A gépjármű pénzügyi lízingje és bérlete a vállalkozások számára gyakran használt eszközbeszerzési módszerek, számviteli elszámolásuk pedig nagy figyelmet igényel. Napjaink egyre globalizáltabb világában a nemzetközi vállalakozások - ismertebb szóval a multinacionális cégek - igen jelentős szerepet töltenek be, és a magyar gazdaságban is bonyolítják le a magyar export közel 80 százalékát. Az olyan japán gyártók, mint a Lexus és a Toyota, széles körben kínálnak lízinglehetőségeket, amelyek esetében a magyar számviteli és adózási szabályok alapos ismerete elengedhetetlen. A pénzügyi lízing számvitelének bonyolultságát az adja mind a lízingbe adónál, mind a lízingbevevõnél, hogy ki kell fejezni, be kell mutatni azt az összetett viszonyt, ami a pénzügyi lízingszerzõdés szerint létrejön a felek között.
A Pénzügyi és Operatív Lízing Alapjai
A lízingügyletek alapvetően két fő típusra oszthatók: pénzügyi lízingre és operatív lízingre (bérletre). A pénzügyi lízing egy olyan szerződés, amely során a lízingbe vevő hosszú távon használja az eszközt, és a futamidő végén gyakran a lízingelt eszköz tulajdonosává válik. Ezzel szemben a bérlet (operatív lízing) esetén az eszköz használata rövid távú, és a vevő nem válik tulajdonossá.
A gyakorlatban a pénzügyi lízingügyleteket a két eset áfabeli megítélése alapján - a futamidő végi tulajdonszerzés biztos-e, vagy opcionális - zárt- és nyíltvégű lízingnek nevezzük.
A Lízingbevevő Számviteli Elszámolásai
A pénzügyi lízing során a lízingbe vevőnek az eszközt eszközként, a lízingdíjakat pedig kötelezettségként kell szerepeltetnie a mérlegben. Az eszköz megjelenik a lízingbe vevő könyveiben, és elszámolja az amortizációt, illetve a kamatköltségeket. A lízingbevevőnél a mérlegben eszközként kell kimutatni, függetlenül attól, hogy annak tulajdonjoga csak a szerződésben rögzített feltételek teljesítése után, vagy akkor sem kerül át a vállalkozóhoz. Egyéb hosszú lejáratú kötelezettségként kell kimutatni a lízingbe vevőnél a pénzügyi lízingbe vett eszköz lízingbe adó által számlázott ellenértékének megfelelő kötelezettséget. Lízingbe vevőnél az értékcsökkenés elszámolásra kerül a használatbavétel (üzembe helyezés) napjától. A részletekkel együtt számlázott kamat ráfordítás.
Operatív lízing esetén az eszköz nem kerül a könyvekbe, a bérleti díjak pedig költségként jelennek meg az eredménykimutatásban. Bérleti szerződés fennállásakor a költségelszámolás egyszerűbb, mint a lízingnél. A bérbe vett eszköz ilyenkor nem jelenik meg a vállalkozás mérlegében. A bérleti díjakat a vállalkozás költségként számolja el az adott időszak eredménykimutatásában.
A Számviteli törvény 2015. évi módosítása egyértelművé teszi, hogy pénzügyi lízingről csak a Hpt. szabályai szerint lehet szó, amely jogosultságot szerez arra, hogy a szerződésben kikötött időtartam lejártával a lízingdíj teljes tőketörlesztő és kamattörlesztő részének, valamint a szerződésben kikötött maradványérték megfizetésével a dolgon ő vagy az általa megjelölt személy tulajdonjogot szerezzen, és ha a lízingbevevő nem él e jogával, a lízing tárgya visszakerül a lízingbeadó birtokába. A pénzügyi lízing számviteli szempontból lényeges fogalmát a 2013-ban megalkotott „új” Hpt. a lízingbevevő esetében a használatra átvett lízingtárgyat az eszközök között kell kimutatni, míg a kapcsolódó kötelezettséget pedig az egyéb hosszú lejáratú kötelezettségek között kell szerepeltetni.
