Miért pillantunk vissza Suzuki autónkra parkolás után? A Magyar Suzuki felmérése feltárja a sofőrök titkait

Van az a pillanat, amikor az autóval való parkolás után még egyszer, szinte öntudatlanul visszanézünk rá. Vajon miért tesszük ezt, különösen ha egy Suzuki büszke tulajdonosai vagyunk? A Magyar Suzuki átfogó kutatásai fényt derítenek az autóvezetési szokásokra és a parkolás kihívásaira, melyek mögött pszichológiai és gyakorlati okok egyaránt meghúzódhatnak.

Csak köszönettel és elismeréssel lehet szólni a Magyar Suzuki azon kezdeményezéséről, hogy átfogó közvélemény-kutatásokat szervez a legváltozatosabb, minden autóst érintő témákban. Többek között faggattak már bennünket az autónkhoz fűződő viszonyunkról, tanulmányozták autós nyaralási szokásainkat, most pedig egy olyan téma került terítékre, amely senkit nem hagy hidegen: a parkolás. Egyesek számára rémálom, másoknak izgalmas kihívás, és olyanok is akadnak, akik nem csinálnak ügyet belőle.

Az autóvezetési rutin és a kezdeti nehézségek

A parkolás és az emelkedők okozzák a legnagyobb nehézséget az autósoknak, a jogosítvány megszerzéséig pedig nem mindig vezet(ett) bukkanók nélküli út - ez derült ki a Magyar Suzuki felméréséből. Mikortól nevezhetjük magunkat gyakorlott sofőrnek és mi az, amikor még az is elbizonytalanít bennünket, ha indexelni kell? Mindenki másként válaszol erre a kérdésre és van, akinek több évtizednyi autóvezetői tapasztalat ellenére is vannak nehézségei a volán mögött. Hogy kinek, mi okoz nehézséget vezetés közben, függhet a személyiségtől, a sofőr érzéseitől, az autó képességeitől, vagy akár a körülményektől is. Vannak azonban olyan helyzetek, amelyek a kezdőket és a gyakorlott sofőröket is kihívások elé állítják.

A kutatás résztvevőinek több mint 40 százaléka néhány hónap gyakorlás után magabiztosnak érezte magát, minden ötödik autós egy év után mondhatta el ezt magáról, de 11 százalékuk bevallotta, még mindig nincs birtokában ennek az érzésnek.

A parkolás mint állandó kihívás

A parkolás minden életszakaszban tud nehézséget okozni, akár párhuzamosan (tanulók esetében 44,2%, gyakorlottaknál 36,8%) akár tolatva tesszük ezt (tanulók 39,9%), de az emelkedőn megállás és elindulás is mumus sokaknál (tanulóknál 34,9%, gyakorlottaknál 21,6%). De míg egy tanulónak diszkomfort érzetet jelent a jobbkéz-szabály alkalmazása, vagy megfordulni hátramenet beiktatásával, szlalomozni, adott távolságon belül gyorsítani, vagy fékezni, addig a tapasztalat megszerzésével más típusú helyzeteket jelöltek meg a sofőrök. Itt már tetten érhető az, hogy egy gyakorlott sofőr egyre komplexebb helyzetekben találja magát a közúti közlekedésben.

Nem véletlen, hogy a jogosítvány megszerzése után már inkább a szűk helyen visszatolatás, a havas, esős időben vagy éjszakai vezetés, az előzés, de akár az autópályán, külföldön történő közlekedés jelenthet nehézséget. A közlekedési szakértők szerint sokat segíthet, ha olyan szituációkat is begyakorlunk, amelyekkel tanuló vezetőként nem volt alkalmunk találkozni és veszünk akár pótórákat vagy felkeresünk egy vezetéstechnikai tréninget.

A magyar autósok parkolási szokásai és a technológia szerepe

A Suzuki kutatásából az is kiderült, a többség orral előre szeret parkolni. Merőlegesen vagy 45 fokban, de lehetőleg orral előre szeretünk parkolni - ezek szerint a tolatást a legvégsőkig szeretnék elkerülni a magyarok; nyilván ez az oka annak is, hogy ha lehet, nem szívesen parkolunk párhuzamosan. Nem, mintha maga a manőver komoly fejfájást okozna: a megkérdezettek 70 százaléka nem aggódja túl a parkolást. Kétharmaduk saját magában bízik, és viszonylag kevesen támaszkodnak a manőverezést segítő rendszerekre: parkolóradarra, tolatókamerára. A parkolás is jelenthet biztonsági problémát, hiszen sok ütközés éppen a lassú manőverezés közben történik.

Pszichológiai tényezők és a szorongás

Önmagában azonban a gyakorlat hiánya nem feltétlenül kell, hogy indokolja a szorongást, mégis sok autóvezető szorongva ül a volán mögött, ami már önmagában is kockázatot jelenthet a közlekedésbiztonságra. Sokan (21%) a gépjárművezető-képzésen szerzett rossz tapasztalataik, 15% a már átélt balesetek miatt szoronganak vezetés közben. A rutintalan sofőrök közel fele (45%) számára nagy segítség lenne a forgalomba való beilleszkedésben, ha kisebb forgalmú utakon szerezhetnének gyakorlatot és tapasztalatot.

Zerkovitz Dávid közlekedéspszichológus a Magyar Suzuki oldalán a fentiekkel kapcsolatban azt hangsúlyozta, „…általában hajlamosak vagyunk eltitkolni az agresszívnek minősülő megnyilvánulásainkat.” A közlekedéspszichológus szerint a városi környezet, a megnövekedett forgalom és a rutin (vagy annak hiánya) mind olyan zavaró kulcstényezők, amelyek az autósok között állandó stresszt és feszültséget generálnak. Ez a feszültség, a parkolás nehézségeivel és a technológiába vetett alacsony bizalommal párosulva hozzájárulhat ahhoz, hogy a sofőrök egy utolsó pillantást vetnek autójukra, miután sikeresen leparkoltak. Ez lehet egy ellenőrzés a tökéletes pozícióról, egy megnyugtató megerősítés a manőver sikerességéről, vagy akár a saját teljesítményünk elismerése egy kihívásokkal teli feladat után.

tags: #amikor #leparkolsz #es #visszanezel #a #verdara