A Mercedes Sprinter olajnyomás szabályozásának fontossága és hibái

„A legolcsóbb alkatrész a motorban az olaj” - tartja a közismert autós mondás, kiemelve a kenőanyag fontosságát. A kijelentéssel pedig nehéz lenne vitába szállni, hiszen a kenési rendszer megfelelő működése valóban éveket adhat a motor életéhez, fokozhatja a teljesítményt és megóvhat sok fejfájástól. Bár cikkünkben általános motorolaj-kenési információkat tárgyalunk, ezek a tudnivalók kiemelten fontosak a Mercedes Sprinter tulajdonosai és szerelői számára is, segítve a megelőzést és a hibaelhárítást. De nemcsak a motorolaj fajtája fontos, hanem a megfelelő olajnyomás is. Sokan ennek nem tulajdonítanak nagy jelentőséget, és már csak akkor foglalkoznak a kérdéssel, ha felvillan a motor olajnyomásra figyelmeztető lámpácskája. Cikkünkben részletesen bemutatjuk az olajnyomás hibaokokat, jeleket és javítási lehetőségeket!

Miért olyan fontos a motor kenési rendszere?

Elsőként érdemes szót ejteni arról, hogy miért elengedhetetlenül fontos a kenési rendszer megfelelő működése. A következőkben sorra vesszük a legfontosabb előnyöket!

Védelmet nyújt a motornak

A megfelelő mennyiségű és minőségű motorolaj csökkenti a motorkopást, ezzel pedig drasztikusan redukálja a költséges és nehezen javítható motorhibák kockázatát. Kenőanyag hiányában könnyedén túlmelegedhetnek a motor alkatrészei, éppen ezért a motorolajon nem szabad spórolni.

Támogatja a teljesítményt

Tudta, hogy amennyiben a motor kenési rendszere meghibásodott, akkor az autó teljesítménye is romolhat? Ez nem csupán a vezetési élményt teheti tönkre, de akár az üzemanyag hatékonyságot is csökkentheti.

Csökkenti az amortizációt

Az elégtelen mennyiségű, minőségű vagy nyomású olaj következtében fokozódik a motorkopás. Ez akár éveket vehet el a motor élettartamából, ezzel pedig súlyos szervizköltségeket generálhat.

Megóv a korrózióval és rozsdától szemben

A kiváló minőségű motorolaj és a hibátlanul működő kenőrendszer megóvja a motoralkatrészeket a korróziótól és rozsdától. Ezzel tovább csökkentheti az esetleges motorhibák kockázatát.

Mi befolyásolhatja az olajnyomást?

Mielőtt rátérnénk az olajnyomás hiba jelekre és okokra, nem árt tudni, hogy az olajnyomást számos tényező befolyásolja.

Viszkozitás

A viszkozitás vagy belső súrlódás jelentése a folyadék ellenállása a csúsztató feszültséggel szemben. Értelemszerűen a magasabb viszkozitású olajok ellenállása nagyobb, így továbbításukhoz nagyobb nyomásra van szükség. Ez pedig befolyásolhatja az olajnyomást a következő módon: a nagyobb viszkozitású motorolaj növelheti az olajnyomást, míg a kisebb viszkozitású motorolaj csökkentheti az olajnyomást.

Fordulatszám

A növekvő fordulatszám következtében emelkedni fog az olajnyomás is. Ebből következően az alapjáraton mért eredmény a legkisebb.

Hőmérséklet

A motorolaj belső súrlódását befolyásolja a folyadék hőmérséklete: minél melegebb, az olajnyomás annál kisebb. Tehát indítást követően mindig alacsonyabb az olajnyomás, mint egy hosszú autóutat követően. Üzemmeleg hőmérsékletű olaj esetén, ha az adott motornál a kenési rendszer alapjáraton 1,0 bar nyomást produkál, csonthideg motornál (és persze olajnál) alapjáraton 4...6 bar körüli értéket lehet mérni. Az olaj felmelegedésének mértékében csökken a nyomás, amíg el nem éri az üzemi hőmérsékletét. Mivel az olaj hidegindítás után lassabban melegszik fel, mint a hűtőfolyadék, a motorolaj megfelelő hőmérsékletének hozzávető ismerete fontos lehet abból a szempontból, hogy mikortól szabad a motort keményebben terhelni.