A Pénzügyi Lízing és az Operatív Lízing Összehasonlítása Lízingbevevő Szempontjából
Az alábbi táblázatban összefoglaljuk a két lízingtípus főbb számviteli jellemzőit a lízingbevevő oldaláról:
| Szempont | Pénzügyi Lízing (Lízingbevevő) | Operatív Lízing (Lízingbevevő) |
|---|---|---|
| Eszköz a mérlegben | Igen, megjelenik eszközként | Nem, nem jelenik meg a mérlegben |
| Amortizáció | Elszámolásra kerül | Nem számol el amortizációt |
| Kötelezettség | Igen, hosszú lejáratú kötelezettségként megjelenik | Nem |
| Költségelszámolás | Kamatköltségek és amortizáció elszámolása | Bérleti díjak költségként történő elszámolása |
| Tulajdonjog | Futamidő végén gyakran átszáll (zárt végű) vagy opció (nyílt végű) | Nem száll át a lízingbevevőre |
| ÁFA | A tőkerész áfája visszaigényelhető (jármű esetén 50% útnyilvántartás nélkül) | A bérleti díj áfája visszaigényelhető (jármű esetén 50% útnyilvántartás nélkül) |
A Lízingbeadó Számviteli Elszámolásai
A pénzügyi lízing egyik jellemzõje, hogy a lízingbe adó a lízingbevevõ megbízása alapján szerzi meg a lízingtárgy tulajdonjogát, majd adja át azt határozott idejû használatra. Tehát a lízingszerzõdést megelõzi egy adásvételi szerzõdés a lízingtárgyra vonatkozóan a lízingbe adó és a szállító (gyártó, kereskedõ) között. Mivel a pénzügyi lízing pénzügyi szolgáltatás, ezért azt csak pénzügyi intézmény végezheti, így a lízingbe adónak mindenképpen pénzügyi intézménynek kell lennie. A lízingbeadók egy része a friss előírások szerint ugyan áttért az IFRS-ek szerinti beszámolókészítésre, ám amelyek nem tették, azok esetében továbbra is a hitelintézetek és a pénzügyi vállalkozások éves beszámoló készítési és könyvvezetési kötelezettségének sajátosságairól szóló 250/2000. (XII. 24.) Korm. rendelet előírásai relevánsak.
A pénzügyi lízing elszámolásának a számviteli törvény szerint kétféle módszere lehet a szállító számlázásának iránya szerint:
1. módszer: A szállító a lízingbe adónak számlázza ki a pénzügyi lízingbe vett, beruházásként elszámolandó eszközt, majd ezt követõen az eszközt a lízingbe adó számlázza a lízingbevevõ részére.
2. módszer: A szállító a lízingbe adó helyett közvetlenül a lízingbevevõ részére számlázza ki a pénzügyi lízingbe vett, beruházásként elszámolandó eszközt.
A zárt végû pénzügyi lízingnél, amikor is a tulajdonszerzés biztos, mindkét módszer alkalmazható, míg a nyílt végû lízingnél, amely opciós vételi vagy vevőkijelölési jogot biztosít, viszont csak az 1. módszer alkalmazható, a 2. módszer nem.
Lízingbe adóra vonatkozó számviteli elõírások:
A lízingbe adás céljából beszerzett és a lízingbevevõnek határozott idõre átadott eszköz értékét tartósan adott kölcsönként (tartós követelésként) kell kimutatni akár az 1., akár a 2. módszer szerint történik a számlázás (általános forgalmi adó nélkül), a pénzügyi lízinggel kapcsolatos követelés nem foglalhatja magába a pénzügyi lízinggel kapcsolatosan járó kamat összegét.
A pénzügyi lízing keretében átadott termék számlázott ellenértékét, eladási árát értékesítés nettó árbevételeként (az átadáskor), a szerzõdés késõbbi meghiúsulása esetén az értékesítés nettó árbevételét csökkentõ tételként (helyesbítõ számla alapján) kell elszámolni (az érték az általános forgalmi adót nem tartalmazhatja).
A pénzügyi lízing keretében megfizetett tõketörlesztõ részletet a tartósan adott kölcsönként kimutatott tartós követelés csökkentéseként kell kezelni. A lízingdíj kamatrészét pedig a Befektetett pénzügyi eszközök kamatai, árfolyamnyeresége között kell elszámolni (mint a pénzügyi mûveletek bevételét), a ténylegesen fizetett, vagy átmenõ tétel esetén a kiszámított járó összegben.
