Az úgynevezett avulás és avultatás gyakran felmerül a CASCO biztosítások vonatkozásában, és valljuk be, nem tartozik a kedvenc fogalmaink közé, hiszen általában a kártérítésünk mértékét csökkenti. De vajon mi ennek az oka, és létezik-e avulásmentes CASCO? Az avulás a biztosítások vonatkozásában olyan értékcsökkenést jelent, amely az idő múlása, valamint a fokozatos elhasználódás miatt következik be. Bár a biztosítók nemcsak járművekre alkalmazzák, hanem például ingóságokra és épületekre is, mi most főleg a CASCO irányából közelítjük meg a kérdést és annak számviteli vetületét. Az avulás pontosan ezt írja le: a gépjármű és alkatrészeinek az idővel és használattal történő értékcsökkenését jelenti. Ez egy százalékos formában kifejezett arányszám, amivel a biztosítók a gépjármű káresemény előtti, kárkori értékét határozzák meg.
Mi az avulás és miért fontos a gépjárműbiztosításokban?
A káron szerzés tilalma
És hogy miért van szükség az avultatásra? Ehhez a káronszerzés tilalmáig kell visszamennünk: törvény írja ugyanis elő, hogy a károsultnak nem származhat nyeresége a kártérítésből. Biztosításainkkal kapcsolatban fontos fogalom az úgynevezett „káronszerzés tilalma”, amelynek részleteit a Polgári Törvénykönyv mondja ki. Ez alapján a károsultat olyan helyzetbe kell hozni, mintha a káresemény meg sem történt volna, azonban a törvény tiltja, hogy a károsult ezen gazdagodjon.
A használt autóban keletkezett kár után a biztosító nem fizeti ki a sérült alkatrész teljes újkori értékét, arra való tekintettel, hogy amennyiben új értéken térítené meg a kárt, úgy az az ún. „káron szerzés” tilalmába ütközve a károsult számára jogalap nélküli gazdagodást jelentene. Márpedig ha egy baleset után a sérült alkatrészt, ami az elhasználódásból adódóan kevesebbet ért már a baleset előtt is, kicserélnek egy újra, akkor az értékemelkedést okoz a gépjárműben. A jogszabályok alapján a kártérítést ezzel az értékemelkedéssel kell csökkentenie a biztosítónak.
Az avulás mértékének meghatározása
Egy jármű amortizációjának meghatározása minden esetben szakértő feladata, amelyhez számos szempontot kell figyelembe vennie. A jármű kora, illetve általános és műszaki állapota mellett ellenőrzi a kár- és szerviztörténetét, valamint futásteljesítményét is - értelemszerűen egy keveset futott, sosem sérült, rendszeresen szervizelt autónak kisebb mértékű lesz az avulása. Az is fontos, hogy a káresemény során milyen alkatrészek sérültek, hiszen az avulás máshogy érinti a jármű különböző alkatrészeit és anyagait. Az avulás mértékét több szempont alapján határozzák meg a biztosítók: főleg a gépjármű életkora, futásteljesítménye, műszaki és általános állapota alapján, de az is számít, hogy a káresemény előtt volt-e korábban sérülése.
Mivel azonban az avulás és a gépjármű (esetleges) eladása nem esik egybe, ezért az avulásnak a kár összegéből történő levonásának a jogszerűségét annak kell bizonyítania, aki szerint ez megalapozott, azaz a kárt rendező biztosítónak. Helyette hosszadalmas vitákra kell felkészülni, ahol bizonyítás helyett indoklás nélkül, a kialakult hazai kárrendezési gyakorlatra, sőt - nem ritkán - az igazságügyi szakértői és bírósági gyakorlatra is hivatkoznak, ami nem fedi a valóságot. Van olyan kárügyünk, ahol az avultatás miatt levont összeg meghaladja az 1.800.000,- Ft-ot, ami a teljes kártérítési összeg több mint 30%-a.
