A Toyota Corolla neve több mint fél évszázada fogalom az autóiparban, a világ legkelendőbb modelljeként pedig méltán érdemelte ki ezt a státuszt. Az 1966-ban született modell, melynek neve latinul virágkoszorút jelent, a Toyota ambícióit testesítette meg a cég felvirágoztatására. Az első generáció három éven belül Japán legkelendőbb modelljévé vált, és a további sikerekre valószínűleg még a gyártó sem számított. Európában 1967-ben, Észak-Amerikában pedig egy évvel később jelent meg, mára pedig naponta átlagosan 3500 új Corolla kulcsát adják át világszerte.
Érdekesség, hogy a hibrid technológia, mely ma már a Toyota egyik védjegyévé vált, kezdetben inkább csak a környezettudatosabb közlekedés vágyát elégítette ki. Az első szériagyártású hibrid, a Prius, 1997-ben került piacra, és bár sokan eleinte "ormótlannak" tartották, a technológia mögötti innováció csak később vált igazán nyilvánvalóvá. A hibrid hajtáslánc ma is sokak számára tartogat rejtélyeket, sokan még mindig "boszorkányságnak" tekintik, és fenntartásokkal viszonyulnak hozzá. Pedig a hibrid autózás lényege éppen a hatékonyság maximalizálása: tudatos hibrides sofőrök gyakran az elektromotor erejét használják ki az autó elindításához, hiszen ez jelenti a legnagyobb terhet a belsőégésű motor számára. Ennek persze ára van: lassabb indulás a lámpáknál, amit sokan nem néznek jó szemmel. Bár padlógázzal a benzines motor bekapcsolódásával könnyedén el lehet hagyni a többi autóst, ez ellentmond a hibrid koncepció lényegének.
A Toyota azonban nem csak az úttörő szerepét vállalja fel a hibrid technológiában, hanem folyamatosan fejleszti azt, figyelembe véve a felhasználók igényeit. A cég vezérigazgatója egyetlen mondatban jelölte ki az irányt a jövőre nézve: „Nincs több unalmas autó”. Yasushi Ueda főmérnök és csapata tehát a "corollaság" új dimenzióját alkotta meg, modern, sportos és vezethető autót eredményezve. A Toyota 1966 novemberében nyitott egy új gyárat Takaokában, kifejezetten a Corolla gyártására. Négy éven belül egymillió eladott példányt értek el, és ma már több mint 47 millió Corollánál tart a modell, amely 1997 óta a világ legkelendőbb modellje.
Az új Corolla megalkotásánál is kiemelt szerepet kapott a felhasználói vélemény. A fejlesztő csapat szerint az utóbbi években egyre egységesebbé váltak az elvárások a sofőrök részéről világszerte: tetszetősebb és jobban vezethető autóra vágynak. Ennek érdekében a legújabb trendeknek megfelelően egy TNGA (Toyota New Global Architecture) padlólemezt használtak, melyre egy vagány karakterű autót építettek. A TNGA GA-C platformon az aktuális Prius és a C-HR modellekkel osztozik a Corolla. Ez a platform a Toyota aktuális autóépítési filozófiáját is magában foglalja, ami leegyszerűsíti a különböző felépítésű járművek fejlesztését és kivitelezését.
A TNGA platformnak köszönhetően a Corolla szinte minden porcikája megújult. A súlypont 10 mm-rel lejjebb került, a gépháztető magassága pedig 4,7 centiméterrel csökkent, ami jobb kilátást és sportosabb vezethetőséget eredményez. A vázszerkezet merevsége 60 százalékkal nőtt elődeihez képest. Az új generáció 4 centiméterrel hosszabb, tengelytávja 40 mm-rel szélesebb, és 2,9 centiméterrel szélesebb, miközben 3 centiméterrel alacsonyabb lett. A futómű is jelentős fejlesztéseken esett át: az első MacPherson rugóstagok új geometriát kaptak, erősebb lengéscsillapítókkal, feszesebb rugókkal és kisebb súrlódású alkatrészekkel. Hátul az alsó lengőkart és a lengéscsillapítót is eltolták, ami javítja a kerékösszetartási szöget nagy sebességnél, csökkenti a kabinba jutó rezgéseket, és elméletileg több helyet hagy a csomagtartóban.
