás (alveolaris pneumonitis), ha a tüdőbe kerülnek |
| 3. | Közepesen illékony | Alacsony (folyékony) | Nem szívódik fel igazán | Kerozin, gázolaj, motorbenzin | Súlyos tüdőkárosodás (kémiai tüdőgyulladás), gyomor-bélrendszeri és központi idegrendszeri tünetek nagyobb mennyiségben |
| 4. | Nem illékony | Alacsony (folyékony) | Jól felszívódik | Aromás vagy halogénezett szénhidrogének (pl. szén-tetraklorid) | Gyomor-bélrendszeri tünetek, máj-, vese-, szívritmuszavarok, idegrendszeri tünetek |
A benzin a harmadik csoportba tartozik, melyek a legproblémásabb vegyületek közé sorolhatók, alacsony viszkozitásuk és közepes illékonyságuk miatt.
Benzin expozíció és gyakorisága
A szénhidrogének által okozott mérgezések közül a leggyakoribb - és ezért a legveszélyesebb - eset a benzin vagy gázolaj véletlen beszívása, lenyelése, például, amikor motorból próbálja valaki gumicsővel kiszippantani a benzint vagy gázolajat, és egy másik jármű motorjába átengedni a felszívott üzemanyagot.
Ilyenkor a lenyelés is okozhat gondot, de a legfőbb problémát nem ez jelenti, hanem az, hogy ezáltal áttételesen - tehát nem belélegezve, hanem a gyomor-bélrendszeren és a véráramon keresztül - a tüdőbe is juthat szénhidrogén-vegyület. Ez viszonylag gyakori eset, de nem mindenki fordul vele orvoshoz, pedig okozhat komolyabb károkat is a benzin lenyelése, félrenyelése.
Benzin vagy gázolaj "letüdőzése" évente 20-30-szor fordul elő a Péterfy Sándor Utcai Kórház toxikológiai osztályán. (Ez nagyjából a budapesti és az agglomerációs települések előfordulását jelenti, de az osztály bizonyos esetekben országos hatáskörrel látja el a betegeket.) Országosan évi száz esetről lehet tudni, de a látens esetek száma két-háromszáz is lehet, ilyenkor az érintettek nem is fordulnak orvoshoz. Vagyis miközben naponta előfordulhat ilyesmi Magyarországon, általában csak minden harmadik érintett hív mentőt vagy keresi fel az orvosát, esetleg a közeli kórházat.
A benzin okozta tünetek
A benzin és más szénhidrogének számos módon juthatnak a szervezetbe, és ennek megfelelően változatos tüneteket okozhatnak.
Légúti és tüdővel kapcsolatos tünetek
A harmadik csoportba sorolt szénhidrogének, mint a benzin, ha - relatíve nagyobb mennyiségben - az ember lenyeli, akkor tüdőkárosodást okozhatnak. Ha valaki túl nagy slukkot nyel le belőlük, vagy véletlenül megissza, "letüdőzi" ezeket, akkor súlyos tüdőkárosodás is felléphet. A kortyolás, a lenyelés is a tüdőt károsítja, sajátos módon, mert a tüdőben kiválasztódva kelt káros hatást a gyomorból, vérből oda kerülő anyag. A félrenyelésnél a légutakba is kerülhet benzin vagy gázolaj, ilyenkor kisebb mennyiség, két-három cent üzemanyag is elég, hogy gondot okozzon. Nemcsak benzin, gázolaj, hanem hígító is okozhat ilyen hatást.
Benzin és más üzemanyag belégzése, a műanyagcsőben "megszívott" üzemanyag félrenyelése után érdemes figyelni, hogy mennyire krákog valaki, érzi-e úgy, hogy félrement a kőolajszármazék. A köhécselés, a torok vagy a nyelőcső kaparása figyelmeztető jel lehet, akárcsak az égető érzés a légcsőben. A tüdőkárosodás nem azonnal alakul ki, hanem néhány óra, egy-két nap alatt.
Emésztőrendszeri tünetek
A benzin, a gázolaj, szájon át lenyelve, kis mennyiségben nem okoz általában problémát. A kőolaj és származékai, a benzin is, felböfögést okoznak, hányás, hasmenés is felléphet - ez általában 1-3 korty esetén következik be. Érdemben ilyenkor alig szívódik fel a bekerült anyag, vagy nem okoz szisztémás hatást. Gyomor-bélrendszeri tüneteket ezek az anyagok is csak nagy mennyiségben lenyelve tudnak okozni.
Idegrendszeri tünetek
Szintén nagy mennyiségben a szervezetbe bejutva központi idegrendszeri tüneteket okoznak. Ha valaki kis mennyiséget nyelt le üzemanyagokból, azaz pár korty benzin, gázolaj, kerozin kerül a gyomrába, akkor azt a személyt nem szabad hánytatni, mert így az üzemanyag könnyebben kerülhet a tüdőbe. Ilyenkor előbb kicsit bódult állapotba kerül valaki (úgy tűnik, mintha részeg lenne).
Bőrtünetek és szemirritáció
A szénhidrogének nemcsak belégzéssel vagy lenyeléssel juthatnak a szervezetünkbe, illetve okozhatnak egészségkárosodást. Bőrön át is felszívódhatnak, de a kezünkre fröccsenő benzin általában csak helyi bőrgyulladást okozhat (dermatitis). Ép bőrön általában semmilyen gondot nem okoz azonban. Ha a bőr alá kerülnek ilyen anyagok, akkor viszont ott súlyosabb zsírszövetelhalás, tályogképződést okozhatnak, akár nagyobb területek is elhalhatnak.
