A Honda Civic története és generációinak fejlődése

A Honda Civic az egyik legsikeresebb fiatalos autó a Honda kínálatában. 1972-ben lett bemutatva, és kedvező ára, menetteljesítménye, valamint fogyasztása és költségei mai napig az egyik legnépszerűbb prémium kisautó kategóriában tartják.

1. generáció (1972-1979)

Ez volt az első Honda Civic, mely 1972-ben elhagyhatta a futószalagot. Karosszéria szerint 2, 3 és 5 ajtós változatban volt kapható, valamint az Egyesült Államok területén kombiban is.

Eleinte egy 1.2 literes 54 lóerős teljesítményű motor hajtotta, ami később 60 lóerős lett. Ezután az 5 ajtósban egy 1.5 literes motor kapott helyet, mely már 69 lóerős volt. Már itt rendelhető volt a Hondamatic automata váltó is.

1974-ben a Honda Accordhoz hasonlóan megkapta a CVCC motort, így megfeleltek az Amerikai kibocsátási normáknak. A két ajtós modell kinézetre egyezett a 3 ajtóséval; a különbség a hátsó ajtóban rejlett, azaz a 3 ajtósnál a teljes ajtó nyitható volt, amíg a 2 ajtósnál külön nyílt az üveg.

Technikai újdonság volt az első tárcsafékek és az AM rádió. Belső tér tekintetében pedig alap volt a szivacsos ülések. A motorja miatt kifejezetten kedvelt volt, ugyanis ólmozott és ólmozatlan benzinnel is üzemelt, így mindenhol lehetett tankolni. Az eladási számokat kifejezetten fellendítette az 1973-as olajválság, amikor amerikai vásárlók elkezdtek érdeklődni az alacsonyabb fogyasztású járművek iránt.

2. generáció (1979-1983)

Ez a modell már kapható volt szedán kivitelben is, de kevésbé az európai piacokon, inkább csak Japán és Amerika. Amerikában ugyanakkor létrehoztak egy kombi változatot is, mely a "Country" nevet viselte. A szedán verzió Japánban a "Ballada" becenevet kapta.

Amíg Japán és Amerika 1.3 - 1.5 literes motorok között válogathatott, addig Európa csak az 1.3 literes motort kapta, mely két teljesítményszinttel volt rendelhető, egy 45 lóerős és egy 60 lóerős változatban. Váltók terén 4 és 5 fokozatú kézi volt kapható, és egy félig automatikus 2 sebességes.

Érdekesség, hogy a 4 ajtós változat, melyet Ballade néven hívtak, a Mercedes-Benz fennhatósága alatt készült. Sok Civic modell került eladásra Ballade néven, ezzel nagyobb eleganciát kívántak sugallni. A Mercedes sokáig árulta Ballade néven a Honda Civicet, ezzel fedték le az olcsóbb modellek iránt érdeklődő piacot. A Honda megbízhatóságával nem is volt gondjuk. Sőt 2001-ig a Daimler-Benz dél-afrikai gyáraiban szerelték össze a Ballade modelleket.

3. generáció (1984-1987)

A harmadik Civic generációt 1984-ben adták piacra. A 3 ajtós (hatchback) modellt simán Civicnek hívták, viszont az 5 ajtós modell megkapta a Shuttle Wagon nevet, amit Amerikában "breadbox" azaz kenyértartónak "csúfoltak". Továbbá két ajtós változata a legendás CR-X néven jelent meg.

Itt vezették be a nagy löketű 4 hengeres D sorozatú motorokat, mint az 1.5 literes CVCC motort. 1984-ben megjelent egy nagy teljesítményű Si modell is a japán piacra, továbbfejlesztett felfüggesztéssel és 1.6 literes DOHC ZC motorral, mely 130 lóerős teljesítményre volt képes. A 3 ajtós Si modelleket árulták az USA területén is, egy 91 lóerős SOHC 12 szelepes motorral. Az összkerékhajtást (4WD) 1984-ben mutatták be, majd 1987-ben átalakították.

4. generáció (1987-1991)

1987-ben áttervezték a Civicet, és így létrejött a 4. generáció, melyre jellemző az alacsony építés és a nagyobb méretek. Sokféle modellt és felszereltségi szintet kínáltak belőle, mint a 2 ajtós (CR-X avagy: Civic Revolution X), 4 ajtós, valamint a Shuttle.