Olajszint

A motor kenési rendszere nyitott, melyből szabályozott módon folyamatosan távozik a motorolaj. A kent alkatrészek felületére kerülő anyag csökkenti a kopást, üzemhőmérsékletet és fokozza a motorteljesítményt. Értelemszerűen a gyártói előírásoknak megfelelő időközönkénti olajcsere elengedhetetlen ahhoz, hogy az elégséges nyomás fennmaradjon. Amennyiben az olajszint eltér a gyártói előírásoktól, az negatívan befolyásolhatja a nyomást. Ha az olaj szintje eltér a normálistól, az természetesen hatással lesz az olajnyomásra is.

Olajnyomás problémák: okok és tünetek

Az olajnyomás hiba okai számos tényezőre vezethetők vissza, a következőkben ezeket mutatjuk be.

Figyelmeztető jelek és lámpák

Az olajnyomás hiba jele egy nagyon egyértelmű jelzés, mégpedig az, ha felvillan az olajnyomásra figyelmeztető lámpácska a műszerfalon, és indítás után úgy is marad. Ahogyan azt már fentebb említettük, az olajnyomásra figyelmeztető lámpa indításkor felvillan, és ha nincs semmi gond, akkor ki is alszik. Ám megeshet, hogy a lámpa bizony égve marad, ez pedig azt mutatja nekünk, hogy gond van az olajnyomással, ami lehet alacsony, de magas is. Ha ez megtörténik, akkor mindenképp fontos, hogy megnézzük, mi okozza a bajt.

Ha a motor beindulása után sem alszik el a lámpa, akkor biztosan valami probléma áll a háttérben. Az olajnyomás lámpa akkor jelez, amikor az olajnyomás az optimális szint alá csökken. Általában pirosan vagy narancssárgán világító olajos kanna piktogram a műszerfalon. A legtöbb műszerfalon lévő figyelmeztető lámpa felvillan, de el is alszik, amint beindul a kocsi. Az olajnyomás-kapcsolók általában 0,3-0,4 bar értékre vannak beállítva. Ha ezt az értéket meghaladja az aktuális olajnyomás, akkor nincs vészjelzés. Már az alapjárati fordulat környékén is ennek úgy bő kétszerese az elvárt olajnyomás üzemmeleg motornál. Ha tehát alapjáraton be-bevillan a figyelmeztető jelzés, az az álmoskönyv szerint sem lehet jó hír. Ha pedig egy közepes, percenkénti háromezres fordulatszámból indulunk ki, itt úgy 3,0 bar környéke az általában előírt érték. Ha a motor beindítását követően az alacsony olajnyomást jelző lámpa nem alszik ki néhány másodperc után, ilyenkor azonnal le kell állítani a motort és le kell ellenőrizni az olajszintet, valamint szükség esetén feltölteni.

Túl magas olajnyomás

A túl magas olajnyomás akár súlyos motorhibához is vezethet, így mindent szükséges megtenni elkerülése érdekében. Hogy mi állhat a meghibásodás hátterében? Mutatjuk!

Kihagyott motorolajcsere

Elfeledkezett a csereperiódusról? Ez esetben az úgynevezett olajöregedés következtében megemelkedett a kenőanyag belső súrlódása, amely pedig túl magas nyomáshoz vezethet. Ebben az esetben azonnal végezzük el az olajcserét.

Hősokk vagy túlhevülés

Előfordulhat, hogy az olaj túlhevült, mely következtében megemelkedhet belső súrlódása és megnőhet viszkozitása. A fent bemutatott folyamat következtében a nagyobb belső súrlódás pedig növelheti az olajnyomást.