Bekerülési érték, értékcsökkenés számítás
Avulás a gyakorlatban: példák
Nézzünk egy példát: tegyük fel, hogy egy 6 éves autó már csak a vételárának 50%-át éri. Ha ez az autó totálkárosra törik, a biztosító nem egy új autó árát fizeti ki - hiszen akkor a tulajdonos előnyösebb helyzetbe kerülne, mint a már csak a vételár felét érő autójával. Ilyenkor a kártérítési összeg alapját a jármű balesetkori értéke adja, tehát a fenti autó esetében a vételár 50%-ából számol a biztosító.
Ugyanez történik akkor, ha az autónak csak egy-egy alkatrésze sérül. A biztosítók az alkatrészeket is avultatják, így a példánál maradva, ha a 6 éves autó lökhárítóját cserélni kell, akkor az új alkatrész árának is 50%-át fogja téríteni a biztosítás, hiszen a régi lökhárító értéke arányosan ekkora volt az újhoz képest. Hozzá kell tenni, hogy az alkatrészeket nem egyforma mértékben avultatják, például a kopó-forgó alkatrészek gyorsabban veszítenek az értékükből, de az is számít, hogy sérült-e korábban az adott alkatrész - ha a korábbi sérülést nem javították ki, vagy az nem szakszerűen történt, akkor előfordulhat, hogy a biztosító azt csökkentett értéken, vagy egyáltalán nem fizeti ki.
Avulásmentes CASCO: Védekezés az értékcsökkenés ellen
Jó hír, hogy nem minden esetben kell tartanod az avultatás következményeitől: számos biztosítónál elérhető az avulásmentes CASCO, azonban jó tudni, hogy ez általában csak a jármű bizonyos koráig - általában 6-8 év - érvényes. Különböző kiegészítőkkel is védekezhetsz az avultatás ellen: az úgynevezett avulásmentes térítés kiegészítővel a szerződésben szereplő mértékig mentesülhetsz az avultatás alól.
Mint mindig, CASCO biztosítás megkötése előtt is érdemes több ajánlatot összehasonlítani, és alaposan elolvasni a biztosítási feltételeket, ugyanis egyes biztosítások feltételei kedvezőbbek lehetnek.
A gépjármű-káresemények számviteli elszámolása
A javítási költségek és biztosítói térítések könyvelése
A gépjármű-káreseményekkel kapcsolatos biztosítói kárrendezések javítási számláinak elszámolása az Szt. 81. §-ának (1)-(2) bekezdésén alapul. A helyreállítási költség teljes összegét a számla alapján nyilvántartásba kell venni, és ez a szervizzel szembeni kötelezettség lesz. Az egyéb ráfordítások között kell kimutatni a káreseményekkel összefüggő helyreállítási munkák számlázott költségeit, ha a jármű használhatatlanná válik, terven felüli értékcsökkenés kerül elszámolásra az egyéb ráfordítások között. Az Szt. 81. §-a (2) bekezdésének a) pontja szerint a káreseményekkel kapcsolatos kifizetéseket (így a kárhelyreállítás számlázott teljes összegét is a le nem vonható áfahányaddal együtt) a 8631. Káreseményekkel kapcsolatos kifizetések, fizetendő összegek számlán kell kimutatni, függetlenül attól, hogy a javítást végző szolgáltatót a biztosító vagy a károsult rendelte meg.
Káresemény bekövetkezésekor a biztosító bevonásával a kárrendezés, helyreállítás során felmerült díjakról kiállított számlát az egyéb ráfordítások között számoljuk el. Ennek az egyéb ráfordításként elszámolt kárösszegnek egy része kerül a biztosító által egyéb bevételként megtérítésre. A biztosítói kártérítés számviteli elszámolását az Szt. 77. §-ának (1) bekezdése és a (3) bekezdés f) pontja alapján az egyéb bevételek 9631. főkönyvi számlán tartjuk nyilván. Visszaigazolt - káreseményhez kapcsolódó - összeget az egyéb bevételek között elkülönítetten kell kimutatni (a 968. számlán), és nem a 9631. Káreseményekkel kapcsolatosan kapott bevételek között (teljes összegében).
