Gépjármű apportálási illetéke: Részletes útmutató

Az apport, más szóval tárgyi betét egy vállalkozás számára nyújtott nem pénzbeli hozzájárulás, amely a törzstőke összegébe beleszámít. Érkezhet természetes személytől vagy társaságtól egyaránt. A támogatásért cserébe pedig az apportáló személyt a hozzájárulás értékével arányosan tulajdonosi jogok illetik meg.

Apportként vagyoni értékkel rendelkező tárgyakat, eszközöket és vagyoni értékkel bíró jogokat (például szerzői jogot, bérleti jogot, az adós által elismert vagy a bíróság által megítélt pénztartozást) lehet a társaság részére felajánlani. A hozzájárulás lehet tárgyi (például ingatlan, berendezés, gépjármű) vagy szellemi tőke, szakértelem, szabadalom, üzletrész vagy egyéb vagyonértékű jog is. Bizonyos értékkel bíró szolgáltatás nyújtása szintén lehet apport tárgya, azonban fontos szabály, hogy a munkavégzés nem tartozik ebbe a körbe. Azaz a társaság tagjának személyes közreműködése vagy szolgáltatásra irányuló kötelezettségvállalása nem számolható el nem vagyoni hozzájárulásként.

Másik megkötés, hogy az apportként felajánlott hozzájárulásnak minden esetben összefüggésben kell lennie a társaság működésével, tevékenységével. Így egy mobiltelefon, gépjármű, munkagép vagy ingatlan a gyakorlatban sokszor előforduló, helyes példa lehet az apportálható vagyontárgyakra. Az apportnak számíthat például egy munkagép, amelyet az egyik tulajdonos a vállalkozás részére bocsájt az alapításkor. A nem pénzbeli támogatások kizárólag akkor számíthatnak apportnak amennyiben vagyoni értékkel rendelkeznek és forgalomképesek.

A törvény eltérő szabályokat fogalmaz meg egyes társasági formák - kkt., bt., kft. vagy rt. - esetében az apportra vonatkozóan - milyen arányban teheti ki a törzstőke összegét a pénzbeli hozzájárulásokkal összevetve, milyen időpontban kell a társaság rendelkezésre bocsátani vagy hogyan kell az értékét megállapítani. Rt. esetében például főszabály szerint az apport értékét könyvvizsgáló vagy a vagyontárgy értékeléséhez szükséges szakértelemmel rendelkező szakértő határozza meg. Ezzel szemben egy kft. tagjai ezt nyilatkozat útján is megtehetik - ebben az esetben viszont ők viselik annak felelősségét, hogy az apport értékét a forgalmi értékkel arányos összegben állapították meg. Az apport értékének felülértékelése nem engedélyezett, de a tényleges értékénél alacsonyabb értéket be lehet jegyezni. Az apport értékének megállapításához nem feltétlen szükséges könyvvizsgáló közreműködése (kivéve részvénytársaságok esetén).

Az apportálás és az adófizetési kötelezettség

Apportálás esetén a társaság tulajdont szerez az apport tárgya felett, azaz vagyonszerzés történik, amely főszabály szerint adóköteles tevékenység. Az apport alapvetően áfaköteles, de bizonyos feltételek esetén nem szükséges utána adót fizetni. Ehhez az apportálónak belföldön nyilvántartásba vett adóalanynak kell lennie, tehát magyar adószámmal kell rendelkeznie. Emellett kötelezettséget kell vállalnia, hogy az apportálás által szerzett jogai és kötelezettségei a szerzéstől kezdődően jogutódként őt illetik. Az apport szerzője belföldön nyilvántartásba vett adóalany és kötelezettséget vállal arra, hogy a szerzéshez és a szerzett vagyonhoz kapcsolódó jogok és kötelezettségek a szerzéstől kezdve őt illetik, mint jogutód. Az apport szerzőjének ne legyen olyan jogállása, amely összeegyeztethetetlen a kötelezettségek teljesítésével vagy a jogokat csorbítja. Ez utóbbi azt jelenti, hogy amennyiben a későbbiekben adólevonásra nem jogosult tevékenységhez használja szerzett eszközeit és jogait, utólagos adófizetési kötelezettsége keletkezik. Az apportként átadott eszközök termékértékesítésnek minősülnek az áfatörvény alapján.

