Személygépkocsi beszerzés az Európai Unióból: ÁFA szabályok és gyakorlati tudnivalók

Manapság egyre népszerűbb üzletággá fejlődött a közösség területéről történő használt személygépkocsi behozatala. Sok esetben a vállalkozások saját használatra is külföldről vásárolnak használt személygépkocsit, mivel a választék a hazai kínálatnál sokkal nagyobb, illetve bízva abban, hogy a kiválasztott jármű műszaki állapota jobb a hazai társainál. Az ilyen típusú beszerzések azonban specifikus ÁFA szabályok alá esnek az Európai Unión belül, melyek ismerete elengedhetetlen a jogszabályoknak megfelelő eljáráshoz.

A Közösségen belüli termékbeszerzés fogalma és mechanizmusa

A Közösségen belüli termékbeszerzés egy olyan speciális ÁFA-rendszer, amely az EU tagállamok közötti árumozgást szabályozza. Lényege, hogy a termék értékesítése az eladó tagállamában adómentes, míg a beszerző az saját tagállamában fizeti meg az ÁFÁ-t.

KBA - Közösségen belüli termékértékesítés (EUT) -ÁFA tv. 89. §. Az általános forgalmi adóról szóló 2007. évi CXXVII. törvény 89. § alapján mentes az adó alóli olyan termék értékesítése, amelyet igazoltan belföldön kívülre, de a Közösség területére fuvaroznak, függetlenül attól, hogy a fuvarozást akár az értékesítő, akár a beszerző vagy más végzi egy eltérő Közösségi tagállamban nyilvántartásba vett adófizetésre kötelezett adóalany részére. A vevő közösségi adószáma kötelező!

A Közösségen belüli beszerzés adózási mechanizmusának lényege, hogy a beszerzőnek a beszerzett termékre vonatkozó belföldi áfakulcs (0 százalék, 5 százalék, 18 százalék, 27 százalék) alapján kell az áfabevallásban a fizetendő adót elszámolni. Mivel Közösségen belüli beszerzésnél nincs vámkezelés, a helyes adómérték meghatározásához esetlegesen szükséges vámtarifába sorolást is az adózónak kell elvégezni.

Személygépkocsi szállítása az EU-n belül

ÁFA fizetési kötelezettség és levonási jog személygépkocsi beszerzésekor

Magyarországi vállalkozásként, ha az EU-ból szerez be személygépkocsit egy másik tagállambeli adóalanytól, speciális ÁFA szabályok vonatkoznak az ügyletre.

Ennek okán magyar vállalkozásnak közösségi termékbeszerzés szabályai szerint ÁFA-fizetési kötelezettsége keletkezik. A jármű belföldi értékesítését 27 % ÁFA terheli (feltételezve, hogy a kft. nem alanyi adómentes státusú).

A felszámított adót a beszerző nem helyezheti levonásba.

Kivétel a levonási tilalom alól

E szabály alól két kivétel van:

  • Egyrészt, ha a vállalkozás a beszerzett személygépkocsit bérbeadás céljából vásárolta, akkor a beszerzés ÁFÁ-ja levonásba helyezhető.
  • Másrészt a vállalkozás abban az esetben is levonhatja a felszámított ÁFÁ-t, ha a személygépkocsi beszerzése továbbértékesítés céljából történt.

A megállapított fizetendő ÁFA a továbbértékesítési célú beszerzésre tekintettel levonható áfaként figyelembe vehető, az Áfa tv. 153/A. § (1) bekezdés a) pontja alapján a levonható adót abban a bevallási időszakban lehet figyelembe venni, amelyben a fizetendő ÁFÁ-t el kell számolni.

Az alábbi táblázat összefoglalja a személygépkocsi beszerzésének ÁFA levonhatósági szabályait:

Beszerzés célja ÁFA levonhatóság Megjegyzés
Saját használat Nem levonható Főszabály szerint nem vonható le
Bérbeadás céljából Levonható Külön engedélyezett kivétel
Továbbértékesítés céljából Levonható A fizetendő áfa elszámolásával egy időben

Különbözet szerinti adózás alkalmazása

Bizonyos esetekben a különbözet szerinti adózás (K.ÁFA) is alkalmazható, különösen használt ingóságok, mint például személygépkocsik értékesítésekor.