USA piacokon már karburátor nélkül forgalmazták csak, viszont európai piacokon fellelhetőek a karburátoros változatok. Ennél a generációnál jelent meg a teljesen független hátsó felfüggesztés és a teljes modellválaszték.

A motorválaszték a következő volt:

• 1.3 literes, 75 lóerős
• 1.4 literes, 90 lóerős
• 1.6 literes, 109 lóerős
• A kuriózumnak számító Si modell B16-os motorkóddal szerelt 1.6 literes DOHC VTEC 150 lóerős motor
• Az 1.5i 90 lóerős, klasszikusnak mondható d15b2-es motor

5. generáció (1991-1995)

Az 1991 decemberében megjelenő Honda Civic 5. generáció volt az egyik legsikeresebb sorozata a Civicnek. A modern, mai napig időtálló forma, és az erős, megbízható, de takarékos motorok garantálták a sikert. Először itt jelent meg a kupé forma.

A motorpalettát örökölte az előző generációktól, de bekerült a legendás 1.6 literes 160 lóerős szívó DOHC benzines motor, ami a VTi felszereltségi szinttel debütált (motor kódneve: B16A1). Ezek közül egyedül az 1.3 literes motor volt karburátoros.

Ennek a Civic generációnak a CR-X sorozat új tagja is része, azaz a Del Sol, a targa tetős kupé, mely szintén megkapta a motorokat (1.3 kivételével), és szintén rendelhető volt VTi felszereltséggel a 160 lóerős motorral. Kapható volt még leginkább a svájci piaci igények kielégítésére az úgynevezett 1.5 literes VTEC-E motor, mely nem volt teljesítményben a "mezei" 1.5 literes motor felett, de környezetvédelmi szempontból több lépcsős változó szelepvezérlést kapott.

VTi felszereltség egyedül a kupéhoz nem volt kérhető, így ott a legerősebb erőforrás a 125 lóerős 1.6 literes SOHC VTEC motor volt. Az 1.5 literes D15 motor eltérően jött ki a 3 ajtós és kupé változatban. A kupé már hengerenkénti befecskendezéssel kapta meg, így érezhetően kevesebbet fogyaszt, jobb a gázreakció, és körülbelül 101-104 lóerős teljesítményt képes leadni a D15B7 motorkóddal.

Érdemes továbbá megjegyezni, hogy 1993 utáni darabot érdemes vásárolni, melyben az ajtók belsejében már megtalálható az extra merevítés, mivel az oldalirányú töréstesztje gyenge lett, ezért a gyár az ajtókba merevítést rakott, mely a legkorábbi daraboknál még nem található meg.

6. generáció (1995-2000)

A hatodik generáció bevezetése előtt a Honda újra megvizsgálta az európai piac igényét. Ezen széria szintén megörökölte a motorokat, de az 1.3-as és 1.5 non-VTEC motor megszűnt a japán változatban (ám az angol változat első két évében még az 1.5 non-VTEC motort kapta, de már nem D15B, hanem D15Z motorkóddal, és hengerenkénti befecskendezéssel), helyettük lett egy szintén VTEC mentes, kis fogyasztású, 1.4 literes 90 lóerős motor. Érdekesség: a 75 lóerővel árult 1.4-es Civicet semmi sem különbözteti meg a 90 lóerős változattól, csupán egy szűkítő gyűrűt helyeztek a szívósor elé, így lefojtva a motort.

Az 1.5 literes motor változó szelepvezérlést kapott (VTEC) így teljesítménye 115 lóerőre gyarapodott. Az 1.6 literes motor VTEC és non-VTEC változattal is kapható volt, 107 (D16Y3-Y7) illetve 126 lóerővel (D16Y8), valamint ez a két utóbbi motor az amerikai gyártású kupé modellben is megtalálható volt.

Érdekesség még továbbá, hogy a gyártásban kétféle karosszéria is kapható volt. Az egyik az Angliai gyárból érkező Rover alapokon nyugvó ("csíklámpás"), míg a másik a Japán és USA piacokon található verzió volt (úgynevezett "békalámpás"). Kombit csak az angol változatban lehetett kapni.

