Lízing átvállalás és könyvelési sajátosságai Magyarországon

A lízing mind a lakosság, mind a gazdálkodók körében egyre kedveltebb, bár elég drága finanszírozási forma. A vállalkozások más tulajdonát képező eszközt akkor tudnak használatba venni, ha a szükséges eszközt bérlik vagy lízingelik, netán megvásárolják azt. Ez a speciális finanszírozási konstrukció azonban számos egyedi számviteli és adózási kérdést vet fel, különösen a lízing átvállalás kapcsán.

A lízing jogi és számviteli háttere

A lízingügyletekre vonatkozó önálló jogszabályok Magyarországon nem léteznek. A jogalkotók különböző helyeken határozzák meg a lízingre vonatkozó törvényi előírásokat, de egyértelmű meghatározás nincs. Ennek következtében az adóztatási kérdések megoldása sem egyszerű. A lízing értelmezésénél a Polgári Törvénykönyvről szóló 2013. évi V. törvény (továbbiakban: Ptk.) és a hitelintézetekről és a pénzügyi vállalkozásokról szóló 2013. évi CCXXXVII. törvény (továbbiakban: Hpt.) meghatározásából érdemes kiindulni, hiszen a legtöbb jogszabály erre a két törvényre utal.

A számviteli törvény (2000. évi C. törvény a számvitelről, továbbiakban: Szt.) a lízing alatt a pénzügyi lízinget érti, ami egy a hitelintézetekről és a pénzügyi vállalkozásokról szóló törvény szerinti pénzügyi lízingszerződés alapján létrejött ügylet, ideértve azt is, ha az az anyavállalat és a leányvállalata között jött létre. Az Szt. nem tesz különbséget a nyílt és a zárt végű lízing között, ezért a 23. § (3) bekezdése szerint ígyis-úgyis az eszközök között kell kimutatni a pénzügyi lízing keretében átvett eszközöket, továbbá a bérbe vett (a használatra átvett) eszközökön végzett beruházások, felújítások, valamint a koncessziós szerződés alapján beszerzett, megvalósított eszközök értékét is.

A lízing típusai és jogi keretei

A lízing típusai és számviteli kezelésük

A lízing lényege az adásvétel, a bérleti ügylet és a hitelügylet kombinációja. A lízing típusát és egyben adójogi kezelését az dönti el, hogy a három ügyletből melyik a domináns.

Operatív lízing (tartós bérlet)

Az operatív lízing csak elnevezésében lízing, tartalmát tekintve bérleti ügyletnek minősül. Az operatív lízingre vonatkozó előírások az ügylet bérleti jellege miatt a Ptk. szabályai között találhatók. Ez az ügylet szolgáltatásnyújtásként kezelendő. A számlázása is ennek megfelelően történik. Az általános forgalmi adó a lízingdíjakhoz kapcsolódik. A számviteli törvényünk szerint is ilyen esetben a lízingbe vevőnél nem eszközt aktiválunk, hanem a lízingdíjakat igénybe vett szolgáltatásként kell elszámolni, és ilyen ágon keletkezik költség a cégnél.

A kérdéses eszköz a lízingbe adó könyveiben szerepel. Az értékcsökkenést is a lízingbe adó számolja el. Az operatív lízing (tartós bérlet) díja havonta, negyedévente stb. fizetendő. Az operatív lízing az Áfa tv. 58. §-a szerint szolgáltatásnak minősül. A ráfordításként elszámolt értékcsökkenés a társasági adóról és osztalékadóról szóló 1996. évi LXXXI. törvény (továbbiakban Tao. tv.) 8. §-a szerint a Tao tv. által elismert értékcsökkenés pedig a Tao. tv. 7. §-a szerint kezelendő.

Zártvégű pénzügyi lízing

Pénzügyi lízing

A pénzügyi lízing a hitelhez hasonló konstrukció. A hitel esetén az adásvétel az eladó és a vevő fél között jön létre, de a vevő külső finanszírozási forrásból egyenlíti ki a vételárat. A megvásárolt eszköz bekerül a cég könyveibe, a források között pedig hosszú lejáratú kötelezettségként kell kimutatni a hitelt, és ennek állománya folyamatosan csökken a havi törlesztőrészletek fizetése által.

A lízing futamideje alatt az eszköz a lízingbe adó tulajdonát képezi, viszont a lízingbe vevő tartja nyilván a könyveiben. Az értékcsökkenést is a lízingbe vevő számolja el. A pénzügyi lízinggel kapcsolatos kötelezettség összegét a megfizetett lízingdíjnak a lízingszerződésben meghatározott törlesztés összegével csökkentetten kell a mérlegbe beállítani. Természetesen az ilyen címen felvett kötelezettség összege nem foglalja magába a pénzügyi lízinggel kapcsolatosan fizetendő kamat összegét.

