A vállalkozások számára az általános forgalmi adó (ÁFA) kezelése, különösen annak le nem vonható része, kulcsfontosságú számviteli kérdés. Az ÁFA jogszabályok folyamatosan változnak, és ezek a módosítások jelentős hatással vannak a cégek pénzügyi elszámolásaira. Ez a cikk részletesen bemutatja a le nem vonható ÁFA bekerülési értékhez való viszonyát, a számviteli törvény vonatkozó előírásait, és különös figyelmet fordít a nyílt végű pénzügyi lízing konstrukciókra és az útnyilvántartás szerepére az ÁFA visszaigénylésében.
A le nem vonható ÁFA mint a bekerülési érték része
A számviteli törvény alapértelmezés szerint a bekerülési érték részeként rendeli kimutatni a le nem vonható ÁFA összegét. A teljes egészében le nem vonható ÁFA a számviteli törvény logikája alapján a beszerzéshez kapcsolódó tételnek minősül, és mint ilyen, a bekerülési (beszerzési) értékét részét képezi.
A le nem vonhatóság oka lehet akár a gazdálkodó ÁFA-jogállása, akár az adott tételre (termékre, szolgáltatásra) vonatkozó tételes levonási tiltás az ÁFA-törvényben, vagy az a tény, hogy a beszerzett eszközt, szolgáltatást a társaság nem adóköteles tevékenység ellátása érdekében kívánja felhasználni.
A számviteli törvény az eszközök bekerülési értéke kapcsán a 47. § (2) bekezdésének b) pontjában mondja ki, hogy „(2) A bekerülési (beszerzési) érték részét képezi - az (1) bekezdésben felsoroltakon túlmenően - az eszköz beszerzéséhez szorosan kapcsolódó…b) az előzetesen felszámított, de le nem vonható általános forgalmi adó, […]”. Ez alapján tehát az eszközbeszerzések során a felszámított és a szállítónak megfizetett adót az eszköz értékében kell aktiválni (vagy például anyagbeszerzés esetén év közbeni folyamatos nyilvántartás hiányában anyagköltségként elszámolni).
A szolgáltatások kapcsán is jogos az elvárás, hogy a le nem vonható ÁFA épüljön be a költségként elszámolt szolgáltatás értékébe, azaz az ÁFA összegével magasabb költség kerüljön elszámolásra. Ezt valóban így kell könyvelni, a törvényben erre vonatkozó, az eszközökhöz hasonlóan konkrét előírás több helyen, az egyes költségtípusok bemutatásánál található, azaz szerepel a számviteli törvény 78. § (1) és (3) bekezdésében, valamint a 79. § (3) bekezdésében.
A számviteli törvény módosításai és a le nem vonható ÁFA
A 2021. évi LXIX. törvény, amely az egyes adótörvények módosításáról szól, két fontos számviteli módosítást is hozott, melyek közül az egyik a le nem vonható ÁFA könyvelésére vonatkozott. A számvitel és az ÁFA kapcsolata mindig nagy érdeklődésre tartott számot a vállalkozások könyvelőinek körében.
A nyári módosítás első ránézésre mindössze annyi, hogy a jogalkotó két szót (ellenérték arányában) kihúzott a normaszövegből a számviteli törvény 47. § (3) bekezdéséből. Ez a látszólag apró változás azonban fontos bizonytalanságot szüntet meg a gyakorló szakemberek számára.
A korábbi megfogalmazás így szólt: „(3) A bekerülési (beszerzési) értéknek nem része a levonható előzetesen felszámított általános forgalmi adó, továbbá az általános forgalmi adóról szóló törvény szerint ellenérték arányában megosztott előzetesen felszámított általános forgalmi adó le nem vonható hányada.”
A módosítást követően a szövegezés a következőképpen alakult (2022. január 1-től): „(3) A bekerülési (beszerzési) értéknek nem része a levonható előzetesen felszámított általános forgalmi adó, továbbá az általános forgalmi adóról szóló törvény szerint megosztott előzetesen felszámított általános forgalmi adó le nem vonható hányada.”
A módosítás következtében egyértelművé vált, hogy nem csak az ÁFA-arányosításról van szó a rendelkezésben, hanem minden olyan esetről, amikor az előzetesen felszámított ÁFA levonhatóságát megosztás alapján kell kezelni. A módosított szabályozást a 2021. évi beszámoló készítésénél lehetőség, míg a 2022. évtől kötelező alkalmazni.
A módosítás hatása a lízingelt személygépjárművek ÁFA-elszámolására
Nyílt végű pénzügyi lízing szerződés keretében vásárolt személygépkocsi esetében évek óta kérdésként merült fel, hogy az útnyilvántartás adatai alapján megosztott ÁFA le nem vonható összegét hol kell a jogszabályi előírások alapján kimutatni. A módosítás az eddigi gyakorlatot támasztja alá, azzal, hogy egyértelművé tette: nem a bekerülési érték része a kilométer arányában megosztott általános forgalmi adó le nem vonható része. Ezt az összeget egyéb ráfordításként kell elszámolni.