További érdekesség még, hogy 1.8 literes B18 motor is megjelent az Angliai kínálatban, mely szintén VTi felszereltséggel került a szalonokba, akár kombi kivitelben. Ezek 170 lóerős teljesítményűek voltak, lényegében az Integra motorja visszafogottabb teljesítménnyel. Az Angol Civic a Rover 400-as szériával rengeteg dologban megegyezik.

1998 vége felé egy úgynevezett Facelift jött, mely modellfrissítést takar. A japán változat módosított első lámpákat kapott, valamint ezzel együtt géptetőt, sárvédőket, és áttervezett lökhárítót, módosított hátsó lámpákat. Továbbá már az 1.4 literes változat is 262 mm átmérőjű első fékeket kapott. Modellfrissítéskor érkezett az 1.8 VTi, valamint a 2.0 TD.

Honda Civic Type-R (EK9)

Ez volt az első széria Civic-ben, ahol felbukkant a Type-R logó. 1997 augusztusában jelent meg először. Bár nálunk nem volt elérhető, azért mégis említést érdemel. Alvázkódja EK9. Kis mennyiségben gyártották. Motorja 185 lóerőt tudott 1.6 literes szívó létére, motorkódja B16B. Integrához nagyon hasonló, kemény futóművet kapott, amit az 5x114,3 lyukosztású felnik is elárulnak. Belsőtérben a piros szín uralkodott, Integrából ismert Recaro sportülések, piros ajtókárpitok, és piros szőnyegek voltak találhatók, valamint egy titán váltógomb. A kormány a MOMO-tól származik, és bőr borítású.

Type-R variánsok:

• Honda Civic Type-R Motor Sports edition: Gyárilag lemezfelnin jött ki, légkondicionáló és szervokormány nélkül. De a súlycsökkentés áldozata lett még az elektromos ablakok, valamint a rádió is.
• Honda Civic Type-Rx: Az eredeti Type-R modell felextrázott változata. Többek között kapott színrefújt elektromosan nyitható és zárható tükröket, CD lejátszót, automata klímarendszert, valamint kulcs nélküli ajtónyitást. Sajnos csak jobbkormányos változatban volt kapható, de már itthon is találunk átépített változatokat.

7. generáció (2000-2005)

A 2001-ben bemutatott Honda Civic hetedik generációja háromféle gyártással került piacra. A kupé Amerikából érkezett, a szedán Japánból, és a 3 és 5 ajtós modellek pedig Angliából. Utóbbiak az elterjedtebbek nálunk.

Hatalmas előrelépés mutatkozott biztonság terén, hiszen az eddigi Civic generációk ütközésvédelme nem volt túlzottan kimagasló. Itt viszont nagyon jó eredményt ért el az autó az EURO NCAP törésteszten (****), valamint alapfelszereltség része a 4 db légzsák (2 front, 2 oldalsó).

Motorpaletta és erőforrások:

A motorpaletta a következőkből állt:

• 1.4 literes VTEC mentes 90 lóerős erőforrás
• 1.6 literes 110 lóerős VTEC-II erőforrás
• Újdonságnak számító ISUZU alapokon nyugvó 1.7 literes CTDi turbó-dízel motor
• A kupé kapott egy 1.7 literes D-s motorkóddal rendelkező motort (D17A1-2-6)
• A Type-R és Si modellekben szolgáló 2 literes erőforrások:
  • Type-R K20A2 = 200 lóerő
  • Si K20A3 = 160 lóerő

Mindkét 2 literes motor 6 fokozatú kézi váltót kapott. A sima 1.4 illetve 1.6 literes motorok pedig 5 sebességes kézi váltóval, vagy automata váltóval voltak rendelhetők. Fontos tudni, hogy ez a generáció egy motort sem örökölt, mindegyiket újratervezték.

Az EP3-as alvázkóddal kapható Type-R több helyen is hatalmas elismerést kapott, még a legrangosabb Angol Fifth Gear műsorban is az utak királyának nevezték, vezetési élménye és teljesítménye miatt.

