Orbán Viktor és a Centrista Demokrata Internacionálé: Tisztségek és Viták

Orbán Viktor miniszterelnök, a Fidesz elnöke a Kereszténydemokrata Internacionálé (CDI) vezetőségének kiemelkedő tagja, hosszú ideje betöltve az alelnöki pozíciót. A CDI, amely ma Centrista Demokrata Internacionálé néven működik, egy nemzetközi szervezet, amely a kereszténydemokrata és centrista pártokat tömöríti világszerte.

Orbán Viktor alelnöksége és aktuális szerepvállalása

Húszévnyi alelnökség után újra alelnök lett Orbán Viktor a Kereszténydemokrata Internacionáléban, pontosabban a Centrista Demokrata Internacionáléban. Orbán Viktor miniszterelnököt, a Fidesz elnökét újra megválasztották a Kereszténydemokrata Internacionálé (CDI) alelnökének a szervezet Brüsszelben zajló közgyűlésén - tájékoztatta az MTI-t Havasi Bertalan, a Miniszterelnöki Sajtóiroda vezetője pénteken. A Fidesz elnöke, Orbán Viktor ismét a Kereszténydemokrata Internacionálé alelnöke lehetett a közgyűlési előterjesztés szerint.

Havasi Bertalan szerint a kétnapos brüsszeli tanácskozás másik fontos napirendi pontja az a határozati javaslat, amelyet a Fidesz a szlovén tagpárttal, az SDS-szel közösen a Budapesti Demográfiai Csúcs zárónyilatkozatára építve nyújtott be Európa népesedési helyzetéről. Orbán Viktor kormányfő, a Fidesz elnöke a Kereszténydemokrata Internacionálé (CDI) kétnapos brüsszeli vezetőségi ülésének első napján, 2021-ben is részt vett.

A Miniszterelnöki Sajtóiroda által közreadott képen Orbán Viktor miniszterelnök, a Fidesz elnöke a konzervatív pártokat tömörítő nemzetközi szervezet, a Kereszténydemokrata Internacionálé (CDI) vezető politikusai számára tartott munkavacsorát a Karmelita kolostorban 2022. október 17-én.

Orbán Viktor 1992-ben még a Liberális Internacionálé alelnökévé választották, rögtön azután, hogy a Fidesz pártként belépett. A CDI azóta is folyamatosan alelnöke, amely „vállszélességgel állt ki” a legutóbbi választások előtt a Fidesz mellett.

A Centrista Demokrata Internacionálé (CDI) története és felépítése

1947-ben a belgiumi Chaudfontaine-ben hozták létre a Kereszténydemokrata Internacionálét Nouvelles equipes internationales néven, hogy összehangolja a nyugati országok kereszténydemokrata pártjainak politikáját. Ebből alakult meg 1961-ben Santiago de Chilében a Kereszténydemokrata Világunió (Christian Democratic World Union) néven. 2001-ben változtatták meg a nevüket Centrista Demokrata Internacionáléra, hogy politikailag inkább a közép felé nyissanak, szélesebb merítésből csatlakozhassanak hozzájuk pártok.

Az uniós parlamentből is ismerős Európai Néppárttal szoros a kapcsolatuk, a tagok közt is van átfedés, bár ez pont a Fideszre nem vonatkozik már. Az Európai Néppártból a Fidesz önként kilépett, mielőtt kizárhatták volna őket.

Az 1961-ben létrehozott jobboldali pártszövetség közösségi oldalán közzétett információk szerint a CDI elnöke továbbra is a kolumbiai Andrés Pastrana, a főtitkár pedig a spanyol Antonio López-Istúriz White. A régiónkból a szélsőjobboldali szlovén miniszterelnök, Janez Janša is maradt alelnök jelenleg a Centrista Demokrata Internacionáléban.

Magyarország elmarasztalása a CDI Lisszaboni ülésén (2003)

A Lisszaboni ülésén Burma és Kuba mellett Magyarországot is elmarasztalta Kereszténydemokrata Internacionálé végrehajtó bizottsága. A Fidesz javaslatára azt állapították meg, hogy a legutóbbi parlamenti választásokat követően több alkalommal sérültek az alapvető politikai és állampolgári jogok, a rendőrséget pártpolitikai alapon befolyásolják, illetve a magukat ellenzéki gondolkodónak érzőket megfélemlítik, és eltávolítják az állami szférából. Az ülésen jelen volt Orbán Viktor is, mint a Kereszténydemokrata Internacionálé egyik alelnöke.

