A gumiabroncs szó nem idegen számunkra, tisztában vagyunk vele, hogy a gépjármű úton történő haladását biztosítja, ha úgy tetszik, a gépjármű lábbelije. A gumiabroncs a jármű egyetlen olyan része, amely közvetlenül érintkezik az úttal. Éppen ezért a gumiabroncsok helyes használata és karbantartása, valamint tulajdonságaik ismerete alapvető fontosságú ahhoz, hogy minden helyzetben garantáljuk a biztonságot, növeljük a gumiabroncsok élettartamát és pénzt takarítunk meg.
A gumiabroncs rövid története és anyaga
A kaucsuknak, mint a gumi alapanyagának megismerése a maja kultúra kialakulása előtti időkre vezethető vissza. Kr.e. 1500-500 között egy ősi nép élt a mexikói öböl déli partvidékén, a dzsungelben. Ezt a népet olméknak, azaz kaucsukembereknek, vagy más fordításban a „gumi föld” lakóinak nevezték. Ugyanis ők fedezték fel, hogy az őserdőben található fák gyantás nedvéből rugalmas golyókat lehet készíteni.
Haladjunk tovább a történelemben: az azték birodalom egyik uralkodójának, Tochtepecnek, krónikásai feljegyzései szerint, évi adója számtalan díszes köpönyegből, harci öltözetből, arany hajpántokból, kakaóból és nem utolsó sorban 16.000 gumilabdából állt. Ebben az időben az aztékok közkedvelt játéka ugyanis az ULAMA nevű labdajáték volt. Kolumbusz matrózai „India rubber”-nek nevezték az új anyagot abban a hiszemben, hogy Indiát fedezték fel. 1516-ban megjelent egy mű, amely a De Orbe Novo (Az új város) címet kapta. Ebben írták elsőként a kaucsukfáról.
Az igazi áttörésre azonban egy 1753-as expedíció alkalmából került sor, amikor is a küldetés egyik résztvevője, Charles Marie Condamine elküldte Európába az első kaucsuk mintadarabot. A kaucsuk szó könnyező fát, vagy más néven “fakönnyet” jelent. 1770-ben az angol Joseph Priestley felfedezte, hogy ezzel az új anyaggal, a kaucsukkal radírozni lehet. Ezért az angol nyelvben a dörzsölő (rubber) nevet kapta.
A kaucsuk azonban nehezen kezelhető anyag volt. Megmunkálására különböző kísérletek kezdődtek. Charles Macintosh rájött, hogy a kaucsuk jó oldószere a kőszénkátrány egyik komponense, a benzol. Ezzel a kaucsuk széles körű felhasználására nyílt lehetőség. 1830-ra a világ kaucsuk felhasználása az Amazonas mentén termelt kaucsukból elérte az évi 150 tonnát. A kaucsuk ekkor kapta meg a “rugalmas arany” elnevezést, s mint azt korunk embere már tudja, abszolút méltó becenév.
A gumiabroncs rövid történetének következő fontos állomása 1839-ben Charles Goodyear egy véletlennek köszönhetően felfedezte a vulkanizálást. Ez egy olyan fizikai-kémiai folyamat, melynek során kén hozzáadásával hő hatására a kaucsuk láncmolekulái között keresztkötések jönnek létre. Az így nyert termék kellően tartós és szilárd lesz, ugyanakkor rugalmas marad. John Boyd Dunlop nagyszerű találmánya volt az első gumiabroncs, amelyet gyermekét figyelve triciklizés közben fejlesztett ki, hogy a vaskerekek ne vágjanak mély barázdákat a gyepbe.
Az ezt követő nagy lépés az abroncstörténelemben William Erskine Bartlett nevéhez fűződik, aki modernizálta a pneumatikus gumiabroncsot. Végül, de nem utolsó sorban 1913-ban Christian Hamilton Gray és Thomas Sloper szabadalmaztatta az első radiál szerkezetű gumiabroncsot.
Hogyan lehet tömegesen gyártani autóabroncsokat lenyűgöző technológiával. Vietnami gumiabroncsgyár gyártási folyamata
Mi mond a fizika?
A gumiabroncs biztosítja az erőátvitelt a jármű és az út között.
Miből áll a gumiabroncs?