A japán gyártású szedánból készült Hybrid változat is, mely a Honda IMA rendszerét kapta meg. Ezt egy 1.3 literes i-DSI motor hajtotta, amely 85 lóerős teljesítményt adott le 5700-as fordulaton. Ehhez kapcsolódott egy 20 lóerős elektromotor, mely úgy működik mint egy generátor, fékezéskor és lassításkor feltölti az elemeket.

2003-as modellfrissítés (Facelift)

2003-ban itt is eljött a modellfrissítés ideje. Az addig megszokott 4x100-as felfüggesztést 5x114,3-ra cserélték, áttervezték a lengéscsillapítókat, rugókat, kormányművet, és számtalan apróságot. Bekerült például a hátsó toronymerevítő.

Külsőre sok minden megváltozott, például az első lámpákat vetítőlencsésre, azaz projektorosra cserélték, és ezt úgy, hogy a géptetőn, sárvédőkön nem változtattak. Az első lökhárító is más mintát kapott, valamint a ködlámpát beleintegrálták. Belső térben már több változtatás történt: a kárpitozás piros varrást kapott, az ülések is piros-fekete színekben tündökölnek, valamint a Type-R-ből ismert bőrkormány is beszerelésre került, igaz fekete logóval. A középkonzol műanyaga és szellőzők, ajtó panelek pedig ezüst színű díszítő elemeket kaptak. Bár előtte is létezett automata klíma, de 2003 után már leginkább csak azzal találkozhatunk.

2005-ben a Forma 1 rajongókat a Honda egy BAR-Honda kiadással is meglepte, mely az 1.4 és 1.6 literes modellek átmatricázott változatai. Lényegében a BAR-Honda F1-es autójának mintájára öltöztették fel az autókat, ám mivel a fő szponzor egy dohánygyártó cég volt, így azok betűtípusával más szöveget helyeztek el az autón. Érdekesség, hogy az autó oldalán egy vonalkód látható, ami egy kis viccet takar, ugyanis a vonalkód angolul BAR-CODE... és ugye a BAR-Honda névre kívántak ezzel utalni. Sajnos Type-R nem kapott ilyen díszítést.

Type-R 30. Jubileumi kiadás

2003-ban a Type-R kijött egy limitált sorszámozott szériával, a Jubileumi kiadással, a 30. születésnapot ünnepelve ezzel. Ennek ülései piros Recaro sportülések voltak, valamint a padlószőnyeg is élénk piros színben került az utastérbe, akár csak az oldalkárpitozás. 300 darab készült belőle, és 3 színben volt rendelhető, színenként 100-100 darab.

A Type-R már 2001-ben 5 csavaros felfüggesztéssel jött ki, keményebb futóművel, 200 lóerős motorral, sport ülésekkel, nagy hátsó szárnnyal, valamint toldatokkal. Bár elöl a futómű McPherson rendszerű felfüggesztést kapott, úttartása, kanyarsebessége kiváló. Fékrendszert tekintve nagyobb féknyergeket és 300 mm átmérőjű tárcsákat kapott az első tengelyre. Gyárilag első, valamint hátsó toronymerevítéssel szerelték. Valamint a 6 fokozatú kézi váltóval, ami lényegében nem egy nagyobb áttételt kapott a 6. fokozattal, hanem az előtte lévő 5 fokozat lett kisebb, így elmondható, hogy a 6 fokozat benne, körülbelül akkora, mint az 1.6 literes változatban az 5. A motorkódja K20A2.

8. generáció (2005-2011)

A 2005 végén 2006 elején bemutatott 8. generációs Honda Civic egy merész új designt kapott, mely agresszív és sportos külsőt kölcsönzött az autónak. A szedánt Törökországban gyártják (a szedán Type-R Japánban), a 3 és 5 ajtós változatot Angliában, és a kupét természetesen Amerikában.

A motorpaletta megint átdolgozásra került, így megjelent az 1.6 és 1.8 literes benzines VTEC erőforrás, melyek megfelelő, a designhoz méltó dinamikával mozgatják az autót, valamint a 2 literes Type-R 200 lóerős sport változat. Jelentős újdonság, hogy a már Accordból ismert, jól bevált 2.2 i-CTDi dízel motor is szerepel a listán.

Példák használt Honda Civic modellekre a piacról

tags: #kipufogocso #honda #civic #elado