Túl alacsony olajszint

Nem megfelelő az olajszint? Ez fokozhatja az olaj oxidációt, mely pedig szintén hozzájárulhat az olajnyomás emelkedéséhez. A rendszeres olajszint ellenőrzéssel elkerülhető a hiba.

Csapágy hiba

A túl szorosan beszerelt motorcsapágy gátolhatja az olaj szabad áramlását az alkatrészek között, ez pedig megemelheti a nyomást.

Túl alacsony olajnyomás

Számtalan lehetséges ok állhat az alacsony olajnyomás hátterében, a következőkben a leggyakrabban elfordulókat mutatjuk be!

Rossz minőségű vagy típusú motorolaj

Szakértői csapatunk javaslata, hogy kizárólag az autótípussal kompatibilis, prémium minőségű motorolajat használjon autójába. A szennyezett, rossz minőségű vagy tévedésből nem megfelelő típusú (pl. hidraulika olaj) használata következtében a kenőanyag viszkozitása túl alacsony. Ez pedig az optimálisnál alacsonyabb olajnyomást eredményezhet. Segíthet a hiba elkerülésében, ha minden esetben ellenőrzi a motorolaj jelöléseket. A motorolajjal kapcsolatos probléma még a helytelenül megválasztott viszkozitás is, ez is okozhatja az olajnyomás-visszajelző felvillanását. Ha a gyári ajánlásnál hígfolyósabb olajat használunk, akkor előfordulhat, hogy az olajnyomás - teljesen rendben lévő motornál is - kismértékben a gyár által megadott érték alatt marad. Tüneti kezelés ugyan, de esetleg némi eredményt hozhat egy magasabb viszkozitás osztályba sorolt (azaz: sűrűbb) olaj használata, pl. 30 helyett 40, vagy 40 helyett 50.

Olajszint csökkenés vagy elégtelen mennyiség

Leggyakrabban attól, hogy az üzembentartó figyelmetlen: az olajteknőben lévő olaj mennyisége lecsökken, rossz esetben az olajszivattyú kosara már csak elvétve éri el az olajat. Itt a motor olajfogyasztása kerül előtérbe, akár határértéken belüli olajfogyasztás esetén is időről időre ellenőrizni kell(ene), szükség esetén utána tölteni. Gyakran képtelenek vagyunk megállapítani az olajteknőben lévő olaj mennyiségét, mert nemcsak hogy a minimum jelzést nem éri el az olaj szintje, hanem a mérőpálca alja egyáltalán nem ér bele az olajba. Kisebb problémát jelent az olajnyomás érzékelő meghibásodása, ami akkor is jelezhet gondot, amikor kellő mennyiségű olaj van a teknőben. Nem egy olyan esetet ismerünk, amikor az alacsony olajszint miatt, nyújtott kanyarokban, fékezésekkor bevillanó figyelmeztető jelzés sem váltott ki különösebb megállási ingerenciát a kocsi tulajdonosánál, a motor meg annak rendje- módja szerint, ahogy illik, tönkre is ment.

Olajpumpa elöregedése vagy meghibásodása

Idővel minden alkatrész cserére szorul, nincs ez másképpen a motor pumpával sem, mely kopott állapotban alacsony nyomást okozhat. Szóba jöhet természetesen az olajszivattyú vagy annak hajtásának a hibája, az olaj túlzott felhevülése, az olaj felhígulása, de a motor fokozott kopása is (pl: megnövekedett csapágyhézagok). Az olajszivattyú meghibásodása szerencsére ritka eset, de azért előfordulhat: ilyenkor kitágulnak az átjárók a rotorok között, ami miatt jelentősen megugorhat az áramlási sebesség.

