Klíma Fűtés Beállítása: Udvarias, Hatékony és Energiatakarékos Otthon

A klíma ma már nemcsak a nyári forróságban nyújt megoldást, hanem egész évben hozzájárulhat az otthon kényelméhez. Ha jól van beállítva, kellemes hőmérsékletet teremt, friss levegőt biztosít és még a rezsiköltség csökkentésében is segíthet. Éppen ezért érdemes tudatosan odafigyelni a klíma beállítására.

A klíma sokkal többet jelent egy egyszerű hűtő- vagy fűtőberendezésnél: közvetlenül befolyásolja a beltéri levegő minőségét, a komfortérzetet és az energiafelhasználást is. Ha a készülék helytelenül van beállítva, az amellett, hogy a közérzetet ronthatja, hosszabb távon egészségügyi panaszokat is okozhat, például fejfájást, torokfájást, szemszárazságot vagy izomfeszülést. A helyes beállítás ezzel szemben számos előnyt kínál. Biztosítja, hogy az otthon stabil és kellemes hőmérsékletű legyen, a levegő páratartalma kiegyensúlyozott maradjon, és a készülék a lehető legkevesebb energiát használja fel. Emellett segít megelőzni a készülék túlterhelését és a gyakori meghibásodásokat, így a berendezés élettartama is megnövekedhet.

Érdemes megjegyezni, hogy már 10 évvel ezelőtt is ritka volt az olyan klíma, ami nem tudott fűteni, de 2015-től már kizárólag csak a fűteni is képes modellek kerültek forgalomba Magyarországon.

A Klíma Beindítása Fűtés Üzemmódban és az Első Lépések

Amikor először kapcsolja be a klímát fűtés üzemmódra, egy kis türelemre van szüksége. Először is, győződjön meg róla, hogy a megfelelő üzemmódot választotta ki. A klímák nagy többségénél a napocska ikon jelenti a fűtés üzemet, vagy ha szöveges a távirányító, akkor a HEAT vagy HEATING felirat. A távirányító MODE, SYSTEM vagy MASTER CONTROL gombja segítségével állíthatja fűtés üzemmódba a klímát.

Fűtésbe kapcsolás után látszólag semmi sem történik, sőt a nagy többség még a beltéri egység ventilátorát sem kapcsolja be azonnal. Hosszú kínos percek telnek el látszólagos mozdulatlansággal. Általában ilyenkor elindul egy vissza számláló, ami 2-3 perces. Ha letelik a 2-3 perc, akkor bekapcsol a kültéri egység. Sajnos ki kell menni a hidegbe megnézni, valóban megtörtént-e az elindulás. Ha nem, akkor nem is kell tovább olvasni, klímaszerelőt kell hívni.

Ha elindult, a ventilátornak menni kell teljes fordulatszámon, a kompresszornak is el kell indulni. Ha bementünk, de még mindig nem melegít, semmi gond, ez ilyen. A kültéri egység elkezdi szivattyúzni be a meleget, de a kb. 10 kg-os beltéri egységet előbb fel kell melegítenie, hogy ne a helyiség hideg levegőjét forgassa feleslegesen, így még hidegebb érzetet keltve. Ha elindult, de nem jön forró levegő, akkor ne aggódjunk, nem is fog. Ez nem hajszárító vagy fűtőtest, ez klíma, ez ilyen.

A klíma lassan ébred, de utána gazdaságosan fűt. A klíma addig fog dolgozni, míg eléri a beállított hőfokot, miközben folyamatosan méri a keringetett levegő hőmérsékletét. A klímák felül beszívják a levegőt, majd felmelegítik és alul kifújják. Egy lépésben a beltéri egység ventilátor sebességének függvényében 10-40°C-kal tudnak melegíteni. Tehát ha 10°C van bent, akkor abból bekapcsolás után maximum 30°C levegő jön ki a legkisebb ventilátor fokozaton. Előfordulhat, hogy eleinte kissé hűsnek érzi a kifújt levegőt, de pár perc múlva ez határozottan melegedni fog.