Az utastér is teljesen megújult. A két digitális kijelző mellett szerencsére maradtak fizikai gombok, például a klíma paneljénél, valamint a vezetőt támogató rendszerek egy részét egyetlen gombnyomással vezérelhetjük a műszerfal baloldalán. Minden jelzés egyértelmű és jól megvilágított. A Toyota Safety Sense 2.0 csomag olyan funkciókat kínál, mint a sávelhagyásra figyelmeztető, ütközést megelőző rendszer, adaptív tempomat, jelzőtáblafelismerő, sávkövető asszisztens és automatikus távfényvezérlés.
Toyota Corolla Touring 2024 | Miért ennyire kelendő? | Teszt
A modellkínálat továbbra is háromtagú: ötajtós Hatchback, kombi Touring Sports és elegáns szedán. Az Avensis kivonása után a szedán verzió azokat a céges ügyfeleket célozza, akiknek a Camry túl nagy vagy drága. A motorpaletta széles, de dízelmotort egyáltalán nem kínálnak. Kétféle hibrid (1,8 és 2,0 literes) mellett az 1,6 literes szívó benzines (a négyajtóshoz) és az 1,2 literes turbós benzines (a másik két variánshoz) érhető el.
Egy ismerős viccesen jegyezte meg, hogy aki nem hibrid Corollát vásárol, az nem tudja, milyen élményre fizetett be. Egy 2018-as felmérés is alátámasztja a Toyota hibrid technológiában betöltött vezető szerepét: a válaszadók 76%-a a Toyotával azonosította a hibrid technológiát, még márkanév nélkül is. Ugyanakkor a hibridektől való félelem, valamint a hagyományos benzines változatok kedvezőbb ára továbbra is tényezők a vásárlási döntésben. Bár a hibridek magasabb vételára a karbantartási költségek és a kedvezőbb fogyasztás révén megtérülhet.
Motorválaszték és Vezetési Élmény
A negyedik generációs hibrid technológia továbbfejlesztett rendszert kínál, kevesebb romlandó alkatrésszel és jobb termikus hatásfokkal. Az 1,8 literes hibrid összteljesítménye 122 lóerőre csökkent (korábban 136 LE volt), de a fejlesztők célja a környezettudatosság és a vezetési élmény egyensúlyának megteremtése volt. Az e-CVT váltó működése közelebb került egy hagyományos automata váltóhoz, bár a monoton búgás és a "nyúlós" érzet továbbra is jelen van. Azonban nem hibriddel kell időrekordokat futni, és nem is ezzel leszünk az autópálya királyai.
Kivéve persze a legújabb, 2,0 literes csúcs hibridet. A 180 lóerős teljesítmény olyan vezetési élményt nyújt, ami korábban csak jóval drágább hibrideknél volt elérhető. A 7,9 másodperces 0-100 km/h gyorsulás a kilencvenes évek hot hatcheit idézi, miközben fogyasztása ennek akár a fele is lehet. Az előzések során ez a verzió pimaszul meglódul.
Felmerül a kérdés, mit keres itt egy 1,2 literes turbómotor? Az 1,8 Hybrid a spórolni vágyóknak, a 2,0 Hybrid pedig az időnként "gyorsítani" vágyóknak lehet ideális. A tesztek azonban azt mutatják, hogy a turbós aggregátnak is van létjogosultsága, csak a megfelelő vásárlójelölt kell hozzá. Az 1,8 Hybrid tökéletes aranyközéputat képvisel: elég erős és takarékos a mindennapokra. Az 1,2 Turbo viszont, bár szemmel láthatóan többet fogyaszt, papíron gyorsabb lehet, mint az 1,8 Hybrid. Ugyanakkor a hibrid, az elektromotor hathatós közreműködésének köszönhetően, minden szituációban magabiztosabban viszi előre az autót.