A gumiabroncs alapvetően gumiból és az erősítő váz anyagaiból áll, azaz textilből és/vagy acélból. A kaucsukot más alapanyagokkal összekeverve kapjuk a gumikeveréket. A képlékeny, kevéssé rugalmas gumikeverékből kivulkanizálva rugalmas gumi lesz.
A gumiabroncs az atommag szerkezetéhez hasonlóan rendkívül összetett szerkezet. A gumiabroncs szerves része a benne található kordszövet, más néven kablé szövet. A kablék láncszálait kordfonalak alkotják. Amennyiben ezek az abroncs kerületi középvonalára, azaz a koronavonalra átlósan helyezkednek el, akkor diagonális, ha pedig merőlegesen, akkor radiál abroncsról beszélünk. A ‘70-es évekre tehető az acélkordnak, mint szerkezeti anyagnak az elterjedése. Az abroncsmintázat 1910 körül alakul ki. Innentől az abroncsok futófelületén különböző mintázatokkal találkozunk.
A gumiabroncsok szerkezeti felépítése és típusai
Az abroncsnak a pereme a kerékpánton (felnin, keréktárcsán) keresztül kapcsolódik a járműhöz. Az oldalgumi feladata a szövetváz védelme a külső behatásokkal szemben. A talajjal az abroncsnak a futója érintkezik. A futófelület az a mintázott rész, amely normál haladás közben az úttal érintkezik. Az oldalfal a gumi oldalsó, feliratos része. A vállrész a futófelület és az oldalfal közötti átmeneti zóna.
A gumiabroncs karkasz konstrukció fajtája
A radiál építésű gumiabroncsokat “radial” vagy “R” jelöléssel látják el. Ez a leginkább elterjedt gumiabroncsfajta.
Profilarány szerint
Megkülönböztetünk normál, alacsony és széles profilú abroncsokat. A normálprofilúak profilaránya 0,9-nél nagyobb.
Légzárás típusa szerint
Megkülönböztetünk tömlős és tömlő nélküli abroncsokat. A tömlős személyabroncs a legtöbb országban ma már csak muzeális érték, ugyanakkor India területén a mai napig ezt az eljárást alkalmazzák. A tömlős abroncs a köpenyen ("külsőn") belül tömlőt is tartalmaz, és a szelep a tömlőbe van beépítve. A tömlő nélküli abroncs csak a pántra szerelve tartja meg magában a levegőt.
Mintázat kialakítások
Szimmetrikus és aszimmetrikus mintázatú abroncsokat használunk napjainkban. Szimmetrikus mintázaton belül megkülönböztetünk forgásirányost vagy teljesen szimmetrikus mintázatút. A forgásirányos abroncsok oldalfalán minden esetben megtalálható a helyes futás irányát mutató nyíl. A mintázat befolyásolja a gumiabroncs viselkedését a különböző útviszonyoknál, száraz, de főképp nedves, vizes, havas és jeges úton. Továbbá az abroncsoknál keltett zaj jelentős forrása. A futó mintázata pozitív mintaelemekből és negatív mintaárkokból áll.
Az abroncsipar fejlődése
Az utóbbi évtizedekben az autóiparral párhuzamosan hatalmas fejlődésen ment keresztül a gumiabroncs-ipar is. Előrelépések történtek anyag-felhasználat, technológia/gyártás területén, valamint a számítógépes modellezés itt is teljesen új kapukat nyitott meg.
Minden gumi felhasználás közül a gumiabroncs szerepe a legjelentősebb, hiszen az összes motorizált forgalom ezen fut világszerte. A gumi a tulajdonságok olyan kombinációjával rendelkezik abronccsá születése közben, amit ezen a módon semmilyen más alapanyag nem egyesít. Hiszen egyszerre rugalmas, ellenálló és széles tartományban hőálló is.
Gumiabroncsok a mindennapi használatban: szabályok és biztonság
A járműre felszerelt gumiabroncs méretének, terhelhetőségének és sebességhatárának meg kell felelnie a jármű vonatkozó adatainak. Kizárólag a jármű előírásainak megfelelő sebesség- és terhelési indexű abroncsokat szabad használni! A gumiabroncs és felni átmérője nem térhet el!
A gumiabroncsok integritása
Gumiabroncs gumiból, acélból és szálakból készül. Az acél és a szálak szerkezeti anyagok, a guminak az a funkciója, hogy megvédje őket a környezeti hatásoktól. Maga a gumi károsodhat vegyszerek vagy egyéb környezeti hatások hatására:
- Éles tárgyak, erős ütések vagy más helytelen kezelés látható és láthatatlan szerkezeti hibákat okozhat.