Érdemes fűtésre optimalizált készüléket választani, ha folyamatosan szeretné fűtésre használni a klímáját. Például a Gree Amber Royal klíma SCOP értéke 5,1, ami azt jelenti, hogy 1 kW áramból 5x több hőenergiát tud előállítani. Ennek a típusnak a működési tartománya -30°C, de ami szinte ennél is fontosabb, hogy a névleges teljesítményét -15°C-ig 100%-ban képes megtartani.

A Távirányító Alapjai és Funkciói Fűtés Üzemmódban

Beszerelték az új klímáját, de nem tud eligazodni a távirányító számos gombja között? A klíma távirányító egy szuper hasznos kényelmi eszköz, azonban csak akkor nyújt igazi kényelmet, ha jól ismerjük és megfelelően használjuk azt. Ahhoz, hogy a klíma készülékünk összes funkcióját ki tudjuk használni, érdemes jobban megismerkednünk velük. Elsőként nézzük át a leggyakrabban előforduló gombokat és azt, hogy melyik mire is való. A legtöbb készülék távirányítója különböző, és elég sokféle modellel találkozhatunk majd, így előfordulhatnak kisebb eltérések a leírtakhoz képest.

• POWER/ON/OFF: Ez az egyik legfontosabb gomb a távirányítón, és ezt a legegyszerűbb megtalálni. Általában nagyobb, mint a többi gomb és más színnel is szokták jelölni.
• TEMP/Hőmérséklet beállítás: Ezeket a gombokat használjuk a leggyakrabban, így nehéz is őket eltéveszteni. Hosszúkás gombokról van szó általában, amiket felfelé és lefelé mutató nyilakkal, esetleg plusz és mínusz jelekkel szoktak jelölni. Beállíthatjuk vele, hogy mennyire fűtsön a klíma. Fontos, hogy ezzel nem a kiáramló levegő hőfokát adhatjuk meg, hanem a szoba kívánt hőmérsékletét Celsius-fokban. A gombok mellett gyakran megtalálható az angol TEMPERATURE felirat is, vagy ennek rövidítéseként a TEMP.
• MODE/Üzemmód választás: Ezzel tudunk váltani a légkondicionáló különböző működési módjai között. Ezek lehetnek hagyományos hűtés klímával, fűtés klímával, egyszerű légforgatás, szárítás vagy automata üzemmódok. Ha szeretnénk maximálisan kihasználni a klímánk nyújtotta lehetőségeket, akkor érdemes ezekkel az üzemmódokkal megismerkednünk.
• FAN/Ventilátor sebesség: Ez a gomb szabályozza, hogy milyen erős fokozaton működjön a készülékben található ventilátor. Így beállíthatjuk, hogy erősebb vagy gyengébb légárammal működjön a klíma. A nagyobb fokozat gyorsabb fűtést biztosít, jobban átforgatja a levegőt, azonban hangosabb is és többet fogyaszt. Sok készüléken elérhető az automata fokozat is, amikor a készülék a helyiség pillanatnyi igényeinek megfelelően önmaga szabályozza a ventilátor sebességét.
• SWING/Légterelő lapát: A klímában a légterelő lapát funkciója, hogy meghatározza a levegő kiáramlási szögét. A legtöbb készüléken elérhető a pásztázó (angolul swing) üzemmód, aminél a légterelő lapát fel és le, vagy bizonyos esetekben oldalirányban mozog. Így egyenletesebben osztja el a levegőt a helyiségben, egységesebb hőmérsékletet és gyorsabb fűtést eredményezve.
• SLEEP/Alvás üzemmód: A jobb klímákon elérhető az úgynevezett alvás üzemmód. Ennek a lényege, hogy éjszakai használatra optimalizálja a klíma működését.
• TURBO/GYORSÍTÁS: Ez a funkció akkor lehet hasznos, ha szeretnénk gyorsan felfűteni a helyiséget. Ilyenkor a klíma maximális teljesítményre kapcsol egy rövid ideig, általában 30 percre, de ez típusonként változhat.
• TIMER/Időzítő: A legtöbb klíma készüléken megtalálható ez a hasznos funkció, amivel szabályozhatjuk a működési idejét. Tökéletes megoldás lehet, hogy a saját életritmusunkhoz igazítsuk a légkondit.
• I-Feel funkció: Ez egy kicsit hasonlít a követés funkcióhoz. Itt arról van szó, hogy a helyiség hőmérsékletét nem a klíma készülék, hanem a távirányító érzékeli. Szóval ha magunk mellé helyezzük a távirányítót, akkor ahhoz a ponthoz igazodik majd a klíma, ahol mi tartózkodunk. Ha az I-feel funkció be van kapcsolva, a hőfok beállítás nem lesz érvényes, mert ebben az esetben a távirányítóba beépített termosztát szerint szabályozza a hőmérsékletet a készülék.