Korábban számos gazdálkodó olyan gyakorlatot alakított ki a számviteli törvény 47.§-a alapján, amely szerint a lízing előzetesen felszámított ÁFÁ-jának 50%-át (le nem vonható rész) az eszköz bekerülési érték részének tekintették. Ez a gyakorlat téves volt, és a módosítás egyértelműen tisztázta a helyzetet.
Lízingkonstrukciók és az ÁFA
A céges autó fenntartásánál a nyílt végű lízing ÁFA visszaigénylés egy szuper lehetőség, ha okosan csináljuk. Fontos megérteni a különböző lízingfajták ÁFA-kezelését.
Céges személyautó pénzügyi lízing jelentése és fajtái
A személyautó pénzügyi lízing olyan megállapodás, amelyben a lízingbe adó megvásárolja a lízingbe vevő által kiválasztott személyautót, azért, hogy annak használatát a lízingbe vevőnek meghatározott futamidőre díjfizetés ellenében átengedje. A lízing szerződés megkötésekor önerő befizetése szükséges.
A pénzügyi lízing esetében eszközbeszerzésről beszélünk, amelynek az árát részletekben fizeti meg a cég, miközben az eszközt már használhatja a vállalkozásban és pénzt kereshet vele. A pénzügyi lízing során a szerződés tárgya végig a lízingbe vevő könyveiben szerepel, és jogosult az értékcsökkenés elszámolására, azonban a tulajdonos a lízingbe adó. Ebből következik, hogy kis- és középvállalkozások esetében a pénzügyi lízing kamata teljes egészében levonható a társasági adóból (Tao tv. 22/A.§).
A pénzügyi lízingnek két fajtája létezik: a nyílt végű és a zárt végű pénzügyi lízing.
Zárt végű pénzügyi lízing
Zárt végű pénzügyi lízing esetén a szerződés határozott idejének lejártakor a lízingbe vevő automatikusan tulajdonjogot szerez a lízingtárgyon. A lízingdíjat a lízingbe adó az autó bruttó ára alapján kalkulálja, de magukra a havi lízingdíjakra nem rakódik ÁFA. Mivel a zárt végű lízing termékbeszerzésnek minősül, az ÁFA visszaigénylése főszabályként nem lehetséges a személygépkocsik esetében (áfatörvény 124-125. §).
Nyílt végű pénzügyi lízing
Nyílt végű pénzügyi lízing esetén a lízingbe vevő a futamidő végén eldöntheti, hogy a maradványértéken megvásárolja az autót vagy harmadik személyt jelöl ki tulajdonosnak, esetleg a szerződés meghosszabbítását kéri a maradványértékről indulva vagy visszaadja a gépjárművet. A cégautó nyílt lízingje szolgáltatásnak minősül, ezért a havi lízing ÁFA a céges használat arányában akár 90-100%-ban is visszaigényelhető.
A nyílt végű lízing előnyei:
- ÁFA visszaigénylés lehetősége: Amennyiben a lízingelt eszközt vállalkozási célokra használják, a lízingdíjak tőkerészre eső ÁFA tartalma jogszabályban meghatározott feltételekkel visszaigényelhető.
- Költségként elszámolható kamat: A lízingdíj kamatrészét a vállalkozás költségként elszámolhatja, így csökkenthető az adóalap.
- Alacsonyabb kamatteher: Mivel a beszerzési ár ÁFA tartalma nem része a lízingtőkének, a kamatszámítás alapját sem képezi, így a futamidő alatt fizetendő kamat alacsonyabb, mint zárt végű lízing esetén.
- Értékcsökkenés elszámolása: A lízingbevevő vállalkozások jogosultak az értékcsökkenést elszámolni, ami további adókedvezményekkel járhat.
Operatív lízing (tartós bérlet)
Az operatív lízing esetén nincs tulajdonszerzés, ebben az esetben hosszabb időszakon át történő bérlésről beszélünk. Az ügylet az eszköz használatba vételével indul, a használati időszak letelése után visszaszolgáltatja az ügyfél az eszközt. Szerződéskötéskor nincs szükség önerőre. Ha a vállalkozásnak csak meghatározott időre van szüksége az autóra és nem szeretne bajlódni az autóval kapcsolatos ügyintézésekkel, valamint a továbbértékesítéssel, akkor a tartós bérleti (operatív lízing) konstrukciót érdemes választania.
Operatív lízingnél a bérbe vevő könyvelésében csak a bérleti díj jelenik meg költségként, a cégautót nem a saját könyveiben szerepel. Ez előnyös lehet akkor, ha egy vállalkozás jelentős hitellel rendelkezik, és nem szeretné növelni a hitelállományát. Cégautók esetén a bérlés további előnye, hogy a járműpark folyamatosan megújítható, a vállalkozás igényeire szabható.