- A túl alacsony guminyomás is szerkezeti hibákat okoz.
- A magas hőmérséklet és a napfény tönkreteheti a gumit.
Gumiabroncs futásmélysége és profilmélység szabályok
A futófelület mélysége jelentős biztonsági tényező. Fontos hatással van a jármű talajjal való érintkezésére. A túlzott mértékben amortizált futófelületű abroncs tapadása csökken. Ez fokozhatja a vízen csúszás kockázatát és rontja a teljesítményt.
A nyári és téli abroncs profilmélység jogszabály által meghatározott minimum értékkel rendelkezik. A 6/1990. (IV. 12.) KöHÉM rendelet, amely a közúti járművek forgalomba helyezésének és forgalomban tartásának műszaki feltételeiről rendelkezik, az alábbi módon szabályozza a gumi profilmélységet:
- Az M1, N1, O1 és O2 kategóriájú járműveken a gumiabroncs átmérőjétől függetlenül az 1,6 mm-t; továbbá
- Az egyéb járműveken a 0,75 métert meg nem haladó átmérőjű gumiabroncsok esetében az 1,6 mm-t, illetve a 0,75 méternél nagyobb átmérőjű gumiabroncs esetében a 3 mm-t.
A gyártó azonban a törvényi előírásnál szigorúbb normákat javasol. Mivel az amortizálódott futófelület kisebb tapadást nyújt, így téli gumik esetén a 4 mm, míg nyári gumik esetén a 3 mm minimális gumi profilmélység a javasolt.
Nem szabad olyan gumiabroncsot használni, amelyen a bordázat közötti hornyokat utólagos beavatkozással mélyítették.
A gumiabroncs nyomása
A féktávolság a gumiabroncs nyomásától függ. 100 km/h menetsebesség mellett a féktávolság megfelelően felfújt abroncsokkal 40 méter lesz, míg leeresztett gumikkal 42,4 méter. A nem megfelelő légnyomás szabálytalan gumikopást okoz. A túl alacsony nyomás a vállak kopását okozza, és az abroncs szerkezeti károsodásának kockázatával jár. A túl nagy nyomás a gumiabroncs közepén kopást okoz. A defekt elkerülése érdekében mindig ellenőrizzük a guminyomást, és azt a meghatározott értékek között tartjuk. A túlfújt gumi éppúgy okozhat defektet, mint az alacsony guminyomás.
Hogyan lehet tömegesen gyártani autóabroncsokat lenyűgöző technológiával. Vietnami gumiabroncsgyár gyártási folyamata
Gumiabroncs szezonális csere és téli gumi szabályok
A gumiabroncs szezonális cseréje alapvető fontosságú a biztonságos vezetés szempontjából. Nyári gumi nyáron, téli gumi télen. A téli abroncsok nemcsak havon biztosítják a tapadást, hanem jobban teljesítenek, mint a nyári gumik, ha a hőmérséklet 7°C alá esik. A Pirelli téli gumiabroncsok felszerelését javasolja, hogy biztosítsa a mobilitást minden felületen és minden hideg időjárási körülmény között.
Magyarországon nem előírt a téli gumi alkalmazása. Azonban a nemzeti fejlesztési minisztérium 72/2013. (XII. 2.) NFM rendelete pontosan definiálja, milyen abroncsokat tekinthetünk téli guminak:
„(17a) E rendelet alkalmazásában téli gumiabroncs az olyan gumiabroncs, amelynek
- a gyártása során az anyagkeveréket, a futófelület mintázatát, a szerkezetét a téli időjárási körülményekhez és útviszonyokhoz választották meg annak érdekében, hogy alacsony hőmérséklet melletti rendeltetésszerű használata során fokozott kapaszkodóképességgel rendelkezzen,
- a gyártója téli abroncsként jelölte meg az oldalfalán a következő jelölések valamelyikével: „M+S”, „M&S”, „M.S”, „MS”,„Winter”, „Winter Use” felirat, „Hópihe” ábra, „Háromágú hegycsúcs” ábra, és
- a mintázat magassága (bordázat mélysége) meghaladja a 4 mm-t.”
Téli gumiabroncsot fel lehet szerelni a járműre akkor is, ha annak sebességhatára alacsonyabb az eredetileg megadottnál (6/1990. KöHÉM rendelet: II. fejezet 36.).