Könyveinkben a káresemények társaságunkat terhelő tényleges ráfordítása a 86-96. számlák különbözetében (mint le nem vonható áfatartalom, avulás, önrész) jelenik meg, amelyet a fenti könyvelési megoldás támaszt alá, biztosítva az összemérés, valódiság elvét.
| Gazdasági esemény | Tartozik (T) számla | Követel (K) számla | Megjegyzés |
|---|---|---|---|
| Javítási számla beérkezése | 8631 Káreseményekkel kapcsolatos kifizetések, fizetendő összegek | 45 Szállítók | A kárhelyreállítás számlázott teljes összege (a le nem vonható áfahányaddal együtt). |
| Biztosítói kártérítés előírása | 36 Egyéb rövid lejáratú követelések | 968 Visszaigazolt káreseményhez kapcsolódó bevételek / 9631 Káreseményekkel kapcsolatos bevételek | A biztosító által megtérítendő, elismert összeg. |
| Szerviz számla kiegyenlítése (cég által fizetett rész) | 45 Szállítók | 38 Pénzforgalmi számla | A cég saját része (önrész, avulás miatti különbözet). |
| Szerviz számla kiegyenlítése (biztosító által közvetlenül fizetett rész) | 45 Szállítók | 36 Egyéb rövid lejáratú követelések | A biztosító által a szerviznek közvetlenül utalt összeg. |
Gyakorlati kihívások a könyvelésben
Azért remélem, hogy a személygépkocsival kapcsolatos káresemény nem mindennapos gazdasági esemény, de sajnos időnként előfordulhat. Könyvelését az fűszerezi, hogy a javításnak csak egy részét a biztosító téríti. Természetesen a levonható áfarész is befolyásolja a kártérítés nagyságát, és így a könyvelést is. Egy céges autóval történt baleset után következik a helyreállítás. A javítást végző szerviz a teljes költséget az autó tulajdonosának állítja ki, viszont ők csak a számla egy részét fogják kifizetni. Egy cascós kár esetében ez lehet például a javítási költség 20%-a. Sajnos elég sokszor találkozom azzal, hogy ennek hátterét a beszámoló készítésekor, az év zárásával együtt kell kibogozni. Gyakori probléma az is, hogy a cégek csak ezt a kifizetett összeget könyvelik el, mondván, nekik ez csak ennyibe került. Ez viszont helytelen.
A biztosító térítésével kapcsolatban az okozhat gondot, hogy a szerviz által a cég nevére kiállított számlának egy részét a biztosító közvetlenül a szerviznek fizeti meg. Miután erre a tranzakcióra nincs rálátásunk, nem tudjuk biztosan, hogy ez mikor és milyen összegben történik meg. Marad az a következtetésünk, hogy ha a biztosító nem fizetett volna, akkor a cég vagy nem adta volna ki a megjavított autót, vagy már szólt volna, hogy van még tartozásunk.
Tapasztalatom szerint a másik gyakori probléma a szerviz számlájának könyvelése. Egy külsős könyvelő sokszor nem is tudja, hogy az autót baleset érte, csak annyit lát, hogy az autó szervizben volt. Persze a leszámlázott tételekből lehet következtetéseket levonni, például, ha lámpacsere, karosszériamunka stb. Amikor a számla megérkezik, akkor talán rutinszerűen az igénybe vett szolgáltatások közé könyveljük. Ha megvilágosodunk, hogy ez egy káresemény, akkor ezt később ki kell javítani. Sokkal nehezebb a helyzet, ha a javítást a biztosító nem téríti, mert például nem volt cascónk. Tisztáztuk, hogy a javítás költség-e vagy ráfordítás, és a biztosító bevételét akkor is nyilvántartásba kell venni, ha nem közvetlenül nekünk utal.
Gazdasági totálkár elszámolása
A végén foglalkozzunk azzal az esettel is, ha a káresemény következtében az autó használhatatlanná válik. Sokszor ez abban valósul meg, hogy úgynevezett „GTK”, azaz gazdasági totálkárosnak minősítik az autót. Ne felejtsük, hogy már legalább 2 éve érvényben van az a szabály a számviteli törvényben, hogy a tárgyi eszközök kivezetését nettó módon kell kimutatni. Ha úgy könyvelünk, hogy az értékesítést a 96-os számlára tesszük, akkor azt át kell vezetni a 86-os számlára.
tags: #gepjarmu #avulas #konyvelese