Ha szembe kerülnek, kötőhártya-, szaruhártya-elhalást okozhatnak, ha valakinek a szemébe freccsen szénhidrogén, akkor mindenképpen ki kell öblítenie, bő folyóvízzel, és azonnal szemészetre kell mennie. Addig jobb, ha steril lappal lefedi a szemét. E helyzettel nem szabad viccelni: a látást veszélyeztetheti egy ilyen eset.
Szövődmények
Nagyobb adag üzemanyag belégzése, félrenyelése nyomán kémiai tüdőgyulladás (pneumonitis) léphet fel. Felülfertőződés is bekövetkezhet, illetve tüdőtályog, legrosszabb esetben pedig tüdőrokkantság. A tüdőkárosodás nem azonnal alakul ki, hanem néhány óra, egy-két nap alatt.
A felszívódott szénhidrogének - ne felejtsük el: szerves vegyületekről van szó - eltávolítására már nincs semmilyen módszer. Speciális ellenszerük sincs. Ezért a szénhidrogének a szívet, a májat, a vesét, a gyomor-bélrendszert, az idegrendszert és a tüdőt károsíthatják. A zsíroldékonyság miatt az agyba is bejuthatnak a CH-k, illetve a csontvelőben is károsodást okozhatnak.
A nehezen besorolható egyéb vegyületek közül a terpentin tüdő- és májkárosodást okoz, a kámforolaj görcsöket kelt, a csombormentaolaj (amelyet illatosításra lehet használni) szintén ismert májkárosító anyag.
Mikor forduljunk orvoshoz? Diagnózis és kezelés
Ha arra gyanakszunk, hogy sok benzint nyeltünk le vagy félrenyeltünk más szénhidrogén-vegyületet, forduljunk orvoshoz, mert súlyosabb bajt előzünk meg így. Ha azt észleljük, hogy a belélegzett vagy félrenyelt, lenyelt benzintől, gázolajtól rosszul vagyunk, azonnal forduljunk orvoshoz, vagy hívjunk mentőt.
A fizikális vizsgálatok mellett röntgenvizsgálat mutathatja ki a tüdőkárosodást.
Mérgezés kezelése és amit kerülni kell
A legfontosabb, hogy benzin vagy más üzemanyag félrenyelése esetén ne használjunk tejet ellenszerként. Ezt felejtsük el, a tejben ugyanis zsír van, ami a káros anyagok felszívódását segíti elő, és így akár a benzin nagyobb valószínűséggel okozhat szisztémás mérgezést.
Ha valaki kis mennyiséget nyelt le üzemanyagokból, azaz pár korty benzin, gázolaj, kerozin kerül a gyomrába, akkor azt a személyt nem szabad hánytatni, mert így az üzemanyag könnyebben kerülhet a tüdőbe. Ilyenkor nem tejet kell inni, hanem paraffinolajat vegyünk be. Ez ugyanis zsíroldó anyag, a gyomorból kiüríti a káros szénhidrogéneket, az emésztőrendszeren át, méghozzá felszívódás nélkül. Egy-két kanál paraffinolaj lenyelése enyhíthet a tüneteken és a következményeken is. Ha csak kevés üzemanyag ment félre, akkor a tüdőre nem hat mindez.
Egy-két decinél több számít jelentősebb mennyiségnek. Ilyenkor a kezelés (jelen esetben: a dekontamináció, a méregtelenítés) legfontosabb lépése, hogy ne hánytassuk az érintettet. Orvoshoz kell fordulni vagy mentőt hívni, ugyanis az, hogy nincsenek laikus számára érzékelhető tünetek, az nem jelenti azt, hogy nem alakulhat ki valamilyen egészségi probléma.
Ha valaki nagyobb mennyiséget nyelt le üzemanyagokból vagy egyéb szerekből, illetve keveset benzolból (ez inkább a negyedik csoportba sorolható szénhidrogén), akkor az orvosi, kórházi terápia első lépése a gyomormosás, paraffinolaj és más szerek beadása. Ilyenkor a pácienst szoros megfigyelés alá vonják, ami kórházi kezelést igényel (monitorozás). A folyamatos kontroll során a szívműködését figyelik, laborvizsgálatokat végeznek. Figyelik, hogy fellép-e tudatzavar, görcsök, s ha szükséges gépi lélegeztetést is alkalmaznak. Mindezek a folyamatok a felszívódás megakadályozását célozzák, mert a felszívódott szénhidrogének eltávolítására már nincs semmilyen módszer.
Belélegzett méreg elsősegélynyújtása - Mit kell tenni?
Személyi higiénia szénhidrogén expozíció esetén
Ha bőrre kerül nagy mennyiségű szénhidrogén, akkor bő szappanos vízzel, folyóvízzel kell lemosni, hogy legalább valamennyire oldódjon a bőrre került anyag.
Megelőzés
Kerülni kell az olyan helyzeteket, amikor szénhidrogének juthatnak a szervezetünkbe. Ritkábban a szén-tetraklorid is okozhat mérgezést. Ez ipari balesetekben, vegyipari balesetekben fordulhat elő, amit a vegyi üzemek szigorú munkavédelmi előírásai hivatottak megelőzni. Más ipari anyagoknál is a dolgozók felkészítése, oktatása, a munkavédelmi szabályok betartása előzheti meg a súlyosabb következményeket.
A szénhidrogének jelentős része nem okoz súlyos egészségkárosodást, de éppen a leggyakoribb, a mindennapokban legtöbb helyen használt ilyen vegyületek - gázolaj, benzin, hígítók - okozhatják relatíve a legsúlyosabb problémákat. Ezért - bár megszokott anyagokról van szó - ezekkel különösen óvatosan kell bánni.