A választási vereséget követően hamar megismerhette mindenki a szervezetet, Orbán Viktor ugyanis egy Magyarországot elítélő nyilatkozatot terjesztett itt elő. Ezt külön tárgyalás nélkül el is fogadták. Az ügy port vert fel, mivel a szervezet eredetileg csak Burmát és Kubát akarta elítélni. Kovács László akkori külügyminiszter cinikusnak nevezte a Fideszt, és szerinte Magyarország maradéktalanul teljesítette a nemzetközi demokratikus normákat.

Emberi Jogi Aggodalmak Magyarországon a 2003-as Jelentés Alapján

A Szabadság Kis Köre polgári kör tagjai "Jelentés az emberi jogok magyarországi érvényesüléséről" címmel készítettek jelentést (Magyar Nemzet, 2003. június 14.). A jelentés szerint 'Magyarország jogállam, ugyanakkor az MSZP-SZDSZ kormányzat egyéves hatalomgyakorlása számos konkrét jelét mutatja annak, hogy súlyos problémák vannak az emberi jogok tiszteletben tartása terén.'

I. A személy integritásának tiszteletben tartása

1. Megalázó bánásmód: 2002. októberének elején a rendőrség őrizetbe vett egy kétgyermekes középkorú családanyát, aki az előző kormány által létrehozott egyik közhasznú társaság igazgatója volt. A rendőrség az illetővel szemben, a társaság költségvetésből származó pénzek hűtlen kezelésének gyanúja miatt indított eljárást. A rendőrségi fogdába történő befogadáskor, sőt később ismételten az illetőt megmotozták, meztelenre vetkőztették, és a motozás kiterjedt a testüregek átvizsgálására is. Az adott rendőri intézkedés szükségtelen és aránytalan, és mint ilyen, az eljárás alá vont személlyel szemben emberi méltóságot sértő, megalázó volt. Parlamenti interpellációra adott válaszában a belügyminiszter a BM fenti rendeletére hivatkozva kifejtette, hogy az adott vizsgálaton minden őrizetbe vett személynek 'át kell esnie', ami nem felel meg a valóságnak.

2. Önkényes fogvatartás: A megalázó bánásmód 'szükségszerűen' párosult a rendőrség általi fogvatartás elrendelésével. Utóbbi alaptalanságát mutatja, hogy az ügyészség két nap után megszüntette az illető személy őrizetét.

3. Kíméletlen rendőri erőszak (futballszurkolókkal szemben): 2002. október 21-én nemzetközi kupamérkőzés volt az egyik fővárosi futballklub pályáján. A Készenléti Rendőrség emberei, már a stadionon kívül, a szurkolók egy békés, mintegy harmincfőnyi csoportját minden előzetes figyelmeztetés nélkül beszorították a stadion épületében lévő vendéglőbe, ahol további civil személyek, köztük nők, gyermekek, magyar és külföldi sportolók és sportvezetők, újságírók, valamint a személyzet tagjai tartózkodtak. Majd a vendéglő ajtaját becsukva, annak üvegét betörték és a nyíláson két palack könnygázt fújtak az összezsúfolt emberek közé. Ezt követően a rendőrök megállították az egyik stadionhoz érkező, szurkolókat és civileket egyaránt szállító villamost, annak belsejébe is könnygázt fújtak, majd erőszakkal leszállították róla a szurkolókat, mintegy harminc főt. A rendőrségi fellépés indokát firtató kérdésre a rendőrök 'felülről jövő' utasításra, parancsra hivatkoztak.

4. Önkényes beavatkozás a magánszférába:

   • Adatvédelmi előírások kormányzati megsértése: A 2002-es kormányváltást követően a pénzügyminiszter utasította az Adó- és Pénzügyi Ellenőrzési Hivatalt, a Vám- és Pénzügyőrség Országos Parancsnokságát, az Állami Privatizációs és Vagyonkezelő Rt.-t és más szervezeteket, hogy teljes adatbázisukat másolják le és küldjék meg részére. A kormányzat - mint utóbb kiderült, a Miniszterelnöki Hivatal kezdeményezésére - a teljes magyar lakosság és az összes magyarországi vállalkozás adatait hónapokon keresztül kezelte az adatvédelemről szóló jogszabályi rendelkezések szembeötlő és folyamatos megsértésével. A nyilvánosságra kerülést követően a pénzügyminiszter kormánydöntésre hivatkozott, ám még azt sem tudta megmondani, hogy a kormánydöntés írásban vagy szóban született; az APEH elnöke és a kormánypártok politikusai pedig zavaros, jogilag értelmezhetetlen magyarázatokkal szolgáltak. A rendőrség megtagadta a nyomozást, azzal indokolva, hogy nem bizonyítható a jelentős érdeksérelem.

