A gumiabroncsok természetes állapotukban tejfehér színűek, ám a sérülékenységük és a kopásállóságuk alacsony. Az autógyártók hamar felismerték, hogy a gumit különféle adalékanyagokkal kell megerősíteni. A háború idején a hadigazdaság korlátozta bizonyos nyersanyagokhoz való hozzáférést, ami új megoldások keresésére ösztönözte az autógyárakat. Így találták meg 1917-ben az ipari kormot, mint tökéletes gumierősítőt.
Az ipari korom (szénfekete-adalékanyag, E153) jelentősen növeli a gumi erősségét, stabilitását, tapadását, szakítószilárdságát és vízállóságát, valamint megháromszorozza az élettartamát. A mai gumiabroncsok anyagának nagyjából 30%-át teszi ki az ipari korom, amelynek gyártása óriási iparággá vált.
A fekete gumi nemcsak az abroncsokban, hanem az autók szélvédőin is megjelenik, mint egy fekete csík vagy pontok. Ez a kerámiafesték szalag a gyártás során olvad bele az üvegbe. Kezdetben a szélvédőket gumikeretbe ültették, ám ez nem volt esztétikus és nem biztosított elegendő stabilitást. A ragasztásos megoldás leváltotta a gumikeretet, de a ragasztó csúnya látványt nyújtott volna a sima üvegfelületen.
A fekete réteg a szélvédő belső oldalára égetett kerámiafesték, amely elősegíti a ragasztó tapadását. A fekete rész azonban jobban melegszik a napon, mint az átlátszó üveg. Ezt a problémát a gyártók a fekete részből a szélvédő közepe felé haladva egyre kisebb pöttyök elhelyezésével orvosolták. Ezek a pöttyök, amelyek a belső visszapillantó tükör körül is megtalálhatók, optikai torzulást is csökkentik, mivel a fekete csík gyorsabban melegszik, mint az üveg. Azokon a modelleken, ahol a pöttyök a visszapillantó tükör mögött is megtalálhatók, további védelmet nyújtanak az UV-sugárzás ellen.
A gumiabroncsok újrahasznosítása új lehetőségeket nyitott az útépítésben. Az 1960-as évek közepén az USA-ban jelent meg az aszfaltgyártásban a gumiabroncs. A gumimodifikáció javítja a bitumen és az aszfaltkeverékek tulajdonságait.
Két fő eljárás létezik a gumimodifikált aszfalt előállítására:
- Nedves eljárás: A gumiőrleményt (méretcsökkentett használt gumiabroncsokból nyert anyag) a forró bitumenbe (kb. 180 °C) keverik. A keverési folyamat során a bitumen aromatikus olajai beleolvadnak a gumiőrlemény polimer láncaiba, javítva a bitumen tulajdonságait. Ezt az eljárást főként kis mennyiségek gyártásához használják a minőség egyenletessége érdekében.
- Száraz eljárás: A gumiőrleményt, gumiaprítékot vagy durva őrleményt a finom adalékanyagok egy részének helyettesítésére használják. A gumirészecskéket a bitumen hozzáadása előtt keverik össze az adalékanyagokkal.
A gumival modifikált aszfalt (GmB) használata javítja a kopóréteg tulajdonságait, rugalmasabbá, tartósabbá és jobb tapadásúvá teszi az utat. Különösen nagy hézagtartalmú aszfalt (Porous Asphalt/PA) gyártásához alkalmas. A gumival modifikált aszfalt beépítése magasabb hőmérsékletet igényel, mint a hagyományos aszfalté, mivel a gumi magas hőmérsékleten merevíti a kötőanyagot.
A gumibitumen (GmB) útépítési alkalmazásának követelményeit a magyarországi ÚME módosítás (e-UT 05.01.25.) is szabályozza. Az első nagyobb volumenű kísérleti AC-11 kopó GmB 40/85-55 aszfaltkeverék beépítése 2016-ban történt meg a 3121. számú ök. úton.
A gumival modifikált aszfalt nem jelent a hagyományos asztalttól eltérő mértékű érintkezést füsttel, aeroszolokkal és PAH-tartalommal. Az újrafeldolgozott gumi jelentősége abban rejlik, hogy a gumi-modifikált aszfalt mellett új gumiabroncsok gyártásához, üzemanyagként, valamint különböző mérnöki létesítményekben, öntött gumiból készült termékekben, mezőgazdasági területeken, rekreációs- és sportlétesítményekben is felhasználható.