Az autók kipufogócsövéből távozó füstfelhő mindennapos látvány az utakon, és sok esetben fontos információkat hordoz a motor állapotáról. Az autó füstölése önmagában nem egyetlen hibát jelent, hanem egy tünet. A legfontosabb kérdés mindig az, hogy milyen színű a füst, mikor jelenik meg, mennyire tartós, és csökken-e közben az olaj vagy a hűtőfolyadék szintje.
Egy olvasó például 2002-es, 1,3-as, 16 szelepes Suzuki Swiftjének szürkés füstjével és olajfogyasztásával kapcsolatban kért tanácsot, amely 110.000 km-t futott. A gépjármű 4000-6000 km között fogyaszt el 1 liter 5W-40-es motorolajat. Aggodalmát fejezte ki a katalizátor károsodása, valamint az égéstérbe és a kipufogóba idővel képződő lerakódások miatt. Felmerült a szelepszár-szimeringek anyagminősége, illetve a szelepvezetők és egyéb kopások szerepe is a szivárgásban.

A füst színe és jelentése
Megfelelő üzemi állapotában a kipufogógáz áttetsző. Ha észreveszed a füstöt a kocsi mögött, érdemes meghatározni, pontosan mikor látható és milyen színű, szagú, állagú. Álló helyzetben járó motornál jelentkezik vagy csak gyorsításkor? Kék, fehér vagy fekete színű? Elillan vagy lerakódik az aszfaltra a kocsi alatt?
Szürke vagy Szürkéskék Füst - Miért?
A szürke vagy szürkéskék füst gyakran átmenetet képez a fekete és a kék füst között. Sok esetben ez is olajégéshez kapcsolódik, de előfordulhat égési rendellenesség vagy keverékképzési probléma is. Mivel a kérdéses Suzuki Swift esetében jelentős olajfogyasztás is tapasztalható, valószínűsíthető, hogy a szürkés füst a motorolaj égésével áll összefüggésben.
Az olvasó aggodalma a katalizátorral és a lerakódásokkal kapcsolatban teljesen megalapozott. Az égéstérbe és a kipufogóba idővel rengeteg lerakódás képződik emiatt, ami hosszú távon komoly károkat okozhat.
A Kék Füst és az Olajfogyasztás
A kék füst kieresztésének oka az, hogy az égéstérben túlzott motorolaj ég. A motor kenőolajának égése okozza, kísérőjelensége az erős motorolaj-fogyasztás. A kékes árnyalatú kipufogófüst általában arra utal, hogy motorolaj jut az égéstérbe és elég.
A kék füst az égéstérbe jutó és ott elégő motorolaj egyértelmű jele, ami arra utal, hogy az olaj túljutott az olajlehúzó gyűrűkön, a szelepszár-szimeringeken vagy más tömítési pontokon, és keveredik az üzemanyag-levegő keverékkel. Bár egyes motorok kis mennyiségű olajat fogyaszthatnak látható füst nélkül, a kék füst jelenléte mindig problémát jelez.
Az olvasó Swiftjéhez hasonlóan, az 1.3-as, 16 szelepes motoroknál az olajviszkozitás kulcsszerepet játszhat. Ismereteim szerint nem gyakoribb a szelepszár-szimmerringek hibája ennél a típusnál, mint egy átlagos autónál. Sokkal inkább lehet a probléma a viszkozitás; ehhez a motorhoz ugyanis bőven elég volna egy 10W-40-es olaj használata a jelenlegi 5W-40-es helyett. Fontos nézni a kék füstös esetekben, hogy mennyi motorolaj fogy. Ha két olajcsere között 1-1.5 liter, akkor elég utántölteni. Emellett fontos tudni, hogy az olajfogyás nem a kocsi alatti tócsában manifesztálódik-e. Akkor ugyan nem füstöl, de látványos.

Az Olajégés Gyakori Okai és Diagnózisuk
Az olajégés számos okból kifolyólag jelentkezhet. Ennek a jelenségnek az okai és eliminációs módszerei a következők:
Motorolaj viszkozitása és mennyisége
- A kék füst kivezetésének oka az, hogy ha a motorolaj túl vékony, a motorolaj nyomása túl magas, és a motor nem működik megfelelően, akkor a motorolaj égni fog, és kék füstöt bocsát ki. Ezen okok miatt sokkal inkább lehet a probléma a viszkozitás, ehhez a motorhoz ugyanis bőven elég volna egy 10W-40-es olaj használata.