A klíma kijelzőjének szimbólumai

Nem csak a gombok jelentését érdemes megismernünk. Ahhoz, hogy megfelelően használhassuk a távirányító funkciót, jó ha tudjuk, hogy mit jelentenek a kijelzőn található szimbólumok és jelzések is.

• Fűtés: A nap ikon a fűtés üzemmód általánosan elfogadott jelzése, ilyenkor a klíma készülék meleg levegőt fúj ki.
• Hűtés: Ha egy hópihe ikont látunk a kijelzőn, azt minden esetben azt jelenti, hogy a légkondicionáló hűtés üzemmódra van kapcsolva.
• Páramentesítés: Egy csepp jelzi. Ilyenkor a klíma páramentesítőként funkcionál és csökkenti a helyiség páratartalmát. Jól jöhet nedvesebb, vagy dohosabb lakásokban.
• AUTO üzemmód: Általában körbe-körbe menő nyilakkal, esetenként egy A betűvel jelölik. Ennél a beállításnál a klíma automatikusan érzékeli a helyiség hőmérsékletét, és igyekszik folyamatosan fenntartani a kívánt hőmérsékletet.
• Ventilátor üzemmód: Egy ventilátor ikon jelzi. Ilyenkor a készülék nem fűt vagy hűt külön, csupán a ventilátor segítségével levegőt fúj a helyiségbe.
• Csendes üzemmód: Ilyenkor a klíma kisebb teljesítményen üzemel, cserébe a zajszintje is jelentősen csökken.
• Fagymentesítés/8°C fűtés: Ebben az üzemmódban a klíma minimális teljesítményen fűt, ami lakhatásra nem alkalmas, viszont arra igen, hogy ne keletkezzenek fagykárok a lakásban.

Optimális Hőmérséklet és Ventilátor Beállítások Fűtéskor

Az optimális hőmérséklet beállítása a komfortérzet, valamint az egészség és az energiatakarékosság szempontjából is fontos. Téli időszakban, amikor a klímát legtöbben fűtésre használják, általában a 20-22 °C közötti hőmérséklet javasolt. Ennél magasabb érték hosszabb távon száraz levegőt, magasabb költségeket és kevésbé komfortos környezetet eredményezhet. Az ideális beállítás tehát mindig igazodik a külső körülményekhez, miközben figyelembe veszi a családtagok igényeit is.

Ajánlott szobahőmérsékletek télen

A szobahőmérséklet beállításakor használja ezeket az általános irányértékeket útmutatásként:

A fűtés beállításánál vegye figyelembe a személyes körülményeket: a gyerekek játszószobájának vagy egy betegszobának napközben egy-két fokkal többre lehet szüksége. Vagy éppen ellenkezőleg, egyes helyiségeknek egy fokkal kevesebbre van szükségük - különösen, ha napközben senki sincs otthon. Az alacsonyabb hőmérséklet és a helyiség páratartalma növelheti a penészesedés kockázatát.

Ventilátor és légterelő lapát beállítása

Először is válasszuk ki a távirányítón a fűtés üzemmódot (NEM automata üzemmód) és állítsunk be 24-25 C°-ot (ha az I-feel funkció ki van kapcsolva). A ventilátor sebességét állítsuk automatára szintén a távirányítón. Ez azért lesz fontos, mert a készülék automatikusan szabályozza majd, hogy milyen erős levegő áramoltatásra van szükség ahhoz, hogy elérje a kért hőfokot.