Téli gumi használati előírások Európában
Több EU tagállamban kötelező a téli abroncs szett használata. A változó szabályozás miatt javasoljuk, hogy utazás előtt tájékozódjon az adott ország szabályairól.
Hólánc használata Magyarországon és külföldön
Magyarországon nem kötelező hóláncot használni télen, csupán javasolt. Azonban az alábbi táblázatban bemutatjuk azokat az EU tagállamokat, ahol szükséges lehet a hólánc használata:
| Ország | Hólánc használati szabályok |
|---|---|
| Ausztria | Kizárólag akkor használható, ha összefüggő jég- vagy hóréteg fedi az utat, és nem okoz sérülést. |
| Csehország | Egyes útszakaszokon táblák jelzik, erős havazás esetén kötelező. |
| Franciaország | Minden autós számára kötelező a beszerzése. Bizonyos útszakaszokon kötelező intenzív havazás esetén. |
| Horvátország | 5 centit meghaladó havazás esetén kötelező a felszerelése. |
| Németország | Egyes útszakaszokon táblák szabályozzák, fokozott havazás esetén kötelező. |
| Olaszország | Kötelező a sípályákhoz vezető utak többségén. |
| Szerbia | November 1. és április 1. között erős havazás esetén kötelező. Határátlépést megtagadhatják hólánc hiányában. |
| Norvégia, Svédország | A lakosok számára kötelező. |
Abroncsok műszaki állapot ellenőrzése
A jármű vezetője, mielőtt a járművel a telephelyről (így különösen a garázsból) elindul, köteles a kormányberendezés, a fékberendezés, a gumiabroncsok, valamint a kötelezően előírt világító- és fényjelző berendezések állapotát (működését), továbbá a hatósági jelzés(ek) [rendszámtábla(ák)] meglétét, állapotát - az adott körülmények között indokolt módon - ellenőrizni. Indulást követően észlelni a defektet veszélyes és fokozza a baleset kockázatát.
Egyéb előírások és KRESZ szabályok gumiabroncs kapcsán
- Tilos az ország egész területén szöges abroncsot használni.
- Minden tengelyen azonos szerkezetű abroncsokat kell használni! Más szóval tilos a radiál és diagonál abroncsokat tengelyenként felcserélni!
- Azonos tengelyen lévő gumik esetén a méret, teherbírás, mintázat és szerkezet identikus kell, hogy legyen!
Defekt és gumijavítás
Defektnek nevezzük, amikor az abroncs nyomása sérülés, szelep-, felni- vagy tömítési probléma miatt csökken. A legtöbben a hirtelen leeresztett gumira gondolnak, de a lassú nyomásvesztés legalább ilyen gyakori. Amikor hirtelen és robbanásszerűen történik, ezt hívjuk durrdefektnek. Ilyenkor a sofőrnek nagyon gyorsan és megfelelően kell reagálnia, különben nagyobb baj is történhet, mint egy kilyukadt gumi.
A defekt oka azért fontos, mert nem minden nyomásvesztés oldható meg ugyanazzal a javítással. A gumi számos ok miatt kilyukadhat. Lehet szög, vasdarab, törött üveg, de akár éles kavicsdarab is.
Defekt megelőzése és defekttűrő abroncsok
Tehetünk ellene bármit? Igen! A defekt elkerülése érdekében mindig ellenőrizzük a guminyomást és az abroncsainkat. Ezen túlmenően ma már vásárolhatunk defekttűrő abroncsokat is. Ezeket run-flat guminak, vagy megerősített oldalfalú guminak is szokták nevezni. A defekttűrő abroncsok a legtöbb esetben lehetővé teszik, hogy sérülés esetén biztonságosan eljussunk a legközelebbi gumiszervizig vagy benzinkútig. Ezek a gumik segítenek elkerülni, hogy az út szélén kelljen maradni, és csökkentik a durrdefekt kockázatát is. Általában TPMS (abroncsnyomás-ellenőrző rendszer) rendszerrel rendelkező autó esetén használhatóak, és kb. 80 kilométert képesek megtenni sérülés esetén.
Mikor javítható a gumi?