Az apportálónál adóalap növekedéssel kell számolni, ha a tárgyi eszközök, immateriális javak tao-trv. szerint kiszámolt nyilvántartási értéke kisebb, mint a számviteli trv. alapján megadott könyv szerinti érték. Ilyen esettel akkor kell számolni, ha az apportba adó több értékcsökkenést számolt el az adott eszközre az adótörvény szerint, mint a számviteli trv.

Ha az apportot magánszemély szolgáltatja, SZJA fizetési kötelezettsége keletkezhet abban az esetben, ha a vagyontárgy társaság által elfogadott értéke magasabb, mint az annak megszerzésére fordított, igazolt kiadások összege - azaz, ha lényegében nyeresége keletkezett a nem vagyoni hozzájárulás teljesítésével. A magánszemély részesedést kap az apportot befogadó társaságban, és ha ennek a részesedésnek az értéke magasabb az átadott eszköz értékesítése kapcsán az SZJA-trv. szerint, adófizetési kötelezettség keletkezhet.

Visszterhes vagyonátruházási illeték és gépjármű apportálása

A magyar jogszabályok szerint alapesetben minden jövedelem után adózni kell, a vagyonszerzés után pedig illetéket kell fizetni. A visszterhes vagyonátruházási illetéket (amit a köznyelv gyakran vagyonszerzési illetéknek, gépjárműveknél átírási illetéknek is nevez) jellemzően lakás- és autóvásárlás után kell fizetni, de egyebek mellett az orvosi praxis megszerzése is illetékköteles, és fizetnie kell annak is, aki öröklési szerződéssel szerzett értékpapírt, illetve aki belföldi ingatlanvagyonnal rendelkező cégben szerzett részt, részvényt, részjegyet. Ingatlannak visszteher mellett, és sem öröklési, sem ajándékozási illeték alá nem eső megszerzése visszterhes vagyonátruházási illetékfizetési kötelezettséget jelent. Az apportnál tehát visszterhes vagyonátruházási illetékkötelezettséggel kell számolni. Az általános forgalmi adóról szóló törvény a belföldön nyilvántartásba vett társaság esetében ez alól bizonyos feltételek fennállása esetén kivételt tesz, ekkor ÁFA fizetési kötelezettség nem keletkezik, azonban a vagyonszerzési illetéket sok esetben ekkor is meg kell fizetni.

Ha vásárlás, öröklés vagy ajándékozás útján gépjárműhöz jutunk, több befizetnivaló is vár ránk, melynek egy lényeges tétele az autó vagyonszerzési illetéke. Az Illetéktörvény (1990. évi XCIII. törvény) szerint valamennyi gépjármű és pótkocsi után vagyonszerzési illetéket, hivatalos nevén visszterhes vagyonátruházási illetéket kell fizetni, így a személygépjárművekre, a motorkerékpárokra, az utánfutókra és a lakókocsikra is. A törvény kimondja, hogy a gépjármű vagyonszerzési illetéket a jármű vagy pótkocsi öröklése, ajándékozása vagy visszterhes vagyonátruházása, azaz adásvétele esetén kell megfizetni. A gépjármű átírási illetéke nem egy fix összeg, annak mértéke függ a jármű korától és teljesítményétől: minél fiatalabb és nagyobb teljesítményű egy autó, annál magasabb lesz az illeték összege.

Az illeték összegének kiszámítása gépjármű apportálása esetén

Az illeték mértékét a jármű gyártástól számított kora és a jármű hajtómotorjának hatósági nyilvántartásban feltüntetett - kilowattban kifejezett - teljesítménye alapján kell meghatározni. Amennyiben a hatósági nyilvántartásban a gépjármű teljesítményét csak lóerőben tüntették fel, a lóerőben kifejezett teljesítményt 1,36-tal el kell osztani és az eredményt egész számra kell kerekíteni ahhoz, hogy megkapjuk a kilowattban kifejezett teljesítményt. Amennyiben a hatósági nyilvántartás a gépjármű teljesítményét nem tartalmazza, akkor az adóhatóság a gépjármű azonosító adataival megkeresi az illetékes közlekedési hatóságot a gépjármű teljesítménye közlése végett.