Zárt végű pénzügyi lízing

A zárt végű pénzügyi lízingszerződésben az adásvételi ügylet dominál. A szerződés opciós jogot nem tartalmaz. A lízing futamidejének végén lízingbe vevő mindenképpen tulajdonjogot szerez a lízingtárgy felett. Ez az ügylet adásvételként kezelendő. Áfás ügylet esetén (nem biztos, hogy az) a birtokba adáskor a teljes eszközértékre vonatkozó áfát ki kell számlázni. További számlakiállítás nem kötelező. A zárt végű pénzügyi lízing esetén az értékcsökkenés mértékét a tényleges használati idő alapján kell meghatározni, valamint a maradványérték is a várható piaci érték kell, hogy legyen.

Könyvelési tételei teljes mértékben megegyeznek a zárt végű lízingnél már megismert tételekkel.

  • Hosszú lejáratú kötelezettségként történő elszámolás:
    • T 38. Bank vagy Pénztár / K 44. Hosszú lejáratú kötelezettségek vagy 45. Rövidlejáratú kötelezettségek
    • T 447 Pénzügyi lízinggel kapcsolatos kötelezettség / K 38. Bank vagy Pénztár
  • Értékcsökkenés:
    • Az Szt. 80. § (1) bekezdése szerint értékcsökkenési leírásként kell kimutatni: az immateriális javaknak, a tárgyi eszközöknek az 52. § (1)-(4) bekezdése szerint tervezett (meghatározott), az 53. § (3) bekezdése szerint módosított értékcsökkenése összegét.
  • Kamat és árfolyamveszteség:
    • A kamatról és az árfolyamveszteségről pedig a törvény 83. § (3) bekezdése rendelkezik: T 87. Pénzügyi műveletek ráfordításai / K 38. Bank vagy Pénztár

Nyílt végű pénzügyi lízing

A nyílt végű pénzügyi lízing szolgáltatásnak minősül, mert a szerződés nem rögzíti egyértelműen, hogy a futamidő végén a lízingbe vevő megszerzi-e a tulajdonjogot. Ez a szerződéstípus opciós jogot tartalmaz, amely háromféle döntési lehetőséget biztosít. Ez a három eset számviteli és adózási szempontból eltérően kezelendő. A lízing futamideje alatt az eszköz a lízingbe adó tulajdonát képezi, viszont a lízingbe vevő tartja nyilván a könyveiben. Az értékcsökkenést is a lízingbe vevő számolja el. A lízingdíjakról szóló számlákat kötelező kiállítani. A lízingdíj havonta, negyedévente, stb. fizetendő. A nyílt végű lízing az Áfa tv. 58. §-a szerint szolgáltatásnak minősül. A lízingbe vevő olyan döntést is hozhat, hogy megszerzi az eszköz tulajdonjogát. Ez esetben óvatosan kell kezelni az áfát, mert a tulajdonjog megszerzésére ekkor kerül sor.

Ugyancsak sajátos adójogi kérdések merülnek fel a társasági adóval kapcsolatban is. A kisvállalati adóról szóló 2012. évi CXLVII. törvény (továbbiakban: Kiva tv.) alapján a kisvállalati adóalap a társasági adóalaptól eltérően határozható meg. Az értékcsökkenés elszámolásra kerül, de az elszámolt amortizáció nem befolyásolja a kisvállalati adó alapját.

A lízing átvállalásának könyvelése és feltételei

Az "Átvállalási szerződés" ebben a kontextusban értelmezhetetlen. A lízingbe vevő tulajdonosként a lízing tárgya felett nem rendelkezhet, azaz a lízingelt tehergépjárművet csak a lízingbe adó értékesítheti. Ez azt jelenti, hogy a lízing átvállalás valójában egy összetettebb folyamatot takar.

A lízing átvállalásának lépései

A folyamat a következőképpen zajlik:

  1. A lízingbe adónak a lízingbe vevővel kötött lízingszerződést kell módosítani.
  2. A lízingbe vevővel helyesbítő számlával a lízingelt tehergépjárművet visszavenni.
  3. Majd új lízingszerződéssel a harmadik személy részére azt lízingbe adni.

