A KRESZ, vagyis a Közúti Rendelkezések Egységes Szabályozása, nem csupán egy egyszerű jogszabály. Bonyolult rendszert alkot, ezer szálon kötődik más jogszabályokhoz, értelmezni pedig nem is olyan egyszerű. A jog alkalmazása sosem könnyű, holisztikus rendszerlátást követel, mert ha az egyik oldalon meghúz valamit a jogalkotó, a másik oldalra is kihat, így egy változtatás tucat más módosítást tud generálni. A KRESZ is ilyen. Ha magát a szöveget változtatja meg a jogalkotó, akkor figyelni kell az összes kapcsolódó jogszabály szövegére is és azokat is hozzá kell igazítani a módosult szabályhoz.
Éppen folyamatban van a KRESZ megújítása, de azt még senki sem tudja, hogy egyszerűsödik-e, vagy bonyolultabbá válik. Régóta húzódik a KRESZ modernizálása, a most bejelentett felülvizsgálat előtt szakértőkkel beszéltünk arról, milyen változtatásokra volna szükség. Nemrég lett nyilvános az új KRESZ-tervezete, amellyel kapcsolatban több a kérdés, mint a válasz. A társadalmi egyeztetés időszakában vagyunk, de szakmai kérdések is felmerültek a tervezettel kapcsolatban.
A "közlekedési piramis" tévhite és a valóság
Azt mindenki megjegyezte a KRESZ oktatáson, hogy létezik egy úgynevezett "közlekedési piramis", és ami abban feljebb foglal helyet, az felülírja az alatta lévőket. Legalábbis a KRESZ szabályozási logikájából ez következne. Azonban a valóság ennél sokkal összetettebb: Közlekedési piramis? Felejtsd el. Külön nehezíti a helyzetet, hogy a KRESZ egyébként nem tartalmaz feketén-fehéren, általánosan megfogalmazott hierarchiát a közúti jelzésekre.
Csakhogy, a piramisnak van csúcsa is. Tehát hiába mutogatja a rendőr, hogy menjen tovább egyenesen az autós, ha közben gyalogosok szaladgálnak át keresztbe az úton. Vagy hiába utasítja a 40 tonnás nyergesvontató sofőrjét a rendőri karjelzés a hídra való felhajtásra, ha azon a súlykorlát 20 tonna.
Ellentmondások a közlekedési szabályozásban
A piramisban lejjebb haladva sem javul a helyzet. Józan ésszel azt gondolnánk, hogy a közlekedési jelzőlámpák biztosan felülírják a táblák és a felfestések utasításait. Pedig a villanyrendőr a KRESZ szerint csak a STOP táblát, a macisajtot és a főútvonal jelzőtáblát derogálja, az összes többit akkor is figyelembe kell venni közlekedés során, ha a jelzőlámpa zöldet mutat. Ha például ún. nyíllal kiegészített telizöld van, akkor is csak balra szabad kanyarodni. Ennyit a piramisról.
De akkor a közúti jelzőtáblák felülírják az útburkolati jeleket és a közlekedési szabályokat, ugye? Ez a leosztás gyakrabban előfordul (például kötelező haladási irány tábla kereszteződésben), de ez sem általános. A KRESZ logikája szerint amit nem tilos, azt szabad. Így kereszteződésben bármilyen irányba haladhat az autós, ameddig konkrét tábla nem jelöl ki kötelező haladási irányt vagy behajtási tilalmat. Ilyen esetben tehát a jelzőtábla lesz az erősebb.
Viszont. A vonatkozó közlekedési rendelet szerint "az útburkolati jelekkel jelzett forgalmi rendnek feltétlenül, kölcsönösen és egyértelműen igazodnia kell a függőleges jelzésekkel (jelzőtáblákkal stb.) kijelölt forgalomszabályozáshoz." Tehát - elméletileg - nem helyezhető ki olyan tábla, amely az útburkolati jelet módosítja. A valóságban viszont előfordul. Tipikusan akkor, amikor a közútkezelő kitesz egy új táblát, a felfestést pedig nem tünteti el. Mert egy táblát lecsavarozni egyszerű, egy útburkolati jelet felmarni-újrafesteni már nem annyira.
Például előfordulhat, hogy a felfestés szerint csak jobbra, a tábla szerint viszont csak egyenesen lehetne haladni. Vagy egy banális történetet képzeljünk el: a kétsávos útról jobbra kanyarodó forgalom megnövekedése miatt állandósult torlódást úgy akarja megszüntetni a közút kezelője, hogy megtiltja a jobbra kanyarodást, kihelyez egy "kötelező haladási irány" táblát a kereszteződés elé, ami előrefelé mutat. Ezt a torlódást valahogy meg kellene szüntetni.