Az alábbi táblázat részletezi a gépjárművek visszterhes vagyonátruházási illetékének mértékét:

Pótkocsi tulajdonjogának megszerzése esetén, amennyiben a pótkocsi megengedett legnagyobb össztömege nem haladja meg a 2 500 kg-ot 9000 Ft, minden más esetben 24 000 Ft illetéket kell fizetni.

A 120 kW-nál nagyobb teljesítményű hajtómotorral rendelkező autóbuszok, tehergépkocsik és vontatók tulajdonjogának megszerzése esetén az illeték mértékét úgy kell meghatározni, mintha a gépjármű 120 kW teljesítményű hajtómotorral rendelkezne. Azaz a fizetendő illeték összege maximálva van, így a 120 kW fölötti teljesítmény megszerzése, már „mentes” az illeték alól.

Gépjárműre, pótkocsira vonatkozó haszonélvezet, használat, illetve üzembentartói jog megszerzése esetén a tulajdonjogra meghatározott illetékek 25 százalékának megfelelő illetéket kell fizetni. Ha a tulajdonjog megszerzésével egyidejűleg haszonélvezeti, használati vagy üzembentartói jog alapítása is történik, illetve gépjármű, pótkocsi tulajdonjogát az azon fennálló használati, haszonélvezeti, illetve üzembentartói jog jogosítottja szerzi meg, a tulajdonjog megszerzőjét terhelő illeték megegyezik a tulajdonjogra meghatározott illetéknek a haszonélvezeti, használati, illetve üzembentartói jog megszerzéséért fizetendő illeték összegével. Az illetékarány a megszerzett tulajdoni hányaddal arányos.

Illetékmentesség és kedvezmények gépjármű apportálása esetén

Jó hír, hogy a vagyonszerzési illeték megfizetése alól számos esetben mentesülhetünk. Illetékmentes a vagyonszerzés, ha az átruházás vagy adásvétel egyenesági rokonok, testvérek vagy házastársak között történik, illetve, ha a vagyonszerzés a házastársi vagyonközösség megszüntetéséből származik. Az illetéktörvény alapján a bejegyzett élettársakat ugyanazok az illetékkedvezmények és -mentességek illetik meg, amelyek a házasok számára elérhetők.

Szintén nem kell vagyonszerzési illetéket fizetnünk, ha környezetkímélő gépkocsit vásároltunk, vagy ilyen gépkocsi vagyoni értékű jogát szereztük meg. Mentes a visszterhes vagyonátruházási illeték alól a gépjárműadóról szóló törvény szerinti környezetkímélő gépkocsi tulajdonjogának, valamint ilyen gépjárműre vonatkozó vagyoni értékű jognak a megszerzése. A zöld rendszámra jogosult környezetkímélő gépkocsi fogalmát a 6/1990 (IV.12.) KöHÉM rendelet tartalmazza. Környezetkímélő gépkocsinak minősülnek például az elektromos, valamint az úgynevezett „nulla emissziós” autók.

Mentesülünk továbbá az illetékfizetés alól, ha a tulajdonszerzés bejelentésével egyidejűleg külföldi kivitelre szóló ideglenes rendszámot is igénylünk - ha azonban az autót itthon értékesítenénk, vagy tartósan használnánk belföldön, nekünk is be kell fizetnünk az illetéket. Nem kell az illetéket megfizetni, ha a vagyonszerző a tulajdonszerzés bejelentésével egyidejűleg külföldi kivitel céljából Z betűjelű ideiglenes rendszám kiadását kéri, mindaddig, míg a gépjármű tartós belföldi használatához szükséges forgalmi engedély kiadását nem kéri, vagy a gépjárművet belföldön nem értékesíti.

Ha ingyenes vagyonátruházásról (ajándékozás) beszélünk, akkor egyenesági rokonság közötti ügyletnél nincs illetékfizetési kötelezettség. Gépjármű, pótkocsi tulajdonjogának, vagyoni értékű jogának öröklése és ajándékozása esetén az illeték mértéke a gépjármű és pótkocsi visszterhes vagyonátruházási illetékének kétszerese. Habár az általános öröklési szabályok alapján az egy örökösnek jutó ingóörökség 300 000 Ft forgalmi értéket meg nem haladó része illetékmentes, ezen adómentes értékhatár megállapításánál az örökhagyó gépjárművének, pótkocsijának értékét figyelmen kívül kell hagyni, ami azzal a következménnyel jár, hogy öröklés és ajándékozás esetén ezek után mindenképpen meg kell fizetni az illetéket.