   • Kereskedelmi szolgáltatásként nyújtott fénymásolás megakadályozása politikai alapon: 2002. decemberében az egyik nagy telefonos mobilcég nyilvános fénymásolási szolgáltatást is kínáló viszonteladói kirendeltségén egy állampolgár száz példányban kívánt sokszorosítani egy politikai szórólapot. Az állampolgártól az üzlet alkalmazottja a szórólap tartalmára hivatkozva többször megtagadta a nyilvános fénymásolói szolgáltatást, s a vita során telefonon értesítette a rendőrséget is. A rendőrség ügyeletese közölte, hogy a szórólapot nem másolhatja le, majd a helyszínre irányított két ügyeletes rendőr az állampolgárt igazoltatta, a szórólapot pedig elkobozta.

II. A szabadságjogok tiszteletben tartása

1. Szólásszabadság:

   • A kritizáló egyetemista esete a hatalommal és a hatósággal: A 2002 tavaszi kormányváltás után az új kormányfő megjelent egy kulturális, folklór jellegű szabadtéri rendezvényen, ahol rögtönzött beszédet mondott. Beszéde közben egy fiatal egyetemista fiú a kormányfőt - utalva annak napvilágot látott, a diktatúra idején gyakorolt szigorúan titkos tiszti múltjára - hangosan árulónak nevezte. Ezt követően a kormányfő környezetében lévő biztonsági személyek a fiatalembert igazoltatták, aki később értesítést kapott, hogy rendzavarás szabálysértése miatt a rendőrség feljelentést tett ellene, és az eljárás megindult. Alappal merül fel, hogy a hatalom a jogszabályok alkalmazásánál a saját hatalmának védelmét tekintette elsőrendű szempontnak, és ehhez a rendőrséget eszközként használta fel.

   • Önkényuralmi jelkép használata bűncselekményének önkényes értelmezése: Komoly kételyekkel terheltek az önkényuralmi jelképek használatának bűncselekménye miatt az elmúlt egy évben megszaporodott rendőrségi eljárások. A rendőrség rendre eljárást indít olyan esetekben, amikor a hatalom mai gyakorlóit korábbi - kommunista - énjükkel szembesítik, s ehhez a vörös csillagot, illetve a sarló-kalapácsot illusztrációként használják. Az önkényuralmi jelkép használatát tilalmazó jogszabály önkényes értelmezése ily módon a jogalkalmazó szándékával ellentétes értelmezést nyer.

2. Sajtószabadság:

   • Állami és kormányzati diszkrimináció a Magyar Nemzettel szemben: A Magyar Nemzettel szemben jellemzővé vált a diszkrimináló bánásmód. Kormányzati nyomásra a lapot korábban előállító állami nyomda felmondta a Magyar Nemzettel kötött szerződését. Az Állami Privatizációs Rt. az állami vállalatokhoz szétküldött hivatalos köriratban azt a látszatot keltette, hogy a kormányzat számára nemkívánatos az állami hirdetéseknek elhelyezése a Magyar Nemzetben, sőt módszertanilag tisztázatlan megtérülési számításokra hivatkozva olyan - kormánypárti, liberális szellemiségű - orgánumokat ajánlott az állami hirdetések befogadására, amelyek példányszáma töredéke a Magyar Nemzetének.

   • A Magyar Televízió kuratóriuma: Figyelemreméltó, hogy ma a legnagyobb ellenzéki pártnak nincs küldötte a Magyar Televízió kuratóriumi elnökségében. Az ORTT-nek, illetve elnökének esete a költségvetéssel: A 2002. évi országgyűlési választások utáni parlamenti többség nem fogadta el az Országos Rádió és Televízió Testület 2001. évi tevékenységéről szóló beszámolóját. Ezzel a testület komoly anyagi nehézségek elé került. Komoly jelei voltak annak, hogy az elfogadás záloga a testület korábbi kormányciklusban kinevezett vezetőjének távozása, aki utóbb ezt a szándékát be is jelentette, majd pedig távozott a testület éléről.