Amennyiben a harmadik személy az eredeti lízingbe vevő részére valamilyen összeget meg akar téríteni - esetleg erről szól az átvállalási szerződés -, akkor ezt csak a lízingbe adón keresztül teheti meg azzal, hogy a lízingbe adó a visszavételi értéket magasabb összegben határozza meg, mint a nála követelésként, a lízingbe vevőnél kötelezettségként kimutatott összeg. A lízingbe vevő által kiállított helyesbítő számla akkor tartalmaz áfát, ha a lízingbeadás zárt végű pénzügyi lízing keretében történt.

Az átvállalás/szerződés átruházás feltételei

Az átvállaló/vevő adatainak bejelentését kizárólag a Társaságunk által kiadott formanyomtatvány kitöltésével fogadjuk el. Felhívjuk figyelmét, hogy hiányos adatközlés esetén a kérelmet nem áll módunkban teljesíteni. Az érintett szerződésnek teljesen tartozásmentesnek kell lennie. Amennyiben díjhátralék vagy költség, késedelmi kamat tartozás áll fenn, azt a szerződés átvállalása/szerződés átruházása előtt az eredeti ügyfélnek minden esetben rendeznie szükséges.

Nem fogyasztó ügyfelekre vonatkozóan: Az átvállalás/szerződés átruházás hatálybalépésének feltétele a kezelési költség maradéktalan megfizetése. A kezelési költség megfizetésének hiányában az átvállalás/szerződés átruházás automatikusan elutasításra kerül. Az átvállalás/szerződés átruházás engedélyezését minden esetben Társaságunk egyedi elbírálásától teszi függővé. Előfordulhat, hogy egy zárt végű lízingügylet a futamidő alatt a lízingbe vevő nem fizetése okán megszűnik, és a szerződés megszüntetése után a szerződés megszüntetésével, valamint a lízingbe adó által visszavett lízingtárgy értékesítésével kapcsolatos költségeket a lízingbe adó gyakran megtérítteti a lízingbe vevővel.

További adózási és számviteli szempontok

A lízingügyletek kapcsán sokféle adózási kérdés merülhet fel, hiszen a folyamat az eszköz beszerzésétől annak visszaadásáig vagy a tulajdonjog átszállásáig tart. A lízing lebonyolítása során több adózási pont is megjelenik. Mivel manapság a vállalkozók nagy többsége nem feltétlenül szabadfelhasználású rövid lejáratú hiteleket szokott felvenni, hanem inkább valamilyen eszköz (ingatlan, jármű, gép stb.) beszerzése miatt kényszerül külső forrás igénybevételére, ezért a legtöbb kérdés is ezek kapcsán érkezik tőlük. Melyek közül kiemelkedő szerepet játszanak a lízing ügyletek kapcsán felmerülők, ugyanis egyez lízing ügyletek esetén az ÁFA törvényünk 124.§ (4) b) pontja egy ideje már megengedi például a személygépjárművekkel kapcsolatos ÁFA levonást.

Ha maga a lízingelt eszköz személygépjármű, akkor a cégautó adó fizetésére mindig az a fél köteles, akinek a könyveiben eszközként a jármű nyilván van tartva. A lízingügylethez szinte mindig kötődik valamilyen vagyonbiztosítás. Izgalmas kérdés, hogy a biztosítási díj áfaalapot képez-e. Arról se feledkezzünk meg, hogy a lízingdíj megszabható magyar forintban, devizában, devizához kötötten is, de extrém esetben a kriptodeviza is megjelenhet. A legdominánsabb lízingtárgyak a termelőberendezések, a gépjárművek és az ingatlanok.

A lízing fajtáinak összehasonlítása

Jellemző Operatív lízing (Tartós bérlet) Nyílt végű pénzügyi lízing Zárt végű pénzügyi lízing
Jogviszony jellege Bérleti ügylet (szolgáltatásnyújtás) Szolgáltatás (opciós tulajdonszerzés) Adásvételi ügylet dominál
Eszköz tulajdonosa a futamidő alatt Lízingbe adó Lízingbe adó Lízingbe adó
Eszköz nyilvántartása a könyvekben Lízingbe adó Lízingbe vevő Lízingbe vevő
Értékcsökkenés elszámolása Lízingbe adó Lízingbe vevő Lízingbe vevő
Áfa kezelése Lízingdíjakhoz kapcsolódik Függ a lízing tárgyától, tulajdonszerzéskor óvatosan kezelendő Birtokba adáskor a teljes eszközértékre
Tulajdonszerzés a futamidő végén Nincs Opció (3 döntési lehetőség) Kötelező

tags: #lizing #atvallalas #konyvelese