Egy abroncs általában akkor javítható, ha a lyuk a futófelület középső részén van, a sérülés kisméretű, és nem látszik szerkezeti károsodás. Általános szakmai irányként a legfeljebb körülbelül 6 milliméteres szúrt sérülések lehetnek javíthatók, de ez nem automatikus szabály. Számít az abroncs típusa, kora, kopottsága, a sérülés iránya, a lyuk körüli állapot és az is, hogy az autó ment-e lapos gumival. Ezért fontos a belső ellenőrzés. A gumit le kell szerelni a felniről, mert csak így látható, hogy a belső réteg ép-e. Ha az abroncs belsejében poros gumimorzsalék, gyűrődés, repedés vagy elszíneződés látszik, az arra utalhat, hogy lapos állapotban használódott. Egy szög teljesen véletlen is lehet. Egy egyenetlenül kopott abroncs viszont utalhat futómű-, nyomás- vagy terhelési problémára.
Nem javítható defektek és a csere szükségessége
Nem minden defekt javítható, és ez nem óvatossági túlzás. Vannak sérülések, ahol a csere a felelős megoldás, mert az abroncs szerkezete már nem tekinthető megbízhatónak. Az oldalfalsérülés tipikus példa. A járdaszegély, kátyú vagy éles tárgy okozta vágás kívülről néha kicsinek tűnik, de az oldalfal terhelés közben folyamatosan dolgozik.
Nem jó jel az sem, ha púposodás látszik az abroncson. A púp általában belső szerkezeti sérülésre utal, nem egyszerű felületi hibára. Ugyanez igaz a repedezett, elöregedett, erősen kopott vagy szabálytalanul kopott gumikra is. Lapos vagy erősen alacsony nyomású gumival továbbhaladni azért kockázatos, mert az abroncs oldalfala túlzottan hajlik és melegszik. Ilyenkor a gumi belső rétege sérülhet akkor is, ha kívülről nem látszik nagy baj.
A defektjavító spray és a szakszerű javítás
A defektjavító spray vészhelyzeti eszköz lehet, de nem végleges javítás. Arra való, hogy bizonyos kisebb sérüléseknél átmenetileg segítsen eljutni egy biztonságosabb helyre vagy szervizbe. A spray használata után is szükség van szakszerű abroncs ellenőrzésre. A tömítőanyag nem mutatja meg, mi történt a gumi belsejében, és nem állítja helyre a sérült szerkezetet. Ha spray-t használtál, mondd el a szervizben. Ez nem baj, csak fontos információ.
A szakszerű gumijavítás első lépése nem a lyuk betömése, hanem a vizsgálat. Meg kell keresni a nyomásvesztés okát, ellenőrizni kell a sérülés helyét, majd le kell szerelni az abroncsot a felniről. A kívülről bedugott gyors javítás önmagában nem ugyanaz, mint a szakszerű, belső ellenőrzéssel végzett defektjavítás. Lehet, hogy rövid távon tartja a levegőt, de nem ad választ arra, mi történt az abroncs belsejében. Defekt következtében egy ilyen javítással egy újabb defektet is kockáztatunk. A folttal történő javítás is hasonlóan veszélyes, mert a ragasztóréteg nem szigetel hermetikusan, ami levegő beszivárgásához vezethet, és szintén okozhat defektet.
Ha egy viszonylag új, jó állapotú abroncs futófelületén javítható szúrt sérülés van, sokszor elegendő az adott gumit javítani. Az azonos tengelyen lévő abroncsok állapotkülönbsége befolyásolhatja az autó viselkedését. Nem minden esetben kell két gumit cserélni, de fontos megmérni a profilmélységet és megnézni a kopásképet.
Otthon is végezhetsz alapellenőrzést, de csak biztonságos körülmények között. Ha az autó forgalmas helyen áll, sötét van, rossz a látási viszony, vagy bizonytalan vagy, ne kockáztass. A legfontosabb otthoni kérdés: tartja-e a gumi a levegőt annyira, hogy biztonságosan eljuss a szervizig? Ha nem, ne indulj el vele.
A defektjavításnál az időzítés sokat számít: minél tovább használod bizonytalan állapotban az abroncsot, annál nagyobb az esélye, hogy a javítható sérülésből csere lesz. Az IQ Auto műhelyeiben a defektjavítás átlátható folyamat. Megnézzük a sérülés okát, ellenőrizzük az abroncs állapotát, és ha javítás vagy csere indokolt, először ingyenes árajánlatot kapsz. Csak azt javasoljuk, amire valóban szükség van, és a munka csak a jóváhagyásod után indul.
tags: #betekinto #gumi #hasznalazs