Háromféle olajszivattyú terjedt el, a fogaskerekes olajszivattyú, a belsőfogazású fogaskerék szivattyú és az un. rotorszivattyú. Szgk. motorok esetében gyakori a fogaskerekes szivattyú alkalmazása. Bár alapvetően megbízható alkatrész, a felsorolt hiba bekövetkezése esetén az olajnyomás / szállítás leesik, esetleg teljesen megszűnik. A belsőfogazású fogaskerék szivattyúk már alacsony fordulatszámon is jó teljesítményűek, zajszegény típusok. „Sarlós szivattyú” néven is találkozhatunk velük, mivel a két fogaskereket egymástól elválasztó elem sarló alakú. Itt is előfordul a szívó oldal tömörzárási hibája, és a nyomásszabályzó meghibásodása (gyakran csak szilárd szennyeződés okozza.)

Szennyezett olajszűrő

A kenőrendszerben található olajszűrő feladata, hogy a kenőanyagot megtisztítsa az esetleges szennyeződésektől. Amennyiben olajsárral vagy egyéb anyaggal eltömődik a szűrő, az csökkentheti az olajnyomást. Az olajszűrő telerakódása is okozhatja az olajnyomás-visszajelző felvillanását, ez az alkatrész elengedhetetlen szereppel bír a megfelelő olajnyomás kialakításában. Amikor telítődik a szennyeződésekkel, növekedni fog a presszió, és csökkenni fog az áramlás. Az olajszűrő dugulása esetén - elvileg - kinyílik egy megkerülő csatorna, a motor nem marad kenés nélkül.

Nagyon gyakran találkozhatunk olyan téves kijelentéssel, hogy az olajszűrő cseréjét követően minél hamarabb alszik ki az olajnyomás visszajelző lámpa, annál jobb a beszerelt szűrő minősége. Érdemes tudni, hogy az említett esetben a visszajelző lámpa kialvásának ideje semmilyen esetben sem utal a szűrő minőségére. A rendszer normális működésekor a lámpa azért villan fel, mert az újonnan beszerelt szűrő rövid ideig üres. FILTRON olajszűrő használatakor biztos lehet abban, hogy az olajcserét követő, visszajelző lámpa által jelzett problémának nincs köze a szűrő hatékonyságához. Mindegyik FILTRON márkájú olajszűrő modern, automatizált gyártósorokon készül, melyet képzett személyzet működtet. A FILTRON szűrőtípusok száma meghaladja a 2700-at és a kínálat lefedi a személygépjármű piac 97%-át. A FILTRON márka kiváló minőségét a szerelők is elismerik.

Fokozott motorkopás és tömítetlenségek

Szóba jöhet természetesen a motor fokozott kopása is (pl: megnövekedett csapágyhézagok). Az olaj a főtengely- és vezérműtengely-tömítésen keresztül folyik keresztül az erőforráson. Az elöregedett, elhasználódott tömítések miatt kitágul a kenőanyag rendelkezésére álló hely, és túl könnyen fog keresztüljutni az alkatrészen, azaz csökkenni fog az olajnyomás. A vezérműtengely szimmeringet a helyéről eltávolítva jól látható, hogy a tömítőgyűrű tengelyre felfekvő felülete finom kis árkot munkált ki alig százezer km. alatt, eközben persze a simmering is kopik. Új tömítőgyűrű beszerelésekor - ha megoldható - törekedni kell arra, hogy a tömítő felület ne a tengely kopott részével találkozzon. A jó minőségű (lehetőleg OE) tömítőgyűrű általában hosszabb élettartamú, és tökéletesebben zár. Az itt megszökő olaj növeli az olajfogyasztást, de a nagyobb baj az, hogy a vezérműszíj élettartamát csökkenti.