- Túl sok olajat adnak az olajteknőhöz. Ha túl sok az olaj, akkor splash a nagy sebességű főtengely a henger falára, és adja meg az égéstérbe. Az eliminációs módszer az, hogy állítsa le a gépet körülbelül 10 percig, ellenőrizze az olajskála, és távolítsa el a felesleges olajat.
Szelepszár-szimeringek és Szelepvezetők
A szelepszár-szimeringek meghibásodása is kék füstöt eredményezhet, mivel ezek a tömítések akadályozzák meg az olaj bejutását az égéstérbe a szelepek körül. Ha a szimeringek elöregszenek vagy megrepednek, az olaj a szelepvezetők mentén az égéstérbe juthat, és eléghet. Ez különösen hidegindításkor vagy hosszabb motorfékes szakasz utáni nagy gázra jön a kékes füst, ami a szelepszár-szimering hibára utal. Ezt cserével lehet orvosolni.
Az öregedés természetes folyamat, amely az évek során a szimeringek anyagának rugalmasságvesztésével jár. Magas hőterhelés esetén, például ha a motor rendszeresen túlmelegszik, a szimeringek gyorsabban keményednek ki és vesztik el tömítőképességüket. Nem megfelelő motorolaj használata szintén felgyorsíthatja a szimeringek elöregedését, mivel egyes olajadalékok kiszáríthatják azokat.
A szelep és a katéter (szelepvezető) közötti rés túl nagy is lehet. A beömlő, nagy mennyiségű motorolaj a rocker kar (himba) belép az égéstérbe, és ég. A kezelési módszer az elhasználódott szelepek és katéterek időbeni cseréje.
1.3 16V szelepszár szimering csere a helyén? és ez még csak a jéghegy csúcsa
Dugattyúgyűrűk és Hengerfal Kopása
A dugattyúgyűrűk kopása vagy sérülése szintén kék füstöt okozhat. Ezek a gyűrűk biztosítják az égéstér tömítését és a kenőolaj megfelelő elosztását a hengerfalon. Ha a gyűrűk elkopnak vagy eltörnek, az olaj akadálytalanul bejuthat az égéstérbe. Ez gyakran előfordul magas futásteljesítményű motorokban, ahol a természetes kopás miatt a gyűrűk elveszítik tömítési képességüket. Az olajcsere-intervallumok elhanyagolása szintén gyorsíthatja a dugattyúgyűrűk kopását, mivel a szennyezett olaj nem képes megfelelő védelmet nyújtani. Ha a motor túlmelegszik, a gyűrűk elveszíthetik rugalmasságukat és deformálódhatnak, ami tovább súlyosbítja a problémát.
- A hengerbélés és a dugattyúgyűrű szerelvény rosszul kopott, és a rés túl nagy. Ennek eredményeként nagy mennyiségű motorolaj fog folyni az égéstérbe az égéshez, kíséri fokozott forgattyúház kipufogógáz. A feldolgozási módszer az elhasználódott alkatrészek időben történő cseréje.
- A dugattyúgyűrű meghibásodott. Ha a dugattyúgyűrű nem rendelkezik elegendő rugalmassággal, akkor a szénlerakódás a gyűrű barázdáiba szorul, vagy a gyűrűs száj a nyílt vonalon van, vagy az olajgyűrű olaj-visszazáró nyílása blokkolva van, akkor a motorolaj bejut az égéstérbe és éget, és kék füst jelenik meg. A kezelési módszer az, hogy távolítsa el a dugattyúgyűrűt, távolítsa el a szén-lerakódásokat, átrendezheti a csat, és cserélje ki az alkatrészeket, ha szükséges.
Szívómotor esetében szinte mindig arra utal, hogy elhasznált, kopott motorral van dolgunk, és vagy a hengerben már csak kóválygó dugattyú mellett, vagy a szelepek mellett jut az olaj az égéstérbe. Ritkán, de okozhatja olyan, viszonylag olcsón orvosolható mechanikai hiba is, mint az olajlehúzó gyűrű törése.