Most akkor merre? Ez már nagyon extrém, de itt is a tábla lesz a győztes. Ilyen esetben az a logikus, hogy a tábla iránymutatásait kell követni, vagyis a közlekedési tábla felülírja a felfestést (és a jelzőlámpát is).
Gyakori félreértések és bizonytalanságok a KRESZ táblák értelmezésében
Egy rosszul értelmezett tábla nemcsak bírságot, hanem veszélyes helyzetet is okozhat az utakon. Sokan vezetnek évek óta rutinból úgy, hogy közben néhány alapvető közlekedési jelzést teljesen félreértenek. Kellemetlen az a pillanat, amikor az ember magabiztosan halad az úton, aztán hirtelen meglát egy táblát, és beugrik a gondolat: várjunk… ez pontosan mit is jelent? A KRESZ táblák jelentése rengeteg sofőrnek okoz bizonytalanságot, főleg azoknál a jelzéseknél, amelyekkel ritkábban találkozunk. És ilyenkor jön a klasszikus módszer: mindenki azt csinálja, amit az előtte haladó autó. Ami valljuk be, nem a legjobb döntés.
Gyakran kevert KRESZ táblák és jelentésük
| Jelzőtábla | Jelentése |
|---|---|
| Megállni tilos | Még rövid időre sem állhatunk meg normál helyzetben. |
| Várakozni tilos | Ki- és beszállás, vagy áru rakodása idejére meg lehet állni, valamint akkor is, ha a sofőr a jármű közelében tartózkodik és maximum 5 percig marad. |
| Stop! Elsőbbségadás kötelező | Kötelező teljesen megállni, még akkor is, ha hajnali három van és egy lélek sincs az úton. |
| Elsőbbségadás kötelező | Elegendő lassítani és meggyőződni arról, hogy szabad az út. |
A legtöbben azt hiszik, hogy a körforgalom önmagában elsőbbséget jelent. Pedig valójában a kint lévő elsőbbségadás kötelező tábla együtt adja ki a szabályt. Ezért van az, hogy egyes kisebb körforgalmaknál teljesen más lehet a közlekedési rend. A KRESZ táblák jelentése itt szó szerint eldöntheti, ki mehet és ki fékez satut.
Sokan automatikusan továbbhajtanak vagy visszafordulnak anélkül, hogy elolvasnák a kis kiegészítő táblát mondjuk a behajtani tilos tábla alatt. Pedig ott lehet az, hogy ‘kivéve célforgalom’, ‘kivéve kerékpár‘, vagy mondjuk időszakos korlátozás. Sok sofőr egyszerűen rutinból figyelmen kívül hagyja a figyelmeztető táblákat. Pedig egy ‘csúszós úttest’ vagy ‘egyenetlen úttest’ jelzés tényleg komoly veszélyre figyelmeztethet.
A KRESZ táblák jelentése és létezése nem azért van, hogy dekoráció legyen az út szélén. Ezeket általában valamilyen korábbi probléma vagy baleseti tapasztalat miatt helyezik ki. Az utakon napjainkban rengeteg baleset történik és sokszor azért keletkezik baj, mert az autósok nem tudják, hogy az adott tábla mit jelent vagy összekeverik őket. Amit szerencsére a legtöbben felismernek és nem tévesztenek össze, az az elsőbbségadás tábla.
Vannak az úgynevezett nyilazott táblák, amelyek sokak számára nem annyira ismerősek. Az egyik ilyen tábla kör alakú, ami piros szegéllyel lett ellátva, a közepén pedig két nyíl található, a fekete lefelé mutat, míg a másik felfelé és piros színű. Jelentése, hogy a szembejövő forgalomnak elsőbbsége van velünk szemben. A másik tábla négyzet alakú és szintén két nyíl található a közepén, egy lefelé mutató piros, mellette pedig egy felfelé mutató fehér. Ez arra világít rá, hogy nekünk van elsőbbségünk a szembejövő gépjárművekkel szemben.
KRESZ- A leggyakrabban előforduló közlekedési táblák
Ritka, elavult és új KRESZ táblák
Azonban nem csak az új, de a meglévő Közúti Rendelkezések Egységes Szabályozása is tud meglepetéseket okozni az autóvezetőknek, például szerepelnek benne olyan jelzések, amit már meghaladott a kor, így már nem találkozhatunk velük. Az aktuális KRESZ-táblák között is vannak igazi ritkaságok, amiket alig ismer valaki. A ritka KRESZ-táblák között ideiglenesen kihelyezésre kerülő darabokat is akadnak. A Karácsony Benő parknál található rendhagyó figyelmeztetés célja így is egyértelmű - az autósoknak szól.
Meghaladta már a kor, de az aktuális KRESZ-rendeletben még szerepelnek az „Ólommentes benzint is árusító üzemanyagtöltő állomás” és az „Ólommentes benzint és autógázt is árusító üzemanyagtöltő állomás” jelzőtáblák, amelyek 1988-ban, illetve 1997-ben kerültek bele a jogszabályba. Az ólmozott benzint 1999. január 1-én tiltották be Magyarországon.