     A Magyar Televízió kuratóriumának civil tagjaira gyakorolt nyomás: A közszolgálati Magyar Televízió elnökének lemondása után az új elnök megválasztásáig az arra illetékes testület, az MTV kuratóriuma ideiglenesen megbízta az intézmény egyik vezető munkatársát az elnöki teendők ellátásával. Az ehhez vezető eljárást azonban a kuratórium civil szervezetek által delegált tagjainak többsége törvénysértőnek találta, és ezért a törvényességi felügyeletet ellátó Legfőbb Ügyészséghez fordultak panasszal. Ezt követően - az elnökválasztás időszakára időzítetten - négy, az MTV kuratóriumába képviseletet adó civil szervezetet (köztük egy nőszervezetet, egy kerékpáros-egyesületet és egy egyházi civil szervezetet) beidéztek a Fővárosi Ügyészségre, és felszólították őket arra, hogy igazolják megfelelésüket a tagsághoz szükséges törvényes feltételeknek. Ezek a szervezetek ezt korábban már megtették (2002 tavaszán), mert ez volt kuratóriumi tagságuk előfeltétele. 2003 tavaszán az új médiakuratórium sorsolásából számos - addig elfogadott szervezetet, jogorvoslati lehetőség nélkül kirekesztett az ORTT.

3. A gyülekezési szabadság:

   • Kíméletlen rendőri erőszak be nem jelentett tüntetés résztvevői ellen: 2002. július 4. reggelén kezdetben néhány száz ember gyűlt össze tiltakozni Budapesten az országgyűlési választások szavazólapjainak megsemmisítése ellen. A demonstrációt előzetesen nem jelentették be, holott a törvény előírja. A hatalom a többórás tanácstalanság után, kíméletlen erőszakkal verte szét a hídon gyülekező tömeget, és ugyanezt tette a nap további részében a Kossuth téren, majd a Rákóczi úton megjelent tiltakozókkal szemben. A későbbi hatósági vizsgálatok nem tudták igazolni a véres fellépés elkerülhetetlenségét.

   • A gyülekezési jog önkényes hatósági értelmezése: Az önkormányzati választások előtt az egyik Pest megyei város művelődési házában meghirdetett kampányfórumra hívta röplapon az odalátogató miniszterelnök a lakosságot. A meghívásnak eleget kívánt tenni számos jobboldali gondolkodású polgár, illetve polgári köri tag is, akiket azonban nem engedtek be a fórumra. Később egyiküket a rendőrség előzetes értesítés nélkül, munkaidőben, a munkahelyén kereste fel. Az intézkedés során mind az érintett, mind a munkahely vezetői és munkatársai számára egyértelművé tették, hogy az intézkedés oka a miniszterelnök nyilvános bírálata és annak módja. Utóbb azonban a rendőrség gyülekezési jog megsértése miatt indított ellenük eljárást, mondván, hogy összejövetelüket előre nem jelentették be.

   • Nemzeti ünnep kormánytól független megünneplésének akadályozása: A 2002. október 23.-i nemzeti ünnep alkalmából egy országos, több ezer tagszervezettel rendelkező mozgalom (A Szövetség a Nemzetért Polgári Kör) a törvénynek megfelelően fővárosi területfoglalási engedélyért fordult az illetékes rendőrhatósághoz. Hasonló beadvánnyal élt egy parlamenten kívüli ellenzéki párt is. Ezt követően a Miniszterelnöki Hivatal Kormányzati Kommunikációs Központja (MeHKKK) jelezte a hatóságnak, hogy területfoglalási engedélyre tart igényt valamennyi tömeggyűlésre alkalmas közterületre nézve. Egyebek között megjelölte mindazokat a helyeket, amelyeket előzőleg a mozgalom is megjelölt.

   • Politikai megfélemlítés csoportos rendőri igazoltatással: Az egyik észak-magyarországi városban polgári körös fiatalokat igazoltatott a rendőrség a 2003. március 15-i nemzeti ünnepen. Az igazoltatást egy közelben álló 21 éves diák lefényképezte. Ezt követően az egyik rendőr szidalmazni és lökdösni kezdte a fiatalembert, aki ezért több polgári körös barátjával együtt hazaindult. Mintegy 300 méterrel odébb a rendőrök újra igazoltatták őket. Az ünnepséget követő két órán belül a rendőrök módszeresen igazoltatták a szervezet más tagjait is. A megyei rendőr-főkapitányság sajtófőnöke szerint a rendőrök csupán 'rutinellenőrzést' tartottak.