A hengerfal üvegesedése egy másik gyakori oka a kék füstnek. Ez akkor alakul ki, amikor az olaj és az égéstermékek vékony, sima réteget képeznek a hengerfalon, ami csökkenti a dugattyúgyűrűk és a hengerfal közötti súrlódást. Ennek következtében a gyűrűk nem képesek megfelelően tömíteni, így az olaj bejut az égéstérbe. Az üvegesedés leggyakrabban akkor következik be, ha a motor hosszú ideig alacsony terhelésen üzemel, például városi forgalomban vagy tartós alapjáraton történő működés során. Ha egy új vagy felújított motor nem kap megfelelő terhelést a bejáratás során, az is vezethet üvegesedéshez, mivel a gyűrűk nem kopnak össze megfelelően a hengerfallal. Rossz minőségű motorolaj használata szintén hozzájárulhat ehhez a problémához, mivel nem biztosítja a megfelelő védőréteget a hengerek számára.
Szénlerakódások
A dugattyúgyűrűk körüli szénlerakódások gyakran vezetnek kék füst megjelenéséhez, mivel ezek a gyűrűk elveszíthetik rugalmasságukat, és nem tudják megfelelően tömíteni az égésteret. A szénlerakódások több tényező miatt alakulhatnak ki, például rossz minőségű tüzelőanyag vagy motorolaj használata miatt, amelyek égési maradványokat hagynak hátra. Gyakori rövidtávú, hideg üzemű motorhasználat esetén az olaj nem éri el a megfelelő üzemi hőmérsékletet, így nem tudja hatékonyan eltávolítani a lerakódásokat. Emellett a hosszú alapjárati járatás és az olajcsere elhanyagolása is elősegíti a szénlerakódások kialakulását. Ha ezek a szennyeződések elzárják a dugattyúgyűrűk mozgását, az olaj könnyebben átjuthat az égéstérbe, ahol elég, kék füstöt eredményez.

Kartergáz Elvezetés (PCV Rendszer)
A PCV-rendszer (Positive Crankcase Ventilation) meghibásodása szintén kék füstöt okozhat. Ez a rendszer felelős a forgattyúházban keletkező nyomás szabályozásáért és az olajpára visszavezetéséért az égéstérbe. Ha a PCV-szelep eltömődik vagy meghibásodik, a forgattyúházban megnőhet a nyomás, ami az olajat a szívórendszerbe kényszerítheti. Ha az olajpára nagy mennyiségben visszajut a szívórendszerbe, az égés során eléghet, és kék füst képződik. A szelep eltömődése gyakran a hosszú távon felhalmozódó olajiszap vagy szennyeződés következménye.
A kelleténél magasabb olajfogyasztás oka lehet a kartergáz elvezető csövek hibája, a rosszul megválasztott motorolaj, a motor folyamatos szellőzését biztosító kartergáz visszavezető szelep meghibásodása vagy a motor belső mechanikus alkatrészeinek hibája okozhatja (pl.: gyűrű probléma, szimering tömítetlenség... stb.). Ahogy hidegindítás után egyre inkább bemelegszik a motor, a motorblokkban egyre több kartergáz (olajpára) képződik. Ezt nem engedik ki a szabadba, hanem visszavezetik a szívótorkon keresztül a motorokba. A szívóágba bevezetett sok olajpára viszont jelentősen csökkenti a motor hatékonyságát, és amit a motor nem éget el, azzal a kipufogórendszeren keresztül szennyezi a környezetet. Az egyre szigorodó környezetvédelmi előírások miatt ki kellett találni egy olajleválasztási módot a kartergázok "tisztítására". Már sok-sok évvel ezelőtt kitalálták a kartergáz leválasztó más néven olajkicsapató rendszereket.
Ha meghibásodik a kartergáz elvezető szellőztető szelep, akkor vagy nem választja le kellőképpen az olajrészecskéket, vagy akadályozza a kartergáz szabad áramlását a motorban. Ha nem hatékony az olajleválasztás, akkor az a katalizátor és részecskeszűrő halálát okozza rövid időn belül. Ha a szabályzó szelep hibája miatt nincs kartergáz elvezetés, akkor a megnövekedett kartergáz nyomás egyszerűen szétnyomja a motor külső és belső tömítéseit, és a motor kilöki magából az olajat. Nagy fordulatszámon forgó motorban magas a karter nyomás, és ezt a szelepfedélbe épített, meghibásodott kartergáz elvezető (motorszellőztető) nem tudja ezt a nagy karter nyomást hatékonyan elvezetni. A nyomás hatására az olaj új utakat talál magának és a motor kiköpi az olajat magából, ahol tudja.