Az előírásokból következik, hogy a számviteli törvény értelmében a lízingbe adáskor a lízing tárgyának a lízingbe adó által a lízingbe vevő részére történő átadását a készletértékesítés szabályai szerint kell elszámolni. Ezért a lízingbe adó magát a lízingbe adás céljára beszerzett vagyontárgyat is a készletek közé veszi fel nyilvántartásaiba, nem pedig a befektetett eszközök közé, mivel a lízingbe adás mozzanatát áruértékesítésként könyveli, annak tárgyát értékesítési célra beszerzett árunak tekinti. Az ismertetett elszámolás a pénzügyi lízing atipikus jellegéből fakad. Bár a pénzügy lízing pénzügyi szolgáltatás, azonban annak számviteli elszámolása egy adásvételi és egy hitelnyújtási mozzanatra tagolható, mivel úgy kezelendő, mint egy halasztott fizetéssel történő eladás („kereskedelmi hitelben” történő értékesítés), ahol a tulajdonjog az utolsó részlet kifizetéséig fenntartott.
ÁFA és Egyéb Adózási Vonatkozások Lízing Ügyleteknél
Az áfa törvény lehetővé teszi a személygépjárművekhez kapcsolódó lízingdíjak áfa tartalmának visszaigénylését bérleti konstrukcióknál. A lízingdíjak tőkerésze után megfizetett áfa igényelhető vissza, beleértve a kezdő lízingdíjat és a havi lízingdíjakat is. Fontos szabály, hogy 2019. január 1-től útnyilvántartás nélkül is levonható az áfa 50%-a a személygépkocsi bérleti díjában felszámított forgalmi adóból, amennyiben a lízing futamideje 2018. december 31-e után kezdődött.
Az áfatörvény szerint akkor, ha a tulajdonjog átszállása a futamidő lejártával és az ellenérték kiegyenlítésével automatikusan megtörténik, azaz a lízing zártvégű, a birtokbaadáskor fizetendő az áfa. Zártvégű pénzügyi lízing konstrukcióban a lízingbeadó (pl. Toyota Pénzügyi Zrt.) megvásárolja a kiválasztott gépjárművet, majd egy határozott időtartamra, díjfizetés ellenében a lízingbevevő használatába adja azt és minden tulajdonhoz kapcsolódó jogot rá engedményez. A futamidő alatt a forgalmiban és a törzskönyvben tulajdonosként a lízingbeadó szerepel, a lízingbevevő üzembentartóként kerül bejegyzésre. Ebben az esetben a lízingtárgy átadásakor Áfa elszámolásra nem kerül sor.
A nyílt végű lízing szolgáltatásnyújtásnak minősül, a számlázásra a részletfizetés szabályait kell alkalmazni, a teljesítés időpontja az egyes részkifizetések esedékességének napja. Így a szerződésben meghatározott futamidő alatt az előírt részfizetési határidőkben a lízingbe adó számlákat bocsát ki, mely számla már Áfa összeget is tartalmaz. Az Áfa felszámítása és levonása az általános szabályok szerint történik, tehát ha a lízingbe vevő az előzetes áfa elszámolására jogosult, úgy a számlában áthárított Áfa-t levonásba helyezheti. Abban az esetben, ha az az időszak, amelyre az adott elszámolás vonatkozik, tartamában meghaladja a 12 hónapot, a 12. hónappal időarányos részteljesítésként teljesítés és Áfa fizetés történik.
Az időbeli elhatárolás, azaz az adott időszakra vonatkozó bevételek és költségek elszámolása akkor történik, amikor azok gazdaságilag felmerülnek, függetlenül attól, hogy a pénzügyi teljesítés mikor történik. A pénzügyi lízing és bérlet esetén a lízingdíjak időarányosan kerülnek elszámolásra.
Adókedvezmények és Illetékek
Az egyéb feltételek fennállása esetén a pénzügyi lízing formájában beszerzett eszközök esetén is élni lehet a kis- és középvállalkozások adóalap kedvezményével, feloldható a lekötött tartalékban elkülönített fejlesztési tartalék. Az SZJA szerint adózó egyéni vállalkozó az értékcsökkenést elszámolhatja. A kisvállalkozói kedvezményként a teljes számla szerinti beszerzési ár vehető figyelembe még akkor is, ha a számla csak egy későbbi időpontban kerül kiegyenlítésre. Szerződéskötéskor a lízingbevevő az üzembentartói jog megszerzéséért a tulajdonszerzési illeték 25%-át köteles csak megfizetnie.