Összehasonlítás a Skoda Octaviaval
A Toyota Corolla és a Skoda Octavia két ikonikus modell, amelyek nem csak a vállalkozások, hanem a családi autózás terén is népszerűek. A két modell összehasonlítása során mindkét márkától a legnépszerűbb kivitelt kapták tesztelésre. A Corolla egy 1498 cm3-es, 150 lóerős mild-hybrid rendszerű erőforrással rendelkezik, míg az Octavia egy 1987 cm3-es, 152 lóerős szívó benzinmotorból és egy 83 lóerős villanymotorból álló, 197 lóerős összteljesítményű hibrid hajtáslánccal érkezett. A technikai paraméterek mellett a prekoncepciók is nagyban befolyásolják a vásárlási döntést.
A COVID-19 világjárvány, az ellátási problémák, az ukrán háború és a logisztikai gondok gyökeresen felforgatták az autóipart. A Corolla és az Octavia a hétköznapok állandóságát jelentik, nem pedig a luxust. A vásárlási döntés továbbra is egyéni marad, hiszen az ízlést nem lehet befolyásolni.
Hagyomány és történelmi szempontból a Corolla lineárisabb ívet járt be, míg az Octavia egy újraélesztett modell. A Corolla 12. generációja egy töretlen siker újabb fejezete. Az Octavia, amely 1959 és 1971 között a csehszlovák Skoda gyár terméke volt, 1996-ban éledt újjá a Porsche csoport által, és azóta is a márka húzó modellje.
Külső tulajdonságok tekintetében az Octavia szögletesebb, robosztusabb formája miatt nagyobbnak tűnik, míg a Corolla laposabb, íveltebb formája jobban elrejti a méreteit. Az Octavia zömökebb, míg a Corolla kétszínű fényezése sportosabb hatást kelt. GR Sport felszereltségű Corolla 18 colos, alacsony oldalfalú kerekekkel rendelkezik.
A csomagtér tekintetében a Corolla kisebb, de két szinttel rendelkezik, felső állásában a csomagtérpadló egy síkban van az ajtó küszöbével, ami megkönnyíti a bepakolást. A hátsó ülések lehajtása a Corollában profibban megoldott, teljesen sík felületet alkotnak. Az Octavia csomagtér hosszabb, szélesebb és magasabb, belső terében pedig több kampó és rekesz áll rendelkezésre.
Az utastérben az Octavia szélesebb ülőfelületekkel és nagyobb fejtérrel, valamint lábtérrel rendelkezik, bár a különbség nagyon kicsi. Mindkét autóban 4 felnőtt gond nélkül elfér. Az első üléssorban az Octaviának van minimális előnye az ülőfelület és az állítható deréktámasz révén. Mindkét modellben látványos sportülések találhatók.
A műszerfal és a központi infotainment rendszer mindkét modellben teljesen digitális. A Toyota megoldása kevésbé tetszetős a szögletes képernyő miatt, de grafikájában és kezelésében is eltér a Skodától. Mindkettő képes vezeték nélkül kezelni és kitükrözni a mobiltelefont. A Skoda esetében hátrány a túlzott digitalizáció, például a klíma menüpontban történő vezérlése.
Technikai szempontból a Corolla egy fejlettebb, zöldebb rendszert kínál a full-hybrid hajtásláncával. A Toyota rendszere városi fogyasztásban verhetetlen. Autópályán az Octavia takarékosabb, 5,8-5,9 literes fogyasztással, míg a Corolla 6,3-6,4 litert fogyaszt. Belső menetkomfortban az Octavia van előnyben, különösen gyorsítások során.
A legfontosabb választást eldöntő szempont a használat helyszíne. Ha a hangsúly a városi használaton van, a Corolla jobb választás, hosszabb távok esetén pedig az Octavia lesz gazdaságosabb. A lóerő különbség ellenére a 0-100 km/h gyorsulásban nincs jelentős különbség, a Corolla hajszálnyival gyorsabb. A Skoda alacsonyabb tömegével és a fokozatmentes váltóval ellensúlyozza a teljesítménybeli különbséget.
A futómű és a fékek tekintetében az Octavia nyert. Sportos kialakítása ellenére a Corolla fékrendszere és futóműve elmarad a Skoda szintjétől. Az Octavia fékrendszere sokkal komolyabb képességekre van tervezve.