III. A politikai jogok tiszteletben tartása

1. A választások rendje: A 2002-es parlamenti választások során történt és máig érthetetlen esetek felhívták a figyelmet arra, hogy egyfelől a szavazócédulák egyedülállóan rövid ideig tartó megőrzési kötelezettsége; másfelől a szavazat-újraszámolás elrendelésének bürokratikus rendje, illetve az igénybe vehető bírósági jogorvoslat felülbírálati jogköre valójában nem teszi lehetővé, hogy a polgárok választásban megnyilvánuló politikai joga kétség nélkül érvényesülhessen.

2. Alkotmányos intézményekkel szembeni támadás:

   • Az Országos Választási Bizottsággal (OVB) szembeni politikai támadás: A 2002. évi országgyűlési választások második fordulója után a ma kormányon lévő egyik párt elnöke a választások kimenetelét érintő, a választási rendszerre vonatkozó beadvány elbírálása kapcsán 'jogi gengszterizmussal' vádolta az OVB-t. Az OVB ugyanakkor nem tett mást, mint törvényi hatáskörében eljárva jelezte, hogy a beadványt meg fogja vizsgálni. A politikai intervenciót követően az OVB a beadvány vizsgálatát előrehozta és elutasította.

   • A legfőbb ügyésszel szembeni politikai támadások: A 2002. évi országgyűlési választások után a kormány egyik tagja és több kormánypárti politikus is nyíltan kifejezte a legfőbb ügyésszel szembeni politikai bizalmatlanságát. Az eltelt egy évben a kormánypártok jogi köntösbe burkolt ürügyekkel számtalan politikai támadást intéztek a legfőbb ügyésszel szemben.

   • A Nemzeti Bank elnökével szembeni politikai támadások: Az elmúlt egy évben a kormánypártok a saját (gazdaság)politikai érdeküktől vezettetve változó intenzitással pusztán azért támadták a jegybank elnökét, mert tette a kötelességét, s nem engedett az inflációs érdekeknek.

3. A pártlogók mérete az önkormányzati választási szavazólapokon: A 2002 őszi helyhatósági választásokat megelőzően a belügyminiszter rendeletet alkotott arról, hogy a szavazólapon mekkorák lehetnek a jelöltek mellett szereplő pártlogók. Túl azon, hogy ez nem belügyminiszteri hatáskör (tényleges jogorvoslati lehetőség viszont a kellő idő hiányában nem volt), a szabályozás egyértelműen a kormánypártokat juttatta előnybe, míg az ellenzék jelöltjeinek azonosítását úgyszólván lehetetlenné tette, ezzel befolyásolva a választási eredményeket. A bíróság elmarasztalta a belügyminisztert, az ítélet azonban a választási eredményekre már nem lehetett kihatással.

4. Rendőri zaklatás politikai aláírásgyűjtés miatt: Az egyik alföldi városban a polgári oldal aláírásgyűjtést kezdeményezett a helyi sajtó baloldali elfogultsága miatt. Az aláírásgyűjtő ívet a képviselő-testületnek címezték, ám a polgármester áttanulmányozta, s felfedezte, hogy az aláírók egyike az önkormányzatnál dolgozik. A köztisztviselő utólag, a jegyző számonkérésétől tartva letagadta, hogy aláírta volna a tiltakozó felhívást. Ezek után a polgármester feljelentést tett a városi rendőrkapitányságon, a rendőrkapitányság pedig magánokirat-hamisítás gyanújával nyomozást indított. Az aláírásgyűjtő ívet szignáló hatvanhárom személyt beidézték és kihallgatták, írásmintát azonban nem vettek tőlük. Sokan közülük megrémültek, amikor kézhez kapták a...

Aktuális Fókusz: Demográfiai kihívások

A kormány budapesti demográfiai csúcsán azt is megtudtuk, miért kap több lájkot egy kutya a gyereknél. Gyerekeknél több lájkot kapott kutyák, karrier miatt későn szülő nők és a kimondhatatlan tragédiát jelentő terhességmegszakítások is szóba kerültek a IV. Budapesti Demográfiai Csúcs első napján, ahol férfi felszólalók keresték a megoldást a családpolitika kihívásaira. Ez a téma kiemelt szerepet kapott a Fidesz és a szlovén SDS által a CDI elé terjesztett határozati javaslatban is, amely Európa népesedési helyzetével foglalkozik.

tags: #cdi #orban #viktor #az #egyik #alelnoke