A hitelszerződés (ideértve a pénzügyi lízinget is) megkötése adóévének utolsó napján kis- és középvállalkozásnak minősülő adózó a hitelszerződés alapján tárgyi eszköz beszerzéséhez, előállításához pénzügyi intézménytől igénybe vett, és kizárólag e célra felhasznált hitel kamata után adókedvezményt vehet igénybe. Ez az adókedvezmény például a 2013. december 31-ét követően megkötött szerződés alapján igénybe vett hitelre az adóévben fizetett kamat 60 százaléka lehet, amelyet az adózó abban az adóévben veheti igénybe, amelynek utolsó napján a tárgyi eszköz nyilvántartásában szerepel.
Az Eszköz Kivezetése és a Szerződés Megszűnése
A futamidő végén, amikor a lízingbe vevő megszerzi az eszköz tulajdonjogát, a pénzügyi lízing számviteli elszámolásait le kell zárni. Az eszköz könyv szerinti értékét és az addig elszámolt értékcsökkenést továbbra is nyilván kell tartani. Ekkor az eszköz teljes értéke a lízingbe vevő mérlegében marad, és az amortizáció folytatódik. Operatív lízing esetén, amikor az eszköz használati joga megszűnik, a bérleti díjak elszámolása befejeződik.
Az eszközök szabályos kivezetése a számviteli törvény alapján szigorú előírásokhoz kötött. Erre az eszköz eladása, megsemmisülése vagy végleges használhatatlansága esetén kerül sor. A kivezetést az eszköz eredeti beszerzési értékének, az időarányos amortizációnak és a könyvekben nyilvántartott maradványértéknek a figyelembevételével kell elvégezni. A kivezetést csak megfelelő dokumentációval lehet működtetni.
Az eszköz még fennmaradt nyilvántartási értékének kivezetése a könyvekből akkor esedékes, amikor az eszköz véglegesen kikerül a vállalkozás használatából. Ilyen például, amikor az eszköz értékesítésre, selejtezésre vagy megsemmisítésre kerül. Az eszköz könyv szerinti értékét, vagyis az eredeti beszerzési érték és az elszámolt értékcsökkenés különbözetét el kell számolni a megfelelő költségnemek között.
Gyakran előfordul, hogy a szerződésben rögzített feltételek nem teljesülnek, a tulajdonjog nem száll át a lízingbevevőre, mert a részleteket nem fizette meg, vagy a futamidő közben felmondják a lízingszerződést, illetve nem él vásárlási jogával. A korábban értékesített eszközt az eladó visszaveszi. Ez esetben a visszavett eszköz bekerülési értéke a vevő által használt eszköz visszavételkori piaci értékével, legfeljebb az eredeti eladási árral azonos érték lesz, amelyet a lízingbeadó által kiállított helyesbítő számlával kell dokumentálni. Ezen helyesbítő számla alapján kerül kivezetésre az eszköz, úgy hogy a helyesbítő számla összegét a tárgyi eszköz bruttó értékét módosító tételként kell elszámolni a kötelezettséggel szemben. Ezek után a tárgyi eszköz értékcsökkenését át kell vezetni a tárgyi eszköz bruttó értéke számlára.
Amennyiben nyíltvégű lízingszerződés esetén a lízingbevevő a futamidő végén - a korábbi díjak megfizetése esetén - a tulajdonjog megszerzését választja, kérdéses a maradványérték kezelése. Egyik megoldásként a lízingbeadó kiállítja a maradványértékről szóló számlát, mely számvitelileg tőketörlesztésnek, áfaszempontból azonban termékértékesítésnek minősül. A lízingbevevő ezzel párhuzamosan nem termékbeszerzést, hanem szintén tőketörlesztést könyvel. Alternatív megoldás a maradványérték ráaktiválása a lízingbevevő könyveiben a már meglévő, amortizált lízingtárgyra. Ha a lízingbevevő nem él tulajdonszerzési opciójával, köteles a lízingtárgyat visszaadni a lízingbeadónak, s kivezetni könyveiből. E kivezetés bizonylata elméletben lehetne a lízingbevevő által kiállított számviteli bizonylat, hiszen ekkor a használati jogot ő adja vissza a lízingbeadó számára. Ekkor a lízingbevevő értékesítést, a lízingbeadó pedig beszerzést könyvelne. E bizonylat legegyszerűbb könyvelési tétele az, ha a lízingügylet indulásakor könyvelt tételek ellentettjét rögzítik a felek a könyveikben. A lízingbeadónál így a könyvekben megjelenik a lízingtárgy, és ezzel azonos értékben csökken a lízingbevevővel szembeni követelés. A lízingbevevő könyveiben a maradványértékkel csökkentett eszközérték is kivezetendő, hiszen az eszköz ekkor már nincs a birtokában. Ekkor a Számviteli törvény 50. § (6) bekezdése alapján az alkalmazandó ár csak az eszköz piaci értéke, de maximum az eredeti eladási ára lehet.