A terelő lapátot pedig állítsuk körülbelül 45°-os szögre (ne legyen teljesen lefelé állítva), hogy a kifújt meleg levegőt lefelé kényszerítsük. Mivel a meleg felfelé száll, ahhoz, hogy a hőmérséklet a mi magasságunkban is kellemes legyen, érdemes 2-3 C°-al magasabb hőfokot beállítani (ezért javasoltam 24-25 C°-ot az elején).

A gazdaságosság és a kevés fogyasztás a cél? Akkor a legnagyobb ventilátor fokozatot válassza. Olyan ventilátor fokozatot válasszunk, hogy a beltéri egység 38-43°C-os levegőt fújjon ki magából, az már nem kelt hideg érzetet. Persze ha nem vagyunk otthon, akkor rakjuk fel a legmagasabb értékre, úgy a legtakarékosabb a klíma, ez vonatkozik hűtés üzemre is. Ha a klíma nem engedi a ventilátor fokozatot bekapcsolás után a legkisebb fordulatra venni, vagy vissza csipog, de nem hajtja végre, ez sem hiba, ez ilyen.

A klíma helytelen használata gyakran vezet kellemetlen tünetekhez, például torokfájáshoz, megfázáshoz vagy izomfájdalomhoz. Ezek elsősorban abból adódnak, hogy a készülék túl hidegre hűti a levegőt, netán közvetlenül huzatot fúj a bent tartózkodókra. Továbbá fontos szempont a páratartalom is. A túl száraz levegő irritálhatja a nyálkahártyát és a szemet, míg a túl magas páratartalom kedvezhet a penész és allergének elszaporodásának.

Energiatakarékosság és Karbantartás

A klíma beállítása közvetlenül befolyásolja a villanyszámla alakulását. Ha a készülék túl hidegre hűt vagy túl magas hőmérsékletet tart fenn, az jelentős többletfogyasztáshoz vezethet. Már néhány fok eltérés is sokat számít: például nyáron a 26 °C-ra állított klíma jóval kevesebb energiát igényel, mint a 22 °C-ra hűtött helyiség.

Az állandó hőmérsékleten való működtetés szintén energiatakarékosabb megoldás, mert sokkal egyszerűbb egyszer kifűteni az épületet, és ezt követően csak pótolni a meleget. Az otthonunk, vagy irodánk, vagy a fűteni kívánt helyiségek berendezései átmelegszenek, így gazdaságosabb lesz a hőmérséklet szinten tartása, mint újra és újra felmelegíteni mindent. Sokan úgy gondolják, hogy napközben felesleges fűteni, ha úgy sem tartózkodnak otthon, de 8-10 óra alatt annyira lehűlnek a falak, a berendezések, hogy a klíma bekapcsolása után kénytelen lesz teljes fordulaton dolgozni, amíg újra felmelegszik minden. Ha elmegy otthonról, nyugodtan bekapcsolva hagyhatja a klímát, hogy ne hűljön le a lakás.

A tudatos használat azonban segíthet ezeket a problémákat elkerülni. Az automatikus üzemmódok, az időzítők és az intelligens vezérlési lehetőségek mind azt szolgálják, hogy a klíma mindig az aktuális igényekhez igazodva működjön. Mindemellett érdemes figyelni a rendszeres karbantartásra is: a tiszta szűrők, a megfelelően működő hűtőközeg és a szakértői ellenőrzés szintén fontos tényezők annak érdekében, hogy a klíma hatékonyan működjön. A helyes beállítás és a gondos karbantartás együtt biztosítja, hogy a készülék hosszú távon is alacsony fogyasztás mellett nyújtson megbízható teljesítményt.

Összességében, határozottan elmondható, hogy a minőségi inverteres split klímával való fűtés egy nagyon jó és energiatakarékos megoldás tud lenni, ha megfelelően működtetjük. És ne felejtsük el, hogy a legtöbb készülékhez már igényelhető H tarifa is, ami sokat segít az energiával való spórolásban. Az elmúlt négy október fűtésének átlaga normál díjszabással számolva is csak 8200Ft, H tarifával számolva pedig jelentősen kevesebb.

