Minden belsőégésű motor esetében kulcsfontosságú az üzemanyagellátás szabályozása, annak pontos és biztonságos működése érdekében. A benzin égésének jellemzője, hogy optimálisan csak a megfelelő mennyiségű, őt körülvevő levegő jelenlétében tud elégni. Ez az arány az általunk használt 95-ös és afölötti oktánszámú, benzinkúton kapható benzineknél 14.7:1, ami azt jelenti, hogy minden 1 egységnyi üzemanyaghoz 14.7 egységnyi levegő szükséges.
Azért, mert ha nem ideálisak a körülmények, akkor a benzin égése során többlet-károsanyagkibocsátást és teljesítménycsökkenést okoz, és ez ráadásul mind szegény, mind dús keveréknél egyszerre igaz! Szegénynek nevezünk egy égést, ha túl kevés üzemanyagot kap egy motor és emiatt nyilvánvalóan oxigéntöbbletben ég. Ha egy motor szegényen jár, az nehezebb hidegindítást, fulladozást, nagy terhelésnél pedig öngyulladást (detonációt) is előidézhet, mely akár a dugattyú lassú, fokozatos átolvadásához is vezethet.
A hagyományos Ottó-motorokra a mennyiségi szabályozás a jellemző. Lényege az, hogy a terhelésnek megfelelően a beszívott keverék mennyiségét változtatjuk - általában - változatlan minőség mellett. A mennyiség szabályozására a szívóvezetékbe fojtószelepet építenek be. A fojtásos szabályzás hatására állandó fordulatszám mellett a terhelés csökkentésével a motor töltési foka csökken, a közegcsere folyamat negatív munkaterülete nő, azaz a veszteségek nőnek.
A karburátor működése
Az elemi karburátor volt az Ottó-motorok legelterjedtebb keverékképző rendszere. Ennek legfőbb oka az egyszerű felépítés, könnyű kezelhetőség és a működési tartományt magába foglaló keverék aránytartási képesség. A karburátor alapvető egysége a motorba vezető csatornába elhelyezett Venturi-cső. Ez felgyorsítja az áramlást, így az adott szakaszban a levegőnyomás lecsökken, depresszió alakul ki. Ebbe a térrészbe csatlakozik az állandó tüzelőanyag szintet biztosító úszóházból egy kalibrált főfúvóka. A fúvókacsövön kilépő tüzelőanyag-cseppek keverednek a levegővel, és az így létrejövő keverék jut a motor égésterébe.
Hogyan működik a karburátor? | Átlátszó karburátor 28 546 fps sebességgel, lassú mozgás - Minden nap okosabban 259
A karburátor beállítása azzal kezdődik, hogy kizárjuk a más egyéb befolyásoló tényezőket. A beállítás módszertana a dús üzemállapotból tart a szegényebb felé, majd visszakorrigál az ideálisba. Érdemes megjegyezni, hogy a karburátor beállítás tehát sok esetben türelemjáték, mely tapasztalatot és némi kísérletezési hajlandóságot kíván.
Ventilátorok szerepe és működése
A ventilátor működési elve és szerkezeti kialakítása megegyezik az örvényszivattyúéval. A ventilátor által létrehozott nyomásnövekedés egyrészt a szívott és nyomott tér közötti nyomáskülönbségből, másrészt a járókeréken felgyorsított levegő áramlási sebességének átalakulásából származik. A szívott és nyomott tér közötti nyomáskülönbségből származó nyomásnövekedést nevezzük statikusnak, míg a sebesség átalakulásából származót dinamikusnak.
| Ventilátor típusa | Felhasználási terület | Előny |
|---|---|---|
| Radiális | Nagy statikus nyomás | Hatékony légnyomás-képzés |
| Axiális | Nagy mennyiségű gázmozgatás | Nagy térfogatáram |
Az elektromos ventilátor a motor vízhőmérséklet-érzékelőjét használja a levegőellátás időzítésének szabályozására. Ha a víz hőmérséklete meghaladja a 93 fokot, a ventilátor motorja feszültség alá kerül, és a ventilátor továbbítja a levegőt. A hőmérséklet-szabályozott nyomatékváltós (szilikonolajos) hűtőventilátorok a hűtő mögötti levegő hőmérsékletének változásaira reagálva állítják be a sebességüket. Alacsony hőmérséklet esetén a tengelykapcsoló kiold, a ventilátor lassabban forog, ami csökkenti a zajt és üzemanyagot takarít meg.
A modern buszokban a ventilátor pengék kialakítása elengedhetetlen, mivel befolyásolja a légáramot és a zajszintet. A ventilátor motorja az az áramforrás, amely a pengék forgását vezeti, ezek lehetnek elektromos vagy hidraulikus rendszerűek. A ventilátor burkolata pedig elősegíti a légáram hatékonyabb irányítását és segít csökkenteni a zajt.
tags: #benzin #levego #kevero #ventilator