A különbözet szerinti adózás akkor alkalmazható, ha a személygépkocsi beszerzése az Áfa tv. 216. §-ában említett körbe tartozó személytől történt. A német autókereskedéstől beszerzett gépkocsi eladásánál, akkor lehet alkalmazni a különbözet szerinti adózást, ha a német autókereskedő az értékesítésre a különbözet szerinti adózás szabályait alkalmazta.

Ha a szóban forgó esetben ez a helyzet, akkor ezzel kapcsolatos megjegyzést a számlára a német cégnek rá kellett volna vezetni. Valamint a beszerzés után a magyar kft-nek ÁFA-fizetési kötelezettsége nem keletkezne, a beszerzést az összesítő nyilatkozatban nem kellene szerepeltetni. Ha ezt a német cég nem tette meg, akkor az ÁFA felszámítására amiatt nem került sor, mert értékesítését adómentes közösségen termékértékesítésként kezelte. Egyébként erre vonatkozó megjegyzést is fel kell tüntetni a számlán, valamint az is, hogy az ÁFA fizetésére a magyar cég kötelezett. Ebben az esetben az értékesítésre a különbözet szerinti adózás szabályait nem lehet alkalmazni, mivel a német cég nem sorolható az Áfa tv. 216. §-ában említett személyek közé.

K.AFA Különbözeti ÁFA Használt ingóságok (pl. az antikváriumi eladás, autókereskedés), műalkotások, régiségek értékesítése.

Amennyiben egy magyar vállalkozás különbözeti adózás szabályait alkalmazó közösségi adóalanytól (például használtautó kereskedőtől) vásárol személygépkocsit, akkor közösségi termékbeszerzés címén a vállalkozásnak nem keletkezik forgalmi adó bevallásai és befizetési kötelezettsége (Áfa tv. 20.

Az adósemlegesség elve az EU-s ügyletekben

Beszerzés nem adóalanytól és új közlekedési eszköz esetén

Fontos megkülönböztetni, hogy kitől történik a beszerzés, és milyen jellegű a jármű.

A vállalkozásnak nem keletkezik közösségen belüli termékbeszerzés címén forgalmi adó fizetési kötelezettsége, ha a személygépkocsit a közösség területéről nem adóalanytól (például magánszemélytől) vásárolja meg.

A fent leírtak mellett fontos azonban a beszerzőnek megvizsgálni azt is, hogy a megvásárolandó személygépkocsi az ÁFA fogalomrendszerében nem minősül-e új közlekedési eszköznek.

Az adókötelezettség keletkezésének időpontja és az árfolyam

A közösségen belüli beszerzések esetében az adókötelezettség keletkezésének pontos időpontja és az alkalmazandó árfolyam meghatározása kiemelt jelentőségű az ÁFA bevallás szempontjából.

Az adófizetési kötelezettség a Közösségen belüli termékbeszerzés esetén a beszerzést igazoló számla kibocsátásának napján, de legkésőbb a teljesítés napját magába foglaló hónapot követő hónap 15-én keletkezik. A termékbeszerzés teljesítési időpontjának megállapításakor a belföldi ügyletek teljesítésének szabályai alkalmazandók.

Például, ha az adóalany szeptember 6-ai teljesítési időponttal teljesít Közösségen belüli beszerzést, legkésőbb október 15-én Közösségen belüli beszerzés címén adókötelezettsége keletkezik. Ezt havi bevallónak az októberi hónapról november 20-áig benyújtandó, negyedéves bevallónak a negyedik negyedévre vonatkozó, január 20-áig benyújtandó áfabevallásban kell szerepeltetnie. Ha azonban az értékesítésről a számlát még szeptember hónapban kibocsátották, akkor a szeptember hónapra vonatkozó, október 20-áig benyújtandó, illetve negyedéves bevallónak a harmadik negyedévre vonatkozó, október 20-áig benyújtandó áfabevallásában kell szerepeltetnie.

Az ÁFA alapjának forintra történő átszámításakor a deviza árfolyam is kulcsfontosságú.