Jelentősek lehetnek a szivárgási, tömítetlenségi veszteségek, pl. olajteknő szivárgás, szelepfedél tömítés hibája, gyújtáselosztó kihajtásnál az "O" gyűrű fáradása, stb. Ezek nagyrészt könnyen észrevehetők lennének, ha időnként felnyitjuk a motortér tetőt. A főtengely szimmering meghibásodása, olajhűtő vagy az odavezető cső kilyukadása, turbóhoz vezető olajcső sérülése, stb. viszont előjel nélkül, menet közben bármikor bekövetkezhet, szerencsére ezek ritka esetek. Olajsár keletkezhet az olajteknőben, egyes típusok különösen hajlamosak erre, ha elhanyagolják az olajcserét vagy nem megfelelő minőségű olajat használnak. Ilyenkor az olajszivattyú szívókosara is eltömődhet, lerakódások keletkezhetnek a nyomóvezetékben. Ritkán ugyan, de hibásodhat maga az olajszivattyú is.

A gyártóművek sajnos egyre gyakrabban váltják ki a tömítéseket tömítőpasztával az olajteknőnél, szelepfedélnél, vezérmű fedélnél, stb. A tömítőpaszta egy kis része kipréselődik összeszereléskor. Nincs különösebb baj a kifelé türemkedett fölösleges anyaggal, ez legfeljebb esztétikai problémát okozhat. Más a helyzet azzal a tömítőpaszta mennyiséggel, ami befelé talált utat magának, ennek egy része idővel leválik, bekerül az olajteknőbe. Esetenként az olajszivattyú szűrője részlegesen eltömődik, ez súlyos kenési problémához vezethet. Egyes motoroknál ez típushiba gyakorisággal jelenik meg. Nemritkán a szivárgó tömítés "gyógyítására" vetik be a tömítőpasztát, nem spórolva az anyaggal, biztos ami biztos alapon. A várható következményekkel kevesen számolnak.

A dugattyú tetejére munkaütemben ható erő kiszorította forgattyús ("fő")tengely forgattyúcsapja és a csapágy közül az olajat. Ilyenkor a tengely és csapágy közötti vékony olajfilm megszakad, a folyadéksúrlódás átmeneti (rossz esetben: fémes) súrlódásba megy át, az eredmény látható. Minél nagyobb a motor terhelése (azaz: dugattyútetőre ható erő) annál nagyobb az esélye az ilyen motorkárok bekövetkeztének. Erre a motor teljesítményének felpiszkálása előtt gondolni kell. Talán említeni sem kellene: lecsökkent olajnyomás esetén már kisebb terhelésnél is lejátszódik a leírt folyamat. Visszajelzés híján a vezető erről mit sem tud, csak amikor már rendszerint késő. Az elégtelen kenés miatt tartósan létrejött a fémes súrlódás a forgattyúcsap és hajtórúdcsapágy között. A keletkezett jelentős hő miatt ilyenkor a csapágy futó- (kb. 0,02 mm vastag) és hordozórétege (kb. 0,5 mm) megolvad, az acél persely körbeforog, a forgattyúcsap sérülései gyakran olyan mérvűek, hogy a főtengelyt ki kell cserélni. Nem ez a legrosszabb eset: a motorblokk elhúzódása esetén fűzött motorblokk cseréjére lehet szükség.

Olajhígulás

Legtöbbször a dugattyúgyűrűk mellett az olajteknőbe lejutó üzemanyag váltja ki az olaj felhígulását, ilyenkor a kenőanyag mennyisége látszólag növekszik, kenőképessége viszont jelentősen csökken. Otto motor esetében a gyakori hidegindítással, rövid megtett utakkal együttjáró dúsabb keverék lehet az olajhígulás oka, de a motormenedzsment rendszer meghibásodása is kiválthatja. Ilyen lehet pl. a lambda szonda, a hűtőfolyadék hőmérséklet érzékelő, a légtömeg mérő vagy a MAP szenzor hibája, a nyitva maradó aktívszén tartály szelep esete, de említhetjük a benzin nyomásszabályzó meghibásodását, rosszabb esetben itt a membrán átszakadását vagy a tömörzárását vesztett befecskendező szelepet is. Kis mérvű felhígulás gyógyítható egy-egy hajszásabb autópálya szakasz beiktatásával.

