A közlekedésbiztonság és az embercsempészet elleni küzdelem mellett, társadalmunkban számos etnikai csoport él sajátos kultúrával és hagyományokkal. Az alábbiakban egy rendőrségi eseményről, valamint a Gábor cigányok jellegzetességeiről olvashat.
Furgonbaleset és embercsempészet Kópháza és Sopron között
Három éve, 2023. augusztus 22-én egy 26 éves román férfi vezette azt a furgont, amely egy személyautóval ütközött össze a reggeli órákban Kópháza és Sopron között.
A vármegyében szolgálatot teljesítő Készenléti Rendőrség győri egységének munkatársai észlelték a nagy sebességgel közlekedő Mercedes Sprintert a 84-es főúton, amelyet az osztrák-magyar súlyponti ellenőrzésben résztvevő egyenruhásokkal próbáltak megállítani.
A sofőr azonban kivonta magát a rendőri intézkedés alól, és továbbhajtott. A rendőrök követni kezdték a járművet, amely a 115-ös kilométerszelvényben egy vele szemben szabályosan közlekedő, osztrák felségjelzésű személygépkocsinak ütközött, és felborult.
A balesetet követően a helyszínről az embercsempész, illetve 14 illegális migráns a rendőri intézkedés megkezdése előtt elszaladt, 4 külföldi utas pedig a furgonban maradt. Az eset során a vétlen személygépkocsi sofőrje, az embercsempész, illetve a furgon külföldi utasai is megsérültek.
A járőrök a Készenléti Rendőrség győri munkatársaival, valamint az akcióban résztvevő osztrák kollégákkal a baleset közelében - drón, illetve keresőkutya segítségével - rövid időn belül elfogták az embercsempészt és a migránsokat is. Utóbbiakat egészségügyi ellátásukat és meghallgatásukat követően a hatályos magyar jogszabályok értelmében a rendőrök visszakísérték az ideiglenes biztonsági határzárhoz.
Help Fight Human Trafficking & Child Exploitation - Tim Tebow Foundation
A sofőrrel szemben a nyomozók embercsempészés, közúti baleset okozása, illetve segítségnyújtás elmulasztása bűntett elkövetésének gyanúja miatt eljárást indítottak. Az embercsempészés bűntett alapesetben egy évtől öt évig, minősített esetben akár öttől tizenöt évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő.
A Gábor cigányok: Kultúra és hagyományok
Az eset rávilágít az illegális migráció és az embercsempészet kihívásaira. Ezen eseményektől függetlenül, Európában számos különleges kulturális hagyományokkal rendelkező közösség él, melyek közül az egyik legjellegzetesebb a Gábor cigányok közössége, akiknek életébe most betekintést nyerhetünk.
Párizs, Bécs, Budapest vagy akár Marosvásárhely utcáin szembe jön velünk egy gábor cigány család, honnan tudhatjuk, hogy biztosan gáborokkal van dolgunk? A gábor cigányok, vagy kalapos gáborok, vagy röviden gáborok, romániai cigány - főleg Erdélyben - honos csoport. Jellegzetességük a férfiak által hordott nagy, széles karimájú, fekete kalap, illetve a hatalmas bajuszuk, valamint a nők által hordott színes népviselet.
Melyek az egyén csoport-hovatartozásáról árulkodó külsõ jegyek, amelyek eligazítanak? Első lépésben nem kell különösebben messzire mennünk, hogy ezt megválaszolhassuk. Az általuk „cigányos” viseletnek nevezett ruha a nõk esetében színes rakott szoknyából, hasonlóan feltûnõ fejkendõbõl és lehetõleg selymes, tarka blúzból áll, míg a férfiak kimenõ viselete a csoportra nem kevésbé jellemzõ, ám a „gádzsó öltözködéstõl” nem sokban eltérõ fekete, bõ nadrág, széleskarimájú, általuk „zsidó kalapnak” nevezett kalap, és az idõseknél a díszgombos lajbi. Ha ilyen öltözékben halad el elõttünk egy férfi és követi õt az asszony, akkor nagy eséllyel gáborokkal van dolgunk.
Cigányul, románul és többnyire magyarul is beszélnek, de különállásukat szigorúan őrzik, és jellemzően nem házasodnak sem máshova tartozó cigányokkal, sem magyarokkal vagy románokkal. Erdélyben sok helyen kétféle cigány népesség él együtt, de a két népesség teljesen különbözik egymástól. Az egyik az, akit a falu közössége „házi cigányként” tart számon, a másik pedig a „gáborok” nemzetsége. A házi cigányok közül sokan már rég elfelejtették a cigány kultúrát, gyökereiktől elszakított-megfosztott emberek ők, akik jelentős része már a cigány nyelvet sem beszéli.
A gáborok általában jómódúak. Főképp Marosvásárhelyen és környékén, illetve más erdélyi és partiumi nagy városokban és környékükön élnek. Nagyon szigorúan ragaszkodnak nyelvükhöz és hagyományaikhoz. A magyarországi nyelvészeti csoportosítás szerint a gáborcigányok az oláhcigányok kalderás - azaz rézműves - törzséhez tartoznak. Eredeti foglalkozásuk az üstkészítés volt. Saját nyelvükről annyit mondanak, hogy ősi cigány nyelv. Nyelvükbe sok szót átvettek a románból, a magyarból és más környező népek szókincséből is.
Az MTA Nyelvtudományi Intézet munkatársaiként Szalai Andrea és Berta Péter végeztek kutatásokat a karácsfalvi cigányok nyelvhasználatával kapcsolatban. Megállapításuk szerint az a románi változat, amelyet e gábor közösség beszél, a cigány nyelv egyik oláhcigány nyelvjárása.
Help Fight Human Trafficking & Child Exploitation - Tim Tebow Foundation
Gábor cigány értékek
Nem kell sokáig beszélgetnünk, hogy megtudjuk, a gáborok adventisták, ennek következtében nem isznak, nem cigarettáznak, nem válnak el, tisztelik Istent, tisztelik közösségüket és egymást. Ezek ismertetése az első találkozásba még mind belefér, de ez még mindig csak az, amit magukról elmondani szeretnének.
A Gábor cigányok társadalmi és nyelvi jellemzőinek összefoglalása:
| Jellemző | Leírás |
|---|---|
| Eredet | Romániai cigány csoport, főleg Erdélyben honos. |
| Viselet (férfi) | Fekete, bő nadrág, széleskarimájú "zsidó kalap", időseknél díszgombos lajbi. |
| Viselet (nő) | Színes rakott szoknya, feltűnő fejkendő, selymes, tarka blúz. |
| Nyelv | Cigányul, románul, magyarul beszélnek. Nyelvük oláhcigány nyelvjárás. |
| Eredeti foglalkozás | Üstkészítés (kalderás törzs). Általában jómódúak. |
| Életmód és értékek | Adventisták, nem isznak, nem cigarettáznak, nem válnak el. Szigorúan őrzik hagyományaikat. |