Nagyon fontos a klíma kiválasztásakor a készülék teljesítményének megfelelő meghatározása. Egy jó szakember pontosan meg tudja határozni, hogy az adott területre, az épület adottságainak figyelembe vételével, milyen teljesítményű klímára van szükség, ahhoz, hogy az a leghatékonyabban tudjon működni. Tévhit, hogy a nagyobb teljesítményű légkondicionálókkal, kis területen, nem tudunk mellé lőni! Ezen a ponton elengedhetetlen megjegyeznem, hogy energiahatékonyság szempontból rengeteget számít az épület korszerűsége. Ha otthonunk megfelelő szigeteléssel, illetve jó minőségű nyílászárókkal rendelkezik, nagyban befolyásolja a klíma hatékonyságát. Rendszeresen szervizeltesse a fűtési rendszert.

Klíma Leolvasztás (Defrost)

Miért olvaszt gyakran a klíma? Nem a hideg fagy rá a klímára, hanem a pára! +1°C - -2°C párás időben olvaszt legtöbbet, nem pedig -10°C - -20°C. Minden klíma olvaszt, ez nem hiba. Fagypont közeli hőmérsékleten, a fűtést, leolvasztások szakítják meg, ami még lejjebb állítja a ventilátor fordulatot. Ilyenkor a szoba levegőjét keringeti, ami nem hideg, csak a mozgó levegőt hűvösebbnek érezzük.

Okos Fűtésvezérlés: Klíma és Hagyományos Rendszerek

Hazánkban jelenleg a legelterjedtebb fűtési módszer még mindig a gázkazánnal történő vízmelegítés, majd a meleg víz radiátorokon keresztüli keringtetése, legyen szó akár társasházi lakásokról, akár családi házakról. Jobb esetben több helyiségben található termosztátokon keresztül állítható be (akár előre ütemezve is) a kívánt szobahőmérséklet, rosszabb esetben viszont csak a lakás egyetlen pontján van lehetőség a hőmérséklet szabályozására. Valamennyi értelme lehet az állítható radiátorszelepeknek is, de mindkét esetben nagyon sokat spórolhat a gázszámlán egy valóban okos, többkörös fűtésvezérlés, ami a Z-Wave szabványnak köszönhetően bármikor kialakítható, fúrás, vésés nélkül, és - a mai gázárak mellett - akár pár hónap (!) alatt megtérülhet.

Az alábbi ötletek szempontjából nincs jelentősége, hogy milyen kazánnal melegítjük a vizet. Számunkra most az a fontos, hogy - kicsit leegyszerűsítve - a kazánban felmelegedett vizet egy elektromos motor (keringtető szivattyú) mozgatni kezdi, az - különböző leágazásokkal - eljut a radiátorokba, ott lehűl, miközben átadja a hőjét a szoba levegőjének, majd visszajut a kazánba, ahol ismét felmelegszik, hogy ismét tudjon hőt leadni a radiátorainkon keresztül. Amíg nincs elég meleg (hogy mi az „elég meleg” azt ugye egy vagy több termosztáton mi magunk állítjuk be), addig a kazán égeti a tüzelőanyagot (pl. a gázt), a keringtető szivattyú pedig forog; fogy a gáz, fogy az áram. Ha a termosztát úgy érzékeli, hogy a szobában megvan a kívánt hőmérséklet, leállítja a kazánt.

Még egy egészen kicsi lakás esetén is elég hamar rájön arra a tulajdonos, hogy nem azonos hőmérsékletre lenne szükség minden helyiségben. Egy fürdőszobában alapvetően melegebbet szeretnénk érezni fürdés során, mint a nappaliban, ahol általában felöltözve vagyunk. Egy hálószobában akkor lehet igazán jól aludni, ha alacsonyabb a hőmérséklet alvás közben, mint amikor ébren tevékenykedünk a lakásban. Egy konyhában általában kevesebb dolga van a radiátornak, mivel fűt a hűtő, a sütő, a tűzhely. Sütés-főzés közben gyakran nincs is szükség a radiátorra, miközben a lakás más helyiségeiben viszont fűteni kell. Az elmondottakból is látható, hogy mind a komfortérzet, mind a takarékosság érdekében azt kellene megoldani, hogy bizonyos helyiségek hőmérséklete egyedileg szabályozható legyen.