Törvényi háttér és az ÁFA levonása
A pénzügyi lízingszerződésre vonatkozó szabályokat a Polgári törvénykönyv (Ptk.) LIX. fejezete részletezi.
Az általános forgalmi adóról (ÁFA) szóló törvény az operatív lízinget és a nyílt végű pénzügyi lízinget szolgáltatásként, míg a zárt végű lízinget termékbeszerzésként kezeli. Utóbbinak a személygépkocsi lízingje kapcsán van kiemelt jelentősége, mert termékbeszerzés - azaz a személygépkocsi megvásárlása esetében - fő szabályként az ÁFA nem vonható le (áfatörvény 124-125. §), míg a nyílt végű konstrukció, illetve az operatív lízing - mint igénybe vett szolgáltatás - esetében az ÁFA az általános szabályok szerint levonható (áfatörvény 120-121. §).
A nyílt végű pénzügyi lízing és az operatív lízing szolgáltatásnak minősül, ezért a céges személyautó lízing- és bérleti díj ÁFÁ-jának minimum 50%-a visszaigényelhető (lízing ÁFA átalány elszámolás). Ezzel szemben útnyilvántartás vezetése mellett a céges utak arányában akár 90-100% lízing ÁFA is leírható. A vállalkozások választhatnak a kétféle elszámolás közül.
Gyakori hibák és tévhitek a lízing ÁFA-elszámolásában
Ahhoz, hogy valóban kiaknázza a nyílt végű lízing ÁFA visszaigénylés előnyeit, tudnia kell, mire figyeljen. Sok vállalkozó esik abba a hibába, hogy nem veszi komolyan az adminisztrációt, vagy félreismeri a szabályokat. Ez bizony komoly következményekkel járhat, mint például egy kellemetlen NAV-ellenőrzés, és elvesztegetett adóforintok.
- Hiányos útnyilvántartás: Ez az egyik legnagyobb buktató! Ha nincs pontos, NAV-álló útnyilvántartása, elfelejtheti az 50% feletti ÁFA-visszaigénylést. Sok cégvezető úgy gondolja, elég, ha fejben tartja az utakat, vagy egy gyors Excelt dob össze. De ez nem állja meg a helyét egy NAV vizsgálat során.
- Maradványérték és ÁFA: A futamidő végén a maradványérték kapcsán is felmerülhetnek kérdések az ÁFA-val kapcsolatban. Fontos, hogy ezt a könyvelőjével előre tisztázza, és ne érje meglepetés! A nyílt végű lízing végi vétel a NAV szerint termékbeszerzésnek minősül; a személygépkocsi beszerzéséhez kapcsolódó ÁFA levonása főszabályként tiltott, kivéve szűk körű tevékenységek (pl. bérbeadás, taxis tevékenység) esetén, vagy hitelesen bizonyított kizárólag üzleti használat esetén.
A számviteli törvény 47. § (2) bekezdés b) pontjában szereplő le nem vonható ÁFA csak az eszköz használatba vétele, aktiválása előtt felszámításra került, le nem vonható ÁFA elszámolására vonatkozik. Így a személygépkocsi nyílt végű pénzügyi lízing keretében történő beszerzésekor csak az aktiválásig áthárításra került ÁFA minősül a bekerülési érték részének (ez lehet például az előlegre eső le nem vonható ÁFA része). Az aktiválást követően esedékes díjak le nem vonható ÁFÁ-jának egyéb ráfordításként történő elszámolását támasztja alá, hogy a nyílt végű pénzügyi lízing „törlesztő részlete” csak az ÁFA tv. rendelkezései értelmében kezelendő szolgáltatásként. Ez azt jelenti, hogy az ÁFA tv. 124. § (4) bekezdés b) pontja alapján a lízing díjának 50%-a nem vonható le, és ezt az összeget egyéb ráfordításként kell elszámolni, nem pedig az eszköz bekerülési értékének részeként.
Útnyilvántartás: A kulcs a maximális ÁFA-visszaigényléshez
Érthető, ha eddig az „útnyilvántartás” rémálomként hangzott. De a probléma nem a szabályokkal van, hanem a megfelelő eszköz hiányával. Tapasztalataink szerint napjainkban a lízingelt céges gépjárművek több mint 70%-ánál alkalmazzák az 50% feletti ÁFA-visszaigénylést. Ez azt mutatja, hogy működik, és a cégek hatalmas összegeket takarítanak meg vele. Pontos, NAV-álló útnyilvántartással autónként átlagosan a teljes futamidő alatt 2,1 millió forintot takaríthat meg az 50% átalány elszámoláshoz képest, ha precízen dokumentálja a céges utakat.