Ez az Otto-motorok esetében többé-kevésbé közismert, kevesebbet tudunk viszont a CR dízelmotorok esetében a motorolaj felhígulásról. Hazai és nemzetközi tanulmányok egyértelműen kimutatják, hogy a dízelmotor részecskeszűrőjének (DPF) kényszerregenerálása miatt alkalmazott utóbefecskendezés(ek) mennyiségéből jelentős mennyiség kerül az olajteknőbe, felhígítva ezzel a motorolajat. Városi forgalomban a kipufogógáz hőmérséklete nem elég a regeneráció megindításához, ezért van szükség késleltetett utóbefecskendezésre. Akadályozott közlekedés, tipikus városi forgalom esetén a kényszerregenerálásra akár 100-200 km-enként is sor kerülhet. A tanulmányok szerzői 8% körüli felhígulási értéket jelölnek meg határértékként, amíg a motorolaj kockázat nélkül használható. A mindennapos gyakorlatban ennél sokkal nagyobb mértékű felhígulással is találkozhatunk.

Az olajnyomás szabályozó szelep és meghibásodása

Az olajszűrőhöz tartozik egy olajnyomásszabályozó-szelep is, ami megakadályozza, hogy túl magasra szökjön a nyomás. Az olajnyomás szabályzó szelep hiba okozhat túl alacsony és magas nyomást is. Amennyiben nyitott állapotban ragad be, az csökkenti a nyomást, míg zárt helyzetben növeli. Az egyik leggyakoribb ok az olajnyomás szabályozó szelep meghibásodása, melyet kizárólag profi szervizen lehet megjavítani. Kizárólag a magasabb fordulatszám esetén emelkedik az optimális szint felé az olajnyomás? Ez arra utalhat, hogy a szabályozó szelep sérült vagy meghibásodott. Ha ez tönkremegy, nem fogja tudni ellátni feladatát, könnyebben fog áramlani a kenőanyag, s végeredményben redukálódni fog a nyomás. Itt is előfordul a szívó oldal tömörzárási hibája, és a nyomásszabályzó meghibásodása (gyakran csak szilárd szennyeződés okozza.)

Olajnyomás mérés és ellenőrzés

Mi az az olajnyomásmérő? Az olajnyomásmérő egy olyan speciális autószerelő műszer, mellyel precíz módon ellenőrizhető a kenőanyag nyomása. Olajnyomás mérő műszer utólagos beépítése nem kidobott pénz. A gyárakat napjainkban elhagyó új gépkocsikban az olajnyomásjelző műszer majdnem olyan ritka, mint a fehér holló. Már akár tízezer Ft alatt is kaphatók ilyen műszerek, amelyek, ha nem is egészen pontosak, a célnak megfelelő tájékoztató értéket adnak. Az igényesebb olajnyomásmérők úgy harmincezer Ft körül hozzáférhetőek.

Vásárláskor nem árt tájékozódni, hogy a csomag tartalmazza-e a jeladó "gombát", ez nem minden esetben egyértelmű. A jeladó menetének mérete is okozhat némi meglepetést. Válasszunk olyan műszert, aminek az osztása lehetővé teszi a viszonylag pontos leolvasást. Fontos: a kijelző és a jeladó egymáshoz vannak rendelve, nem cserélgethetjük szabadon ezeket, ha nem akarjuk megvezetni magunkat. Az alacsony árnál fontosabb szempont a használhatóság. A kritikán aluli pontosságú utólag beépített olajnyomás mérő műszer okozott némi feszültséget tulajdonosának. Alapjárati fordulatszámon 0,7 bar körüli értéket mutatott (a pontos leolvasás ennél a típusnál illúzió), a gyári előírás ennél jóval magasabb. Egy pontos, mechanikus műszerrel megmérve a valós nyomás: 1,2 bar. Ebben a mérési tartományban 70% az eltérés a mért érték és a valóságos nyomás között, mindez egy olyan műszernél, amelyik ráadásul nem is tartozik a legolcsóbb árfekvésűek közé!! A műszer beépítése előtt célszerű (főleg az olcsó árkategóriás daraboknál) a műszer hitelességét ellenőrizni.