Hagyományos radiátortermosztátok

Mindezekkel szembesülve, a legegyszerűbbnek tűnő megoldás a radiátortermosztát, amit akár házilag is felcsavarozhatunk a radiátorba belépő meleg víz szelepére. Ebből az eszközből számtalan kivitelű létezik, de mindegyik ugyanarra képes: beállíthatunk egy hőmérsékletet (általában egy „fokozatot” pl. 1-től 5-ig, mert precíz hőmérőt ritkán tartalmaznak a radiátorszelepek), amely elérése esetén a szelep elzárja a víz útját, így az adott radiátorba nem érkezik utánpótlás a meleg vízből, a víz megáll benne és lehűl.

Azonban, ami azonnal nyilvánvaló a (kézzel) szabályozható radiátortermosztátok fentebb leírt működése alapján: hiába nyit ki a szelep azért, mert nincs elég meleg, ha nem megy a kazán és a víz keringtetése, akkor tovább fog hűlni a szoba, amely radiátorának a termosztát beállítása alapján viszont fűtenie kellene. Abban segíthet ez az eszköz, hogy pl. a hálószoba hőmérsékletét korlátozza, tehát hiába megy a fűtésünk a nappaliban felszerelt fali termosztát beállítása alapján, a hálószoba nem fogja sosem elérni a nappali hőmérsékletét. A fürdőszobában nem tudunk melegebbet csinálni egy ilyen termosztáttal, hiszen csakis akkor jön a fürdő radiátorába is meleg víz, amikor megy a fűtés a fali termosztát alapján.

A fentebb tárgyalt radiátortermosztátok az okosotthon lehetőségeit ismerve pénzkidobásnak, haszontalan eszközöknek tűnnek. Csak ott van értelmük, ahol egy helyiségben megelégszünk azzal, hogy meghatározható a maximális hőmérséklet. Segítségükkel az adott helyiséget nem fogjuk feleslegesen fűteni, a keringő meleg víz más szobákban tudja majd leadni a hőt a radiátoron keresztül. Hacsak, le nem zárjuk annyira a lakás vagy legalább azon szoba valamennyi radiátorát, ahol a kazán indító fali termosztátunk működik, hogy a termosztáton beállított hőmérsékletet sosem lehet elérni!

Okos, többkörös fűtésvezérlés

Ha már egynél több termosztát működik a lakásban, akkor ez azt jelenti, hogy vagy egyes szobák radiátorai, vagy egyes fűtési körök (akár több szoba is össze lehet kapcsolva egyetlen körbe) függetlenül működhetnek, termosztátonként/körönként egyedi hőfokot határozhatunk meg, és bármelyik termosztát is jelzi, hogy nincs elég meleg, a kazán és így a fűtés máris elindul. Kérdés tehát, hogy hogyan vannak összekötve az egyes radiátorok a kazánnal. Régebbi rendszereknél találkozhatunk olyan megoldással is, hogy több radiátor sorba van fűzve (az elsőből kilépő hidegebb víz van bevezetve a következő melegvíz-csatlakozóján). Ilyen esetben bontás nélkül nem választhatóak külön a radiátorok, és láncon belül egyre kevésbé ad meleget minden soron következő fűtőtest.