Az apportálás adminisztratív teendői és egyéb költségei

Az illeték befizetése feltétele a gépjármű átírásának. Az adásvételi szerződés aláírása után, mielőtt egy métert is gurulnál az új autóddal kötelező biztosítást kell kötnöd. Ezt követően, az adásvételi szerződés megkötésétől kezdve 15 napod van az átírást elintézni. Az illeték befizetésére összesen nyolc napunk van, így az adásvétel aláírását követően a legfontosabb dolgunk, hogy rendezzük az illeték összegét. Ezt személyesen a járási hivatalban készpénzzel, elérhetőség esetén bankkártyával, valamint csekken fizethetjük be a NAV Gépjármű vagyonszerzési illeték bevételi számlára.

Az illeték mellett van még néhány tétel, amit meg kell fizetni: eredetiségvizsgálat díja, kötelező biztosítás megkötése és első részlet megfizetése, új törzskönyv és új forgalmi beszerzése. Az eredetiségvizsgálat (vagy ahogy sokan nevezik: eredetvizsga) egy kötelező eljárás Magyarországon, amikor használt autót vásárolsz, és azt a nevedre szeretnéd íratni. A vizsgálatot csak erre jogosult szervizek végezhetik, és az eredménye szükséges az adásvételi szerződés alapján történő tulajdonosváltás ügyintézéséhez az okmányirodában. Az eredetiségvizsgálat díja Magyarországon hatóságilag szabályozott, és a jármű típusától (személyautó, motorkerékpár, teherautó stb.) valamint a motor hengerűrtartalmától függően változik. A személyautóknál 17-20 ezer forint a költség. A törzskönyv és forgalmi együtt 12 ezer. Egy átlagos autó teljes átírási költsége nagyjából 100 ezer forint körül alakul, ebből az illeték 70 ezer forint körül van.

Az apport, mint nem vagyoni hozzájárulás teljesítése során egyéb terhek és kiadások is felmerülhetnek, mint például a gépjármű átiratásához, az eredetiségvizsgálathoz, a forgalmi engedély és a törzskönyv kiállítási díjához, vagy a könyvvizsgáló díjazásához kapcsolódó költségek. Apportba adásnál az apportot adó oldaláról eszközállományból kivezetés történik, mint amikor értékesítésre kerül sor. Továbbá az apportba adott eszköz esetén számolni kell egy bizonyos értékcsökkenéssel is, ami később akár meg is változtathatja a tulajdoni hányadok arányát vagy a tulajdonrész adás-vétele, esetleg a törzstőke felosztása esetén is okozhat bonyodalmakat.

A gépjármű átírást elvégezheti a kereskedő vagy te is. A kereskedő jellemzően (de nem törvényszerűen - kereskedése válogatja) akkor vállalja az ügyintézést, ha az eladó autó ki van vonva a forgalomból, vagy ha megkéred rá. Ilyenkor a szerződéskötéssel egyidejűleg kötnöd kell az autóra egy kötelező biztosítást (legalább egy biztosítási ajánlat szükséges az ügyintézéshez). Kifizeted a kereskedőnek az eredetiségvizsgálat díját, a vagyonszerzési illetéket, a forgalmi engedély és a törzskönyv kiállítási díját (6-6000 Ft) és aláírsz egy meghatalmazást, hogy a nevedben eljárhasson. A kereskedő elintézi a forgalomba helyezést, eredetvizsgát, és az átírást. Ha magadnak intézed az átírást, ugyan ezeket a lépéseket kell neked is végigjárnod.

Ha az okmányirodában kifizetted, amit ki kell, ott helyben rögtön kinyomtatják és odaadják a nevedre szóló forgalmi engedélyt, a törzskönyvet pedig a bejelentett lakcímedre postázzák majd. Ezzel a tulajdonosváltozás bejelentése és a gépjármű-átírás megtörtént, az adásvételi folyamat pedig valóban lezárult.

tags: #gepjarmu #apportalas #illeteke