Azonkívül, hogy a műszer segítségével állandó kontroll alatt tartjuk az olajnyomást, még egy járulékos infót is kapunk: közvetett módon tájékoztatja a vezetőt a motorolaj hőmérsékletéről. Mindenesetre csak akkor érdemes a műszer beszerelésén gondolkozni, ha időnként pillantást is vetünk rá, és van fogadókészségünk a motor vészjelzéseire. A QLT, az olajjeladó a karterben, mely a minőséget (Q), a szintet, így a mennyiséget (L), a hőmérsékletet (T) mutatja, ma még csak kevés autóban van benne. Ha van, akkor az olajszint lecsökkenése figyelmeztető jelzést vált ki. Itt nem feltétlenül fontos a nívópálca megléte, az olajteknőben lévő kenőanyag mennyisége a fedélzeti kijelzőn megjeleníthető.

Az olajnyomás elvárt értékeit adatbázisok (pl: Autodata) tartalmazzák. Általában egy vagy két fordulatszám tartományban adják meg. Pl: 1,0 bar 800/perc fordulaton, 2,2 bar 2000/perc fordulaton. Nagyon fontos tudni, hogy ezek az értékek az olaj üzemmeleg állapotára vonatkoznak. Kenéstechnikával foglalkozó szakemberek szerint az olajnyomás üzemmeleg Otto motor esetében el kell érje a 0,7 bar értéket ezer fordulatonként, ez pl. 4000 percenkénti fordulatszámon 2,8 bar. A gyártóművi javítási előírások ennél természetesen több információt nyújtanak. A Peugeot a 307-es sorozat 8HZ-8HX kódú motorjaira a következő elvárt értékeket adja meg 110 Celsius fokos motorolaj hőmérséklet mellett: 1,3 bar/1000 ford./perc, 2,3 bar/2000 ford./perc, 3,3 bar/3000 ford./perc, 3,5 bar/4000 ford./perc.

Jellemző olajnyomás értékek

Karbantartás és megelőzés

Gondoskodjon róla, hogy mindig megfelelő minőségű, tiszta olaj keringjen át a motorban! Az autó időszakos szervizelését nem szabad elhanyagolni, ajánlott 10-15 000 kilométerenként megejteni, vagy ha nem autózol ennyit egy évben, akkor legalább évente. A gyártói előírásoknak megfelelő időközönkénti olajcsere elengedhetetlen ahhoz, hogy az elégséges nyomás fennmaradjon. Szakértői csapatunk javaslata, hogy kizárólag az autótípussal kompatibilis, prémium minőségű motorolajat használjon autójába. Jó minőségű, teljesen szintetikus olaj használata esetén a párolgás mértéke alacsonyabb.

A motorolajok eltarthatósága gyártási időtől számított 3-5 év, az ásványi olajok eltarthatósági ideje a legrövidebb, a fullszintetikus olajaké a leghosszabb. A flakon felbontástól számítva viszont csak fél, legfeljebb egy év. A használt olaj elszíneződése azt jelzi, hogy az olaj teszi a dolgát. Mint korábban leírtuk: a motorolaj egyik feladata a szennyező anyagok oldása, lebegő állapotban tartása. A legtöbb motorolajat előállító nagyvállalat kínál csúcskategóriájú, "fullszintetikus" (nyilván: drága) olajat, és persze olcsó (természetesen: jóval silányabb) olajat is. Éppen ezért, csupán az a tény, hogy Castrol, Aral, Total, Mobil, Shell, vagy bármilyen más olaj van a motorunkban, még egyáltalán nem jelent semmit, ez lehet akár kiemelkedő minőségű, de olcsó, "gagyi" olaj is. Tucatnyi óriáscég állít elő ugyanabban a kategóriában nagyon hasonló képességű motorolajat, ezeket általában hasonló áron is kínálják.

tags: #mercedes #sprinter #olajnyomas #szabalyzo