1. eset: Fűtési körök vezérlése osztónál

Az „okosítás” szempontjából ideális esetben (nevezzük 1-es esetnek) az egyes leágazásokhoz tartozik 1-1 szelep, amit lehet, hogy jelenleg kézzel lehet csak tekergetnünk (vagy éppen szelepfedél van a szelep helyén), de általában ezek kicserélhetőek árammal vezérelhető szelepekre. Vizsgáljuk meg először az 1-es esetet! Ekkor nem lesz szükség arra, hogy a radiátoroknál avatkozzunk be azok vízellátásába, hiszen az osztónál tudjuk kapcsolgatni a szelepeket, amelyek a radiátor felé távozó meleg vizet vezérlik majd. Szükség lesz tehát elektromos szelepekre, amelyek az osztónkkal használhatóak. Ilyenekből 24 és 230 Volttal működő verziók is vannak, beszerzésükhöz és beszerelésükhöz érdemes szakember segítségét kérni. Ezeket a szelepeket mostantól majd az okosotthon vezérlőközpontja nyitja és zárja az általunk meghatározott szabályok és időzítés szerint.

Ne felejtsük el, hogy a kazánnak is kell adnunk majd egy jelet (amit eddig a lakás egyetlen termosztátja szolgáltatott), hogy fűtésre van szükség!

A különböző teljesítményű központok más-más igényekhez igazodnak, de a fűtés vezérlése és számos egyéb funkció (akár 220 darab csatlakoztatott eszközzel) még a legolcsóbb vezérlőközpontnak sem komoly kihívás, így már 40 ezer forint környékén is találunk megfelelő „agyat” okos otthonunk számára.

Hőmérséklet érzékelés az okos fűtési rendszerekben

Most, hogy képesek vagyunk a fűtési köröket kinyitni és lezárni, már csak azt kellene tudnunk, hogy hány fok van a fűtési körökhöz tartozó helyiségekben! A hagyományos termosztátokhoz hasonló, de a Z-Wave szabványt használó termosztátot helyezünk el azokon a pontokon, ahol a kívánt hőmérsékletet el kell érnünk. Legkényelmesebb egy mobil, elemes termosztát, ilyen pl. az MCO Home IR2900, vagy éppen a Heatit Z-Temp2. Mivel hordozhatóak, könnyedén változtatható helyük a szobán vagy a lakáson belül, de annak persze nincs értelme, hogy olyan helyiségbe visszük át, amely másik fűtési körben van, mint amihez a termosztátot rendeltük. Viszont nagyobb helyiségen belül praktikus lehet, ha magunk mellé tesszük. Az ilyen termosztátok előnye, hogy közvetlenül rajtuk is beállítható a kívánt hőfok, kiírják a mért és a beállított hőmérsékletet, és programozhatóak a hagyományos modern termosztátokhoz hasonlóan. Léteznek a Z-Wave rendszerben is fali termosztátok mint pl. a Heltun Heating Thermostat.

Ha megelégszünk azzal a lehetőséggel, hogy az adott helyiségben (fűtési zónában) a kívánt hőfokot a mobiltelefonunkon, tabletünkön tudjuk csak beállítani, akkor nem feltétlenül van szükségünk termosztát eszközre. Számos Z-Wave-es vagy éppen Zigbee-s szenzor méri a hőmérsékletet ott, ahová elhelyezzük, ilyen pl. az Aeotec TriSensor, a Fibaro mozgásérzékelője, füstszenzora vagy akár az Aeotec olcsó nyitásérzékelője.

2. eset: Okos radiátortermosztátok alkalmazása

Nézzük meg most a 2. esetet, amikor is nincs lehetőségünk fűtési köröket vezérlő szelepeket használni, magukat a radiátorokat kell zárogatni/nyitogatni az igényeink szerint! Ekkor egy olyan radiátortermosztátra van szükségünk, mint amilyenről fentebb már volt szó, de persze nem mechanikus kivitelben, hanem elektronikus, vezeték nélkül (Z-Wave, Zigbee) kommunikáló változatban. Ezeket nevezik okos radiátortermosztátoknak, bár persze itt sem az eszköz az okos, hanem a vezérlőközpont, amelyhez csatlakozik.