A lízingügylet meghiúsulása kapcsán felmerülő behajtási és egyéb költségek áfarendszerbeli megítélése is fontos kérdés. Ha a szerződés a jövőre nézve megszűnt úgy, hogy a felek további szolgáltatásokkal nem tartoznak, akkor valójában a felsorolt költségek az alapügylet (azaz a lízing) járulékai nem lehetnek. Ezek a költségtérítések kártérítésként áfa körön kívüli tételnek, áfa tárgyi hatályán kívüli pénzátadásnak tekintendők.
Nemzetközi Számviteli Standardok (IFRS) és a Globalizáció Hatása
Az utóbbi negyedszázadban - a pénzügyi globalizációnak és a határokon átívelő tőkeáramlás nekilendülésének köszönhetően - tanúi lehettünk a különböző országok számviteli szabályrendszere közeledésének, a legszigorúbbnak tekinthető amerikai szisztéma széleskörű példaként vételének. A magyar számviteli és könyvvizsgálati szabályozást nemzetközi keretekbe helyezve vizsgálja, s nem hagy kétséget a nemzeti elszámolási rendszerek alkalmazkodási-igazodási kényszere felől. Fontos értéke, hogy a hazai számviteli és könyvvizsgálati szabályozást nemzetközi keretekbe helyezve vizsgálja, s nem hagy kétséget a nemzeti elszámolási rendszerek alkalmazkodási-igazodási kényszere felől. A könyvek bemutatják, hogyan jelenik meg az IAS rendszerében a lízingek meghatározása, mit minősít pénzügyi és operatív lízingnek, illetve ezen lízingek elszámolása milyen szabályok szerint történik. A lízingbeadók egy része a friss előírások szerint ugyan áttért az IFRS-ek szerinti beszámolókészítésre.
Kiknek és milyen változást jelent az IFRS 16?
Gépjármű Lízing Példák és Gyakorlati Tapasztalatok
Egy vállalatvezető autója egyértelmű üzenetet hordoz: jelzi cégének presztízsét és szellemiségét. E vevőkörből mind többen találják tökéletes választásnak a Lexus-t, amelynek minősége, kényelme és szolgáltatásai sok esetben magasabb színvonalúak, mint a tradicionális presztízs márkáké. A Lexus gépjárművek értékvesztése lassú és még évek múltán, magas futásteljesítménnyel is magas áron értékesíthetők. Így biztos lehet benne, hogy befektetése értékálló.
A Lexus márka a "Omotenashi" filozófiát követi, ami a japán nyelvben ’vendégszeretetet’ és ‘udvarias kiszolgálást’ jelent. Az Omotenashi a Lexus minden dolgozójának életét és gondolkodását áthatja, olyannyira, hogy tetten érhető még az olyan autóik tervezésében is, mint az új LS luxuslimuzin.
Példák lízingdöntésekre maradványértékkel
Nézzünk két példát a lízingbevevő opciós jogának megítélésére:
Az eszköz teljes bekerülési értéke 10 millió forint. A részletek összege 9 millió forint, 1 millió forintért (vételi opció) kerülhet az eszköz a lízingbe vevő tulajdonába. Ebben az esetben az ésszerű gazdasági döntés az lehet, hogy a lízingbe vevő él opciós jogával.
Az eszköz teljes bekerülési értéke 10 millió forint. A részletek összege 6 millió forint, 4 millió forintért (vételi opció) kerülhet az eszköz a lízingbe vevő tulajdonába. Ebben az esetben az ésszerű gazdasági döntés kettős lehet, vagy él a lízingbe vevő opciós jogával, vagy sem. Nem valószínű, hogy a szerződést átminősíthetik.
A finanszírozási ajánlatok, mint például a Toyota Pénzügyi Zrt. üzleti ügyfeleknek szóló, forint alapú, rögzített kamatozású nyíltvégű pénzügyi lízing kalkulációja, amely teljes körű casco biztosítás megkötése és teljes futamidő alatti fenntartása esetén érvényes, Lexus Privilege Programban, jól illusztrálják a gyakorlati alkalmazásokat. Az ilyen ajánlatokhoz általában minimális önerő (pl. 30%), futamidő (pl. 36-60 hónap) és minimális finanszírozott összeg (pl. 5.000.000 Ft) tartozik.