Turbófeltöltő Hiba (általános információ)
Habár a Suzuki Swift 1.3 16V motorja jellemzően szívó üzemű, érdemes megemlíteni, hogy turbófeltöltős motorok esetén a kék füst forrása lehet a turbófeltöltő meghibásodása. Ha a kék füst a turbófeltöltő hibájából ered, több egyértelmű jele van, amelyek megkülönböztetik más motorproblémáktól. Az egyik legjellemzőbb tünet, hogy a kék füst főként nagyobb gázadáskor vagy terhelés alatt jelenik meg, mivel a turbó ilyenkor magasabb fordulatszámon működik, és ha a tömítései elhasználódtak, az olaj könnyebben bejut az égéstérbe vagy a kipufogóba.
Ha a füst alapjáraton is folyamatosan látható, az arra utalhat, hogy a turbó csapágyai vagy tengelytömítései sérültek, így az olaj folyamatosan szivárog. Egy másik árulkodó jel az olaj jelenléte a turbócsövekben és az intercoolerben; ha megbontáskor olajlerakódás vagy olajcseppek észlelhetők, az egyértelműen turbóhibára utal. Ezzel együtt a turbóhibás motorok gyakran észrevehetően több olajat fogyasztanak, mivel az olaj a tömítéseken keresztül az égéstérbe vagy a kipufogórendszerbe kerül. Ha a turbó nem működik megfelelően, a motor teljesítménye csökkenhet, a turbófeltöltés lassabbá válhat, és a jármű lomha lesz, különösen magasabb fordulatszámon vagy terhelés alatt. Gyakran megjelenhetnek szokatlan sípoló vagy fütyülő hangok is, amelyeket a turbó sérült csapágyai, a repedezett turbóház vagy a nyomásveszteség okozhat.
Az Olajégés Következményei
Az olaj égése nem csupán esztétikai probléma, hanem komoly károkat okozhat a motorban és a kipufogórendszerben egyaránt:
- Katalizátor károsodása: Az olajégés károsíthatja a katalizátort is, mivel az égéstermékek a kipufogórendszerbe kerülnek, ahol a katalizátor belső cellái eltömődhetnek. A szennyeződések lerakódása következtében a kipufogógáz-áramlás akadályozottá válik, ami teljesítménycsökkenést és fokozott tüzelőanyag-fogyasztást eredményezhet. Az olajégés során keletkező hamumaradványok eltömíthetik a katalizátort, amelynek hatékonysága jelentősen csökkenhet. Ha a katalizátor túlmelegszik, az anyaga szerkezetileg is károsodhat, ami teljes cserét tehet szükségessé.
- Gyújtógyertyák elszennyeződése: A gyújtógyertyák is olajos lerakódásokat szenvedhetnek el, ha túl sok olaj jut az égéstérbe. Az olaj beboríthatja a gyertyák elektródáit, ami gyenge szikrát, gyújtáskimaradást és rosszabb tüzelőanyag-hatékonyságot eredményezhet. Az olaj lerakódása gyakran a szelepszár-szimeringek vagy dugattyúgyűrűk hibájának következménye. A PCV-rendszer meghibásodása esetén az olajpára a szívórendszeren keresztül rakódhat le a gyertyákra, csökkentve azok hatékonyságát. Az olajos gyújtógyertyák az égés hatékonyságát is csökkentik, ami fokozott károsanyag-kibocsátáshoz vezethet.
- Lerakódások az égéstérben és a kipufogóban: A kipufogóból fekete füst tör fel, akkor ha a motorba belépő levegő/üzemanyag arány túlságosan gazdag üzemanyaggal. A benzin üzemű autóknál azonban az égéstérben lévő gazdag állapot végül elszennyezi a gyújtógyertyákat, tönkreteszi a katalizátort, és hatalmas szénlerakódásokat hagy az égéstérben. Végső soron a motor teljesítménye csorbát szenved, és végül komolyabb károk is következnek.