A külföldi fizetőeszközben meghatározott ellenértéket a fizetendő adó megállapításakor érvényes, belföldön pénzváltási engedéllyel rendelkező hitelintézet által devizában eladási árként jegyzett árfolyamon kell forintra átszámítani. Ha a beszerző a Magyar Nemzeti Bank (MNB) vagy az Európai Központi Bank (EKB) által közétett árfolyam alkalmazását választotta, és azt előzetesen a NAV-nak bejelentette, az ellenértéket az MNB vagy az EKB által hivatalosan közzétett árfolyamon kell forintra átszámítani. Ez a teljesítés napját követő hónap 15-én, vagy a számlakibocsátás időpontjában érvényes árfolyam alkalmazását jelenti.

Pénzváltás és árfolyamok

Számlázási követelmények és az adólevonási jog gyakorlása

A Közösségen belüli személygépkocsi beszerzéséhez kapcsolódó adólevonási jog gyakorlásához elengedhetetlen a megfelelő számla megléte és annak tartalma, valamint az adókötelezettség és levonási jog keletkezésének időpontja.

Közösségi termékbeszerzés esetén is fontos, hogy az Áfa tv. 119. §-a szerint az adólevonási jog akkor keletkezik, amikor az ügyletre vonatkozó fizetendő adót meg kell állapítani. Ha tehát az adóalanynak a számla kibocsátásának napján keletkezik adókötelezettsége, akkor a levonási joga is ugyanazon a napon nyílik meg. Ha pedig a teljesítés napját követő hónap 15-én keletkezik az adófizetési kötelezettség, akkor az adólevonási jog is ugyanekkor nyílik meg, vagyis csak a teljesítés napját követő hónapot tartalmazó adóbevallás során.

Figyelemmel kell azonban lenni arra, hogy az adólevonási jog gyakorlásának tárgyi feltétele az Áfa tv. 127. § ba) pontja szerint az, hogy az ügylet teljesítését tanúsító számla az adóalany személyes rendelkezésére álljon. Amennyiben tehát az adóalany az adólevonási jog keletkezésének időpontjában még nem rendelkezik a beszerzéseit kísérő számlákkal (mert azokat még nem kapta kézhez), akkor ezen ügyletek tekintetében adófizetési kötelezettsége ugyan keletkezik, de levonási jogát nem gyakorolhatja.

A belföldi Közösségen belüli termékbeszerzés utáni adó levonására jogosító számlát az áfa-törvény 158/A. Ez azonban nem probléma, mivel az Áfa tv. 168. § (3) bekezdése kitágítja a számla fogalmát a következőképpen: „Nem belföldön, hanem a Közösség más tagállamában nyilvántartásba vett adóalany esetében számla a termék értékesítése, szolgáltatás nyújtása teljesítését tanúsító olyan okirat is, amely a Közösség azon tagállamában, ahol adóalanyként nyilvántartásba vették, tartalmában megfelel - e tagállam joga szerint - a Héa-irányelv 226-231. és 238-240. cikkeinek.” Ebből következően a Közösségen belüli termékbeszerzés esetében az adólevonásnak nem akadálya, ha a más tagállami adóalany által az értékesítésről kibocsátott számla nem felel meg mindenben a magyar áfaszabályozás által meghatározott feltételeknek, de a Héa irányelv 226-231. és 238-240. A Héa irányelvnek a számlaadási kötelezettséget tartalmazó rendelkezései szerint minden adóalany köteles biztosítani, hogy az általa teljesített termékértékesítésről, szolgáltatásnyújtásról, illetve az ezek teljesítését megelőzően átadott pénzösszegről (előlegről) akár saját maga, akár az ő megbízásából a partnere, vagy az ő képviseletében harmadik fél számlát bocsásson ki.

A számla minimális tartalmi követelményeit a hivatkozott 226. cikk tartalmazza, úgyhogy a gyakorlatban általában elegendő e szakasz rendelkezéseit ismernünk (ami pedig lényegében megegyezik a magyar Áfa tv. 169. A számlán nem kötelező külön teljesítési időpontot szerepeltetni, ha az egybeesik a kibocsátás dátumával.

Továbbá a magyar kft. Magyarországon közösségen belüli termékbeszerzés jogcímén ÁFA fizetésére kötelezett, s ilyen jogcímen a beszerzést az összesítő nyilatkozatban szerepeltetni kell.

VIES rendszer a közösségi adószámok ellenőrzésére

tags: #afa #kozossegen #beluli #beszeres #szemelygepkocsi