Az út mellett vagy közelében levő egyes létesítményekről tájékoztatást adó jelzőtáblák sorában találni még igazi ritkaságokat, például a „Bérelhető faház”, a „Jelzett turista út; erdei tornapálya” vagy épp a „Lovaglás” jelzéseket. Manapság már nem út melletti jelzőtáblákról, hanem interneten tájékozódnak a turisztikai célokról az emberek.
Szerencsére csak ritkán van szükség a veszélyt jelző táblák között szereplő „Útzár” használatára, amit például baleset miatt kell kihelyezni. Amióta törvényben szabályozzák a haszonjárművek közlekedését (kamionstop), létezik „Várakozóhely a közlekedési korlátozás alá eső nehéz tehergépkocsik részére” tábla is, azonban nem jellemző a használata, hiszen a kamionok jellemzően autópálya-pihenőkben töltik a kényszerű várakozást.
Újdonságok az új KRESZ-tervezetben
Az új KRESZ-javaslatban számos új közlekedési tábla jelenik meg, amelyek a korábbinál sokkal pontosabbak. Az új KRESZ-ben is vannak olyan közlekedési táblák, amelyek az aktuális helyzetre válaszul kerültek bele, lásd mikromobilitási eszközök.
- Nagy tengelytávolságú járművek vezetőinek hasznos a „Felakadás” veszélyjelzés, amivel jó eséllyel megelőzhető a vasúti átjáróban elakadás - már ha a sofőr is figyelembe veszi azt.
- Amíg korábban csak gyalogosokra figyelmeztettek a KRESZ-táblák, az új tervezet szerint lesz külön tábla „Idősek” és „Gyengénlátók” számára is, illetve a „Motoros rolleresek” is kiemelt figyelmet kapnak.
- A gördeszkások és görkorcsolyázókra szabták a „Járműnek nem minősülő eszközzel közlekedő gyalogosnak bemenni tilos” táblát, a „Mikromobilitási eszközzel behajtani tilos” nem vonatkozik a motoros rollerekre, azok behajtását külön tábla tiltja meg.
- 2010-től lehet kihelyezni a „Környezetvédelmi övezet (zóna)” jelzőtáblát, amihez kapcsolódik „Környezetvédelmi övezet (zóna) vége” jelzés, a kettő között gépkocsik nem közlekedhetnek. Alapvetően kiegészítő táblával közösen tervezték a használatát, amely a környezetvédelmi igazolólaphoz tartozó - a hatósági jelzésen (rendszámtáblán) elhelyezett - matrica színét tartalmazza, ami az adott gépkocsik számára felmentést ad a tilalom alól. A környezetvédelmi vizsgálat 2010. január 1-gyel olvadt bele a műszaki vizsgába, ezt követően a rendszámokra ragasztott színes matricák is eltűntek. A jövőben a ma még nem létező behajtási zónáknál lehet szerepük.
Érdemes megjegyezni, hogy Tilosban jobbra kanyarodni Magyarországon a 60-as évekig szabad volt, a zöld nyíl keletnémet mintára ma össznémet valóság, és a piros néhány más országban sem abszolút tilos. Ez is mutatja, hogy a szabályozás dinamikusan változik, és országonként is eltérő lehet.
A KRESZ táblák ismeretének fontossága
A KRESZ táblák felismerése elengedhetetlen a szabályos közlekedéshez, ezért érdemes megtanulni őket, majd időről időre átismételni a jelentésüket. Minél régebb óta vezet valaki, annál több dolgot csinál rutinból. És pont emiatt fordul elő, hogy egy-egy ritkább tábla teljesen összezavarja. A KRESZ táblák jelentése időnként még a tapasztalt autósoknak is megér egy gyors ismétlést, főleg most, amikor egyre több új, modern vagy időszakos jelzés jelenik meg az utakon.
Összeállítottunk egy nyomtatható dokumentumot a KRESZ táblákról, amelyet ingyenesen letölthetsz az alábbi linken keresztül: [Link a letölthető KRESZ táblákhoz]
Gyakorold a KRESZ táblákat a telefonodon is! KRESZ vizsgára készülsz, vagy csak tesztelnéd a KRESZ tudásod? Számos alkalmazás segíti a felkészülést, ahol több ezer kérdésből gyakorolhatsz, vizsgamódban tesztelheted tudásodat, vagy játékosan tanulhatsz.
Fontos tudni, hogy a születésnapi ajándéknak leszerelt 30-as, 50-es táblákért komoly bírság járhat, akkor is, ha nem lesz baleset belőle. A táblák integritásának megőrzése a biztonságos közlekedés alapja.