Érdemes megjegyezni, hogy Zigbee vezeték nélküli kapcsolatot használó eszközt társasházi lakásokhoz nem javaslunk (Wi-Fi-set meg kifejezetten ellenzünk), mivel szinte bizonyosan lesz olyan router a szomszédunkban valahol, amely a Zigbee szabvány által is használt 2,4 GHz-es csatornán működik, így megszakadhat, akadozhat a kapcsolat a Zigbee-s eszközeink és vezérlőközpont között. Családi háznál már nem sok gond lehet a Zigbee kommunikációval, hiszen saját routerünket be tudjuk úgy állítani, hogy ne okozzon zavart. Ettől függetlenül a Z-Wave-es eszközök stabilabb működést, biztonságosabb kommunikációt és nem GHz-es rádiójeleket biztosítanak, így ezek választását javasoljuk.

A DONEXON varmo TZ eco egy korábbi Aeotec termosztát reinkarnációja, LCD-kijelzővel és két darab AA-s elemmel. Mindössze 1,2 Wattot fogyaszt, amikor zárja/nyitja a radiátort, készenlétben pedig csak 0,003 Wattot igényel, így egy fűtési szezon alatt általában nem kell elemet cserélni benne. A Fibaro Radiator Thermostat Head érdekessége, hogy tölthető akkumulátort használ elemek helyett (szintén elég egy fűtési idény alatt egyszer tölteni). Kijelző helyett színekkel jelzi a kézzel beállított hőfokot (pontos adatot a vezérlőközpontunkon keresztül állíthatunk be és olvashatunk ki). Továbbá egy külső hőmérő is kapható hozzá, ennek az az értelme, mint a fentebb tárgyalt mobil termosztátoknak: oda helyezhető a szobán belül, ahol a kívánt hőmérsékletet szeretnénk. A radiátortermosztát hőmérője bizonyosan hamarabb jelzi majd a radiátor mellett pár centivel a kért hőfok elérését, mint a szoba másik végében lévő szék mellé helyezett hőmérő.

Ha minden radiátorunkat elláttuk vezeték nélkül kommunikáló okos termosztáttal, már csak a vezérlőközpontban lesz egy kis dolgunk, beállítás, programozás kapcsán. Egyrészt itt állíthatjuk be a napi ritmusunknak megfelelő hőmérsékleti programokat, másrészt logikailag összekapcsolhatjuk azokat a radiátorokat, melyeket egy fűtési zónának tekintünk, így együttesen reagálnak a központ utasításaira.

Hőszivattyúk

Ha a klíma működését fordítva csináljuk, akkor nem mélyhűtőnek, hanem hőszivattyúnak hívjuk a gépet. Kint vagy -20°C, abból beszivattyúzunk annyi hőt, hogy bent +24°C legyen, nem nagy ördöngösség az elve. A hőszivattyúk harmadik-negyedik generációja már szépen kinőtte a kezdeti gyerekbetegségeiket. Már önállóan elvezérlik magukat, legyen szó egyenletes fűtésről padlófűtéssel, vagy melegvíz gyártásról, nem kell más gyártók vezérlőjét megvenni és összehangolni.

Hibaelhárítás: A Klíma Távirányító Nem Működik

Előfordulhat, hogy nem működik megfelelően a klíma távirányítója. Lehet, hogy lemerültek az elemek, rosszul lettek behelyezve, vagy használat közben elcsúsztak. Érdemes kipróbálni a távirányítót friss elemekkel, és ha még mindig fennáll a probléma, akkor más lesz a gond.

Lehet az is, hogy a távirányító működik, viszont az infravörös jeltovábbító nem. Ezt úgy tudjuk leellenőrizni, hogy a telefon kameráján keresztül megnézzük a jeladót, miközben megnyomjuk valamelyik gombot. Ha egy halvány villanást látunk, akkor elméletileg működnie kell a jeladónak. A legtöbb távirányító rendelkezik hibakódokkal, amikről bővebb információt találhatunk a használati útmutatóban.

Kérdése maradt a klímájával vagy annak távirányítójával kapcsolatban? Ha a fentieket elolvasva is bizonytalan maradt valamiben, vegye fel a kapcsolatot szakembereinkkel, akik hosszú évek tapasztalatával lesznek majd segítségére!

tags: #futomu #beallitas #udvari