További Füstsztípusok röviden
Bár a szürkéskék füst és az olajégés áll a fókuszban, érdemes megismerni a többi füstszínt is, hogy teljesebb képet kapjunk a motor lehetséges problémáiról.
| Füst színe | Lehetséges ok | Gyakori előfordulás |
|---|---|---|
| Fehér füst | Kondenzáció (pára), hűtőfolyadék az égéstérben | Hidegindítás, hengerfejtömítés hiba, hengerfej repedés |
| Kék/Szürkéskék füst | Motorolaj égése | Kopott dugattyúgyűrűk, szelepszár-szimeringek, PCV hiba, turbó hiba, helytelen olajviszkozitás |
| Fekete füst | Nem megfelelő üzemanyag-levegő arány, tökéletlen égés | Túl dús keverék, eldugult légszűrő, befecskendezési probléma, részecskeszűrő hiánya (dízel) |
Fehér Füst
A fehéren füstölő kipufogó lényegesen nagyobb pánikot okozhat, mint ami a jelenség mögött áll. Legjellemzőbb előfordulása, az autó hidegindítását követően, amikor a kipufogóban lecsapódott pára a kiáramló forró gáz hatására párologni kezd. Tulajdonképpen nem is füst ez, hanem a kipufogórendszerben kicsapódott vízből származó pára (gyakran társul látható vízcsepegéssel is a cső végén), amely az autó műszaki elemeinek átmelegedésével megszűnik. Ha hűvös reggelen a próbaúton így indul az autó, még nem kell otthagyni.
Ha pár kilométer, pár perc után még mindig jön valami fehér dolog a csövön, az már más problémát jelez. A motorblokkot vagy motortömböt és a hengereket lezáró hengerfejet keresztül-kasul átjárják azok a kis csatornák, melyekben a rendszert hűtő és egyenletes, optimális üzemi hőmérsékleten tartó hűtőfolyadék kering. Ha ezekből a csatornákból, járatokból valamilyen úton-módon átszüremlik a hűtőfolyadék (amelynek tömegét jellemzően egy etilén-glikol nevű anyag adja) az égéstérbe, ott részben elég, részben elpárolog - ennek jele a súlyos, fehér füst a kipufogógázban. Ilyenkor szoktuk azt mondani, hogy „hengerfejes” a motor, bár nem biztos, hogy ez a baj. A leggyakrabban a hiba oka valóban a motorblokk és a hengerfej közti tömítés átégése (ez a legjobb eset, pár tízezer forintos javítás) vagy a hengerfej repedése (ez már százezres nagyságrend), de akár a motorblokk repedése is okozhatja a hűtővíz szivárgását.
Fekete Füst
Ezt a jelenséget az üzemanyag nem teljes égése okozza. Amikor fekete füst bocsát ki, gyakran kíséri a motor teljesítményének csökkenése, a túlzottan magas kipufogógáz-hőmérséklet és a túlzottan magas vízhőmérséklet, ami a motor több darabját kopással jár, és befolyásolja a motor élettartamát. A kipufogógázban lévő koromszemcsék okozzák. Korom akkor képződik, ha az égés a motorban tökéletlenül megy végbe. Oka vagy az, hogy túl sok üzemanyag jut az égéstérbe, vagy hogy túl kevés levegő - illetve utalhat a porlasztás elégtelenségére is.
A kipufogóból fekete füst tör fel, akkor ha a motorba belépő levegő/üzemanyag arány túlságosan gazdag üzemanyaggal. Tipikusan a problémát az üzemanyag okozza. A dízelmotoroknál a fekete füst nagy mennyiségben is lehet normális. A benzin üzemű autóknál azonban az égéstérben lévő gazdag állapot végül elszennyezi a gyújtógyertyákat, tönkreteszi a katalizátort, és hatalmas szénlerakódásokat hagy az égéstérben. Végső soron a motor teljesítménye csorbát szenved, és végül komolyabb károk is következnek.
Nem minden esetben utal tragikus hibára a füst, lehet csak az állandó városi használattól lerakódott korom okoz elszíneződést.
A füstölés pontos oka csak járműspecifikus diagnosztikával határozható meg. Ha nem vagy biztos benne, hogy mit jelent a füst színe, érdemes feljegyezni az autó típusát, motorját, és azt is, hogy mikor füstöl: hidegen, melegen, alapjáraton vagy gázadásra, majd szakemberhez fordulni.