Az ár tekintetében a Corolla komolyabb motortechnikát használ, de a flottakezelőkkel való konzultáció alapján a két modell értékvesztése 4-5 év alatt várhatóan hasonló lesz. A szervizköltségeket nehéz összehasonlítani, de a Toyota egyszeri szervizköltsége alacsonyabb, míg az Octaviát ritkábban kell szervizbe vinni. A Skoda azonban nem tolerálja a kilométer túllépést, nagyobb odafigyelést igényel.
Összességében a Skoda Octavia nyerte az összehasonlítást a listaár, a jobb futómű és fékrendszer miatt. A Toyota Corolla azonban rengeteget fejlődött az előző generációhoz képest, pontos kormányzással, jó tapadással és nagy kanyarsebességgel.
Különböző Változatok és Felszereltségek
A Corolla GR Sport kivitel sportos megjelenést kínál, 18 colos felnikkel és sportülésekkel. A hibrid hajtás ellenére fordulatszámmérő is található benne. A felfüggesztés jelentős változáson ment keresztül, ami sportosabb vezetést tesz lehetővé, de csökkenti a rugózási kényelmet.
A Touring Sports karosszéria a klasszikus ferdehátú mellett óriásinak hat, közel 30 centiméterrel hosszabb, és a SUV-körítés miatt magasabb. A Trek kivitel látványos fényezetlen műanyag elemekkel rendelkezik, és két centiméterrel megemelt futóműve előnyt jelent a fekvőrendőrökön és a járdára való felhajtásnál. A hat centiméteres tengelytáv növekedés érezhetően javítja a hátsó lábteret.
Az 1,8 literes benzinessel és villanymotorral (122 lóerős rendszerteljesítmény) szerelt Corolla városban lenyűgözően takarékos és finoman működik. Azonban előzéskor vagy autópálya-felhajtóknál a 2,0 literes verzió erősebb teljesítménye kívánatos lehet, bár a 660 000 Ft-os felár nem túlzó. Az árak ma már általánosságban magasabbak a jól felszerelt, korrekt teljesítményű kompaktoknál.
A GR-Sport a vagányabb külsővel és a 180 lóerős teljesítménnyel olyan vásárlókat is megszólít, akiknél korábban nem jött szóba a Corolla. A Trek kivitel az 1,8-as motorral a nyugodt, praktikus sofőröknek való, fogyasztása pedig hétköznapi hőssé teszi.
A Toyota hibridekre jellemző gázadásra felpörgő motor és a késleltetett gyorsulás továbbra is jelen van, de a jó motorhang és az erős motorok miatt nem olyan nagy a lemaradás. A tesztfogyasztás 6,5 l/100 km, ami könnyen csökkenthető. A GR Sport 18 colos felnijei nem gyakorolnak jótékony hatást a fogyasztásra és a rugózási kényelemre, de sima aszfalton jobb kanyarstabilitást biztosítanak.
A helykínálat terén a négyajtós és a kombi megfelelő, a csomagtérre sem lehet panasz. Az ötajtós kaszniról már nem lehet ilyen elismerően nyilatkozni, sem a hátsó lábtér, sem a csomagtartó tekintetében, amely mindössze 313 literes. Ennek oka részben az akkumulátor elhelyezkedése, ami megemelte a padló szintjét.
A beltér kialakítása az egyes kiviteleknek megfelelően eltérő. A műszerfal és kijelzők esztétikailag lehetnének jobbak. Összességében a Corolla beltere nem hozza azt a minőséget, amit például egy VW Golf, de tartósnak ígérkezik.
A belépő árak mindhárom karosszériaváltozathoz 6,2-6,5 millió forint között mozognak. Az 1,8-as hibrid minden kasztnival elérhető, az erősebb hibrid csak a kombihoz és az ötajtóshoz. A nem hibrid változat az 1,2-es, 116 lovas turbó, a 132 lóerős szívómotor pedig csak a szedán választékában szerepel.
tags: #toyota #corolla #osszehasonlito #teszt