A megtett méter az egyik legfontosabb viszonyítási alap használt autóknál. Az egyszeri vásárló elsődleges szempontja - ami alapján megpróbálja belőni az állapotot - az a futásteljesítmény. Vagyis minél kevesebbet mutat az óra, ő azt feltételezi, hogy az autó annál újszerűbb, megkíméltebb, vagyis jobb. A műfaj örök, mint a nyomorúság, vagyis a kilométerfutást az autómobilok születése óta divat meghamisítani azért, hogy magasabb áron lehessen őket eladni.
A rossz hír azonban az, hogy a statisztikák szerint egy átlagos magyar autóban 75 ezer km-rel több van, mint amennyit a műszerfal digitális vagy analóg számlálója mutat.
A törvény és a valóság: a kilométeróra-manipuláció büntethetősége
Tíz éve már, hogy a számláló manipulálása bekerült a bűncselekmények közé igaz, hogy a "haszonszerzés" szóval már a kezdetekkor kiherélték, így a várt hatás is elmaradt. Tehát a mechanikus és a digitális számlálók manipulálása tíz éve bűncselekmény ugyan, de nagy változást a törvényi szigorítás sem hozott a piacon.
Miközben az állam egy balul sikerült 2013-as, sajnálatosan impotens törvénnyel és egy annál már sokkal jobban megvalósult JSZP-vel (Jármű Szolgáltatási Platform) próbált tenni a hazai autók előéletének lekérdezhetőségéért, sajnos a külföldről behozott járgányok még mindig gyakran áldozatai a csalóknak.
A Büntető Törvénykönyv 348. §-a tartalmazza a gépjármű kilométer-számláló műszer által jelzett érték meghamisítása tényállásának elkövetési magatartásait. A hangsúly a jogtalan haszonszerzésen van, vagyis annak bizonyíthatóságán. Ha valaki visszatekeri a saját autója óráját és pont rajtakapják, az még nem bűn.
Adatok és ítéletek: a csalás mértéke
Jól szemlélteti a küzdelem marginális jellegét az általunk megkérdezett Legfőbb Ügyészség vonatkozó statisztikája, miszerint 2013 és 2022 között 24 (azaz huszonnégy) vádemelés történt óratekergetés miatt. Összesen. Az Országos Bírósági Hivatal statisztikai adatai szerint 2016 és 2023 között összesen 25 személy került jogerősen elítélésre ezen bűncselekmény miatt. Eközben a 2022-es évben hazánkban 827 ezer autó cserélt gazdát. Legyünk nagyvonalúak és számoljunk évi átlag 600 ezerrel.
Kilométeróra-csalás bírósági statisztikái (Magyarország)
- Ügyészségi vádemelések (2013-2022): 24 eset
- Jogerős ítéletek (Országos Bírósági Hivatal, 2016-2023): 25 személy
- Autóforgalom 2022-ben Magyarországon: 827 ezer eladott autó (éves átlag ~600 ezer)
A modern kori csalás: a nyom nélküli manipuláció
A magyar leleményesség azonban ezalatt sem tétlenkedett, vagyis keresett egy kerülőutat a pénzt termelő, meglehetősen patkány csalás modernkori kivitelezésére. Röviden: sehogy. A módszer éppen azért gusztustalan, mert nem hagy semmi nyomot. A klasszik tekergetés / digitális átírás szépsége abban rejlett, hogy valami nyoma mindig akadt. Ha nem az autóban (óracsoport, ECU, periférikus vezérlők), akkor a szakszervizes- és az állami nyilvántartásokban (külföldi is), vagy a lámpa modulban, vagy egyéb perifériákban, melyek rögzítik azt. Vagyis a visszatekerést felismerni nem volt lehetetlen, számos lehetőség akadt erre. De az új módszernél már nem így van.
Az új, szégyenteljes találmány az autó agyához megérkező jelet már menet közben meghamisítja, vagyis az autó sosincs teljesen tisztában a valóságban megtett távolsággal. Beállítástól függően regisztrálhat akár egyfolytában nullát is, de a feltalálók jóvoltából állítgatni is lehet, hogy a megtett távolság hány százalékát regisztrálja az autó. Később már ugyanez az elcsalt adat megy tovább a különböző perifériákra is, vagy a felhasználó applikációjába (ha van), a márkaszerviz adatbázisába, meg a holdra is.
A beszerelés, ahogy a beszerzés is: pofon egyszerű, vagyis csupán néhány tyúkbél kábelt kell csatlakoztatni az autó elektronikájához, és egy utólag felprogramozott gyári kapcsoló megnyomásának követően nem mér többet a számláló, vagy nem annyit, amennyit haladt az autó. Amikor pedig ellenőrzés vagy műszaki vizsga van (nincs ilyen haha), senki sem szúrja ki, ráadásul eladás előtt sima ügy kiszereltetni is, ezután a "rend" azonnal visszaáll.
Az eszköz, az ár és a célcsoport
Az eszköz nem drága, mindössze 4-600 Euro magasságában elérhető bárkinek. Ez egy 20-30-40 ezer eurós autónál bagatell pláne, ha pont az értéktartás a csalás célja. És ugye, mi lenne más? Ami igazán megdöbbentő, hogy a legújabb típusok tűnnek a fő célcsoportnak, vagyis az idősebb autók tulajai megnyugodhatnak, azokat már korábban visszatekerték.
2023. 11. 24. A cikkben szándékosan nem említünk márkákat, terméket vagy azok elnevezését, mivel nem tartjuk etikusnak az ilyen termékek reklámozását. A levelében hivatkozott linkben megjelölt eszközről az ügyészségnek nincsenek konkrét ismeretei.
A paradoxon: bűncselekményt támogató eszköz
Arra, hogy egy cselekmény megvalósítja-e ezt a bűncselekményt vagy sem, csak akkor lehet válaszolni, ha a konkrét elkövetési magatartást összevetjük a törvényi tényállással. Na, de ha ezt kifejezetten bűncselekmény elkövetésére is lehet használni, akkor miért nem szerepel a közbiztonságra különösen veszélyes eszközök listáján és miért szabad forgalmazni? Miért, miért? Hát szerintünk a pénz miatt.
Egy különös eset: a "karma" győzelme
Eddig csupán egyetlen esetről tudunk, amikor a vásárló észrevette, hogy az autójába korábban már valaki beszerelte a kilométerfutást meghamisító találmányt. Ő a névre írást követően indult a forgalmazó műhelyébe ugyanezt a csaló eszközt berakatni, ahol közölték vele, hogy valaki már megelőzte. Az ember ezután felháborodva hívta az eladót, mert úgy érezte, hogy átverték. A karma ezúttal győzött, csalni akart, ehelyett ő szívta meg.
tags: #ducato #kilometerora #visszaallitasa